DAATH

A reménytelenséghez nincs szükség gondolkodásra.

Samuel Beckett

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok

VEZÉRLŐPULT

Témakörök

Új hozzászólás


Regisztráció

Jelszócsere

Emailcsere


Lapozható lista


ADATOK

Kategória:

Filozófia


Létrehozó:

bong.com


Létrehozás ideje:

2006. március 6.


Utolsó hozzászólás:

2014. február 24.


NÉPSZERŰSÉG

Érdeklődés:

11864 letöltés
178 hozzászólás


KERESÉS

Mit:



Hol:

anyagok
könyvtár
fórum
kapcsolatok


[Rendben][Törlés]



Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


Ki áll az egész hátterében?

bong.com, 2006. március 6.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

 
178. mulder2014. február 24. 23:29
 
 
"Arra mindenképpen jó ez a felület, hogy tükröt biztosítson számodra, amelynek fényében megvizsgálhatod önmagad. De arra is jó, hogy hasonló búvárokkal találkozz a gondolatok mély óceánjában, időzve kicsit a vaksötétben :-)"

Agreed. :)

Hm, viszont ha arra a tényre koncentrálunk, hogy akaratos ember vagy, az csak azt mutatja meg, hogy van akarat. Ez eddig stimmel, de a "szabad" jelző az, ami problematikus.
Ha a szabad akaratot a befolyásolás - vagy kényszermentes cselekvéssel kötjük össze, akkor mondhatnánk azt, hogy létezik, nem gond. Csakhogy, szerintem, hogy mit értünk általában szabad akaraton, az túlmutat ezen. A legjobban szerintem az az érzésünk fedi le a fogalmát, hogy adott személy adott pillanatban, cselekedhetett volna másképpen, mint ahogy ténylegesen cselekedett. Ez viszont, szerintem, már elég problémás.

Az emberi fejlődés során bekövetkezendő döntés alatt mit értesz?
 

 
177. ifjúszent2014. február 23. 00:14
 
 
Scully, az ajtó mögött van az igazság :-)

Arra mindenképpen jó ez a felület, hogy tükröt biztosítson számodra, amelynek fényében megvizsgálhatod önmagad. De arra is jó, hogy hasonló búvárokkal találkozz a gondolatok mély óceánjában, időzve kicsit a vaksötétben :-)

Szerintem szabad akarat mindenképpen van. Tudom, mert elég akaratos ember vagyok, bár mentségemre szóljon, hogy fejlődött a vitakultúrám. Tapasztalom, hogyha befolyásolás vagy kényszer esete forog fenn, akkor negatívan élem meg, persze ebben is sokat kellett fejlődni, míg a "szükséges rosszt" elfogadtam, és sikerült a rossz előjelétől megszabadítanom. Nem hiszem, hogy minden társadalmi jelenséggel kapcsolatban képes leszek még ebben az életben így tenni, ha ez így lesz, akkor az csoda, és áldassék a Buddhák neve .)

A fejlődésünket pedig igen, korszakokban kell felfogni, de párszáz év helyett ezerben-tizenezrekben kell gondolkodni. Aztán majd ha elérkezünk a döntés pillanatához, amit nem tudok, hogy bekövetkezik e az életemben, de az utóbbi időben elég masszív képzést kaptam döntésből, úgyhogy ezt sem tartom kizártnak. De az sem egy pillanat lesz, hanem események láncolata. Lehet, hogy Ukrajnának van köze a dologhoz, lehet, hogy nincs.

Ami pedig a flessedet illeti; az idegtudományos kapcsolat valahol ott van, mint a robotpilótára a magyarázat, hogy bizonyos emberek képesek saturészegen hazatántorogni valahogy akkor is, ha semmire nem emlékeznek, hanem csak bekapcsolnak valamit, és a test hazaviszi a mámoros szellemet....:-)
 

 
176. mulder2014. február 17. 22:55
 
 
Bár korántsem írok ide olyan gyakran, mint amennyire szeretnék, most szavakba öntenék egy-két kannabisz ihlette gondolatot azzal kapcsolatban, hogy ki irányít/ki áll a háttérben (bár jelen esetben nem az Egész hátterében). Tulajdonképpen az élmény a szemszögemből egyfajta 'No Control' felfogásban került feldolgozásra.

Az egyik dolog az emberi fejlődés iránya. Az a benyomás kezd körvonalazódni bennem, hogy ha valaki irányítja is, az biztos, hogy nem maga az ember. Már az első barlangrajz is roppantul jelentőségteljes esemény, de ötven-hatvan-hetven ezer évvel később a világűrből szemlélve a bolygó éjszakai oldalát már városok fényei világítják be. Össze vagyunk kötve az internet által, és ehhez még mondjuk vetítsünk előre űrlifteket 3001-re (az Űrodüsszeia-sorozat befejező részének kedvéért), mesterséges intelligenciákat pedig valamikorra. Egyre komplexebb rendszerek, egyre komplexebb ötletek, egyre komplexebb tervek követik egymást. Egyének, kisebb csoportok szintjén mindez számomra nem tűnik megragadhatónak egészében. Mindenki hozzáteszi persze a maga részét, az ötletek, az elemek külön-külön beépülnek, de az emberi fejlődés, aktivitás egésze mintha önmagának adna arculatot. De ez talán mindig így volt. Az ember a késztetéseinek engedelmeskedve csupán létrehozza késztetései tárgyát. Megfesti a barlangrajzot, várost épít, létre hozza az internetet stb. Létrejön a fejében egy gondolat, amit utána kivitelez, de nincs kontroll a kezében, nem áll saját fejlődése hátterében. Nem tudom, hogy ez triviális-e, vagy hogy elhangzott-e már (valószínűleg), mindenesetre most ebbe próbálok mélyebben bepillantani.

A másik dolog a saját viselkedésem egy momentuma volt (hogy az egészről egy még kisebb részre vetítsük vissza a háttérben állós viszonyt). Ennyire korábban még nem téptem be, szubjektíve alig voltam ott az ott és akkorban. Folyamatosan emlékeztetnem kellett magam arra, hogy mit mondtam a barátaimnak fél perccel azelőtt, és mégis szerintük a viselkedésem teljesen józannak hatott. Akkor arra következtettem, hogy "én" semmiképpen sem irányíthatom ezek szerint a saját viselkedésemet, mert ha "én" irányítanám, akkor az egész úgy esne szét, ahogyan szubjektíve szétesőnek éreztem. Szívesen megkísérelném mindezt idegtudományos megfogalmazásban értelmezni, de ennyire nem vagyok jártas benne. Most így két lehetőséget látok: az egyik az, hogy esetleg mégis "én" viteleztem ki a viselkedésemet, csak az ideiglenesen zavart rövid távú memóriám miatt nem tudtam nyomon követni azt. A másik, hogy esetleg valamilyen automatikus működtetésre szakosodott agyi rendszer (?) vehette át ideiglenesen a viselkedésem irányítását. Ez lenne a saját laikus megközelítésem.
Mondani sem kell, persze, hogy a cselekedetek többsége nem ilyen. Ez inkább csak egy érdekes eset volt. Bár, ha nincs szabad akarat, akkor ugyancsak nincs kontroll a kezünkben: sem "normális" esetben, sem a fentebb említett speciális esetekben.
 

 
175. chucknorris1002013. június 29. 23:56
 
 
http:// http://www.youtube.com/watch?v=ODetOE6cbbc
lol
 

 
174. ideaweed2011. december 5. 14:53
 
 
hmm hmm elénk tárja azt amit sejthettünk már eddig is vagy nem?!
http://www.youtube.com/watch?v=eR5F0xvSjyE&feature=related

Az emberi psziché manipulálása
 

 
173. neutroncsillag2011. november 28. 22:16
 
 
És nem véletlenül
 

 
172. Tom0032011. november 28. 20:21
 
 
Nézd meg a számozást! Asszem moderálva lett...
 

 
171. ideaweed2011. november 28. 19:52
 
 
Uhh de kész vagyok! Behaluztam egy hszt ?! :o
 

 
170. ideaweed2011. november 28. 17:17
 
 
Nem úgy tűnik mintha éreznék a vesztük. :/ http://indavideo.hu/video/Breslov_Chassidim_Dancing
:))
 

 
169. ideaweed2011. november 28. 16:13
 
 
Igeeen?
Kb mennyi idő még?
 

 
167. ezékiel2011. október 25. 13:29
 
 
"Tudatlanságod ismeretetőjegye az igazságtalanságba és a boldogtalanságba vetett hited." (Richard Bach: Illúziók)
http://dudus.hu/crowley/index.html
 

 
166. ezékiel2011. október 25. 13:18
 
 
Kommunikáció
 

 
165. ezékiel2011. október 19. 21:37
 
 
now I lay down to sleep

pray the Lord my soul to keep

if I die before I wake

pray the Lord my soul to take
 

 
164. CandyFlip2011. október 18. 20:34
 
 
TE állsz az egyész hátterében!

There is only one reality
you are this reality
however, you don't know it yet.
When you will wake up in this reality
you won't be anything
then you will be everything
This is everything.

Kalu Rinpoche

_____________________________

Csak egy valóság van
te vagy ez a valóság
de ezt még nem tudod.
Amikor felébredsz ebben a valóságban
nem leszel semmi
akkor minden leszel
Ez minden.

Kalu Rinpocse
 

 
163. Rex2011. október 15. 15:12
 
 
az egy kva nagy meteor volt.
ha valahol gáz lehet igazán mostanában, akkor itt: http://www.earthmountainview.com/yellowstone/yellowstone.htm
 

 
162. ezékiel2011. október 14. 20:14
 
 
http://vilaghelyzete.blogspot.com/2011/10/valami-eltalalta-nap-ot.html?spref=fb
 

 
161. Insomnia2011. október 14. 19:29
 
 
Ez kamu. Bárki csinálhat ilyet, csak egy zajt kell a videó alá rakni és kész is. Egyébként a hangulata nekem is bejön.
 

 
160. neutroncsillag2011. október 14. 18:58
 
 
Olyan libabőrös hangulata van, igen. Lehet fake is, de tetszik a hangulata
 

 
159. ideaweed2011. október 13. 21:32
 
 
Mit szeretnél ezzel mondani? súlyos?
 

 
158. neutroncsillag2011. október 13. 11:28
 
 
Ez súly
 

 
157. ideaweed2011. október 13. 10:39
 
 
Különös hangok világszerte

Ti hallottátok már?
Vajon ki áll sz egész hátterében?
http://paranormal.hu/news.php?extend.268

?
 

 
156. ezékiel2011. július 30. 05:42
 
 
:DD

nem, egy ébresztőfilmet akarok csinálni, korrekt sztorival, filmzenével, magyar viszonyokba átültetve. javasolom neked Marcel Messing: Az ébresztőhívás c. elbeszélést, interneten található nem egyszerű történetet
 

 
155. Yopo Ono2011. július 30. 02:54
 
 
gondolkodtam rajta, hogy akkor most ilyen iszonyú depressziókihányásos filmet forgatsz-e, vagy végülis a magyar ed woods-ot tisztelhetjük-e majd benned, vagy tök más?
mindenestre stohl andrást kérd fel szerintem, hogy árnyjátékot toljon, karitatíve. komolyan. *.*
 

 
154. Yopo Ono2011. július 29. 09:55
 
 
én nem tudok haragudni senkire sajnos. max baromi dühös vagyok néha, aztán pl. kialszom, elmúlik és rebootolok és azt gondolom, hogy mindenki jó, mindenki ártatlan, aztán max megint dühös leszek. fos tulajdonság amúgy néha. de ilyesmiért mégcsak dühös se tudok lenni. (a mao jelen esetben a my ass off rövidítése...)
 

 
153. ezékiel2011. július 29. 06:01
 
 
Mao?! Te kínai kommer! :D

a szar kedvben igazad van... sajnálom. mégegyszer; nem akartalak megbántani.

most kicsit eltűnök filmet gyártani. 2milliószor súlyosabb lesz majd, mint a poison-videó.. majd ha közel leszek a mastereléshez számítanék a kritikai szemléletedre. márha nem haragudtál meg végletesen az ezékiel nevezetű marhára.
 

 
152. Yopo Ono2011. július 28. 21:14
 
 
(mér nem inkább abba kötöttél bele, hogy néha atommegafeka durván bután használok idegen szavakat teljesen helytelenül ráadásul. pl. az implementált tök gyakran keverem az interpretállal mert egyformán hangzik. amúgy ha humorizálok, akkor meg az baj. és léci máson töltsd ki legközelebb a szar kedvedet, mert az a hsz. amiből ez elindult semmi olyasmit nem tartalmazott, ami feljogosíthatott volna azokra a méregetesékre stbre amiket nekem ma írtál. köszi szépen előre is. )
 

 
151. Yopo Ono2011. július 28. 18:00
 
 
ROFLMAO
"ez a türelmetlenség, ami mind lelkileg mind szellemileg a sajátod, kissé offenzív kitörésekben nyílvánul meg"
"a szellemi dominanciára vágyó verbális viselkedést én abszolúte szeretném elkerülni, mert ennek se eleje, se vége"
"ezt az intellektuális gőgöt nem tudom értelmezni, ami minden hozzászólásodból árad..."
"Jó lenne, ha azt, amit már többször kihangsúlyoztál itt: "én tudok magamon nevetni" minden egyes hsz-eddel bizonyítanád, nem felém, nem mások számára, hanem magadnak."

 

 
150. ezékiel2011. július 28. 15:12
 
 
Igazad volt, kár volt szót vesztegetni rád. Gyógyulást kívánok. Üdv.
 

 
149. Yopo Ono2011. július 28. 15:06
 
 
nincs kedvem mindig magamon nevetni. nincs kedvem mindig magamról beszélni és azt hallgatni másoktól, h szerintük én ez meg az amaz vagyok. mindenki csak görbe tükör. leírtam egy mondatot, ez az off baromkodás lett belőle. de megint megkérdezem: minek csinálod ezt a showt és kinek? az pedig amit te szellemi fölényeskedésnek tapasztalsz valszeg az, hogy olyan vagyok amilyen, olyannak látsz, amilyen a látószöged... szóval hagyjuk ezt, amint látod én továbbra sem személyeskedem és dobom vissza a labdát azzal, h "és te" stb, pusztán magyarázom, hogy felesleges kört gyártottál ide, de semmi baj. üdv. szerencsére most néhány hétig csak a telómon lesz net, ott viszont nincs megjegyezve a jelszó, amit nem tudok, ú.h. nem fogok írni, ezért léci te se válaszolj. köszi. :)
 

 
148. Yopo Ono2011. július 28. 15:01
 
 
nem értelek sajnos... folyamatosan magadról beszélsz :((( ennyit erről.
 

