 |
Élet a halál utánBiga Cubensis, 2003. október 15.  | |  | | | | |  | |  | | | | Ooops! A SEMMI-ben is valamit keresunk, vagy valaminek a hianyat? |
| |  | |  |
| | | | | | 209. angel8 | 2005. június 26. 19:14 |
| | | | | | | Élet a halál után?
Mindig próbáltam elkpézelni mi is van a halál után, becsuktam a szemem és nem gondoltam semmire. Nem láttam és nem hallottam semmit.
Nem láttam, hogy például: hogy kapja el a szomszéd macska az egeret vagy, hogy az isolában beírnak egy igazolatlan napra mert nem mentem be. Ez lenne a halál? - Nem érzékelni, hisz ha nem tudjuk akkor "nem történt meg"-a számunkra.
Én nem nagyon hiszek abban, hogy valahova kerülök, mert /elörre is elnézést/ ez hülyeség!!
Nem a halált kell megfejteni, hanem az életet mert az biztos létezik hisz aki épp most olvassa amit írtam az él.
De az életet se olyan könnyü meghatározni hiába élünk, hát még akkor a halált.
Ha sokkal többen bíznának magukban és nem a HALÁLT keresné sokkal többre vinné. Csak egyszerűen élni kell!!
Nem kell bizonytalannak lenni és megtorpanni, menni-menni előrre.
Mert ha meghalunk nem lesz velünk SEMMI!
|
| | | | |
| | | | | | 208. rumcais | 2004. október 21. 15:50 |
| | | | | | | Szia AS!
Én még emlékszem:
az anyagot endopszichozinnak hívják.
az a bizonyos központ pedig úgy rémlik a limbikus
rendszerben a hipokampusz mellett van.
(friss emlékek rögzítésére szolgáló kis cucc) |
| | | | |
| | | | | | 207. asvany | 2004. október 20. 23:00 |
| | | | | | | voltam egyszer egy erdekes pszchiater(igy irjak?:) eloadasan (a nevere sajnos nem emlexem ) akinek egy idoben (amig meg nem tert :) a halalkozeli elmenyek tanulmanyozasa volt a kattanasa. es eleg alaposan utanan kutatot a dolognak es egy eleg alapos es objektiv eloadast tartott belole, mindig korektul kiemelve mik a tenyek , es mik az iseretlen dolgokra az elkepzelesek.
mar evvekkel ezelot volt ezert eleg pongyolak az emlekeim. par dolog ami megmaradt belole:
-van egy hormon ami akkor kezd el termelodni amikor meghalunk (vagy kozvetlenul elotte (gondolom keringes meg kell hozza) ) , hogy pontossan mi a szerepe azt meg nem tudjak, elkezpzelheto , hogy mintegy takarekra kapcsolja az idegsejteket, igy tobb eselyel lehet valakit feleleszteni a klinikai halal allapotabol. (mondjuk kivancsi vagyok evolucios oldalrol mindez hogy magyarazhato :)
-van egy agyterulet (a tarkonal ha jol emlexem ) amit a "testen kivuli erzekeles kozpontja" -nak hivnak (latinul nem tudom hogy van de ezt jelenti) , ugyanis ha ingerlik/aktivaljak akkor az iletto kivulrol latja magat es a kornyezetet. (tobnyire gondolom orvosokat :) (ez is erdekes , hogy mire lehet valo :)
meg amik meg ide tartoznak es mashol is sokat hallani oket:
-a klinikai halalt ateltek csak bizonyos hanyada el at halalkozeli elmenyt.
-nagyreszt akinek halalkozeli elmenye volt , utana sokkal ertelmesebben eli az eletet, sokkal jobb/boldogabb eletet el.
-nem minden halakozeli elmeny ugyan ugy zajlik le,de nagyon gyakoriak bizonyos "sablonok" forgatokonyvek (elet leperges/alagut/fenyleny/sorompo/elhunyt ismerosokkel valo talalkozas
-egy-ket kiveteltol eltekintve mindenkinek nagyon nyugod es boldog elmeny, alltalaban nem salyat elhatarozasbol "jonnek vissza". (ismertek bad-trip jellegu halakozeli elmenyek is . ez egy igazan nehezen kezelheto para lehet , hogy meghalsz es qrva szar es akkor most mi lesz? ,brrr :)
***
mondjuk mindezek olyan dolgok ,amiket elobb utobb ugyis mindenki szemelyessen is megtapasztalhat, es leelenorizheti ,hogy az elkepzelesei jok voltak-e.
