 |
Legfrissebb hozzászólások (183 - 202)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | folytatva, és visszatérve a drogozásra és vallásozásra egyúttal:
az entheogén droghasználat éppen ezt a folyamatot modellezi.
szolgáltatódik egy olyan filozófia, amelyben a főszerep az anyag által istenné váló emberé. (felidézem a szó tövét, mert általában tévesen en teosnak, vagy en teo gén-nek nyilatkozzák, de ez nem így van, hiszen a görögben nincs en elöljáró. a szó eredete az ἔνθεος és a γενέσθαι.tehát az isteniség -mint tulajdonság- és a keletkezés.)
itt is arról van szó tehát, hogy az entheogén -e fórumban is aktívan nyilatkozó harcosai- a szemlélődés helyett a megvalósulást választják. a hitben -bármilyen is legyen az- nincsenek célok. a buddhista meditáló nem készül fel a gombatripre - siphershre reagálva- hiszen semmire sem készül fel. egyszerűen a szemlélődést, annak különféle mélységű variációit tartja a léte alapjának. a katolikus nénike sem azért jár a templomba, mert istenülni akar, hanem feloldozásért. ha öreg kat. hívőkkel beszéltem, mindig kiderült, hogy a feloldoás számukra nem a halál utáni létben, hanem magában az imában rejlik.
az entheogén vallásirányzat, tehát annak a feltételezése, hogy csakis szerek által tudunk eggyé válni a természettel tehát a tudományvallás egyik, azt alátámasztó, meghatározó filozófia irányzata, variációja.(itt kitérhetnék a drogok általi felfedezésekre pl.)
a buddhizmussal szemben azonban - amely nyíltan támogatja a tudományos kísérleteket, sőt, a dalai lámának külön invesztmentje van e célra- az entheogenizmus mintegy kompenzációként elindít másféle -nevezzük a mainstream tudományhoz képest alternatívnak - gondolkodási folyamatokat. így létrehozva a new age-t és egyéb mellékágákat, amelyek a tudományhitet elérhetővé teszik azok számára, akik a száraz bizonyítékokkal szemben ambivalensen ácsorognak, mert erősebb a hitük, mint a képzelőerejük például. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | ...
azér visszatérek a gén önigazolós loopjához, bár nem nekem szól. de mosmá muszáj valahogy emberi nyelven is leírnom, mert asszem, hogy az talán jó.
szal, a vallások nem hoznak létre semmit.
ha nagyon a memetika kényszertudományán át próbáljuk megközelíteni a dolgot, akkor azt érthetjük meg, hogy adott vallási mémek, mémrendszerekké úgy fejlődnek, hogy közben egymással versengve módosulnak, adaptálódnak és persze -amit gondolom mondani akartál - eközben a hordozóik szemléletét is befolyásolják.
a tudomány, mint mémrendszer hasonlóan működik.
előkerülnek felfedezések, amik aztán részleteződnek, túlhaladódnak, megcáfoltatnak, stb.
a filozófia - és ebbe a kaetgóriába a memetikát és a különféle vallásokat is beleértem (nem melleslgeg éppen susan blackmore, a memetika főpapnője nyilatkozta, hogy a buddhizmus annyiban mém, hogy mémgyilkos), szellemi irányvonalakat határoznak meg, amelyek mentén a tudományok folyhatnak,
etikai struktúrák közé szorítják a természetes valójából fakadóan igazán diverz humán népességet.
ezek is fajfenntartó játékok, mechanizmusok...
nem arról szól a vallásfilozófia, hogy isten hogy néz ki, hanem, pl. hogy megismerhető-e. mivel erről szól, a tudományvallás bizonyítani próbálja a maga eszközeivel, hogy megismerhető.
és önmagát igyekszik istent kijátszva istenné formálni.
ez a materializmus.
mert az ember fél a haláltól. stb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | akkor minek folysz mégis bele filozófiai vitákba?
(bár tudom, hogy most az a trendi, hogy a mérnök az költő, nyelvész, biológus, filozófus, grafikus, kémikus, orvos, vallástörténész, memetikai szakértő, stb. egyben és mindenben ő a nyerő. a mérnökök és mérnökők szellemi uradalmában járunk ez időben. az ő próféciájuk a fő irányvonal a többi csupán aprószent és alternatív érték. bár az érték is objektív -tárgyszerű- kategória.