 
147. ezékiel2011. július 28. 12:00
 
 
nem akartalak megbántani, csak úgy érzem, ez a türelmetlenség, ami mind lelkileg mind szellemileg a sajátod, kissé offenzív kitörésekben nyílvánul meg. én próbálok minden gondolati sémát pozitívként értelmezni (szükséges rossz), mintahogy ezzel te is hasonlóképp lehetsz, emberi (érzelmi) nagyságodról egyértelmű tanúbizonyságot tettél számomra (szándék nélkül, ami ebben a nagyszerű), ugyanakkor ezt a szellemi dominanciára vágyó verbális viselkedést én abszolúte szeretném elkerülni, mert ennek se eleje, se vége. Jó lenne, ha azt, amit már többször kihangsúlyoztál itt: "én tudok magamon nevetni" minden egyes hsz-eddel bizonyítanád, nem felém, nem mások számára, hanem magadnak. Csók.
 

 
146. Yopo Ono2011. július 28. 10:28
 
 
de végülis beigazoltad a kétdésemet ezzel, pont azt tetted, amit írtam:
valaki ír valamit a jóság erejéről és arról, hogy a rosszat felesleges keletkeztetni, mert nincs rá szükség - vagy talán igazad van és én egy olyan idea világban élek, ahol az evolúció újabb lépcsője következik és már nincs szükség ezekre a paragyárakra, vagy olyanban szeretnék élni legalábbis - és erre te legyártasz egy ilyen megbélyegző jelzőktől hemzsegő, információkat a másik ellen, totál offban felhasználó, teljesen negatív loopot, ami végülis rólad szól. de minek?
 

 
145. Yopo Ono2011. július 28. 10:21
 
 
mindenesetre vicces ez a projekciós felület lét... azt nem értem, hogy ilyenkor valakinek tetszelegni akarnak mások, vagy komolyan az van, hogy A leír egy mondatot, amibe B belelátja a saját paráit és A-t lehúzza, lefikázza, bealázza, stb. pusztán a saját projekciói miatt? vagy tetszelegni is akar valakiknek és még ez a másik dolog is? tényleg érthetetlen ez nekem...
 

 
144. Yopo Ono2011. július 28. 09:42
 
 
:( és miért adott okot az, ha besértődtél arra, hogy belémrúgj verbálisan? :(
na mindegy. ezek a dolgok se tudják elvenni a kedvemet... csak csodálkozom mások másféleségén.
 

 
143. Yopo Ono2011. július 28. 09:39
 
 
de most méééééér?
mi van?
magadra vetted?
basszus... :) bocsi ha valami sértőt írtam.
 

 
142. ezékiel2011. július 28. 08:01
 
 
Yopo, nálad nehézkesebb és lassabban tanuló emberrel még nem találkoztam. S főleg ezt az intellektuális gőgöt nem tudom értelmezni, ami minden hozzászólásodból árad... De inkább leszek én okosabb, és nem foglalkozom innestől kezdve veled. Reménytelennek látlak, aki még abból se tanul, ami bárki mást gyilkossá vagy szentté tett volna. Minden jót neked. A jóság dominanciájáról meg kérdezd a cigányokat.
 

 
141. Yopo Ono2011. július 28. 03:12
 
 
szerintem meg nagyon rossz, hogy sokaknak elképzelhetetlen a jóság dominanciája és ezért mindenféle rossz dolgokat kitalálnak pl. félelem és annak különfélei módozatai, persze ez is egy evolúciós zárvány, nem?
 

 
140. ezékiel2011. július 27. 08:20
 
 
a topik címére kiváló választ adhat:

Sloszár József: A Biblia - ami a kulisszák mögött van

c. kötet, itt olvasható, nyomtatható, terjeszthető:
http://mek.oszk.hu/04100/04179/
 

 
139. anf12011. június 19. 02:47
 
 
the end!a lin igen is közrejátszik az én életembenn, sajnos!
isten?...hát ha igaz isten léteze, nem igy muköbne a világ hogy mindenki mindent magának, ha meg ne sikerül sz....ok rá
a halálorol meg annyit hogy párszor ott voltam!és nem csak az én dontésem vólt hogy nem történt meg!ha kell kifejtem de már késő van hozzá

egy én? sok kitalált figura az én játékombenn?vagy csak egy magasabb ineligencia játszadozik?bábok vagyunk

SZ....d le!
amig élsz addig szex drog a többit mindenki döntse el:)
 

 
138. ideaweed2011. június 18. 19:09
 
 
Remény vesztetnek látod a helyzeted? Nem az te most az elsötétülésben vagy. Nyugi van ki út!
Butaságokat meg ne írj, mert felzaklatod az olvasó közönséget köztük engem is.
Véges lénynek születtünk, mert újra kell majd kezdenünk. Újra és újra és újra És Újra, közte meg meg pihenünk de kezdődik újra és újra... Küzdeni kell fejlődni változni! Nem szabad feladni! Rocky tudja! http://www.youtube.com/watch?v=jDBKcPOmmiA
Nyugalom jóság van! :)



 

 
137. ensophor2011. június 15. 23:42
 
 
A "fény", az "alagút" és az "éberség" : tök ugyanaz.

A "tudatosság" nem segít (csak egy újabb önhittség).

A buddha hazudik.

A "zen": csak egy ostoba gondolat.

"Megvilágosodás" nem létezik (elsötétedés nélkül).

Hiába is erőlködsz. :-)

Nincs honnan és nincs hová.

Végül minden a sírba tér.

Végtelen világba.

Véges lénynek születtél.
 

 
136. ezékiel2011. május 23. 11:16
 
 
a mondanivaló egyértelmű
 

 
135. ideaweed2011. május 23. 00:08
 
 
Na akkor ki miben hisz? : http://vimeo.com/22509966
Talán ez áll mindenek a hátterében?
 

 
134. Zsuzsk42011. május 15. 18:33
 
 
Sokféle hit van, de vajon létezik-e gyógyszer a sokféle hitre?
Miért kellene, ha szerinted "a világ nem megváltoztatandó és nem megjavítandó"?:)
Ha megtaláljuk utunk végén a nagy semmit, tehát már nem leszünk úton, megálltunk, a semmi lesz örömteli talán, ahogy az állapot változik, úgy változik vele a jó-és-rossz fogalma(és minden más is, mert pillanatról pillanatra változik, folyamatos áramlásban lévő dinamikai rendszer).
Sok gyanakvásodban osztozok én is...:)
 

 
133. ensophor2011. május 13. 23:31
 
 
Arra gyanakszom, hogy "az egész hátterében" senki és semmi nem áll.
Arra gyanakszom, hogy nem létezik semmilyen "Univerzális Építőmester".
Arra gyanakszom, hogy ezt, amiben és ami vagyunk: nem teremtette és nem teremti senki.
Arra gyanakszom, hogy a világ nem megváltoztatandó és nem megjavítandó, hanem éppen ilyen; pillanatról pillanatra változik, folyamatos áramlásban lévő dinamikai rendszer.
Arra gyanakszom, hogy semmilyen megvilágosodás sem létezik (abszolút, örökkévaló, maradandó élményként, tartamként).
Arra gyanakszom, hogy aki igazán és mélyen keresi "önmaga titkát", csak az üres semmit fogja találni, ami egyáltalán nem lesz örömteli és boldogságos érzés.
Arra gyanakszom, hogy minden a semmire van feszítve és ez közel sem olyan örömteli élmény, mint ahogyan a buddhizmus bizonyos ágaiban előadják napjainkban.
Arra gyanakszom, hogy valójában a "társadalom" hiteti el az embert a sok szép és magasztosan hangzó (üres) szóval (pl. szeretet).
Arra gyanakszom, hogy a "társadalom" nem jelent egyebet, mint a hatalomgyakorlókat, tulajdonosokat, nagybefektetőket stb., akik valójában a többi 95%-ot vezetik és irányítják (pl. magasztosan hangzó, szép és üres, semmitmondó szavakkal).
Arra gyanakszom, hogy a „társadalom“ szó valójában a túlélő, mindenáron túlélni vágyó egyedek esszenciáját fejezi ki.
Arra gyanakszom, hogy semmilyen hímnemű istenség sem létezik (relatív szinten kb. az istenanya tapasztalható; az „önnemző tenger“; ...aki fölötte lebeg (=kiemelkedett belőle), az kb. mi magunk vagyunk; de sorsunk az, hogy újra visszatérjünk a mindeneket nemző ősi tengerbe (=az istenanyába).
Arra gyanakszom, hogy minden elmúlik és nincs semmilyen abszolút módon megragadható tartam.
Arra gyanakszom, hogy egyetlen vallás sem képes segíteni az alapvető betegségen, aminek a neve: Lét.
Arra gyanakszom, hogy a Lét magát a kettősélményt jelenti... Míg jelen van a Lét, jelen van a probléma is.
Arra gyanakszom, hogy a sokféle gyógyszer közül egyik sem az igazi. :-)
Talán a halál, ha eljön az ideje.
Arra gyanakszom, hogy az univerzumnak nincs semmilyen középpontja (ahogyan oldala, kerülete stb. sincs.)
Sokféle hit van, de vajon létezik-e gyógyszer a sokféle hitre?
 

 
132. sonek2010. január 14. 15:45
 
 
tévedés.
az én hátteremben nem én állok.
én egy régen letűnt hőskorszak vöröslő ködében állok, amit a fátyolos szar apránként belep.

vagy mégis? monumentális gondolataim égiszén csakugyan a manipulatív és öncélú EGÓM egy tizenkétkilós testbe zárva próbál újra és újra a felszínre kerülni? célom e a giccses palota? hát a cicomás-kikent-kifent társaság élére szeretnék kerülni? egy kis középpont, ami megkettőzi végre önbizalmam?

NEM
 

 
131. Vuk.2010. január 14. 15:43
 
 
the end: szerintem nincs sok valóságalapja az írásnak.
 

 
130. neutroncsillag2010. január 14. 15:16
 
 
Sonek

Te állsz az egész hátterében, ugye tudod?
 

 
129. sonek2010. január 14. 00:44
 
 
úristen! ha filmet csinálok ebből, akkor bedarál a globális hatalmi elit? remélem. sőt, kit érdekel. dögöljenek meg!

kiváló cikk, már vagy 10x elolvastam, minden nap 1-1 új árnyalata mutatkozik meg, hol a tévében, hol egy elkapott beszélgetésben.... minden-kibaszott-hol.

köszi, ha elkészül a film be fogom dobni a közbe.
 

 
128. the end2009. április 5. 22:06
 
 
nem tudom mennyire illik ide, de a HÁTTÉR-ről szól végülis...

szerintetek??? :S :S :S
http://www.freeweb.hu/jobbpart/erdcikk/add.php?top=13
 

 
127. janos6662009. március 30. 23:56
 
 
Na az LSA nekem nagyon nem jött be (ha mégis nekimész megint próbáld farózsa maggal, abból elég 5-6, 7 már hánytatott, 5-öt megúsztam). Ha legál, akkor legyen inkább salvia kivonat (pl. 40X).
 

 
126. kayden2009. március 30. 23:08
 
 
(kösz a válaszokat)
Vasárnap csináltunk LSA (vagy valami hasonlót) hajnalkamagból. Ez most jól beütött de mindig hányok töle :S toltunk mellé 3-an 2,5g-t nagyon jó volt az egész olyan felhőtlen jókedv jött rám :D . Rájöttem mikor kezdtem el agyalni azon a hüje kérdseken (mi az egész élet? kik vagyunk mi emberek? stb) kb 3 hete kezdődött és rájöttem hogy az a furcsa érzés hogy egész nap ilyeneken pörög az agyam ez a 3 hét olyan volt (már kezdödik megint) mintha egy év után érnék haza és olyan fura volt az egész mintha ez lenne a normális de mégis visszavágytam oda ahonnan "jöttem,, . A második cigi után viszont nagyon happy voltam ez a nagy vidámság kb 2 órán keresztül tartott kb... most is viszonylag jó kedvem van:) remélem eltart még pár napig
 

 
125. neutroncsillag2009. március 30. 17:22
 
 
Az én fényem az alagút végén az éberség.
Éberség, éberség és éberség.
A dolgokat úgy látni, ahogy vannak.
Korábban az egész életem a misztikus élmények kereséséről szólt, aztán egy szép napon rájöttem, hogy a legnagyobb misztikus flessben vagyok éppen : az Életben.
(csak nem mindig veszem észre, vagyis nem mindig vagyok tudatos)
Felismertem, hogy tulajdonképpen ébren álmodok nap mint nap, és nem vagyok különb egy őrülttől :-) Felismertem és elfogadtam, aztán a tanítások jöttek maguktól.

Egy zen mestertől egyszer megkérdezték mi a zen.
- Ez az.

Regényeket tudnék írni a belső átalakulásról, de lehet nem ide való, és valószínűleg mindenkinek megvan a saját története erről.

 

 
124. Orion2009. március 30. 11:44
 
 
"Abban az állapotban úgy tekintettem valamennyi cselekedetemre (akár a múltban, akár a jövőben zajlott le), mint egy megmásíthatatlan, elkerülhetetlen folyamatra, szóval nagyon sorsszerű volt minden, mintha én csak megfigyelő lennék, akinek végig kell mennie azokon a tapasztalásokon, amik az életemben velem történnek."

Ez nekem is megvan minden alkalommal.

A szabad akarat... Huh, most perpillanat úgy érzem szabad akarattal rendelkezem, de abban is biztos vagyok, hogy volt ez másként is. Illetve úgy fogalmaznék, hogy mindig annyi szabad akaratom van, amennyi épp kell. Ha valamikor ez nincs meg, annak meg van az oka, és elfogadom. Amúgy épp ezért nem is szeretem használni az akarat, a kell és hasonló szavakat. Olyan erőszakosak.

Ciklikusság. Nem tudom, én már rég nem bontom ciklusokra az élményeimet. Egy folyamat van. Időnként, ha szükséges én is kiragadok egy-egy pontot vagy szakaszt, de alapvetően nem bontom periódusokra az egészet.

Fény az alagút végén? Mesélj! :-)
 

 
123. neutroncsillag2009. március 29. 13:31
 
 
Egy végtelen ciklus, amiből úgy tűnik sohasem fogok kikerülni .....

Úgy 10 évvel ezelőtt, én örökkévaló ciklusnak neveztem el ezt az élményt. Akkoriban nagyon sokszor jött el ugyanaz a tapasztalás.