az a gyanum , hogy az arra fogekonyaknak az egesz tartogat valami jo poent :) (es lehet,hogy pont ez az oka hogy miert nem jon vissza senki,hogy elmondja , hogy mi is tortenik igazabol, nem akkarjak leloni a csattanot :)
***
egyszer 8-10 eves koromban ugy volt , hogy meg fogok halni.(elvesztem ,es majdnem megfagytam) eleg biztos voltam benne hogy vege van,es egy ido utan teljesen fel is adtam a remenykedest , hogy megmenekulok.
erdekes viszagondolni erre a par percre , hogy alapvetoen nem feltem a halatol. bar ez nem igaz , mert kb ugy feltem tole mint a fogorvostol, de nem volt ilyen benito halalfelelmem. de ez a felelem egyaltalan nem volt meghatarozo. leginkabb lehangolt voltam es csalodot, meg kicsit buntudatom volt (sajat butasagom miat kerultem a helyzetbe). az zavart legjobban , hogy egy csomo mindent nem tapasztalhatok meg az eletben. aztan megtalatak es rogton megtapasztalhatam milyen szirenazo mentoatoval szaguldozni ami tetszet :)
azert erdekes nekem ez az elmeny, mert eleg pontossan el tudom kepzelni milyen lenne ha most kerulnek ugyanebbe a szituacioba (game over:) .most egesz maskepp ereznem magam. egyreszt a halal jobban erdekel , de jobban is ertem, ezert izgalmassabb lenne es felelmetesebb. masreszt azon , hogy mit nem tapasztaltam meg, mar nem nagyon flusztralnam magam:). viszont az ,hogy eddig mennyire hasznaltam ki (vagyis inkabb nem) a rendelkezesemre allo eletet, az nagyon boszantana.
na ez most csak igy vegig gondolva is nagyon felboszantott :)
megyek is, es csinalok valamit :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Remélem azért egyszer te is hazamész.
Amúgy vannak ilyen szenyázós várások másnál is... nálam biztos, csak másügyileg. Aztán lehet arra is várni, hogy az ilyen várások valahogy megszűnjenek. Aztán van, hogy meg is szűnnek. Nem igazán tudom, hogyan... nyilván eljön az idejük. Túlképpen csak az a kérdés, hogy addig is mit csinál az ember... |
| | | | |
| | | | | | 205. cellux | 2004. október 20. 14:54 |
| | | | | | | a helyemben szerintem már mindenki azt hinné, hogy kész, vége van a partinak és menne haza (bárhol is legyen az), csak én vagyok ilyen hülye, hogy itt ácsorgok és várom, hogy vége legyen a kiállásnak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad: végülis szerintem is tökmindegy... csak úgy kianalizáltam a kételyeimet... aztán meg, valahogy úgy vagyok vele, hogy persze jöhet a nagybetűs, de nem sietek sehova ezügyileg... csakúgy érdekelne, hogy másnak nincsenek-e kételyei.
Cella: úgy tűnik, te nagyon várod... így nézve tényleg szenyaság. Talán ha nem fókuszálnál rá ennyire, ha nem éreznéd ennyire sürgetőnek a dolgot, könnyebb lenne. Közhely, tudom... |
| | | | |
| | | | | | 203. cellux | 2004. október 20. 13:27 |
| | | | | | | engem az bosszant, hogy ha ennyire elmaradott vagyok spirituálisan, amilyennek az életem eseményei, meg úgy általában az egóm megrögzöttségei sejtetik, akkor miért kerültem bele ennek az egésznek a közepébe.
miért kell szívnom a megvilágosodás számomra igencsak kézzelfogható kísértetével egy életen át?
szemétség, hogy képes vagyok felfogni, mit lehetne elérni egy emberi élettel, és ugyanakkor képtelen vagyok rájönni, hogyan lehetne ezt a célt megvalósítani. eddig mindig beleütköztem saját akadályaimba, és az eltávolításukra, feloldásukra tett kísérletek mindegyike csúfos kudarcba fulladt.
olyan ez, mint a szeméttelep fölött felkelő nap.
