DAATH

A bátorság a félelemmel szembeni ellenállás, a félelem feletti uralom, nem pedig hiánya a félelemnek.

Mark Twain

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


Kategória:

Ismertető


Eredeti cím:

Psychedelic Crisis FAQ (v2.0)


Eredeti alcím:

Helping Someone Through a Bad Trip, Psychic Crisis, or Spiritual Crisis


Kiadó:

Erowid


Kiadás éve:

2000 / 2001



Fordító:

Siphersh


Beküldő:

Siphersh


Szerkesztő:

Siphersh



Eredeti szöveg

Nyomtatható változat


Felkerülés ideje:

2003. június 17.


Utolsó módosítás:

2003. június 17.



Érdeklődés:

29560 letöltés
45 szavazat


Súlyozott pontszám:

4.65 pont


Szavazatok aránya:

82% kiváló
13% jó
0% átlagos
0% rossz
4% borzasztó



Értékelés:

kiváló

átlagos
rossz
borzasztó




Felmérés: ELTE kannabiszhasználat önkontrollja
Felmérés: MOKE országos orvosi kannabisz felmérés
Felmérés: Global Drug Survey 2021
Tiltás: (jan. 1.) szigorúbb ÚPA büntetési tételek
Tiltás: (szept. 24.) 207 anyag lett C-listás
Könyv: Ayahuasca – A Lélek Indája


Erowid:

A pszichedelikus krízisek kezeléséről (v2.0)

Hogyan segítsünk át valakit egy rossz utazáson, pszichés-, vagy spirituális krízisen

Ezennel kijelentjük, hogy

ez az írás kizárólag tájékoztató célokat szolgál. Nem támogatunk semmilyen illegális tevékenységet. Hiszünk abban, hogy az egyénnek joga van szabadon hozzáférni az információkhoz és gondolatokhoz. Kifejezetten ajánljuk az olvasónak, hogy tájékozódjon a pszichoaktív szerek birtoklására, eladására és megszerzésére vonatkozó helyi jogszabályokról. Ez az írás szabadon továbbadható, feltéve, hogy a szöveg változatlan formában marad.

Köszönetnyilvánítás

Ebben az írásban szereplő információ több különböző forrásból lett összeválogatva. A gyűjtő és rendszerező munkát az Erowid végezte.

A bővítések története

v0.5 – 1997. szeptember 10. – Összegyűjtött levelek; hozzáfűzések gyűjtése.
v1.0 – 1998. május 3. – Az alap html kód létrejötte.
v1.2 – 1999. december 18. – Átdolgozott „Ellenszerek” rész.
v2.0 – 2001. augusztus 22. – Az azonnali alkalmazás szempontjai szerinti átdolgozás, az „Értékelés” rész hozzáadása.

Bevezető

Sok különböző helyzet létezik, amikor valakinek segítségre lehet szüksége egy pszichoaktív anyag használata során. Ahhoz, hogy megfelelően cselekedjünk egy ilyen szituációban, nyugodtságra, valamint a tiszta gondolkodás, és a döntéshozatal képességére van szükségünk. Ennek az írásnak a célja ötleteket adni, hogy mit lehet tenni ilyenkor. A megfelelő módszert mindig az adott helyzet határozza meg. Ne felejtsük el, hogy a legfontosabb, amivel segíthetünk, az az, hogy olyan nyugodtak és józanok maradunk, amennyire csak lehetséges, bármilyen nehéz is legyen ez bizonyos helyzetekben.

Az értékelés

Az első lépés mindig a helyzet értékelése kell, hogy legyen.

Lehetséges helyzetek

1. Közvetlen vagy potenciális fizikai veszélyállapot áll fenn? (Kritikus helyzet.) Eszméleténél van az illető? Gyengült a légzése? Felgyorsult a légzése? Milyen a pulzusa? Észlelhető elszíneződés a bőrön? Ha eszméletlen, reagál a fájdalomra?