"Figyeltem, figyeltem és ekkor mintha már tudtam volna mi következik, elmosolyodtam, az egész lényem lángra lobbant, és bekövetkezett az Elmozdulás. Nincs rá jobb szó. Én akkor már nem létezett, egy nagy hatalmas egész legapróbb darabkája voltam, osztatlanul. És a nagy egész ugyanakkor bennem volt, semmi különbség nem volt köztünk, ugyanazok voltunk mi ketten. Eksztázis következett, de az idő mint fogalom, teljesen értelmetlenné vált, mi következik mi után? Valójában semmi sem következett, mindig is abban az állapotban vagyok, nem létezik más állapot, egészen eddig hülyítettem magamat, de miért?
Az Elmozdulásról beszélni lehetetlenség. Hazatértem."

Abban az állapotban úgy tekintettem valamennyi cselekedetemre (akár a múltban, akár a jövőben zajlott le), mint egy megmásíthatatlan, elkerülhetetlen folyamatra, szóval nagyon sorsszerű volt minden, mintha én csak megfigyelő lennék, akinek végig kell mennie azokon a tapasztalásokon, amik az életemben velem történnek. Valahogy személytelen voltam, és mintha a hűség eloldozhatatlan kötelékei kötöttek volna "oda".
Sokszor előfordult, hogy zokogva "tértem vissza", mert láttam mennyire nincs szabad akaratom ...
Az egész olyan volt, mint egy hatalmas, végtelen ciklus, mely feltartózhatatlanul hömpölyög, s mindig visszatér önmagába, mindig megismétli önmagát.

Csak később olvastam a Tan kerekéről, és sok tekintetben találtam hasonlóságot a Buddha tanításokkal, és a saját élményeimmel. De szinte minden tanításban ott a mag ( az esszénusoktól a burját sámánokig), minden tanítás egy pontból fakad, egyetlen középpontból. Sokan jártak már ott, de mindenki más szavakkal mondta el, amit átélt. Néhányan meg is szabadultak ebből a körforgásból ...

Mára elértem, hogy tudatosabban tudom megfigyelni ezt az élményt ( vicces, de a legkülönfélébb szerek is ugyanoda juttatnak el). És úgy cipőkanállal azt is érzem merre van a fény az alagút végén.

 

 
122. Orion2009. március 29. 09:20
 
 
15szörös kivonat volt, azt kifelejtettem.
 

 
121. Orion2009. március 29. 09:12
 
 
Természetesen lehet, hogy nem egyről beszélünk. Nagyon ingoványos talaj ez, és csak örülni tudd az ember, ha mások élményeiben párhuzamot, hasonlóságot, netalántán egyezést talál a sajátjaihoz viszonyítva. Engem már ettek meg, semmivé égettek, megnyúztak, szóval pár variációm már volt... :-)
Azzal az ismerősömmel az élmények univerzalitása is szóba került. Azt hiszem az univerzalitás csak egy bizonyos szint felett következik be, és az egóvesztés még nem az a szint.
Ami viszont érdekes, hogy a legutóbbi ilyen élményem nekem is salviával voltak. 0,5-0,6 gramm, 7 részletben, zsinórban egymás után. Na jó még ezelőtt egy órával eltoltam 0,2-0,3 gramm füvet vizipipából.
 

 
120. janos6662009. március 29. 00:59
 
 
Hmm, amúgy lehet nem teljesen egyről beszélünk. Itt nem a szimpla egóvesztésről lett volna szó. Határozottan éreztem, hogy valami tudatos képződmény támadott rám, ami egyértelműen önző, gonosz szándékkal teszi ezt. Ez nem olyan, mint mikor levetkőzöd a korlátaid, ez inkább olyan, mintha valaki hátba verne egy acélrúddal, aztán rugdosni kezdene a földön, mert ki akar rabolni. Az ezt megelőző begyűrűzés pedig kezdetben még látványos és szórakoztató volt, csak egy idő után már végtelen ciklusnak tűnt, amiből sosem fogok kikerülni, és akkor kezdtem kicsit ráparázni (de szerintem ekkor épp túladagolásba ment az a salviázás, ha létezik olyan, kb. 1/8-ad gramm 40X füstje lement egybe).

Egyébként én úgy vagyok vele, hogy rohadtul ragaszkodom a saját kis életemhez, de ha elkerülhetetlen lenne a vége akkor már nem hisztiznék rajta. Pl. ha azt mondanák, lemészárolnak 1000 embert, akit random mód hajtottak össze az utcáról (idős, fiatal, gyerek, nő, és férfi vegyesen...), vagy megmenthetem őket, ha feláldozom magam, hát nem tenném, nem is üldözne a gondolat miért hagytam őket meghalni magam helyett, ez egyértelmű döntés volt. Viszont ha csak az én fejemhez fognák a pisztolyt, és kijelentenék hogy kivégzés lesz, nem könyörögnék sírva, egy "akkor lőjjé' bazdmeg"-el mennék a sírba.
 

 
119. Starchild2009. március 28. 11:34
 
 
kayden: "Én nőre gondoltam. Egy igazán jó kapcsolatra, de amit ezek a kis 16 éves pózer picsák csinálnak..."

Akkor lehet rossz helyen keresel...
 

 
118. Orion2009. március 28. 11:29
 
 
janos666:

Nem sajnálod, hogy megrémültél tőle? Az elmúlástól, elrablástól etc. Mondjuk olvasva téged, egyértelműnek tűnik, hogy nem. :-)

Én meg azt hiszem egyértelműen sajnáltam volna. Pont a minap beszélgetünk egy ismerőssel, hogy a trip közbeni meghalás, egoloss után jönnek az igazi élmények. Velem kedden ez történt, többször is egymás után. Az első tripben a trip felét tette ki ez a dolog, a sokadiknál saccra kb 10 másodpercet. :-)
 

 
117. metametta2009. március 28. 03:52
 
 
az egyenes tartás és a mosoly.
szerintem.
:) !
de persze lehetnek eltérések...
 

 
116. metametta2009. március 28. 03:46
 
 
ja-ja...
meg még ez a szubjektív idő-dolog is durva.
most mondjuk jó, mert most nekem minden értelemben tök korán van. szeretem a hajnalt néha.
 

 
115. janos6662009. március 28. 03:13
 
 
Hát, ha félsz tőle, akkor szerintem ez a veszély nem fenyeget. Ha nem szeretnél vele foglalkozni nem ez lesz a legfontosabb dolog az életedben. Sőt, nálam azért volt ennyire meghatározó, mert én élveztem, szerettem ilyen lenni, és tudtam, hogy olyanná szeretnék válni amilyenné ez az élet tesz majd. (Minden jó és még több látszólagos rossz oldalával együtt)
Ha nem is félnél tőle, csak nem ragadna magával a dolgok mögött rejlő lehetőségek ábrándja, akkor sem biztos hogy "így maradnál". Erős akarat, és komoly megindokolt elhatározás kell, hogy megőrizhesd ezt magadnak, miközben zajlik körülötted a hétköznapi élet, ami egyre színesebb és vonzóbb lesz ahogy ketyeg az életkorod számértéke. Ha úgy érzed, épp a hétköznapi élet az, amire vágysz hát 90% hogy meg is kapod, és 5 év múlva eszedbe sem jut nagyobb problémákra felfigyelni, mint hogy mikor kell majd kivinni a szemetet.
Én pedig felteszem a kérdést: Mi lett volna a ha Arisztotelész is így gondolta volna annak idején? (és a név helyére sok nagy ember neve behelyettesítendő, csak ez ugrott be elsőre...)
Szerintem attól öregebb korában lehet még boldog családapa valaki, hogy még mindig "agyal" pár dolgon szabadidejében, mikor a gyerek iskolában van, ül a melóhelyén, ahol épp akad pár perce, vagy pihizik. Sőt, ha tudja mi van mögötte, nagyobb lesz a kontrasztja, mikor átéli a hétköznapok örömeit, de könnyebben túlteszi magát a problémákon.
Bár tényleg nem ismerek ilyen idős embereket. Korombelieket (20-25 közt) 1-2-t igen, köztük van aki épp alkoholmámorban próbálgatja magát hagyományos társaságban füröszteni, hogy hétköznapira szocializálódjon, mert megunta ezt. Na én tőle eszerint elvetemültebb vagyok, még ma is tartom maga, és nemhogy piával butítok, de mióta megismertem más szereket, inkább ezeket is tágításra használom, nem szűkítésre (már akkor se piálok, mikor hetekig nincs soron szinti se). :D

A fraktál? Most hogy mondod hány éves vagy jobb is ha nem megyünk bele abba mi az a fraktálalgebra. :) De nem is lényeges, kb annyi hogy messziről látsz egy csillagot, közelebb érve látod hogy az egész apróbb csillagokból van összerakva, nagyító alatt láthatóan a kis csillagok is még apróbb csillagokból vannak és ezt addig játszhatod, míg a zoom-ot tekered a mikroszkópon. Namost ezt hallucinációknál tágabban kezelik (én legalább is igen, és ahogy látom sokan mások is).

Nehéz körbeírni, de én is lebontottam magam mindig egyre apróbb részekre. Először még testem volt, mikor ránéztem a kezemre, ekkor úgy éreztem ott tartózkodik az elmém fizikailag, majd csak az újamban, végül már csak az újam hegyén létezett az elmém, mígnem az egész egy végtelen körforgássá vált, ami már a teljes látómezőt betöltő (sőt túlszárnyaló) hallucináció keretében zajlott egyre mélyebben (ahogy tolnád a zoomot egy kamerán csak ez már túlmutatott az anyagi léten is, nemhogy atom, meg szuperhúr, attól is kisebb, nagyon látványos volt...). Ahogy egyre mélyebbre mentem, egyre törékenyebbnek, és halandóbbnak éreztem magam (egyre appróbb lettem...). Mikor felsikoltottam a sokezredik appróbb közelítgetésből (valós időben ez lehetett 1 perc? és hangosan nem sikoltottam, nem volt nekem akkor torkom, úgy értem kijöttem a képből...), egy fodrozódó örvényt fedeztem fel a szobában, ami mintha ledarálná a húsomat is, sőt, elnyelné a szobát, csakhogy magába olvasszon. Ő egyre mélyebbre fonta be az örvényeit, egyre erőszakosabban akart engem megszerezni. Ki akart engem kaparni a saját valóságomból, és mondjuk úgy, a magáévá akart tenni (nem szexuálisan), éreztem is, ahogy már a csontom kaparja.
Aztán elmúlt a szer hatása, őt meg nem láttam többé, remélem van jobb dolga és nem áldoz rám több időt és energiát. :) De visszagondolva úgy is felfoghatnám, megtisztelő, hogy időt szánt rám, felkeresett és tudtomra adta, hogy értékes zsákmánynak tart. :D (akkor feltételeztem azért áldozná be a szoba széthasítását is, mert az imént olyat láttam, amit embernek nem szabadna.)
 

 
114. kayden2009. március 27. 22:03
 
 
Fuuuh nagyon érdekes dolgokat irsz :) (próbálom értelmezni)
valahogy én is igy vagyok a dologgal. De nem szeretném azt hogy egy ojan ember legyek felnöttkoromban hogy talán majd jól keresek és nem is öltök egész nap agyalok. Nemtutom jo lenne-e elveszni a kérdések tengerében. Akár el is vesznék ha ki tudnék kecmeregni és többé nem agyalni ijen dolgokon. Jobb lenne talán ha inkább lekötnének majd a hétköznapi gondok.
Van egy ollyan tulajdonságom (hogyfogalmazzam meg?) hogy szeretem a "tömeget" az emberek közelségét de nem szeretema társaságot. Példa: soha nem tudok félni városban este se pedig kirabolhatnak stb öszeverhet valami kissebség , talán az a hit nyugtat hogy nem érhet halálos veszedelem? (am megint ott lyukadok ki h nem attol félek amitöl kéne) Horror hát nemtudom próbálom bemagyarázni hogy akárhogy is nézzük még 16 se vagyok tehát GYEREK szal még félhetek :).
Amugy talán jobban örülnék ha Isten (bizony) inkább valami északisarki bálnavadász vadparasznak teremtett volna... (semmi agyalás "uncsi" élet de ök mégis boldogok (kepes andrás világfalu tök jó lehet az ember boldog pl.: egy ausztrál öslakoskén).

Elmagyaráznád mi az a fraktálgondolkodás vagy mi a fene! Fraktálszörny? :D Na pl attol nem tudnék parázni valamiért (hacsak nem ugy nézett ki mint egy undorito oriáspók)
Rájöttem talán attol félek hogy megijedek , bevillanások elsurrano alak, elöugrik valaki valahonnan. És arra is rájöttem hogy elpusztitható vagyok, és lehet van olyan ember aki meg akar ölni , nem akarom hogy elvegyék az életem... nemakarok eröszakos halált halni... és rájöttem az ember nemfeltétlenül egy békés lény.. különben azok az igazán rémisztö filmek ahol nem is látod mi pusztitja el (csak egy elsuhanó alak egy árnyék) a föhöst csak annyit tudsz szörnyü kinok közt hal. ennyi

(nemtom mért pörgök megint a filmeken tiszta gáz vagyok máá már engem zavar de nem tudom rábirni az agyam hogy elfogadja: A FILM NEM VALÓSÁG! ott az az Isten hova teremtett rész kicsit zagyva de nemrég ébredtem föl alig látok csak látom irtál ide gondoltam válaszolok :)
 

 
113. janos6662009. március 27. 21:05
 
 
Ja, és szerek hasznossága: ahogy öregszel kezdesz majd kicsit belefáradni az agyalásba, csillapodik az elméd (belefáradsz, hogy minden zsákutsza és soha nem lelsz se békére, nemhogy megváltásra -> mert beláttad már hogy az nem is létezik), de ezek segítenek újra gondolkodni. Sőt, akár rámutatni, hogy a már igazolt alapfeltevéseid sem feltétlen hibátlanok. Néha mikor mondják nekem akikkel anyagozunk, hogy "rengeteg mindenen agyalok" én csak azt érzem, hogy épp olyan ez, mint mikor fiatalon próbáltam valamit felfogni, amibe sok "gyerek" bele se mer gondolni, nemhogy napokat szánna rá. (pl. Mi is a halál? Mármint igazából milyen, mi a szerepe, hogyan állj hozzá a halandó létedhez? Mire jó az életed, ha nyomtalanul semmivé foszlik? Ha lenne folytatás, mire kéne ez a nevetségesen korlátolt lét, mert az, ha van tovább... És igen, ezek után már semmik a hétköznapi gondok, akkor azok mire jók? A múlándóság is nagyon jól leredukál mindent. Pedig az oldja fel az ellentmondást, hogy a sok értelmetlennek titulált dolog mégis ott van, tehát akkor a halál modellezése a hibás. De ki merné így indirekten igazolni, hogy akkor halhatatlan a tudata? stb...) Ilyenkor ki merem jelenteni, mert ebben a helyzetben nem veszik ezt nagyképűségnek. Emellett egy bélyeg pl. tágabb teret ad ehhez, mint amit józanon elérhetsz, jobban elmélyülhetsz, és mindezt úgy hogy nem kell napokra magadba zárkózni a gondolataiddal, plusz még jóval intenzívebb is a dolog. Időt és energiát takarítasz meg, ami fontos a halandó léleknek, és még újszerű élményekre is szert teszel, szórakoztat, ami valódi jutalom (nem mint pl egy hamis boldogság érzése). Szerintem pozitívan állj ehhez hozzá, jobb ha elveszettnek érzed magad a kérdések erdejében, lehetsz még profi erdész is, jobb mintha eszedbe sem jutna ilyesféle csacskaság, hogy valahol létezik ilyen erdő, és boldogan élnél egy sötét lyukban, és áldanád a teremtőt, amiért legalább egy meleg lukat teremtett ide neked a semmi közepén a sötétbe. Amúgy szerintem vállalj be egy egészet is, csak persze mindent megfelelően időben és térben (ne túl gyakran, olyankor, és ott ahol megfelelő...) Én nem is nézek horrort, mert úgysem rémiszt meg semmi, amit ott előadnak, az se tenne be ha élőben beleznének előttem (már ha nem lennék én soron, hanem biztos lenne a közeli jövőm), viszont én is találkoztam már félelmetes lénnyel, pl. salvia halu alatt, amikor úgy éreztem itt a létem vége, ha ez a fraktál-lény magába darál. Ez többször előjött még, ha máskor éreztem azt, hogy a környezetembe olvadok, mert mi van, ha megint ő akar asszimilálni. Idővel fejeltődnek ezek.
 

