DAATH2 > Bry: Egy valódi összekötő élmény

DAATH2 - http://www.daath.hu/
A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Bry:

EGY VALÓDI ÖSSZEKÖTŐ ÉLMÉNY

Az élmény éve: 2000.
A dózis: 1 LSD bélyeg.
Testsúly: 83 kg.

Mikor egy ismerősöm révén egy kis LSD-hez jutottam, úgy döntöttem, hogy megosztom a barátaimmal, akikről tudtam, hogy egy ideje keresik már a lehetőséget... K és én mindketten kétszer tripeztünk már ez előtt (mindkét alkalom könnyed volt és kellemes). C még soha nem próbálta, de úgy döntött, hogy itt az alkalom... Magunkhoz vettünk egy-egy papírt, hogy bepróbáljuk az új forrásunkat. Ekkor csatlakozott hozzánk J és B; így már öten voltunk. Ahogy a hatás kezdett megjelenni, a színpad már készen állt...

Szóval, mindkét korábbi – kellemes és enyhe – tripem során egyedül voltam. Ez most egy igazán nagyszerű élménynek ígérkezett – közösségi élménynek. Izgultam C miatt, mert neki ez volt az első alkalom. Mikor magával ragadott minket a szer, éreztem, ahogy az egész társaság energia-szintje emelkedik, és leírhatatlanul szabad és átölelő áramlásba kezd. A testi érzetek valamivel erősebbek voltak, mint az előző alkalmak során; talán még az extasy hatásaihoz is hasonlíthatóak voltak, amit ekkor már kipróbáltam egyszer. Beszélgettünk, nevettünk, és egész valósan éreztem a többiek gondolatait és energiáját. Gyönyörű volt minden, mintha valami mesebeli világban sétáltunk volna.

Végül J és B másfelé vették az irányt, és hármasban maradtunk C-vel és K-val. Hol az udvaron voltunk (kimondottan sötét éjszaka volt, és az utcai lámpák fénye kísérteties derengésbe vont mindent), hol pedig a szobában, Pink Floyd ment, meg egy ilyen csodalámpa, amiben színes buborékok mozogtak, és folytak át egymásba, de egészen lassan. Bárhova néztünk, ugyanazt láttuk: az utca bugyog, a tető szétcsúszik, a szőnyeg elfolyik, a fák elolvadnak – WOW!!! Soha ilyen szépet nem láttam még! Soha nem éreztem még magamat olyan egységben a környezetemmel, mint ebben a közös élményben. Soha nem tudnám leírni az érzést, ahogy az élet áramlott, simogatott, és pulzált körülöttünk. C a mennyben járt, mi pedig nagyon örültünk ennek. A napfelkelte kozmikus élmény volt. Ha az LSD trip végére jellemző kimerültséget leszámítjuk, egyikünk sem tapasztalt semmi rossz hatást. Olyan szintű egységbe kerültünk egymással, amit nem lehet szavakkal kifejezni. Csak egymásra nézünk, emlékszünk, és értjük. Leírhatatlan érzés!