2. Veszélyt jelenthet önmagára vagy másokra? (Kritikus helyzet.) Ellenségesen és fenyegetően viselkedik? Mennyi lehet az esélye, hogy rátámad valakire? Kárt okozott magában? Autót akar vezetni? Megpróbálja megölni magát?

3. Spirituális, lelki, vagy érzelmi krízisben van? (Krízishelyzet.) Fokozottan ijedtnek, lehangoltnak, vagy dühösnek tűnik? Nagyon változékony a hangulata? Zavaros a viselkedése? Ébren van, de nem reagál?

Tájékozódás

Bizonyos információk segítségünkre lehetnek annak eldöntésében, hogy mi a teendő. Próbáljunk meg az illetővel maradni, amíg képbe kerülünk. Spirituális vagy érzelmi krízis esetén kérdezzük inkább a többieket, és ne őt magát.

1. Milyen anyag hatása alatt áll? Hogyan fogyasztotta el, mennyit, mikor? Milyen egyéb szert használ?
2. Ki ő? Van a közelben ismerőse? Hol lakik? Volt már korábban is hasonló helyzetben?

Derítsünk ki, amit csak tudunk. Fontos, hogy helyesen értékeljük a helyzetet, hogy elkerüljük a rossz döntéseket (pl. hogy fölöslegesen telepumpáljuk benzodiazepinekkel, vagy elmulasszuk hívni a mentőt, mikor pedig kéne). Miután már mindent megtudtunk a helyzetről, amit csak lehet, döntsük el, hogy milyen súlyos a szitu:

  – Kritikus helyzet (potenciális vagy közvetlen veszély önmagára vagy másokra, feltehetően orvosi segítség szükséges), vagy
  – Krízishelyzet (gyengébben vagy erősebben pszichotikus viselkedés, önigazoló negatív gondolatok, pánikrohamok).

Szakember segítségét igénylő a helyzet, ha

1. Úgy gondolod, hogy életveszély áll fenn, vagy
2. Úgy érzed, hogy nem vagy ura a helyzetnek, és senki nem kész gondjaiba venni az illetőt.

Kritikus vagy életveszélyes helyzetek

1. Tud valaki segíteni? Kerítsünk valakit, akinek van gyakorlata az orvosi vészhelyzetek kezelésében. Minél gyakorlottabb, annál jobb, de a képzettség önmagában is több a semminél.

2. Ha görcsös rohamai vannak, lazítsuk meg a ruháját, és fordítsuk kényelmes és biztonságos helyzetbe, hogy elkerüljük a sérüléseket, és a fulladást. Az ilyen rohamok nagyon súlyos következményekkel járhatnak. Minél tovább tart, illetve minél gyakrabban fordul elő, annál nagyobb az esélye a maradandó agykárosodásnak.

3. Ha az illető eszméleténél van, próbáljuk meg kideríteni, hogy mit fogyasztott. Az erős állkapocsgörcs általában az MDMA-ra, illetve más stimulánsokra utal. A szemgolyó rángatózása szintén stimuláló szerek hatására jelentkezhet. Nézzük meg, hogy izzad-e. Az izzadás jó jel az ilyen állapotban. Figyeljünk oda a lehűlésre. Ha reszket, takarjuk be valamivel.