 
112. janos6662009. március 27. 18:59
 
 
Az első és egyetlen igazi józan flashback-em nekem is egy egyetemi kistermes gyakorlaton volt. Álmos voltam, bambultam a differenciálegyenletekkel téli táblát, és egyszercsak egy ablak lett belőle, és arcokat láttam mögötte, majd az egész környezetem egy halu része lett, érzésre percekig benne voltam. Nem paráztam be, élveztem. Mikor vége lett elmeséltem a mellettem ülő vadidegennek, mi történt, csakhogy felébredjek. :D Amiket írsz szerintem 100%-ig rendben vannak! Én mindenfelé szerek ismerete nélkül estem át ilyenen ~14 évesen. Nálam az lett a vége, hogy 1 év alatt elhagytam mindenfelé ismeretségi köröm, 4-5 év depresszióba süllyedtem, amiből azóta se keveredtem ki teljesen, csak látszólag szocializálódtam valamit, mióta egyetemre járok, és nem kerülhetem el az emberekkel való együttelést. Mivel a hosszú világtól való elvonulás sok káros mellékhatást hozott a személyiségembe, de nem segített közelebb kerülni a válaszokhoz, most szép lassan próbálok újra emberré válni, és szerek segítségével próbálom tovább finomítani a saját filozófiai modellemet, valamint megkönnyíteni ezt az átmenetet. Orvoshoz sosem jutott eszembe fordulni, beszélgetni biztos nem olyan személlyel akarok, akinek fizetek érte, gyógyszert meg ne adjon, régen direkt akartam ilyen lenni, most meg jó nekem az amphetamin alkalmankénti anti-depresszánsnak, legalább társaságot kell keresni, ahol beszerzem, és fogyasztom. Kívülrő talán kevesebbnek látnak a droidok, de én logikusan is levezetem, és érzem is, hogy több vagyok legtöbbjüktől ("a külcsíny veszett, a belső nemesedett" :D) Sőt, nem érzem magam betegnek, mindig direkt voltam olyan amilyen, az átmeneti korszakok pedig nehezek, de akkor lesznek sikeresek ha a magad erejéből viszed őket végig. Valamint mindezek ellenére azt mondom, én teljes mértékben elégedett vagyok magammal most is, és a múltam minden apró elemével is, mert az tett azzá, aki vagyok, márpedig ez most nem egy gép, aki a társadalom igényeire lett programozva, akkor sem ha az érzelmeket mondhatni sikerrel irtottam ki magamból. Boldog? Na az viszont sosem voltam az utóbbi 8 évben, se fizetett dugástól, se attól az egy vaskos csík kólától amit egyszer megkóstoltam, (erre az érzésre talán örökké képtelen leszek, csak átverés a dopamin-falat amit jutalomként kap az agy, a kóla-teszt bizonyítja, hogy arra már immunis vagyok), csak elégedett... \\töredelésért bocs, telóról írók buszon, :D
 

 
111. kayden2009. március 27. 17:02
 
 
Oh kösz mindent :D Most láttam hogy megjelent a hozzászólásom. Pedig tegnap kb ijenkor irtam. Szerintem beállt a rendszer olyan hosszu volt. :P

Igen a változásra én is gondoltam. Egyenlőre szülőkkel lakok. Én nőre gondoltam. Egy igazán jó kapcsolatra, de amit ezek a kis 16 éves pózer picsák csinálnak... Mindegy csak megfordult a fejemben. Változás gondoltam egy negyed bélyegre(mert ugye az teljesen más tudatállapot tehát változás, vagyis olyan legyen a trip amijennek szeretném de semmikép ne egyedül)... nappal kint a réten erdö stb (elég szép hejek vannak tök közel hozzánk) egy jó haverral. Van egy srác jó barát ö is tolt már egy fél bélyeget. Azóta öbbnenne is érdekes gondolatok fogalmazodtak meg jol el tudunk beszélgetni ezekröl a témákrol. Vagy nem is tudom... a sport engem is jól leköt. Akkor pörög ilyeneken az agyam mikor egyedül vok, a nap folyamán elég sokat... mintha magammal beszélgetnék de várom magamtol a válaszokat még se birom kitalálni...Motorozás.. egy jó másfél óra mulva már elöjönnek olyan gondolatok hogy motorozás közbe fogok flashbackelni...nem nagy para 50köbcentissel nemlehet tul nagyot esni :P
Most pont hogy elkénne rettennem minden drogtol de valamiért pont most kíívántam meg. Nemigazán tudok kiigazodni magamon. Ennyi. :)
köszi a válaszokat
 

 
110. Orion2009. március 27. 14:32
 
 
Helló!

Nem vagy fasz, nem vagy elmebeteg. Remek kérdések kiindulásnak! Ami fontosabb: mik a válaszaid? Mert a dolog addig fog tartani amíg nem találsz választ. Szerintem hasznos, ha az ember kicsit belemélyül a kérdések és válaszok tengerébe.

Na de voltam már hasonló cipőben, és tudom milyen ha besokkal az ember a kérdésektől. Ahhoz, hogy lecsillapodjanak a dolgok, elsősorban környezetváltozást tudom javasolni. Én külön élek a szüleimtől, és ha ilyen van mindig visszaköltözöm hozzájuk pár napra. (több száz kmer...) Ha ez nálad nem megy, egy távolban élő rokon, haver is kitudd esetleg segíteni. A másik az elfoglaltság. Engem a ház körüli kerti meló tudd a legjobban kikapcsolni. Vagy a tai chi. Rengeteget alszok, kiegyensúlyozottan táplálkozom, és kerülöm a tudatmódosító szereket.
 

 
109. Funkbwoy2009. március 27. 10:36
 
 
Nézd mit dobott
"Az ember élete során gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene." 8)

Arisztotelész
 

 
108. kayden2009. március 26. 18:20
 
 
AMI AGGASZT:
volt egy igazi flasbackem iskolában csak tök lazán szétnyitottam a telómat és egy rajzolt tájképszerüséget láttam utána hiába nézegettem egész nap a telómat nem láttam ujra a képet. Volt még egy falshbacs szerü valami de az nem biztos. Szilveszter óta kétszer szivtam gyepet (februárközepe, márc eleje) és mindig eszembejutottak ijen kérdések:

KIK VAGYUNK MI? emberek igen és? hol vagyunkk? a VÉGTELEN univerzumban tehát nem tudjuk hol vagyunk nemis tudjuk igazán mik vagyunk. van értelme az életnek? miért nem lesz öngyilkos az egész világ? mire jok a nagyszerü érzéseink & tulajdonságaink: szeretet, harag , bátorság & a gondolkodás a találékonyság stb. mi értelme van?elöbb utobb elmulunk és akkor már a faszt se érdekli!! Ha senki nem fog rá emlékezni? senkit nem érdekel senki oktatás , közlekedés , technika , családalapitás, szzaporodás stabötti..... tök értelmetlen.Vagy mégse? Mért jó az egész? Egyedül vagyunk een a ku''va a világban?? VAN LELKÜÜNK? vagy csak Biomechanikus gépek vagyunk? hiszen gépek vagyunk csak nem fémekböl hanem élö sejtekböl állo szövetekböl? a tudatunk is csak egy fojamatos kémiai fojamat?? Nagyon beteg vok ha már ijeneken pörög az agyam?NEM CSAK AKKOR MIKOR BE VOK SZIVVA.
Ez aggaszt sokszor figyelek fel arra hogy ijeneken gondolkozom pl.: iskola , otthon akkor is mikor nem kéne? El fog mulni?

A másik ami aggaszt szilveszter óta mintha jobban paráznék a sötétben! Persze egy kicsit mindenki fél az természetes de én már szerintem kicsit jobban. Irta forumon egy srác hogy egy kislány arcát szokta flashbackelni valami hüje filmböl vagy csak sokszor azon pörög az agya. Igy vagyok én a FŰRÉSZ cimü filmel szerintem sokan ismeritek. Olyan filmtöl ahol jönnek a szellemek vérfarkasok stb nem félekhisz tom hogy nem valódiak. De a Fűrészben semmmi trükk nincs csak cselesen elrabolnak és valószinü hogy kinok közt döglesz meg. Este eléggé parázok a lakásban föleg ha egyedül vok mintha valaki sunyii módon engem akarna elkapni! EZ MÁS SKIZOFRÉNIA? MÁR MEGŐRÜLTEM? De valós veszélyektöl pl.: rendőrők, balset, verekedés , betegség, motoros esés kevésbé félek. Van egy vadász ismerösünk 45 körüli férfi háboruzott is már és mégis éjjel akár mikor egy csepp félelem nélkül 1000%-os nyugodtsággal kint van a sűrű erdöben (a háborut azért irtam me gondolom látthatott egyet smást). MÉRT VAGYOK IJEN PARÁZÓS? És mért nem attol parázok amitől kéne? El fog mulni felnöttkoromra vagy örökké ijen "fasz" maradok?

Nem tudom szokás -e irni ijeneket ide. Forduljak pszichológushoz? Ti veletek volt már ijen? Irjatok valamit légyszi valami tanácsot , ezt azt. Azért ezt a fórumot választottam mert megnéztem az elsö bejegyjésben is ilyen kérdések voltak irva. De csak frappáns kis válaszokat találtam , azt nem mit kell tenni ha egész nap ezen pörög az agyad. Kicsit hosszura sikerült bocsesz.
Válaszokat hozzászolásokat elöre is kösz.
(laptopon nemtok jol gépelni sry szal a hejesirááás.. gááz :P)
(EZ A MÁSODIK RÉSZLET TUÚL HOSSZU VOLT EGYBE)
 

 
107. kayden2009. március 26. 18:14
 
 
Hali! Szeretnék kérdezni néhány dolgot. (bár nem tom jó topic-ot választottam-e)

a történe röviden
2008.12.30
szilveszer. 7 srác 18 év alattiak 1 srác 18 év fölött egész jó haverok általában jol kijönnek egymással.
Helyszin: várostól nem messze szőlőhegyen közelbe erdö stb sok kis borospince... este hétkörül mindenki bevesz egy fél bélyeget(én balfasz 20 perc után véletlen lenyeltem) kis alkoholizálás egy kkét marihónajjás cigi. egy óra mulva vidám petárdaszórás az udvaron. Udvaron nagy tábortüz mellete egy kanapéval (tök hangulatos) 8óra körül elindulás tura az erdöben (erdei uton fakitermelöknek) ez az elsö ut nagyon fless vok gyenge haluk nem ismerem a hejet nemtom hol vok nevetek mindenen nemtom hogy egy egyperce történt dolog megtörtént-e vagy sem. tök heppy vok semii para. féltizenegy visszatérés a kis házba kaja pia petárda majomkodás tüzmellet ülés. ésjélig maradtunk uj évet megünnepeltük. következik második tura jött enyje para mintha nem ütne annyira a cucc, 2. tura fele erdöben a dzsungelben bökős bokrok stb felidegesitettem magam onnatol már csak idegeskedés hogy mért turázunk meg hol erösebb hol gyngébb para. hazaérkezés... kis multás 3. tura elég para nem élveztem mintha egyáltalán nem ütne a bélyeg csak a fütöl haluzttam nem mertem a sor végén menni nagy nehezen megtaláltunk az utat kb 20 perc külvárosi kis jazz kocskma részeg zenésszel jófej idös kocsmárossal 1 óra vidámság egy két cigi. majd kb 30 perces ut hazafelé éjjel 4 óra körül van. többieket se üti annyira a bélyeg már. Ezért sok cigit eltolunk 4-es csoportokra osztva . ujra a kis háznál bealvás kis piálás tüz elött alvás. Másnap délelött egykét cigi majd mindenki haza.
enyi az elsö bélyegezésemröl (bocs hogy ezt mind leirtam.)

SAJNA TÚL HOSSZU AZ EGÉSZ MONDANI VALÓM SZOVAL TÖBB RÉSZLETBEN RAKOM FEL.
 

 
106. kasumi2009. március 25. 20:58
 
 
Metametta!
Egyetértek deeptrip-pel, aki szerint ez vonzás. Én ilyenkor átállok a "miértről" a "hogyanra". "Megtagadom" a problémát. Ehhez nálam kell egy döntés (egy igazi, őszinte döntés), ezután már könnyen hinni tudok abban, hogy jól alakulnak a dolgok, és attól kezdve nekem dolgozik a vonzás.
 