|
| | | | |
| | | | | | 202. Nomad | 2004. október 20. 09:30 |
| | | | | | | LaZa: Ha valamit is hozzáfűznék az már teljesen felesleges lenne, úgyhogy hozzáfűzök. Szerintem nem csak az a fontos, hogy jó és rossz nélkül itéljünk, hanem a közömbösség nélkül is, innentől kezdve ki lehet fejleszteni azt a hozzáállást, hogy nincs hozzáállás, tehát a világ jelenségei nem azért játszódnak le előttem, hogy ÉN megítéljem, és véleményt formáljak róla. Bár te is ezt mondtad, csak én ilyen szörszálhasogató vagyok, hogy fogalmazzunk pontosan, tehát onnantól kezdve nem is értékítélet, mert nincs érték, és nincs ítélet (ezért is lehet értékítéletnek hívni). A másik, hogy szerintem a szépség egy összetettebb fogalom, mint a bölcsesség és az öröm. Szóval ha bölcsességgel tekintünk a világba, nem magunknak ítéljük meg, amit tapasztalunk közben az pedig az öröm, és ezek pillanatnyi "eredményeit" hívjuk szépségnek. Szóval a szépség a bölcsesség pillanatnyi megnyilvánulása örömként.
bt: Szerintem tökmindegy mekkora megvilágosodásaid vannak, lényeg, hogy vannak. Végülis az ilyen szatorikban úgyis az a leglényegesebb tapasztalás, hogy jön minden magától, nem kell érte görcsölni, stb. Eleinte engem is nagyon zavart, hogy elkezdeném a Dharmát gyakorolni, és akkor hosszú életeken, újjászületéseken keresztül felmérhetetlen ideig küszködve végül megvalósíthatnám, túl nagy munka minden fátylat eltávolítani, inkább bele sem kezdek. Aztán szerencsére találkoztam a Gyémánt Út tanításokkal, és ez megnyugtatott, úgyhogy most már csak gyakorlok, meg élek, de ez végül is ugyanaz. |
| | | | |
| | | | | | 201. LaZa | 2004. október 20. 01:21 |
| | | | | | | |||part2|||
"A végső Értékrend tehát a Szépség."
ennyi! ez maga az út és a cél, tudni nem lehet, csak érezni. minden ehhez fűződik, a játékelmélet is.
figy: "Az életet úgy kell megérteni, mint egy zeneművet. Ha el tudsz vonatkozni mindattól a kellemes, vagy kellemetlen hatástól, melyet az élet dolgai, egyenként, egyéniségednek jelentenek: felismered a közös szépséget a hullámok játékában és tested fájásaiban és az események váltakozásában és érzéseid, gondolataid áramlásában és mindenben."
a rangsor nélküli értékrend. ez mindenre igaz, egyszerűen mindenre, a történelem hatalomvágytól szagló eseményein keresztül két szőkike párbeszédéig a mobilokról. a változó közt a változatlan, állandó szépség. nem világi viszonylatokban, nem saját magam viszonylataiban, egyszerűen önmagában.
ez minden, ez a szatori.
lásd:
(tudom, hogy túl hosszú leszek, de most pótlom az inaktív évemet :))
levélrészlet: -az eleje elkalandozik, de nélküle nem érthető-
"Az élet forgatagában elénk vetődő emberekhez, tárgyakhoz,
gondolatokhoz egyfajta ragaszkodás fűz mindnyájunkat. Birtoklási vágy, becsvágy, törtetés a siker felé. Tetteinket abban a reményben hajtjuk végre, hogy azok sikerrel követik majd elképzeléseinket, és ezzel valami ingó dologba fektetetjük bizalmunkat, így változtatva ragaszkodásunk tárgyává.
Nos, ha lassan elkezded leoldani magadról külső személyiséged
vágyait, ragaszkodásait, egyre biztosabban megszilárdulhatsz (vagy feloldódhatsz) egy benső szabadságban, a feddhetetlenség bizalmában. Annak senki sem árthat, aki nem akar semmit. Így miután leoldasz magadról minden önös szándékot -és ez nem a semmittevést jelenti, hanem a cselekvést, azzal a különbséggel, hogy a végkimenetel számodra közömbös-, leoldódnak maguktól a tárgyakhoz, fogalmakhoz fűzött ragaszkodásaid is. Ezáltal jó és rossz nélküli, tisztább tapasztalásra teszel szert, mely értékítéletedben is jelentkezik, hiszen érzelmek nélkül objektívebben ítélkezel.
Természetesen, onnantól hogy az élet ezer megnyilatkozásából nem saját reflexióid lesznek a fontosak, megláthatod "a közös szépséget a hullámok játékában és tested fájásaiban és az események váltakozásában és érzéseid, gondolataid áramlásában és mindenben". Rátalálsz a szépre. Az Egyetlen Létező-re."
egyetlen egyszer éltem át teljes, megvilágsító valójában ezt az érzést (a költészeten át). életem legboldogabb, leggyönyörűbb estéje volt.