4. Ha eszméletlen, próbáljuk meg felébreszteni. Óvatosan rázzuk meg, és beszéljünk hozzá határozott hangon („Jól vagy? Hívjak orvost?”). Ha hányni kezd, fordítsuk az oldalára, hogy le ne tüdőzze a dolgot. Próbáljuk meg megállapítani, hogy nincs-e ájult, vagy öntudatlan állapotban. Az öntudatlanságot és felébreszthetetlenséget együtt ájult állapotnak nevezzük. Ezt az állapotot nagyon komolyan kell venni. Az ájultság gyakori következménye a GHB, az ópiátok, a ketamin és a DXM túladagolásnak, de előfordulhat más szerek (2C-T-7, DMT, 5-MeO-DMT, és feltehetőleg mások), valamint bizonyos kombinációk hatására is, viszont elég ritkán fordul elő az enteogén/pszichedelikus anyagok esetén. Ha az illető eszméletlen, szólítsuk meg, finoman próbáljuk meg felébreszteni, és kérdezzük meg tőle, hogy alszik-e. Nézd meg a pulzusát, és tedd a kezed a homlokára, hogy ellenőrizd a hőmérsékletét. Ellenőrizzük a fájdalomra való reakcióját: csípjünk a kulcscsont alatti izomba, és csavarjuk meg, vagy csípjünk bele erősen az ujjába. Figyeljük, hogy hogyan reagál. A legkevesebb, hogy legalább a pupillája kitáguljon egy kicsit. Ha semmi reakció, akkor ez valószínűleg ájult állapot. Az erősen öntudatlan állapot hasonló lehet az ájultsághoz, de az öntudatlan állapotban valamennyire azért mozoghat az illető, és reagál a dolgokra (ha belecsípsz, hangot ad ki, vagy megpróbálja eltolni a kezed, vagy arrébbfordul).

5. Ha nem lélegzik, próbáljuk meg beindítani a légzést. Lazítsuk meg a ruháját. Óvatosan rázzuk meg. Tisztítsuk meg a légutakat, főleg, ha hányt. Ha van ott valaki, aki ért hozzá, alkalmazzunk szájból-szájba lélegeztetést.

6. Hívjuk a 104-et! Számítsunk rá, hogy időbe fog telni, míg reagálnak, és készüljünk fel a mentők és a rendőrök érkezésére. Biztosítsuk elég helyet, hogy elérjenek, és hozzáférhessenek az emberünkhöz. Ha szórakozóhelyen vagyunk, kapcsoltassuk ki a zenét, és mondassuk be, hogy jelentkezzenek az ismerősei... már ha hajlandóak. Ez gyakran nehéz döntés lehet, de itt most egy életveszélyes helyzetről van szó. A külső segítség igénybevételének következményei sokkal enyhébbek lesznek, mint egy emberi élet elvesztése.

Krízishelyzetek (érzelmi, lelki, spirituális)

A krízishelyzetek nagyon sokféle különböző formában jöhetnek elő. A megjelenése terjedhet az ellenséges, lehetségesen erőszakos kitörésektől a külső ingerektől való teljes visszahúzódáson és a bénító paranoián vagy félelmen át egészen a viszonylag ártalmatlan kényszeres vagy pszichotikus viselkedésig. A helyzet kezelésének mikéntje nagyban függ a tapasztalható tünetektől.

A legtöbb esetben nem érdemes megpróbálni ráerőltetni valamilyen viselkedést vagy reakciót a krízishelyzetben lévő személyre. Nem az a cél, hogy lebeszéljük az anyagról, mert az nem működik, és általában csak ront a helyzeten. Biztosítsuk arról, hogy a külvilágban minden rendben van, hogy vele vagyunk, és vigyázunk rá. Figyeljünk oda, hogy nehogy megsebesítse magát, vagy másokat, és ha kicsúsznak a dolgok az irányításunk alól, hívjunk segítséget. Akármivel is próbálkozunk, figyeljük a reakcióját. Ha rosszabbodik a helyzet, próbálkozzunk valami mással.

Sok ebben a kérdésben jártas pszichedelikus vezető és pszichológus van azon a véleményen, hogy a legjobb arra bíztatni az illetőt, hogy engedje át magát az érzéseknek, és lazítson. A „lélegezz, lazíts, engedd” mantrát a pszichedelikus terápiák számára dolgozták ki a hatvanas és hetvenes években. Az az alapja, hogy az érzelmi zavartság és a lelki feszültség nagy része a kényelmetlenné válható belső folyamatokkal szembeni ellenállásból adódik. Egyes vezetők véleménye szerint gyakran ez a félelem a fő oka egy krízishelyzet előálltának, és a kríziskezelés fő feladata egy olyan helyzetet teremteni, amiben a krízises személy nagyobb biztonságban érezheti magát.