 
105. Bard2009. március 25. 13:27
 
 
"az vajon miért van, h olyan helyzeteket vonz be valaki -mondjuk bizonyos partymeghivások, magány, stb- amik nem is jönnek be neki, és az olyan helyzetekben amik bejönnének neki nem kivánatos személy. feladatkreálás? vagy mi?"

Csípőből azt válaszolnám, hogy: Szivatásból. :-)

De ha feltételezek valami magasabb, pozitív értelmet, akkor egyetlen logikus magyarázatot tudok adni, mégpedig azt, hogy valószínűleg azok a helyzetek, amik bejönnének, valójában mégsem jönnének be, azt, hogy bejönnének, azt csak hisszük. Azt, hogy miért vagyunk túl sokat nem bejövős helyzetekben, arra csak egy dolgot tudok logikusan felelni, annál jobban fogunk örülni neki, ha vége lesz ennek az egésznek.

Végül megintcsak a szivatásos magyarázatnál kötöttem ki. Sajnálom... :-)
 

 
104. Álommanó2009. március 24. 23:33
 
 
Vagy az is lehet, hogy csak pont azok a dolgok tűnnek fel, amikre nem vágyunk, és mégis mindig vannak(valami teljesen más okból kifolyólag, például erény vagy képesség hiánya miatt).

Esetleg az, hogy mind istenek vagyunk. És rettentően unatkozunk, ezért néha játékból leküldjük a földre a tudatunk egy darabját megszületni. Előre eltervezzük azokat a dolgokat, amiket hatalmunkban áll megválasztani. Pl.: Én most egy buta de jószívű vidéki srác leszek, akit valószínűleg egész életében mindig meg fognak alázni. Vajon sikerül-e megtalálnom az ő testében a boldogságot? Jó játék, kezdjünk bele. Mint a D&D, csak profibb:) Ez is lehet a dolog hátterében, sokmindent megmagyarázna. De az első valószínűbb :D
 

 
103. deeptrip2009. március 24. 19:54
 
 
Hát leírva egyszerű, az okokra nem mondtam, hogy azok!
 

 
102. metametta2009. március 24. 19:37
 
 
én ezt a "valami úgy irányit, h nem tudsz róla" alap pszichomóki mantrát találtam túl egyszerűnek.
 

 
101. deeptrip2009. március 24. 19:34
 
 
Lehet, hogy bonyolultabb. Viszont az egyszerű dolgokat nehéz egyszerűen kezelni, ahhoz már túl bonyolultak vagyunk. Ha meg valami úgy irányít, hogy nem tudsz róla akkor mindegy hogy bonyolult vagy egyszerű!
 

 
100. metametta2009. március 23. 10:22
 
 
ez amit irsz deeptrip számomra túl egyszerűen, csupán az autodestruktivitást magyarázza. szerintem a helyzet ennél jóval bonyább. :)
 

 
99. metametta2009. március 23. 09:53
 
 
(vászanák)
 

 
98. deeptrip2009. március 22. 23:46
 
 
Meta sztem ez ilyen vonzás törvénye féle. Azt mondják, hogy ha elképzelsz egy negatív szitut, amit NEM szeretnél akkor az a vonzás szempontjából mindegy, mert az számít amit elképzeltél, a tagadást nem érti a tudattalan meg a juniverz.
Meg amúgy is vannak mazó és öndestruktív tendenciák, amikről a legtöbben nem tudnak magukban még is dolgozik a háttérben. Elég trükkös dolog.
 

 
97. metametta2009. március 22. 14:35
 
 
az vajon miért van, h olyan helyzeteket vonz be valaki -mondjuk bizonyos partymeghivások, magány, stb- amik nem is jönnek be neki, és az olyan helyzetekben amik bejönnének neki nem kivánatos személy. feladatkreálás? vagy mi?
 

 
96. pooshy2009. január 4. 21:53
 
 
Ja meg Osho is van,de az alábeszéléses,és nem olyan szép...

"Mindig ma van!"
"A viccek veszélyesek"
"A tudás teljesen haszontalan"
"Én tényleg nem tréfálok!"
 

 
95. pooshy2009. január 4. 21:46
 
 
Nekem a 6 részes videója van meg magyar felirattal szép minőségben(dvdrip).

A cime "Az örökkévaló megérintése"

Ha valakinek nagyon kell és nem tudja megszerezni szóljon,elküldhetem lemezen.
 

 
94. tester2009. január 4. 21:04
 
 
Innen elérhető, letölthető másik három magyar nyelvű könyve:
http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=Eckhart_Tolle
 

 
93. tester2009. január 4. 15:37
 
 
Tolle sokat foglalkozik a gondolat szerepével.

Eckhart Tolle - A most hatalma a gyakorlatban.zip http://tinyurl.com/6vbmoz

Youtube-on meg torrenten meg lehet találni sok előadást meg hangoskönyvet.
 

 
92. Orion2009. január 4. 12:56
 
 
Ha könnyen megértjük, hol a kihívás? :-)

Én Zumzala véleménye felé hajlok, max annyi kivételel, hogy a káosz is csak nekünk tűnik káosznak. Ahol a mémek, a belénk nevelt programok, az átélt élményeink , tapasztalataink számunkra végeláthatatlan módon összegabalyodnak. De ezt gondolom ő is vágja. Ezeket (is) próbálom boncolgatni tripp alatt.

Nem hiszem, hogy a miért kérdőszó mindig a megfelelő. Én szinte sose akkor kaptam választ, amikor az adott kérdés a legjobban foglalkoztatott. Mondjuk jön egy gondolat. Utána olvasok. Elkezdem rajta túráztatni az agyam, akaratlanul is. Jön egy tripp, én még régebben naivan azt gondoltam, hogy "ááá remek, megjön a válasz!". Aztán válasz nuku, helyette kaptam egy zagyvaságot, amit sehogy se tudtam beilleszteni sehova. Csalódottság, lassú túlépés az adott témán következik. Aztán egy idő múlva egyszer csak bevillan minden, kirakó kirakva. :-)

 

 
91. Vash2009. január 4. 07:16
 
 
Tekinthetünk úgy a gondolatra, mint a teremtés eszközére, a teremtés első lépésére. A teremtés azt jelenti, hogy a semmiből csinálunk valamit, tehát a gondolatok a semmiből erednek, és mi fogalmazzuk meg őket saját akaratunk szerint, magyarul mi magunk teremtjük meg a saját gondolatainkat, amelyek segítségével további dolgokat teremthetünk (tárgyakat, kapcsolatokat más emberekkel, vagy akár újabb gondolatokat, stb.). Különböző ingerek hatására keletkezhetnek még újabb gondolatok, és így tovább... Ha ez alapján követjük vissza a gondolatainkat, minden esetben azt kapjuk, hogy mi teremtettük őket.
Most megválaszoltam a saját kérdésemet, ami rendben is van, én magam fogalmaztam meg, egyet is értek vele, de ilyenkor meg azt a kérdést teszem fel magamnak, hogy mit jelent az, hogy megteremtem a saját gondolataimat. Ha erre is adok magamnak egy választ, egy olyan dologhoz jutok el, amiről szintén megkérdezhetem, hogy mit jelent, és ennek sosincs vége. (Vajon miért látunk fraktálokat a tanító növények/szerek használata közben? Néha úgy érzem, hogy nagyon jó humorérzéke van annak aki ezt az egészet irányítja/kitalálta. Főleg ha ez pont én vagyok :) ) De én mégis a végére akarok jutni.
Lehet, hogy ha nem akarnék, megérteném az egészet.

Igazából már voltam olyan állapotban, hogy értettem mindent, a létezésem okát, célját, hogy mi a tér, mi az idő. Mondanom sem kell, hogy ez nem szavakban fogalmazódott meg, ez egy állapot volt. A hajnalka segítségével jutottam ebbe az állapotba. De a trip után ez valahogy fokozatosan csökkent, és most megint szavakban próbálom megfogalmazni, azt amit talán nem lehet.

Ez a hajni trip egy óriási fordulópont volt az életemben, ha vége a vizsgaidőszaknak, szívesen írok róla egy részletes élménybeszámolót. (Legalábbis megpróbálom.)

Kíváncsi vagyok, hogy vannak-e mások is akik ilyet tapasztaltak. Szívesen elbeszélgetnék velük. A trip után néhány nappal találtam ezt a cikket: http://www.medimix.hu/cikk.php?cid=228
az átélt élményt leginkább az itt leírt 6-os élménykategóriához tudtam hasonlítani, de akkor úgy éreztem, hogy amit én éltem át az még ennél is több volt, de azt hogy mivel volt több, azt most már nem tudom megmondani. Jelenleg viszont úgy érzem, hogy tökéletesen fedi azt, amit átéltem.

Remélem mindenhol érthetően fogalmaztam, és könnyen megértitek, amit írtam.
 

 
90. Zumzala2009. január 3. 22:40
 
 
Ha a tudat nem csinál mást csak összeköt minket a világgal, mindent csak visszatükröz. Minden gondolatot vissza lehet követni, és végül csak egy inger és az arra való automatikus reakció.
Az önálló és kreatív gondolatok valahol a káoszban gyökereznek.
Hosszú és bonyolult kérdés. Olyan mint a mákosrétescsiga.
Ha valaki tőlem kérdezne ilyeneket, akkor nem válaszolnék.
Te mit gondolsz Vash?
 

 
89. ynul2009. január 3. 14:33
 
 
Vash:
Úgy tűnik intuitíven ráéreztél egy kérdésre, amit Kínában és Japánban már évszázadok óta használnak arra, hogy valami lényegeset tudjanak meg a tudat természetéről és arról, hogy ki vagy mi áll az egész hátterében. :)
Kínában az erre épülő teknikát úgy hívják, hogy huatou, ami annyit tesz kb, hogy "meglátni a gondolat fejét".
Itt röviden olvashatsz erről:
http://dharmatalks.riversidechan.org/2007/12/dharma-talk-
october-03-2007.html
http://www.hsuyun.net/discourses2.html
 

 
88. cup_of_tea2009. január 3. 11:47
 
 
A környezet által formált egyéni világom, melyet még most is a külső hatások, úgynevezett ingerek befolyásolnak, és a te kérdésed által pályára állított sajátnak nevezett gondolatom, ami tekinthető a kérdésed ingerkeltésének általi válaszomnak: már leírtam :)
 

 
87. Vash2009. január 3. 04:19
 
 
Gondolkoztatok már azon, hogy honnan jönnek a gondolatok? Miért gondoljuk minden pillanatban éppen azt, amit gondolunk? Egyáltalán hogy definiálnátok a gondolatot? Akkor válik izgalmassá ez az egész dolog, amikor belegondolunk, hogy most is ennek az ismeretlen folyamatnak a részesei vagyunk, most is gondolunk valamire. Mi alapján hozzuk létre azokat a gondolatokat, amelyekkel megpróbáljuk megválaszolni ezeket a kérdéseket? Vagy pl. hogy jutottam el idáig, hogy ezek a dolgok megfogalmazódtak bennem?
És nem kell feltétlenül a ki áll az egész hátterében megközelítést alkalmazni, csak ez az a topic ahová leginkább illik ez a téma(szerintem).

És ha már erre járok, önkéntelenül is jönnek a gondolatok :), és le kell írnom, hogy engem sokkal jobban érdekel, hogy mi ez az egész, mi ez a világ amiben élek, mi ez a sok dolog körülöttem, mi vagyok én. Először ezt kéne megfogalmazni, és utána megvizsgálhatjuk, hogy áll-e valaki ennek a hátterében.

Ha valaki tőlem kérdezne ilyeneket, tudnék rá válaszolni, de most mégis én kérdezem tőletek, érdekel, hogy mit gondoltok.
 

 
86. cup_of_tea2009. január 2. 11:32
 
 
Zumzala: Csatlakozva Zsuzsk4-hoz:
"Álmodj te is valakit!"
Pl. Álmodd meg azt aki irányít, hogy befolyásold és így olyan leszel, amilyen szeretnél.
 

 
85. Zsuzsk42008. december 17. 17:47
 
 
Álmoldj te is valakit!
A lényegen úgy sem változtat, te vagy én vagy én vagyok te, a "mi" az ugyan az marad.
-.^
 

 
84. Zumzala2008. december 17. 07:17
 
 
A patak a hegyről lefut.
nem mindegy merre kanyarog
ha a végén úgyis a tengerbe jut?
Lesz-e több, vagy más-e belőle
ha irányát itt-ott
tekergeti?

Azon gondolkodom vajon létezem-e?
Vagy ha igen, mennyire?
Attól tartok, hogy csak valaki álmodik engem.
 

 
83. foxey2008. december 14. 16:17
 
 
Szerintem nagyon sullyos csapda tul komolyan venni barmelyik összeesküves elmeletet.Total börtön,total nem szabadsag...
 

 
82. tester2008. december 12. 02:11
 
 
én.
 

 
81. badtRIP2008. december 11. 22:42
 
 
Érdekes a topic címe. Ha valakit érdekel a téma bővebben: http://globalizacio.blog.hu
 

 
80. Vino2007. június 11. 13:12
 
 
Valóban, a szabad akarat és a determináltság nem zárja ki egymást. Sőt szerintem igy válik világossá minden. Van egy és ezermilló levél a világon, és egyik sem olyan mint a másik, midnek meg van a maga formája, a saját alakja, de valahogy mégis mindegyik levél marad. Nem is lehetne más.
 

 
79. helio*2007. június 5. 15:44
 
 
Zumzala

"mert erős ösztönök, késztetések, kényszerek között élünk"
Akkor kinek állhat érdekében egy megfoghatatlan de érdekes fejlődés?
A szabad akarat 'képessége' szerintem nem zárja ki az öntudatlan befolyásolás
lehetőségét, és a programok sem zárják ki a szabad akarat lehetőségét.

