 |
A valóságRincewind, 2004. október 23.  | |  | | | | |  | |  | | | Én változatlanul úgy érzem, ahogy, sőt meg is erősítődtem. Csak annyi, hogy axiómaként úgy definiálom a valóságot, mint egy olyan halmazt, ami mindent magában foglal. Ergó definiálom a legnagyobb és legvégtelenebb halmazt. Definiálhatnám úgy is, hogy azon kívül is van valami, de én nem így definiálom. Vagy onnan is elindulhatok, hogy el akarom nevezni azt a létezőt, ami mindent magában foglal, és azt éppen valóságnak nevezem el. Vagy ha úgy tetszik, nemlétezőnek veszem a nemvalóságot, vagy úgy definiálom, hogy az is a valóság része. Mondjuk:
valóság + nemvalóság = valóság
azaz nemvalóság értéke itt nulla
vagy:
valóság + nemvalóság = 0
azaz: valóság = -nemvalóság
és ekkor a nulla a fix pontom, az egyensúly
Azaz a fix pont választás kérdése. Basszus. Valahol meg mégis azt érzem, hogy az a fix pont, amit találtam és leírtam, azt nem én választottam fixnek, hanem az egyszerűen fix. Na ez engem arra emlékeztet, amikor cellux azt mondta, gondolhatod azt, hogy a világnézeted abszolút, vagy gondolhatod azt, hogy relatív, majd utána elfogadhatod a relatív rendszeredet abszolútnak. Asszem én most valahol az "elfogadhatod" szónál járom a kötéltáncot. Kérdés, megvalósítható-e a teljes abszolútként elfogadás amnézia nélkül?
Gödelre várva :-) |
| |  | |  |
| | | | | | 46. doki | 2004. november 24. 10:27 |
| | | | | | | egy logikai rendszer bizonyos biztos alapokon nyugszik, ezek a következők:
adott a jelek halmaza, amivel fel tudunk írni bizonyos állításokat.
adottak állításaink amikről elfogadjuk, hogy igazak: az axiómák.
adottak következtetési szabályok.
/ilyen szabály ami minden rendszerben benne van általában, pl, hogy ha a igaz és a-ból következik b, akkor b is igaz/
ezeket az alapokat mi tűzhetjük ki, bár vannak elfogadott normák, természetes dolgok, mind a matematikai logikán belül, mind a hétköznapi logika során (persze az előzőben azért kevesebb dolgot fogadunk el természetesnek :))
pl ilyen a fenti szabály.
amikor az ember gondolkozik, akkor a jelek halmaza az összes mém, és az axiómáink határozzák meg a nézőpontunkat /a következtetési szabályok asszem nagyjából fixek, bár nem biztos :) lehet hogy csak én gondolkozom siváran :)/
egy axióma lehet éppen egy elválasztás, pl:
-vannak a jó emberek meg a rossz emberek /ez két jel/.
-és az axióma, hogy mindenki vagy jó vagy rossz.
pl egy következő axióma lehet, hogy aki drogozik az rossz. :)
persze ha ezután azt mondjuk, hogy a művészek meg jók, akkor ellentmondásba kerülünk, ha túl sok művészbe ütközünk és neadjisten valamelyik kábítószerezik :))
ha ellentmondás van egy rendszerben akkor minden állítás és minden állításnak ez ellenkezője belátható, ez persze nem túl használható nézőpont.
ha egy rendszerben nincsenek axiómák szerintem az a semmi nézőpontja.
egy ilyen rendszerben tetszőleges állítást mondunk nem lesz igaz, vagy hamis.
ja, a hamis állítások amiknek a tagadása belátható, és a beláthatóságot úgy értjük, hogy ami az axiómákból levezethető következtetési szabályok segítségével.
Sevil, amiket felsoroltál azok jelek, nincs ellentétük. /jó nem jelek, mert valóságos dolgok, de mikor tetszőleges rendszerben gondolkodunk róluk (vagy inkább renszereket keresünk, amiben jól megfoghatóak) akkor jeleken keresztül gondolunk rájuk/
amit írtál, hogy minden dolognak az ellentéte önmagán kívül minden, azt inkább úgy írnám, hogy vannak azok a dolgok amik almák és azok amik nem. és akkor ez egy elválasztás (a fent leírt értelemben).
tehát az alma nem ellentéte a virágnak, de ha veszed ezt az elválasztást, hogy almák nem almák, akkor a virág a nem almák közé tartozik.
nem duális logikai rendszerekeket /nem igaz hamis állításokal működőek/ nem nagyon ismerek /mondjuk a Fuzzy-logikát/. de szerintem nem hoznak sok újdonságot. addig amíg véges kérdéseket teszünk fel és véges válaszokat várunk, addig akármilyen fasza végtelen logikai cuccok lehetnek útközben, a két végesség elnyeli : lehet csinálni egy véges rendszert a végtelen helyére ami ugyanazt kihozza. ezt ennél korrektebbül nem írnám le :)
bt-nek nagyon régen megigértem, hogy elmondom hogy van Gödel nem teljességi tétele, néhány nap múlva beírom ide, az elég nagy poén :)
kössetek belém :)
|
| | | | |
| | | | | | 45. Sad | 2004. november 24. 07:48 |
| | | | | | | Minden ember egy valóság, és minden ember egy személyiség.
És minden személyiség egy valóság...
És minden személyiség formálódik, részben megszilárdul.