Egy rövid összefoglalás

  – Mérjük fel, hogy mennyire van képben. Tudja hogy hol van? Tudja, hogy milyen napszak van? Tudja, hogy mi a neve? Tisztában van vele, hogy pszichoaktív szert fogyasztott?
  – Nyugodt, megállapító hangnemben biztosítsuk arról, hogy vele maradunk, és vigyázunk rá.
  – Emlékeztessük rá, hogy a tudatállapota egy szer miatt ilyen, és hogy el fog múlni.
  – Mondjuk meg neki, hogy lélegezzen nyugodtan, és lazítson.
  – Mondjuk meg neki, hogy a spirituális krízishelyzetek teljesen normális jelenségek.
  – Mikor beszélünk hozzá, legyünk olyan nyugodtak, amennyire csak lehetséges, és akkor is normális hanglejtést használjunk, ha mi magunk is nyugtalanok vagyunk.
  – Ha megoldható, hozzunk neki egy kis vizet, vagy egy darab kenyeret. Kérdezzük meg, hogy nem szeretne-e egy kortyot, vagy egy falatot.
  – Üljetek, és beszélgessetek. Üssétek el valamivel az időt.
  – Nézzetek szép dolgokat.
  – Énekeljetek valamit (akármi lehet, de a legjobbak a gyerekdalok, mint például a Lánc, lánc, eszterlánc...).
  – Simogassatok állatokat, vagy játsszatok velük.
  – Sétáljatok egyet.
  – Idézzetek fel szép emlékeket (tengerpart, gyerekek stb.).
  – Táncoljatok.
  – Fogjátok meg egymás kezét.

Kerülendő dolgok

  – Ne erőltesd, hogy lejöjjön az anyagról! Ettől gyakran csak rosszabb lesz a helyzet.
  – Ne zavarjuk össze szegényt azzal, hogy olyan kérdéseket ismételgetünk, amikre nem tud válaszolni.
  – Ne fokozzuk az elkünönítettség-érzését azzal, hogy aggodalmaskodóan és feszülten viselkedünk.
  – Lehetőleg kerüljük el az összetett fizikai feladatokat, mint amilyen egy dzseki becipzározása, vagy a magnó beállítása, vagy a gázkályha begyújtása.
  – Tartsd tiszteletben a szükségleteit és a korlátait: A. Ne érintsd meg, ha nem akarja. B. Adj neki elég mozgásteret, ha arra van szüksége.

Mit tegyünk?

1. Ha valakin látszik, hogy nehéz túrán van, finoman kérdezzük meg, hogy szeretne -e egy kis társaságot. Ha úgy tűnik, hogy zavarja a társaság, akkor legyen valaki, aki diszkréten rajta tartja a szemét.

2. A saját valóságában közeledj hozzá! Gyakran azért alakul ki a paranoia és az elszigeteltség és elveszettség érzése, mert annyira eltávolodik a normális tudatállapotoktól, hogy a többiek megpróbálják erőszakosan „lehozni a földre”. Ehelyett inkább csak legyünk ott mellette. Próbáljuk meg a világot az ő szemével látni.

3. Változtassuk meg a settinget (zajszint, hőmérséklet, helyszín). Egy hektikus buli, vagy egy koncert sokat ronthat a delikvens elmeállapotán. Keressünk egy csendes helyet, ha úgy tűnik, hogy az segíthet (kérdezd meg tőle, és figyeld a reakcióit). Oszlassuk szét a tömeget, és biztosítsd őket, hogy ura vagy a helyzetnek. Ha valaki felajánlja a segítségét, jegyezd meg az arcát: később még szükség lehet rá...