"a programok láttán felmerül a kérdés, hogy kinek áll az érdekében mindez"
 

 
78. xerfield2007. június 4. 15:40
 
 
125

Az őrült. - Nem hallottatok arról az őrültről, aki fényes délelőtt lámpást gyújtott, a piacra rohant s közben folyton azt kiabálta: "Istent keresem! Istent keresem!" - Mivel a jelenlévők között épp sokan voltak, akik nem hittek Istenben, nagy nevetés támadt. Tán elvesztetted? - kérdezték egyesek. Talán csak nem szaladt el valamerre, mint valami gyerek? - így mások. Vagy netán elrejtőzött? Fél tőlünk? Hajóra szállt? Kivándorolt? - így kiabáltak és nevetgéltek összevissza.
Az őrült közéjük vetette magát, szinte átlyukasztotta őket tekintetével. -"Hová lett Isten? - kiáltott föl. - Majd én megmondom nektek! Megöltük őt - ti és én! Gyilkosai vagyunk mindannyian! De hogyan is csináltuk ezt? Hogyan is lehettünk képesek kiinni a tengert? Ki adta kezünkbe a spongyát az egész láthatár letörléséhez? E vonalak nélkül mi lesz egész építőművészetünkből? Állnak-e házaink a jövőben is? És mi magunk vajon megleszünk-e még? Mit tettünk, amikor e földet elaszkítottuk napjától? Merre halad most? Mi hová tartunk? Minden naptól egyre távolodunk? Nem zuhanunk egyenesen előre? Vagy hátra vagy oldalt vagy minden irányba? Van-e még fönt, és lent van-e? Nem a végtelen semmiben bolyongunk? Nem érezzük az üres tér borzongató fuvallatát? Vajon nem lett-e hidegebb? Nem jön-e közelebb, és mindegyre közelebb az éj? Nem kell-e lámpást gyújtanunk fényes délelőtt? Nem halljuk tán az Istent temető sírásók ricsaját? Nem érezzük-e az isteni rothadás szagát? - elrohadnak az istenek is! Isten halott! És mi öltük meg őt! Mivel vigasztaljuk magunkat mi, minden gyilkosok gyilkosai? A világ eleddig legszentebbje és leghatalmasabbja elvérzett késszúrásainktól - ki törli le rólunk a vérét? Milyen vízzel mossuk le magunkról? Miféle vezeklést, miféle szent játékot találjunk ki önmagunknak? E tett nagysága nem túlságosan nagy hozzánk képest? Nem kell-e istenné lennünk nekünk is, hogy méltónak mutatkozzunk e tett nagyságára? Ennél nagyobb tett nem létezett soha - és aki e tett után születik, az éppen e tett révén magasabb rendű történelemhez tartozik majd, mint az előző volt!" - Az őrült most elhallgatott és megint hallgatóira nézett: ők szintén hallgattak és idegen tekintettel bámulták őt. Végül a földhöz vágta a lámpást, hogy az menten kialudt és ezer darabra tört. "Túl korán jövök - mondotta -, még nincs itt az én időm. Még útban van ez az iszonytató esemény, még vándorol - még nem jutott el az emberek fülébe. A mennydörgésnek és a villámlásnak időre van szüksége, a csillagok fényének is időre van szükségük, a tetteknek időre van szükségük még elkövetésük után is, hogy meglássák és meghallják őket az emberek. Ez a tett még sokkal messzebb van tőlünk, mint a legtávolabbi csillagok - és mégis ugyanezt tették meg!"
Beszélik még, hogy az őrült azon a napon különféle templomokba tolakodott be és rázendített Requiem aeternam deo-jára (örök nyugodalmat istennek - A ford.). Amikor kivezették és felelősségre vonták, egyre csak azt hajtogatta: "Ugyan mi egyebek ezek a templomok, ha nem Isten kriptái és síremlékei?"

(Nietzsche: Vidám Tudomány, fordította Romhányi Török Gábor)
 

 
77. Vino2007. június 4. 12:37
 
 
Passz, én ilyeneken nem gondolkodom, nincs szükségem arra, hogy ezzel foglalkozzak. Ennek ellenére nem hiszem, hogy robot vagyok, mert semmi nyomát nem látom ennek, lehet, hogy az vagyok, de ha soha nem fogom megtudni, akkor mit számít? Úgy értem ezt, hogy ha van egy dolog, ami létezik, de egy nagy kerek nulla a valószínűsége annak, hogy valaha bizonyosságot nyerjen számomra a létezése, és ezen agózom, hogy létezik e vagy sem, akkor jó hülye vagyok. Ebben a tartományban már csak hittel lát az ember, én meg inkább hiszek egy jóságos teremtőben, mint az ilyen mátrix marahaságokban. Ezért nincs szükségem másra, csak arra, hogy odafentről legyen "irányítva". Bár ezt a szót csak miattad használtam, ez nem annyira irányítás, mert szerintem ( és én inkább hiszek ebben) szabad vagyok, de annyira, hogy a szabadságom által önvelyélyes vagyok, ezért tudni kell azt, hogy mi az, amiben igazam van, és mi az amiben tévedek. Ehez ha nem vak az ember, kap útmutatást, mert van gondviselés, csak ki kell tárnia a szívét az embernek, hogy higyjen.

"Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt,
zöldellő réteken legeltet. A nyugalom vizéhez terel
és felüdíti lelkemet. Az igaz úton vezérel, nevéhez híven.
Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy. Botod, pásztorbotod biztonságot ad.
Számomra asztalt terítettél, ellenségeimnek szeme láttára. Fejemet megkented olajjal, s a poharam színültig töltötted.
Kegyelmed és jóságod vezet életemnek minden napján, s az Úr házában lakhatom örök időkön át"
 

 
76. Zumzala2007. június 4. 09:07
 
 
Ha megfigyeljük magunkat könnyen felfedezhető hogy a szabad akarat nem egészen igaz, mert erős ösztönök, késztetések, kényszerek között élünk. Nagyon is kiszámíthatóak és unalmasan ismétlődőek vagyunk. A működések, a programok láttán felmerül a kérdés, hogy kinek áll az érdekében mindez, kinek és milyen céljait szolgálja. Ha azt hiszed hogy te vagy aki véded magad, támadsz, bizonyítasz vagy ítélsz, még nem látod hogy csak bábu vagy.
 

 
75. sonic2007. június 2. 13:38
 
 
Vino,
Csak vigyázz az ilyen biztosnak hitt kijelentésekkel, hogy mi tűnt el és mi nem, mert még kiderülhet, hogy soha nem is tűnt el, csak a tudat szűrt, flashbackhaver... Maya, samsara, tudatállapotok...
Felfogja-e a robot azt, amit beléprogramoztak? Meg tudja-e kérdőjelezni külső segítség nélkül? Hát persze, hogy nem!
Csak én vagyok akkora barom, hogy robotoknak irogatok...
 

 
74. Vino2007. június 2. 13:31
 
 
Nem én ítéltem meg. Önmagára vont ítéletet és ezáltal tűnt el a történelem süllyesztőjében.
 

 
73. sonic2007. június 2. 13:27
 
 
ynul!
És te ki vagy, hogy ítélkezel felettem? És milyen jogon? Te vagy az utasítgató program? Arrogancia? Csak értelmezés kérdése! Állj másképp hozzám, értelmezd toleránsan a szavaimat, és meglátod, nicsak, hogy máris másként látsz…
Hehe…
Ne felejtsétek, hogy ki áll a háttérben… :)
 

 
72. sonic2007. június 2. 13:23
 
 
Helio!
Senki nem állította, hogy a technológiák hiánya örök üdvvel jár, csupán jelezni szándékoztam, hogy a jelenlegi viszonyítási rendszerünkből nem ítélhetünk meg egy teljesen másik rendszert, és hogy minden ítélet sokkal többet mond az ítéletet kimondóról, mint az ítélet tárgyáról.
 

 
71. ynul2007. június 2. 12:17
 
 
egyik robot másik eb. :)
a minden csak látszat doktrína felületes ismeretének homályos fényében félreértelmezve ön és közveszélyes program lehet, a kockázatok és mellékhatások elkerülése végett kérjük keresse fel guruját egy pofonért.
föleg egy ilyen arroganciával párosulva, merül fel az emberbe hogy na ez vajon mit akar it?
 

 
70. helio*2007. június 2. 11:40
 
 
Csak semmi pánik :] , a technológiák hiánya nem jár örök üdvvel.
 

 
69. sonic2007. június 2. 11:02
 
 
Vino!
Te az inkvizícióról és az egyházról kb. annyit tudsz, mint amit beléd vertek az ateista tömegoktatásban. És ha már ’ki áll az egész hátterében?’ itt a téma, akkor igazán érdekes, hogy benned milyen programok futnak te kis robot...
Hehe… Hallottál már arról, hogy minden csak látszat? És arról, hogy mindenki csak azzal találkozhat, ami a saját maga tendenciáinak és beállítottságának megfelel?
A „gonosz sötét középkor” rögeszmék legalább annyira szánalmasak, mint bármilyen más feszültséget generáló összeesküvés-elmélet. Szánalmas önigazolási kísérlet bárkinek a feketítése.
 

 
68. sonic2007. június 2. 10:53
 
 
3x3=9!
Trinyózzál még egy kicsit, aztán talán rájössz, hogy miért van egyes szám első személyben fogalmazva, ha már arról van itt szó, hogy ’Ki áll az egész hátterében?’, és mindenki leírja, hogy ’ én állok a háttérben’...
 

 
67. Vino2007. május 31. 15:26
 
 
Biztos örültél volna az angyalaidnak és a menyországnak, amikor 12 évesen elküldtek vna a szent földre azzal a nemes feladattal megbízva, hogy gyilkold az arabokat. Vagy esetleg abba lelted volna örömöd, amikor az inkvizóció vaskeze verte volna beléd, hogy miként gondolkodj a menyországról és az angyalokról, mert nem úgy van az, hogy egy olyan földi halandó, mint Te, csak így ripsz ropsz nekiáll felkutatni az igazságot. Majd megmondták volna neked akkor, hogy mit gondolj, aztán ha nem, akkor jön a vasszűz, a vízpróba, stb.. mert ha eretnek vagy, azt ugye ki kell valahogy deríteni. Mert ha eretnek vagy, vagy megszállt valamim gonosz szellem, azt te ugyse tudod magad megítélni, majd ítélkeztek volna ők helyetted, de 99%hogy máglyára küldtek vna, mert ugy általában első pillantásra megállapították, hogy nem jó valami, a maradék 1% meg ki tudta használni a befolyását, hogy esetleg egy kis kínvallatással megússza, vagy beismerje, hogy tévedett. De egyébként még most is választhatsz, nem kötelező fizetni az áramért, a tiszta vízért, nem kell élvezni a civilizáció áldásait. lehet venni a boltba gyertyát, meg szappant, mostni meg tudsz a patakban is..stb, stb ,stb,... Remélem rájöttél, hogy az az időszak nem Krisztus 1000 éves országa volt, hanem valami egészen más természetű uralom. Én örülök neki, hogy vége van, mert 1000% hogy a máglyán végeztem vna.
 

 
66. 3x3=92007. május 31. 13:07
 
 
ezt a "helyette lenne isten, angyalok és örök üdvÖM" részt kifejtenéd. :D

egy idijóta.
 

 
65. sonic2007. május 30. 20:12
 
 
"Ha leragadtunk volna Arisztotelésznél, akkor valószínűleg még mindíg az inkvizícó játszaná a vezető szerepet a tudományos életben és nem a gondolkodás. Nem lene elektromos áram, nem lenne számítógép, se internet, és valószínűleg mi sem beszélgetnénk itt egymással."

Helyette lenne Isten, mennyország, angyalok és örök üdvöm, amiben nem kellene attól félnem, hogy elrohadok mint egy darab szar. Ehelyett idióták irogatnak egymásnak az interneten, hogy "én állok mindennek a hátterében", miközben fel sem fogják, hogy akkor talán nem is lenne szükség elektromos áramra, számítógépre és arra, hogy ezt MÁSOKNAK leírják.


"Szóval nem tudom Te hogy vagy vele, de én megköszönöm Newtonnak, hogy vette a bárorságot, és túllépett azon a bizonyos dobozon, amibe minduntalan próbálnak mindenkit bepréselni."

Ezt úgy hívják, hogy keret. Forma. Az, ami megmentene a hülyeségedtől és a teljes pusztulástól. A nagy szabadságoddal repülhetsz a halálba...

 

 
64. sonek2007. május 30. 13:09
 
 
én állok a háttérben. mindig is én álltam, hiába bármiféle befolyásolást a dolgok mögé képzelni: nincs.

a minap rájöttem, hogy az én tudatom képtelen ketté szakadni. képtelen, mert nemtudok hazudni magamnak.
 

 
63. Vino2007. május 23. 13:56
 
 
Nem. :) A végtelenség és a határtalanság az nem ugyanaz, lehet valaminek határa, ami végtelen, és lehet a határtalannak is vége. Pl gondolj egy gömbfelülere, ami határ nélküli, mégis véges, vagy pl az abszolút nulla fokra, vagy a fénysebességre, végtelenül kis mértékben meg lehet közelíteni, de túlhaladni rajta nem lehet.

Sokmindenkinek más célja van. Egyesek egy jó nőt szeretnének, mások egy jó autót, némely ember sovány szeretne lenni némelyek meg hízni szeretnének. Vannak olyan emberek, akik nem elégszenek meg azzal, amit eléjük tárnak, túl akarnak jutni az illúziók szitáin, és a valóságot akarják megismerni, és ezért képesek áldozatot hozni. Mások beérik azzal is, ami van, csak ne kelljen a kisujjukat se mozdítani. De e lényeg, hogy mindenki maga dönt arról, hogy mit szeretne: fejlődni, vagy pusztulni. Amikor Arisztotelész próbálta leírni a körülötte lévő világot, egy ideig sikerrel járt, egy idő után azonban nem tudott túljutni egyes kérdéseken, és próbálta úgy feltenni a kérdéseket, hogy azok elfedjék a válaszokm hiányosságait. Ez egész jól ment neki, meg mondjuk az egyház is elég nagy szerepet játszott ebben, de végülis a 16-17- századig nem nagyon feszegették ezeket a problémákat. Aztán jött Newton és mindent a feje tetejére állított. Az újdonság az volt a gondolkodásmódjában, hogy nem félt elrugaszkodni a tapasztalati világtól és próbált olyan példákat felszínre hozni, amiket soha senki sem tapasztalt és nem is tapasztalhat meg. Pl soha nem láthatnál egy tökéletesen magára hagyott testet( ami ugye egyenes vonalú egyenletes mozgást végez vagy nyugalomban van a megfigyelőhöz képest ), mert kvantummechanikai vákuum nem létezik, ezen kívül a gravitáció térgörbítő hatása sem hanyagolható el tetszőleges mértékben, tehát azt is mondhatnánk rá, hogy egy nem létező dolgot, egy nincs törvényt tett sarokkővé az általa épített mechanikában. Ez a tapasztalatokat mellőző, látszólag felfoghatatlan tény döbbentette rá az embereket ( kb 300-400 éve már! ) hogy pongyolán fogalmazva nem lehet hinni a szemünknek. Erről már Platón is filózott a maga idejében, de konkrét bizonyítékot ez a tétel szolgáltatott az emberiségnek. Azóta persze már a Newtoni mechanikán is túlléptünk, és a jelen kor elméletei is hagynak kívánnivalót maguk után, mégis sokkal jobban leírják a környezetünket, mint eddíg bármikor. Viszont eljutottak az absztrakciónak arra a fokára, amikorra már a kisérleti fizika szinte csak kiszolgálója lett az elméleti fizikának( szemben Arisztotelésszel, aki az elméletet isgazította a gyakorlathoz ). Az általános relativitás volt az első( és egyben az egyetlen máig) aminek semilyen kísérleti előzménye nem volt, ami puszta matematikai megfontolások alapján született, és azóta gyakorlatilag semilyen kézzel foglahtó hasznát nem látjuk. Mégis talán ezzel az elméletel született meg a modern fizika, ami a 20. század tudományos forradalmának az alapját képezte. Ha leragadtunk volna Arisztotelésznél, akkor valószínűleg még mindíg az inkvizícó játszaná a vezető szerepet a tudományos életben és nem a gondolkodás. Nem lene elektromos áram, nem lenne számítógép, se internet, és valószínűleg mi sem beszélgetnénk itt egymással. Szóval nem tudom Te hogy vagy vele, de én megköszönöm Newtonnak, hogy vette a bárorságot, és túllépett azon a bizonyos dobozon, amibe minduntalan próbálnak mindenkit bepréselni.
 