én inkább gazolok, lefekszem 9kor, kelek 5kor és távolságot tartok még magamtól is, mert nem vagyok mérnök.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :DDD
A mikrobiológiai tanszékünkön van kirakva egy óriásplakát, rajta kb tizes betűmérettel képletek, egyenletek, ciklusok az ember teljes metabolizmusáról (csak anyagcsere, és redukcionista :D ). Szebb és igazabb nekem, mint száz bibliai példázat, mert így működöm én is. Sokkal inkább érzem bizonyítéknak létezésemet ez által, mint hogy feltételezésekbe menjek bele olyan szinten, ahol már nincs rá bizonyíték. És még sokkal fraktálosabb is, ha tanulmányozom, és egyértelmű. A köd a kihívás, de ha tudom hogy köd marad, csak mosolygok rajta, mert egyszer valaki más eloszlatja. Érdekes játszani a valósággal, a történésekkel, sokkal jobb és viccesebb szerintem kísérletezni. És megint Lem Solarisa. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A vallások memetikai úton hoznak létre közös, megosztott hitrendszereket, ami persze irányítja a jelenségek szelektív megszürését és tolmácsolását."
???
.*.
\/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:
"te a vallás eszközének tartod pl. a meditációt?"
Itt inkább az a kérdés, hogy a vallás az eszközének tartja-e a meditációt? Mivel én nem gyakorlok sem vallásos célú meditációt, sem meditációs eszközü vallást, ezért részemröl a válasz nemleges. A meditáció számomra egy érdekes módosult tudatállapot, aminek az agyi összefüggéseit kutatom EEG-vel.
A szubjektív élmények nem tudják mindig ugyanazt dobni mások számára, mivel természetüknél fogva eltéröek a természettudományok által vizsgált, térben-idöben behatárolt objektumoktól. A vallások memetikai úton hoznak létre közös, megosztott hitrendszereket, ami persze irányítja a jelenségek szelektív megszürését és tolmácsolását. De egy mikroszkópba belenézve nem marad kérdéses, hogy egy baktérium pálcika, gömb, vagy csavart alakú-e. Ha ez ilyen egyértelmü lenne a vallásoknál is, akkor már régen nem vitáznának arról, hogy az isteni lény szakállas, kopasz, vagy turbános-e :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | lehet hogy ez megint redukcionista, de a végtelennel meg könnyű dobálózni, meg a végtelen végtelenjének végtelenjével. Ez is csak szubjektívum, meg loop. A felhők jobbak, igen, meg a mosoly is, de hát ezt mind tudjuk :)
"aztán elhagyagolható azoknak az embereknek a száma akik, képesek kilépni a már jól bejáratott gondolati körökből, és egy új szintre lépve felismerni és feloldani ellentmondásokat, hogy aztán a következő szinten lévővel birkózzanak, de azon a szinten az a világ is már más amit látnak. ők lesznek a niels bohrok, gödelek, einsteinek, bolyaik..." Ugyanez jellemző vallásokra is. Pl. mert minden megvilágosodás meghaladható, végtelen. Valahol a köd elfogadása és a mosoly lehet a végső állapot, saját korlátaink belátása. Viszont a buddhizmussal kapcsolatban deeptrip kérdésére engem is érdekelne egy válasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)
...gén, te a vallás eszközének tartod pl. a meditációt? vagy mi az a számodra? még ilyenre tippelek: mentálhigiénés eszköz. mert ha a vallás eszköze (is) -- ez is bárki által használható eszköz, és amennyire a tudomány, annyira a meditáció is ugyanazt dobja mindenkinek szerintem. te meditálsz?
Erebos: én el tudok képzelni hitet, ami feltétlen értelem. te nem? egyébként te materialista-hitű vagy?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | lassan platon barlang példázatához jutunk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "rálátások lehetőség szerinti értelmezését."
Ebben gondoltam. Hogy változó végtelenben mindig lehet valamihez valamit passzintani. És felismerni, hogy fraktálos, nem általánosítható egy szubjektív hálozatban az ő kapcsolatrendszere. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mivan?
leesik a fésülködés közben néhány hajszálad: refraktálódsz.
a többit nem említem.
a többit nem magyarázom: jó, hogy vannak fellegek.
és inkább jó a mosoly. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jah. Kicsit fraktálosodhatnának egyesek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hozzáteszem, hogy én nő vgayok.
=
csak akkor van igazam, ha muszáj.