4. Keress módokat arra, hogy a minél kisebb legyen a lelki és fizikai károsodás. Arra figyelj, hogy hogyan érzi magát az illető, és ne a helyzet miatt aggódj (mint pl. „Jézusom, valamit csinálni kéne vele!”)

5. Paranoia: Ha nem akarja, hogy akárki is a közelébe menjen, akkor ne erőltessük! Ne bámuljuk, és tartsuk szemmel a lehető legkevésbé feltűnő módon. Gondolj csak bele, milyen érzés lehet, ha paranoiás állapotban vagy, és egy idegen (ha az vagy, ha nem) folyamatosan követ, és figyel téged...

6. Keress tárgyakat, tevékenységeket, figyelemelterelő lehetőségeket, amik segíthetnek átvészelni a nehéz időszakot (játékok, állatok, zene stb.).

7. Ne erőltess semmit! Csak legyél mellette. Ha nem áll fenn a fizikai sérülés veszélye, csak biztosítsd arról, hogy mellette vagy, és számíthat rád, ha szüksége van valamire.

8. Az érintés nagyon intenzív élmény tud lenni, de adott esetben elég tolakodó dolog lehet. A legjobb, ha nem érinted meg, amíg nem kér rá, vagy nem érint meg ő téged. Ha úgy látod, hogy egy ölelés jót tenne neki, kérdezd meg! Ha nem lehet vele szavakkal kommunikálni, nagyon figyelj oda minden negatív reakciójára. Próbáld meg elkerülni a szexuális érintkezést. Ha megfogjátok egymás kezét, azzal nagyon hatékonyan és minden fenyegetés nélkül fejezheted ki, hogy vele vagy, és számíthat rád.

9. Hullámokban vagy ciklusokban váltakozhat az állapota. Ez egy összetett rendszer formájában is megjelenhet, mint egy utazás a személyentúli térben, aminek van egy eleje, van közepe, és vége. Ne erőltessük a haladást!

10. Ha eléggé képben van ahhoz, hogy aggódni kezdjen az elmeállapotát illetően, nyugtassuk meg, hogy ez egy pszichoaktív anyagtól van, és hogy idővel vissza fog térni a megszokott tudatállapotába.

11. Emlékeztesd rá, hogy egy ilyen és ilyen pszichoaktív anyag ideiglenes hatása alatt áll, és mondd el neki, hogy teljesen természetes (bár ritka) dolog ilyenkor egy lelki krízisállapot, és hogy rendbe fog jönni (mint már nagyon sokan előtte), ha lazít, és hagyja, hogy a saját útját járja végig az élmény.

12. Légzés: Lélegezz együtt vele. Ha eléggé képben van ahhoz, hogy közreműködjön, javasold neki, hogy vegyetek együtt mély lélegzeteket. Ha nagyon meg van ijedve, megpróbálhatod a hasára tenni a kezed, és olyanokat mondani neki, hogy „innen lélegezz, csak lélegezz egyenletesen, semmi gond”, meg ilyenek...

13. Lazítás: Elég nehéz dolog lehet lazítani, miközben éppen meghal az ember, vagy démonok szaggatják cafatokra, de mondd meg neki, hogy ott vagy vele, és biztosítod, hogy semmi baja nem lesz a fizikai testének. Az egyik legfontosabb dolog egy igazán súlyos folyamatnál az, hogy el tudjuk fogadni a folyamatot, és el tudjuk lazítani a megszüntetésén való küzdelmet. Csak engedjük, hogy megtörténjen.

14. Meditálás: Ha finoman megemlítjük neki annak lehetőségét, hogy becsukja a szemét, és önmagába figyeljen, az néha megváltoztathatja az élmény menetét.

15. Két (mezít)lábbal a földön: Levenni a cipőt, és mezítláb járkálni az egyik legjobban összefogó és stabilizáló élmény. Elővigyázattal végezzük lábujj-veszélyeztető környezetben.

16. Szemkontaktus: Ha az illető nem viselkedik paranoiásan vagy félelemmel veled szemben, iktassunk be minél több szemkontaktust.