 
62. Zumzala2007. május 22. 11:28
 
 
"Én mégis úgy gondolom, hogy ez az egész hóbelebanc egy végtelen képességekkel bíró alkotó műve, és ő pontosan tudja, mit csinál, ahogy Einstein is mondta, Isten nem kockajátékos."

A teremtőről szólva, róla nem lehet mit mondani mert számunkra nyilvánvaló hogy felfoghatatlan. Viszont az ősi tradíciók adnak némi támpontot. A Végtelen és az abszolút potenciával rendelkező egyedül volt és mindennel bírt. Magányában önmagát megismerni kívánta, ezért tükröt teremtett. A tükör az osztás, az elválasztás. A teremtő aktusában megnyilvánult, kifejezte önmagát. Mint amikor Marduk isten megküzdött Tiamattal és azt feldarabolva, testéből teremtette meg a világot. Ezért nincs értelme az objektivitásnak, hiszen az a nemtudás és a megnyilvánulatlanság vagyis a nem létezés (a puszta potencialitás) állapota. Mindez még azt is magában foglalja, hogy szemlélőre van szükség a létezéshez, tehát valakire aki tudomásul veszi megfigyelése tárgyát.
 

 
61. Zumzala2007. május 22. 10:41
 
 
Amit mondasz szerintem nem mond ellent az általam alább írtaknak. Isten nem kockázik? Belefér. A rendszeren túli világ nem megismerhető amíg valaki a rendszer része? Belefér. Ha a világot végtelenségében ismernénk? Mégis miért kellene? A végtelenség egyenlő a határok nélküliséggel, az pedig a totális magány és a megsemmisülés. Az abszolút objektivitás, nemhogy túlmutat rajtunk, de az már túl van a létezésen. Felesleges végletekben gondolkodni. Éppen elég az ha képes valaki kilépni a saját világából, és utazni a valóságok között. Ha már abból indulunk ki, hogy a saját világunk véges, tehát korlátolt, akkor a korlát felismerésével képesek lehetünk átlépni azt. végül is minden valóság valóság. Ezért mondják hogy minden ember egy külön világ. Attól hogy valaki be van zárva egy dobozba, attól még az a doboz létezik és tapasztalható. viszont ha nem lennének dobozok sem, nem lenne mit tapasztalni. Egy fizikus világa egy tapasztalatokon alapuló valóságmodell, ami bizonyos határok között érvényes és valós, sőt szükség van rá. Egy fizikus valószínű tényleg nem foglalkozik metafizikával és jól teszi. Csak akkor lehet túllépni, ha elérjük és felismerjük a korlátainkat. Ha az ember egy-két ilyen gyökeres világnézeti váltáson átmegy, akkor ráébredhet hogy minden relatív. Ez persze nem tagadja az egyéni univerzumok valóságát vagy létjogosultságát, mert az már a ló másik oldala lenne.
 

 
60. Vino2007. május 21. 13:51
 
 
Ez az egész ugyanilyen logikával megfordítható. De én nem ilyen objektívitásról beszélek, hanem ami túlmutat a szubjetív/objektív vitán. Az egész gondolkodásmód hibája azon alapszik, hogy nem képes infiniálni, nem képes számot adni a végtelenről, és végső soron nem képes disztingválni. Mondjuk a vizsgálódásnak ezen a szintjén nem is kell ( talán ezért nem is lehet, mert felesleges lenne ). Én mégis úgy gondolom, hogy ez az egész hóbelebanc egy végtelen képességekkel bíró alkotó műve, és ő pontosan tudja, mit csinál, ahogy Einstein is mondta, Isten nem kockajátékos. Szinte egészen biztos vagyok benne, hogy ha a világot teljes végtelenségében ismernénk, akkor lennénk képesek arra, hogy megtapasztaljuk, mi az objektivitás. Hogy is tudnál kilépni még csak gondolatban is egy rendszerből, ha Te is a rendszer része vagy, ízig vérig, minden szösszenéseddel kölcsönhatásban van vele...dehát pont erről írtam alább. Két esélyed van, vagy ponttá zsugorodsz, vagy a óriássá leszel, de mindezt minden határon túl. Tehát vagy magadba olvasztod a világot, és mindennek tudatában letszel, vagy semminek sem leszel tudatában(egyiket sem ajánlom). Ekkor szabadulsz csak a horgonyponttól, ami benned van, ami önmagadhoz köt. Persze vannak más megismerési formák is, de ezek rajtunk kívüliek, és nem is tőlünk függnek, hanem inkább mi függünk tőlük, kiválasztanak minket maguknak, és igazából sok választásunk nincs is ezekkel kapcsolatban. Summa summarum, nem ugyanarról a dologról beszélünk, mert Te nem bírod elképzelni sem, hogy létezik az amiről én beszélek, én ugyan elképzelni elképzelem, de tapasztalati dolgokról nem beszélhetek. Nem is tudnék:) Annyi viszont biztos, hogy az objektivitás nyomait felfedezhetjük a mi kis szerény értelmi képességű agyunk átal kerált világképben is( gondolj a Pi-s példára ), tehát ha nem kell túl sok ész hozzá, hogy rágyere, hogy egy dobozba vagy zárva, és hogy mindeki így van vele, és hogy a doboz nem a valóság, csak annak egy darabja, és hogy a valóság a dobozon kívül van, akkor az a doboz valószínűleg elég kicsi. Ha pedig csak egy kis részt ismersz az egészből, akkor szvsz becsélseid lehetnek a kis dobozkádban lezajló folyamatokról, ez az eredményei az ilyen Koppenhágai elméleteknek, a statisztikus fizikának. Egyébként a statisztikus fizikában sem mondanak semmit arról, hogy mi a valóság, csak azt, hogy amit érzékelünk, az milyen. Persze egy fizikus nem foglalkozik metafizikával, mert számára ami érzékelhetetlen, az nem létezik. Örök hiba...
 

 
59. Zumzala2007. május 21. 09:53
 
 
Egyáltalán beszélhetünk objektivitásról mint olyanról? Hagymahéjakon élünk, a megnyilvánulás különböző fokozataiban. Mindig van egy magasabb valóság, egy átfogóbb rendszer, bár ez az irány egyre inkább az absztrakt felé mutat. Tulajdonképp minden szubjektív ami létezik. Ez nem hit kérdése, hanem tapasztalat. Erről beszél ma már a tudomány is, lásd pszichoszomatikus betegségek, placebo, vagy pl. a kvantummechanika koppenhágai értelmezése. A megfigyelt jelenség függ a megfigyelőtől, megfigyelő nélkül csak potenciális lehetőségek végtelen egymásmellettisége létezik, illetve nem létezik. A mi figyelmünk, teszi azzá a dolgokat amik. Erre az elvre épül a meditáció is, amely a puszta figyelem tudatos irányításával alakítja át az egyént és a világot egyaránt. Úgy is mondhatnám, a szemlélet határozza meg a tapasztalatokat, amellett, hogy minden tapasztalat lehet a maga szubjektivitásában valós.
 

 
58. Vino2007. május 17. 13:13
 
 
bocsi helio a végén lemaradt az idézőjel! utólag is odateszem"" :)
 

 
57. Vino2007. május 17. 13:11
 
 
"Nem zárják ki egymást amiket írsz Vino"

Dehogynem. Az a világ ami a szubjektumok világa( vagyis amely függ az alanytól ) az az alany maga. A saját tükörképét látja, önmagát szemléli. A világ csak tükör számára. Ami pedig objektíve lézető, miden részétől független, az már valódi, nem tükörkép, hanem egységes egész, nem dirib darab forma, hanem tartalom. Ennek a létezése nem kötődik semmi tudathoz, önmagában van, buta anyag, élettelen, sivár, egyszerű energia, változás, vagy legalábbis ahoz hasonló, mert ez a leírás is eléggé töredékes róla. Pl van olyan is, hogy tudat alatti, és ezek a dolgok amik itt vannak, sem akkor válnak létezővé, ha bekerülnek a tudatba, hiszen pont az a lényegük, hogy úgy léteznek, hogy a tudatos befolyástól mentesüljenek. Sőt vannak olyan dolgok, amiket a tudat szándékosan száműz erre a kopár területre. Meg persze olyanok is, amik itt bújnak meg a tudat elől. Ha nem hiszed azzal nem tudok mit csinálni, midenkinek szive joga, de nem hiszem, hogy csak én gondolom így, vannak nálam expertebb emberek is a témában-

Ez Istent nem köti, csak e részeket
 

 
56. nyuszika_a_fűben2007. május 16. 00:16
 
 
A szcientológusok és Xenu.
 

 
55. helio*2007. május 10. 15:47
 
 
Most írta a DBG:

"Az igazi vallás nem észbeli vallás, de az igazi vallás
nem ellenkezhet az ésszel."

Lev Nyikolajevics Tolsztoj
 

 
54. helio*2007. május 10. 15:35
 
 
A világgal kapcsolatban
csak arra gondoltam hogy ez az anyagvilág valamiféle
igen magas szabadsági fokú szellemi szövetből épül fel(le),
egészen a kötött fizikai szabályokba és a sajátosan szűk anyag/idő/tér/ego korlátok közé zuhanva.
Ez Istent nem köti, csak e részeket.
Szerintem a sokszerű világokat Isten a kinyilatkoztatással
vezeti az isteni rendbe.
S ha az megvalósul, akkkor tovább az isteni szabadságba,
de azt az 'ember' ilyenformán már nem éli túl.
 

 
53. Zumzala2007. május 10. 15:06
 
 
Nem zárják ki egymást amiket írsz Vino. A világ függhet attól hogy tudnak-e róla, egyidőben pedig létezhet olyan világ amiről mi nem tudunk.. viszont tudnak mások, tehát létezik. Egy világ identitása, szerintem épp a megfigyelőktől függ, illetve attól hogy annak fogadják el, vagy látják ami. Annál stabilabb egy világ minél erősebb az arról való tudomás, vagyis a közös megegyezés.
 

 
52. Vino2007. május 10. 13:36
 
 
Nem hiszem, hogy a világ attól függne, hogy tud e működéséről valaki vagy sem. Persze az, hogy ki mit nevez világnak, már lehet eltérő, és lehet olyan megközelítése a dolgoknak, hogy a világ amiben élünk, a világ amit érzékelünk, de ezek közül az információk közül sem szabad azt elfelejteni, hogy van olyan, amiről tudjuk, hogy létezhet, de soha sem fogjuk megtudni, megtapasztalni. Pl ott van a PI. Sohasem fogjuk tudni pontosan meghatározni semilyen eszközzel, csak közerlítések vannak, de tudjuk hogy létezik, csak azt nem hogy pontosan mi is az. nem érzékeljük semmivel, de szükségszerűen léteznie kell egy egzakt pontos értéknek. Amugy nem hiszem, hogy Istennek szüksége lenne bármire is, bár az tény, hogy céllal alkotta meg a világot, az embert is. De pl nekem is vannak otthon kaktuszaim, bár nincs rájuk szükségem, de mégis örömmel tölt el, hogy vannak. ( és nem azért mert be akarom zabálni őket :) )
 

 
51. helio*2007. május 9. 22:55
 
 
"Isten tükörképe felrobbant,
az egók gravitációs tere pedig pályán tartja az anyagot."
 

 
50. helio*2007. május 9. 21:29
 
 
És mi van ha "az ősrobbanás az ego létrejötte"?
És éppúgy széthull/összeroppan.
Vagyis lehet hogy az anyagi világegyetem az őt (feltétlen valóságként[?]) megtapasztaló tudat hiányában bezárul,
megsemmisül, vagy passzív létbe süllyed mint lehetőség.
Lehet hogy az anyagi univerzum tere tóruszként jelenik meg
a 'Nagyszellem'-ben, ez feltétlen kapcsolata és határa.
Ha nincs ezen tórusz közepén az a végtelen kis szellemi pont,
ami egy viszonylagos létből személyes valósággá emelje, megszűnik.

 

 
49. Vino2007. május 9. 18:16
 
 
A fluktuációból. Ha úgy tekintünk a világra, hogy a keltkezése előtt nem volt semmi, csak az esély arra, hogy a semiből egyszer valami lesz, akkor nem nehéz megérteni, honnét jön az energia. Van ahol negatív, van ahol pozitív, eleinte meg nem volt semilyen. Hiszen a fogalmat, hogy volt, vagy lesz sem lehetett addig értelmezni. Persze most is csak "van", csak most mi vagyunk máshol:), ott ahol volt és lesz. Bár nekem ez így túl egyszerű, vagy inkább nem kellően egyszerű, mert ami kellően egyszerű lenne, az a mi felfogásunk szerint már bonyolult lenne. Én pl sokkal valószínűbbnek tartanék egy olyan eméletet, ami az ősrobbanás pillantában található szingularitást a fekete lyukak elméletével kötné össze. Elég egyszerű, ugyanakkor megvan benne a legdurvább komplexitás csírája: pl egy olyan fekete lyuk, ami önmagába hajlik vissza, rekurzív módon. Talán lehet tényleg b@szott nagy fekete lyukban van a mi világegyetemünk, a beömlő anyag miatt tágul, és a beömlő anyag miatt fog összeroppani, mivel önmagába ömlik. Ebben az esetben nics értelme energiáról, vagy anyagról beszélni, mert valójában nem létezne, csak múló kép lenne minden. Abszolút méretekben minden annyira létezne csak, mint amennyire nem. Hmm hmm...
 