Kialakult személyiség nem létezik, mert mindenkinek vannak tényezők az életében melyek elfordítják a személyiséget erre vagy arra....
Talán lehet h nincs igazam, és lehet csak részben és ezért nincsen kialakult képem a valóságról..., mert még nem szilárdultam meg...
Nem cáfololm meg önmagam, csak néha-néha nem árt kirántani azt a bizonyos szőnyeget.
ELképzelhető, h az egésznek (valóság) az az értelme, hogy nincs értelme és az a lényeg h nincsen lényeg... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha már metafizika...
Szerintetek mi a valóság?:) |
| | | | |
| | | | | | 43. Sevil | 2004. november 23. 19:27 |
| | | | | | | És ezzel egy bizonyos ellentétet kapunk?
Mindennek minden az ellentéte önmagán kívül?
Furi :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mindegyik szóhoz rakd elé a +nem -et és kész. Amúgy nem rossz. :) |
| | | | |
| | | | | | 41. Sevil | 2004. november 23. 19:19 |
| | | | | | | Pár dolog, aminek szerintem nincs ellentéte:
-bármilyen tárgy, élőlény
-ezeknek a kategóriáknak sem: tárgy, élőlény, fogalom, évszám...
-nyelvi elemek, mondjuk mutató névmások: én, te, ő...
-számok (pl. nemtom, hogy 4,7-nek ellentéte e a -4,7)
-érzések: nem hiszem, hogy a szomorúság ellentéte a vidámság stb., ezek komplexebb dolgok
-tér, idő
-tudományok
-művészetek/önkifejezések: festészet, zene...
Maradt még valami?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem meg az ember arról nem tud igazán jól beszélni amit nem tud mihez hasonlítani. Egy almát lehet hasonlítani sokmindenhez, de bizonyos dolgokat elég nehéz. Amúgy szerintem mindennek van ellentétje (max Istent leszámítva), ebbe bele fogtok kötni és várom a példákot, hogy minek nincs. Hajrá! :) |
| | | | |
| | | | | | 39. Sevil | 2004. november 23. 17:53 |
| | | | | | | Nem is illik a logika alá rendelni a valóságot. De mért ne lehetne mondani semmit arról, aminek nincs ellentéte. Tudok logikailag igaz megállapításokat tenni az almáról (pl. igaz hogy kerek, piros, kiterjedt), pedig nem annyira létezik az ellentéte.
Meg a logika pár ága azért túl van már azon a szinten, amibe belehelyezed. Tud foglalkozni olyan dolgokkal is, amiről nem tehetők igaz v. hamis állítások. De erről inkább Dokit kérdezzük. |
| | | | |
| | | | | | 38. Nomad | 2004. november 23. 09:33 |
| | | | | | | | Bt: Ha valaminek semmi sem az ellentéte, akkor arra semmilyen logiaki megállapítást nem lehet ráhúzni sem. Szóval nem csak olyan dolgokat nem lehet mondani rá, ami nem igaz, hanem olyanokat sem, ami igaz, hiszen bármi amit mondunk rá, nem az, viszont bármi (is) az. Ez a Dharmakája. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sad:
Számomra létezik a valóság szónak egy olyan értelmezése, amelynek minden más részhalmaza, így semmi sem lehet az ellentéte. Ez tök jó. Végre egy fix pont - nekem. |
| | | | |
| | | | | | 36. nlwarez | 2004. november 22. 22:31 |
| | | | | | | Sad: nem tudom tudtad e hogy a delfinnek az agya félig alszik és félig ébren van, amíg az egyik fele pihen addig a másik éber, mindíg álmodik, és mindíg fenn van nonstop, lehet csak a delfin rossz álmai vagyunk? Jó jó tudom tudom a delfin agya sokkal fejlettebb a miénknél, és sok más egyéb miatt is jobban tisztelem mint ezt a szánalmas vírust ö ö ember izét, aminek az evolúciós multja is néhány millió évvel rövidebb(elkapkodott), na mindegy ezt most hagyjuk.
Néha psylocibin 4-es szintnél mikor irányított álomszerű az élmény, érzem úgy hogy hatással tudnék lenni a körülöttem zajló térre, időre, azzal a 7%-ommal (felboostolva 7,5-re), csak akkor ott nem merem bepróbálni-túl valóságos(?). Legelső körben azt a tudatos (és tudat alatti) gátat kell feloldani, hogy ússe lehet-próbáljuk próbáljuk de usse lehet.
tudom nem tartozik ide de azért leírom(csak a virusos dumám miatt-mielőtt cinikusat írna rá valaki), hogy pl a fehér cápa 50 000 000 azaz ötvenmillió éve változatlanul szimbiozisban harmóniában él a környeztével, (nem szaporodik túl, nem fogyasztja túl magát, és nem szarja tele az óceánt), mégegyszer: ötvenmillió éve gond nélkül, és nem eddig fejlődött, tehát nem az evolúcioja tartott ennyi ideig, ezek már a nyugodt harmónia évei! MI hány (száz) ezer éve is?(és az utóbbi néhány évben nem pont szimbiozisban-az indiánokkal bezárólag) és pusztítjuk pl.:spielberg cápafilmje miatt? Mert amit nem értünk meg, vagy tudatalatt(vagy tudatosan) többre tartjuk magunknál és/vagy (épp ezekért) félünk töle, azt el kell pusztítanunk! Na ennyit a tiszteletről... |
| | | | |
|