17. Velem minden oké: Mondd el neki, hogy lehet, hogy számára szétesik az egész világ, de veled minden rendben van.

18. A krízisek természetes részei az ember pszichés folyamatainak, és tekinthetjük őket gyógyulási folyamatnak, és nem csak egy problémának, amit meg kell oldani. (Lásd Stanislav Grof, Bill Richards, és mások.)

Van, hogy nagyon nehéz beszélni, reagálni, vagy akár csak tisztában lenni egy másik személy jelenlétével egy intenzív élmény csúcspontján. Ha ilyen állapotban lévő emberrel van dolgod, figyelj oda arra, amit mond, és ha helyénvalónak és hasznosnak ítéled, elejthetsz néhány nagyon egyszerű kérdést az élménnyel kapcsolatban. („Ez milyen színű?”, „Szomorú vagy?”, „Hány éves vagy?”)

Elképzelhető, hogy inkább fogsz metaforikus válaszokat kapni, mint valami konkrétat. („Minden színű”, „Olyan öreg vagyok, mint a folyó”.) Ne számíts arra, hogy normális párbeszédet tudsz vele folytatni.

Alaposan beburkolózni egy takaróval egyesek szerint a legmegnyugtatóbb dolog, ami segíthet egy nehéz élmény során. Nem hangsúlyozhatjuk eleget, hogy mindig legyen kéznél egy jó vastag takaró vészhelyzet esetére.

Összegzés

Egy pszichedelikus krízis kezelése nagyon kimerítő lehet mind a résztvevők, mind pedig a vigyázók és megfigyelők számára, de körültekintő értékeléssel, és higgadt, megfontolt reagálással a legtöbb helyzet jól kezelhető. Annak, aki átélte a krízist ugyanolyan fontos az élmény utólagos feldolgozása, mint átélni magát a krízishelyzetet.

Mellékletek

Ellenszerek

Ez a rész a pszichedelikus krízisek kezelésére szolgáló gyógyszerekkel foglalkozik. A legismertebb szer, amit a kórházakban használnak, a Thorazine, de már nem olyan elterjedt, mert pszichésen túl agresszív a hatása.

Leginkább az erős szorongás, félelem és a paranoia azok a tünetek, amivel orvoshoz kerül az ember. Szakértők szerint az ilyen állapotok kezelésére a legjobbak a benzodiazapinok, mint például a Valium és a Xanax.

Haloperidol – Akut és krónikus pszichózis kezelésére egyaránt használják, főleg hiperaktivitás, nyugtalanság, és mániás tünetek esetén.

Risperdal (risperdine/risperidone) – Modernebb antipszichotikum. Sokan a legjobb megoldásnak tartják a hallucinációk kísérte állapotoknál.

Thorazine (chlorpromazine) – Régebbi antipszichotikum, sok kellemetlen mellékhatással. Mindenképpen kerülendő a pszichedelikus krízisek kezelésében.

Valium (diazepam) – Szorongás és izomgörcsök kezelésére szolgál, valamint általános nyugtató. Adagja enyhébb tünetek esetén 2-10 mg, súlyosabb esetekben 10-30 mg. A pszichedelikus közösség tagjai között vannak, akik a Váliumot, a Xanaxot, és a többi benzodiazepint tartják a legjobb gyógyszeres segítségnek szélsőséges pszichedelikus krízisek esetére.

Xanax (alprazolam) – Ez is egy benzodiazepin, mint a Valium. Szorongás, és izomgörcsök ellen, valamint nyugtató. Gyorsabban hat, mint a Valium, és általában jobb megoldásnak tartják. El lehet rágni, hogy gyorsabban hasson, de nagyon rossz az íze: jól jöhet hozzá egy kis víz, vagy gyümölcs. Adagolás: 0,25-1 mg enyhe tüneteknél, 1-3 mg, súlyos esetekben. Valamivel erősebb a lenyugtató hatása, mint a Valiumnak.