***
huh, kösz aki idáig eljutott :) meg kösz respektet cell, amúgy sundayjunkieval (alias slayersteve) levelezek ilyesmikről.
LaZa
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyelőre nem tudom pontosan miért, de nem jön be nekem ez A MEGVILÁGOSODÁS gondolatkör. Ti miért hisztek benne? Vagy van valakinek személyes tapasztalata? Itt ez a paradoxon, hogy aki megvilágosodott, az nem mondja meg hogy volt, mi volt, és most milyen, vagy lehet, hogy mondja, de nem olyan nyelven, amit a nem megvilágosodott megért, vagy legalábbis, amit én megértenék. Mint a halál... senki sem jön vissza, hogy elmondja... mi meg ezt "soha nem jön vissza" dolgot halálnak nevezzük. Egyes embereket meg megvilágosultnak tartunk. De ki? Ki mondja, hogy ő megvilágosodott? Olyan, aki maga is, vagy olyan, aki nem? Előbbi esetben az az etikett, hogy megvilágosodott ember csak másról mondja? Utóbbi esetben nem csak elnevez valamit, amit nem ért, rosszabbik forgatókönyv esetén meg mire alapozza?
...
Nah, logikai boncolda. De még mindig itt a kérdés, hogy miért nem jön be nekem ez az idea? Miért gondolom azt, hogy csak kis megvilágosodások léteznek? Na jó, erre könnyű a válasz: azért, mert erről van tapasztalatom. A csupanagybetűsről meg nincs, és hinni sem akaródzik benne. De mért nem akaródzik?
Talán mert nem hiszek benne, hogy én valaha elérném ezt, és így irigylem azoktól, akik elérhetik, esetleg pont azáltal, hogy hisznek benne. Szeretnék megvilágosodni megvilágosodásügyileg... meg a fa, meg a vas, meg a karika...
Izé. Azért ti csak világosodjatok meg, és ha lehet, közben tartsátok meg pedagógiai érzéketeket, hogy úgy tudjátok elmagyarázni aztán, hogy én is értsem majd ideát... Ha meg valamilyen oknál fogva mégis én világosodnék meg, hát akkor majd én igyekszem...
blog blog blog blog blog stb. |
| | | | |
| | | | | | 199. LaZa | 2004. október 20. 00:51 |
| | | | | | | ||| part1 |||
na ez hosszú lesz (kizárólag hc daath-osoknak :))
a terhek és a felelősség még csak mesék számomra, hiába meséli azt cellux :)
de érzek valami vihar előtti csendet, valami sejtés, hogy rossz lesz. de még nem komoly. és valóban, amíg nem nyomja közvetlen a vállamat, addig csak egy elhanyagolható részeleme légváraimnak, amit a légoszlopok igencsak nehezen fognak megtartani.
hát nem tudom, hogy így érdemes -e erről spekulálnom, de ugye máshoz meg nem nagyon értek. hiába, visszaeső útkereső :)
nem teljesen tiszta, hogyan érted a "nem hoz termést" dolgot.
mármint bennem?
úgy gondolod, hogy amíg az 'ige' nincs a 'valóság' (mármint a köznapi) keretei közé szuszakolva, addig használhatatlan?
ha a boldogulást vágyom, talán meg kéne keresnem az összhangot, az égi ugye mégse itt van, a földi meg csak illúzió. olyan házat, amelyről nem csak álmodni lehet, hanem élni is benne, nem lehet se pusztán esőből, se pusztán földből gyúrni. akkor gyúrjam sárból? vagy elég ha csak esőt hozok? ... azt hiszem ezt egyikünk se tudja igazán
"bátorság is kell hozzá... bátorság, hogy ki merjünk lépni a színfalak vélt biztonságából"
szerintem ez jellem kérdése, van aki elvágyódik.
"az is lehet, hogy nem ennyire szigorú, nem ennyire jézusi a tanítás"
folyton az motoszkál bennem, hogy a tanítás nem szigorú, nem bonyolult, nem terhes, még csak nem is ésszel fölfogható. a maga módján a legegyszerűbb. talán egy kattanás az egész. na ja, csak mitől kattanunk. ->
" lehet, hogy elég, ha vágyunk a színfalak közüli kilépésre és ez a vágyunk utána el fog vezetni ahhoz, hogy meglássuk a kivezető utat" van egy ismerősöm, aki csak várja a megvilágosodást. semmit se tesz érte, semmit se akar tőle, csak fogadja, ha jön.
-sikeréről mindenképp beszámolok :)
|
| | | | |
|