(a hit nem bolondgomba és nem is eeg, de mégcsak nemis csákány,inkább titkos méltóság. semmi agyafúrtság.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hháháááhááát én nem akarok mást, mint pszichedelikus együttérzést. a rálátások lehetőség szerinti értelmezését. parttalannak azt találom, ha kimond a egy x igazságot és b ezt egy y-al cáfolja.
ahelyett, hogy a x igazságát Xa nak és Xb nek nevezve előbb utóbb megtalálnánk a közös nevezőt.
én az x pártján állok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát meglehet
de lagelli miért akarod, hogy parttalan legyen?
ezek a költői kérdések nagyon drámaiak tényleg, de ehelyett rámutathatnál azokra a pontokra, gondolatsorokra ahol önigazolásokba, keverésekbe keveredtem.
mondjuk visszanézve sejtéseim vannak :)
azért már megérte leírni ha a benne és a másokba felcsillanó tükröződéskből, egy új kép alakul ki bennem.
ha nem osztom meg másokkal ezeket, és magam nem látok rá, akkor, hogy lépek tovább?
mellesleg nekem egy 30 éve zennel és ennél is több éve matematikával foglalkozó beszélt ezen úriemberek által megtett és a mondjuk egy koannal való intenzív foglalkozásban történő szellemi mozdulatok hasonlóságáról. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | az erőforrások felesleges kimerítése |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Remélem túl vagyunk a topik mélypontján...
Nem értem, hogy miért jó mindenfélét mindenfélével összezagyválni.
New age láz?
Miért kell mindenkinek önigazolni?
A vallása miatt?
Mégha az drogokról, tudományról, vagy a sehovatartozásról szól is?
Mire jó az efféle önigazolás által generált parttalan vita?
stb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ami nem tartozna bele, az nem lenne "dolog"."
ezt nem értem
"kérdezzük meg Moncsyt is, hogy ö mire!"
benne vagyok :)
"Hát az "ugyanúgy" az talán kicsit túlzás...
A vallás eszköze a "meggyözödés" vagyis a "helytálló" "igazság"-ba vetett "hit". Ami eléggé körkörös és nagyon más kategória, mint a természettudományok bárki által használható eszközei, amik mindenkinek ugyanazt dobják."
arra gondoltam, hogy egy bizonyos paradigma elfogadása és egy adott hagyomány több száz vagy ezer éves jól kitapasztalt praxeológiájára való rákapcsolódás is természetesen hagyományonként eltérően, de azon belül egy idő után hasonló a felismeréseket teremthetnek.
egy tudós is egy bizonyos paradigma rendszert kell, hogy elfogadjon annak dacára, hogy gondolom sok ellentmondással bírnak azonos tudományágak is nem? így egy meggyőződés alapján lesz valaki azzá ami, aztán ez meghatározza azt ahogyan a tapasztalatait a továbbiakban értelmezi.
aztán elhagyagolható azoknak az embereknek a száma akik, képesek kilépni a már jól bejáratott gondolati körökből, és egy új szintre lépve felismerni és feloldani ellentmondásokat, hogy aztán a következő szinten lévővel birkózzanak, de azon a szinten az a világ is már más amit látnak. ők lesznek a niels bohrok, gödelek, einsteinek, bolyaik...
és velük együtt már a tudományosság kritériumai is változhatnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a hit nem feltétlen értelem. a hitben rengeteg ambivalencia következhet be, ami egyből elveszti az értelmes jelzőt. a természettudományaok pedig tapasztalati tudományok, nem csak valami amit bizonyíték nélkül elhsizünk, de van szilárd táptalaja |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ynul:
"az értelem, nálam az ember azon képessége, hogy értelmet bír adni a dolgoknak"
Ez túl tág megfogalmazás, ha az értelmet a "jelentés"-sel egyenlösíted.
Ami nem tartozna bele, az nem lenne "dolog".
Én a racionalitásra gondoltam, de kérdezzük meg Moncsyt is, hogy ö mire!
"ugyanúgy rendelkeznek olyan eszközökkel, amivel közvetlenül meggyőződhetnek a reménylett dolgok igazságáról vagy nem helytálló voltáról."
Hát az "ugyanúgy" az talán kicsit túlzás...
A vallás eszköze a "meggyözödés" vagyis a "helytálló" "igazság"-ba vetett "hit". Ami eléggé körkörös és nagyon más kategória, mint a természettudományok bárki által használható eszközei, amik mindenkinek ugyanazt dobják. |
| | | | |
|