Egyes szerek fizikai veszélyei

GHB – A túladagolás leállíthatja a légzést, vagy ájuláshoz vezethet. Nem egyértelmű, hogy mekkorák a túlélési esélyek orvosi ellátás nélkül, de az nem árthat, ha az ember éppen kórházban van, mikor leáll a légzése. A hányás, hányinger és eszméletvesztés elég gyakori.

Ketamin – Hányinger, eszméletvesztés.

LSD – Hosszú ideig tartó (6-18 óra – vagy több) akut pszicho-spirituális krízist okozhat. Éntudat-vesztés, elszakadás az általánosan elfogadott valóságtól, paranoia, félelem, depresszió, hangulatingadozások. Bármilyen (tényleg bármilyen) élmény elképzelhető. Nincs feljegyzés fizikai sérülésre vissza nem vezethető halálesetről.

Gomba – Közepesen hosszú ideig tartó (4-10 óra – vagy több) akut pszicho-spirituális krízist okozhat. Éntudat-vesztés, elszakadás az általánosan elfogadott valóságtól, paranoia, félelem, depresszió, hangulatingadozások. A gomba általában álomszerűbb élményt okoz mint az LSD, és nem olyan intenzív. Nincs feljegyzés fizikai sérülésre vissza nem vezethető halálesetről.

Cannabis – A legtöbb akut krízis a gyomron keresztüli fogyasztáshoz kapcsolódik. A cannabis krízis 2-6 órán át tarthat (vagy tovább). Paranoia, pánikrohamok, lelassulás, váltakozó eszméletlen és ébrenléti állapot, nagyon véreres szemek, hangulatingadozás. Nincs feljegyzés fizikai sérülésre vissza nem vezethető halálesetről. Néhányan a marihuánafüst-szívás hatására kialakult heves asztmás rohamokról számoltak be.

Köhögéscsillapító szirup/DXM – A DXM önmagában nagy adagban fogyasztva zavarodottságot, hányingert, hányást, és eszméletvesztést okozhat. A fő problémák a köhögés elleni gyógyszer egyéb hatóanyagaiból adódhatnak. Ha a problémás egyén azt mondja, hogy köhögős-szirupot evett, próbáljuk meg megtudni, hogy milyen egyéb anyagok voltak a készítményben.

MDMA – Az MDMA azért cseles, mert sok egyéb szert árulnak MDMA néven, úgyhogy ha valaki „extasyt” vett be, lehet, hogy az valami egészen más volt. Maga az MDMA több különböző krízist okozhat:

  – Túlmelegedés/kiszáradás: Itassunk vele vizet [óránként fél litert, a Szerk.].
  – Az MDMA kényelmetlen közérzetet okozhat, mivel egy nagyon erős stimuláns. Használhat a légzés, a lazítás, az üldögélés és beszélgetés, vagy ha lefekszik pihenni.
  – Az MDMA előhozhat bizonyos kényelmetlen, vagy nehezen feldolgozható érzéseket, emlékeket. Más pszichedelikumokkal ellentétben nem igen okoz paranoiát vagy dührohamokat.
  – Az MDMA-hoz kapcsolódó haláleseteket a kiszáradással, és a túlterheltségtől való túlmelegedéssel szokták összefüggésbe hozni. Ha valaki órákon át a táncparketten ropja, szerezzünk neki vizet, és tartson egy kis pihenőt.

2C-T-7 – Súlyos hányingert, görcsös rohamokat és légzési zavarokat okozhat. A 2C-T-7 hatása alatti hányás nem olyan, mint egyébként, és könnyen okozhat fulladást. Nagy adagoknál az ellenséges viselkedés és erőszakos kitörések gyakoribbak mint a legtöbb pszichedelikumnál. Több halálesetet is feljegyeztek.

5-MeO-DMT – Hányinger, görcsök, katatónia. Haláleset nem ismert.

© Copyright 2000, 2001 Erowid.


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportoldalon saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!