 
48. tek22007. május 5. 01:30
 
 
az ősrobbanás valójában nem rendezte át az univerzumot,pusztán megnövelte az atommag és az elektronok közti teret.
honnan volt hozzá energia???
 

 
47. tek22007. május 5. 01:25
 
 
a megértés kezdetét és végét jelenti ha felfoghatóvá válik a most és itt fogalma,mert a benne létező azonnal szembesül a múlt és jövő nem létezésével egy szintén nem létező "ott" nélkül.
 

 
46. metta2007. május 5. 00:03
 
 
syerintem meg a normalis ebben a vilagban attol normalis, hogz a legtobb ember felfogja a kauyat es annak ay egzenes iranzu kauyalitasat, de csak egzertelmuen kepes leteygetni, valamilzen differencialt halmayban.
 

 
45. Vino2007. május 4. 18:37
 
 
A véletlen fogalmát az emberek átlalában úgy használják, mint azon események halmazát, amelyek megfigyelése már túlmutat a kauzalitáson( mérési hibák, túl nagy vagy túl kis méretek, továbbá a legfontosabb, a mérésbe mérés általi beavatkozás-negatív visszacsatolás- miatt). Ez nem azt jelenti, hogy nincs ok, csak azt, hgoy nem vagyunk képesek felfogni. úgy irtam visszább egy kicsivel, hogy ha képesek lennénk rá, és arra, hogy befolyást szerezzünk a következmények felett, akkor mi lenne. Persze ha tudatában lennék a világmindenség minden összefüggésének, akkor én lennék Isten nem? De nem vagyok, szerencsére.
 

 
44. kritikus2007. május 4. 17:04
 
 
szerintem nem csak ok-okozatiság létezik, hanem véletlen is. sőt lehet hogy az is véletlen hogy miböl mi következik. a sors az én szótáramban a véletleneknek egy olyan kimenetele ami olyan mintha mégiscsak nem véletlen lenne. vagyis: konkrét következménye van a jövőre nézve, mégis a végtelen _lehetséges_ kimeneteli változatok egyike csupán.
 

 
43. Vino2007. április 26. 17:43
 
 
Én úgy gondolom, hogy minden egy nagy nagy nagynagy rendszer részei vagyunk, és mint olyanok, kapcsolatban és összefüggében állunk egymással, minden egyyes atom, minden egyes atommal valamilyen módon és mértékben kölcsönhat egymással. Aztán meg úgy gondolom megkerülőscsellel, hogy előfordulhat e olyan, hogy egy nagyon nagyon nagyon nagy véletlen folytán valahogy úgy adódik, hogy egy olyan rész, ami egyébként csak nagyon nagyon nagyonnagyon kis mértékben hat kölcsön egy másikkal, nagyon erősen hat a másikra. Mert apró dolgokat általában el szoktuk hanyagolni, hogy az áhh, nem oszt nem szoroz. Igy lehet olyan, hogy látszólag a semmiből olyan hatás ér minket, aminek nem tudjuk kitalálni még az eredetét sem, szinte sokkol, nem tudjuk hogy és miért, és ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy sors, meg determinizmus meg minden. Végülis lehet, meg szerintem valamilyen szinten van is, csak kérdés hogy mennyire. Mert ha minden mindennel összefügg, akkor ha a nullához is konvergál, de meg van az esélye annak, hogy miden részre olyan hatással legyek, amilyet szeretnék. Persze a kulcs ahogy írtam a tudat. Mert mit ér mindez, ha ugyan hatással vagyok az egészre, mint rész, de ennek csak egy akkora részét teszem tudatosan, amekkora a tudatom maga.
 

 
42. kritikus2007. április 24. 16:44
 
 
jogos a kérdés(már amennyire értem hogy mire gondolsz), de ez most valami egészen más volt.
 

 
41. Vino2007. április 23. 14:00
 
 
Hát ki állna? Én természetesen...muhahaha:)

Kritikus, nem lehet, hogy csak tükörbe néztél? Azért ne szívd mellre, nem b@szgats, csak kérdés.
 

 
40. mahadeva2007. április 21. 13:47
 
 
pák rajtamaradt
pák autót vezet
pák a körúton áll a piros lámpánál
pák egész teste remeg
pák felordít
EZEK DIREKT CSINÁLJÁK!
addig nem áll senki a dolgok mögött, amíg el nem hisszük hogy ott áll. persze hinni jó.
 

 
39. kritikus2007. április 21. 00:42
 
 
nem tudom van e sors (vagy lehet hivni masnak is, tokmindegy), de ha igen, akkor azthiszem, ma minden eddiginel eroszakosab mutatkozott meg elottem.
 

 
38. Sevil2007. január 27. 10:57
 
 
Végre kiderült, hogy ki áll az egész hátterében:
Szent Varecza László Halott http://video.google.com/videoplay?docid=5143699654702135102&q=varecza
 

 
37. Nargile2006. július 16. 19:21
 
 
Cyberspace and the Dream of Teilhard de Chardin

by John R. Mabry
http://theoblogical.org/dlature/united/ph2paper/noosph.html
 

 
36. Zumzala2006. június 28. 09:35
 
 
mese:
Tudom hogy paranoid, de hát az egész topik az. :)
Csak gondoltam ez a hely talán elbír egy ilyen elméletet. És tényleg kevertem bele egy kis mátrixot is, mert sok mindent valósnak gondolok abból a filmből, de alapjában véve a Castaneda tolmácsolta Don Juan-i ősi tolték varázslók látásmódját írtam le. Szerintem egyedülálló elmélet és még nem találtam ehhez hasonlót máshol. Úgy is hívják ezeket az idegeneket, hogy "a ragadozók", és nemzedékek hosszú sora és gyakorlatai által váltak képessé ezek az indián tudók arra hogy tapasztalati módon is érzékeljék ezeket a lényeket.

T-800É:
"Ezt azért írtad, nehogy bántsanak téged?"
Ez nem olyan fajta aggresszivitás, hogy rögtön rádugranak ha megszólalsz, hiszen akkor hamar kiderülne hogy ők mozgatják a szálakat. De ezek csendben férkőztek be és rendkívül alattomos módon végzik a tevékenységüket. Nem félek, ha mindez igaz, már amúgy is elég nagy szarban vagyunk. Amúgy meg mit tehetnek? Maximum benne tartanak ebben a helyzetben, ha nagyon kapálózok legfeljebb küldenek egy nőt, vagy egy kisebb pénznyereményt, vagy épp valami napi problémát hogy legyen min rágódnom, hogy felejtsek és csendben legyek. Amúgy meg egy ilyen idióta elképzelést úgysem vesz komolyan senki.
Hogy mikor történhetett a megszállás, jó kérdés. Ezen már én is gondolkodtam. De az tuti hogy nagy történelmi távlatokban. Lehet hogy még az ókor előtt a mitikus idők tájékán. De csak tippelek.
Nem túl profin manipulálnak? Ez nagyon is profizmus! Ebből nem nagyon van kiút, és már egészen eledellé tettek bennünket. Úgy is mondhatnám, hogy mivel az energiánkból táplálkoznak, egy fiatalembernek már(!) nincs meg a kellő energiája a kitöréshez, sőt a felismeréshez sem. Hát még idősebb korban. Valahol a kisebb gyermekek azok, akiknek még a legtöbb esélyük van, de azokat villámgyorsan beszocializáljuk mert így tartja fenn magát a gépezet.

Számomra, bár még nem tapasztaltam őket, ez a felfogás sok mindent megmagyaráz. A legfontosabb viszont az egészből a következő: a gondolkodással tartanak sakkban minket. A gondolataink már időtlen idők óta nem a mi gondolataink.
 

 
35. T-8002006. június 27. 23:49
 
 
Lehet, kicsit eltúloztam a dolgot. Végülis a kórokozók is a természet részei. Azonban anyagi szinten az élet szüntelen harc, ebből adódóan mindenkinek vannak ellenségei, vírusai, kórokozói.

mese:
"...hálásak lehetnénk a Földanyának, hogy egyensúlyban tartja ezt a kékes bugyogást"
Nos, pont akkor illik ránk leginkább a kórokozó megnevezés, ha Földet egy önálló élőlénynek tekintjük, és mi őt belülről pusztítjuk. A kérdés az, hogy paraziták vagyunk, vagy képesek vagyunk szimbiózisra.
Az egyensúlyban tartás az immunreakciója. A betegségnek nem érdeke, hogy elpusztuljon a beteg, ahogy az sem, hogy meggyógyuljon. Éljen sokáig betegen. Hajrá Földi, de csak módjával!

Zumzala:
"Azzal pedig hogy ezt leírtam, nem mondtam semmit. A tudás (a lázadás) nem a szavak szintjén van, ezért ez a rizsa itt nem veszélyezteti őket."
Ezt azért írtad, nehogy bántsanak téged?
Mikor történhetett az emberiség megszállása?
Az idegenek nem túl profin manipulálnak minket, működhetnénk sokkal jobban is, szolgálhatnánk őket sokkal tovább és nagyobb mértékben.
Az alapgondolat érdekes. Kábé ilyesmit csinálunk mi is, amikor egy gombát kémcsőbe zárunk, és megvárjuk amíg termel nekünk valami trutyit, hogy jól bebélyegezhessünk. Persze a gondolkodását mi nem uraljuk, de fizikai szinten hasonló mértékű a kihasználás.
 

 
34. mese2006. június 27. 21:23
 
 
"Ráadásul mindez nem tőlünk jön, nem az ember az igazi vírus. Bábuként irányítanak bennünket olyan lények amikről nem is tudunk hogy léteznek. Egy idegen (és nem anyagi) életforma megszállta az emberiséget és ők okozzák az ön- és környezetpusztítást. Ez azért van, mert ők nem idevalók, nem passzolnak a rendszerbe, felborítják azt. Azért jöttek hogy belőlünk táplálkozzanak, és az életerőnket szívják. Ezért cserébe szocializáltak bennünket és legnagyobb csel tőlük, hogy teljesen uralják a gondolkodásunkat. Magyarul pontosan úgy gondolkodunk ahogy ők akarják, ezért az ő céljaikat teljesítjük be. Mindezért cserébe és hogy sakkban és cselekvésképtelenségben tartsanak a gondolkodsásunk uralása mellet nagyszerűen szocializáltak bennünket, és ők látnak el a vágyakkal is és az azokért folytatott küzdelemre is ők szorítanak, addig sincs időnk lázadni. "

ez nagyon paranoidnak hangzik, ez valami máteix izé? vagy ez mi? érdekelne, fejtsd ki plz. ha vane gy perced...
 

 
33. Zumzala2006. június 27. 16:53
 
 
A víruselmélet egész jó, az ember valamiért folyamatosan tönkreteszi önmagát és az életterét. Ez persze nem mindig volt így, de már olyan régóta megy hogy természetesnek fogadjuk el. Ráadásul mindez nem tőlünk jön, nem az ember az igazi vírus. Bábuként irányítanak bennünket olyan lények amikről nem is tudunk hogy léteznek. Egy idegen (és nem anyagi) életforma megszállta az emberiséget és ők okozzák az ön- és környezetpusztítást. Ez azért van, mert ők nem idevalók, nem passzolnak a rendszerbe, felborítják azt. Azért jöttek hogy belőlünk táplálkozzanak, és az életerőnket szívják. Ezért cserébe szocializáltak bennünket és legnagyobb csel tőlük, hogy teljesen uralják a gondolkodásunkat. Magyarul pontosan úgy gondolkodunk ahogy ők akarják, ezért az ő céljaikat teljesítjük be. Mindezért cserébe és hogy sakkban és cselekvésképtelenségben tartsanak a gondolkodsásunk uralása mellet nagyszerűen szocializáltak bennünket, és ők látnak el a vágyakkal is és az azokért folytatott küzdelemre is ők szorítanak, addig sincs időnk lázadni. De ha még lenne is időnk gondolkodni, akkor is úgy gondolkodnánk ahogy elő van írva, így kitörni nem lehet. Ha valaki valami folytán mégis megsejtene a dologból valamit akkor jönnek a Smith ügynökök a rendfenntartók, és leszerelik az illetőt.
Szóval elemek vagyunk, tenyésztenek minket, de mivel egyre silányabb a tenyészet és a tenyésztelep, ezért hamarosan kimerülnek az erőforrásaik ezeknek a lényeknek, és akkor mi megszűnünk, ők meg továbbálnak, más prédát keresni.
Azzal pedig hogy ezt leírtam, nem mondtam semmit. A tudás (a lázadás) nem a szavak szintjén van, ezért ez a rizsa itt nem veszélyezteti őket.
 

 
32. mese2006. május 30. 21:50
 
 
szerintem ha megvizsgálunk folymatokat bennünk, a testben vagy az emberek között és megvizsgálunk más folyamatokat köröttünk világossá válik mennyire összepárosítható, analóg folyamatokról vans zó, vagyis azt gondolom ez elegendő bizonyíték, hogy részesei vagyunka természetnek aktív és eredményes részesei, hiszen nem rész-egész halmazjátékra kér fel a természet, hanem karöltve, összefonódva, paradoxul hiperbolába kunkorodva alkotunk vele egy egészet. azt gondolomaz ember ugyanúgy része atermészetnek, fejlődő egésze, ahogy a gyermek testében fejlődik az agy.
minden faj fontos, ahoyg természetben felbomlik az egyensúly ha kihal egy-egy állatfaj,a testünkben is ha felmondja a szolgálatot egy-egy sejtcsoport, vagy szerv. egyensúly-eltolódás.
nem egyéb.
azt gondolom nagyon is normális fajnak indultunk csak ami lett belőlünk aza szomorú.és akármilyen kegyetlen igen létezne nélkülünk minden más élet itt a Földön, noha, talán egyes háziasított állatkák elpusztulnának, mert más törvények uralkodnának.
de az ember gyarló és vad a maga módján, pont úgy burjánzik ahoygt természet. Az csak egyensúlyt tart nem tesz mást, ha mi így akkor ő úgy, hiszen legyen már meg az összhang. ez most nem egy csendesen ringó tavirothadás, hanem egy vad tenger zihatag.
az embner öl pusztít élvezetből levadész kizsákmányol.
úgy neveljük kölykeinket, hogy tegyenek magukért, mert más nem fog, hogy meglegyen mindenük,a zért mert szeretjük őket, mert ők a a MI gyerekeink.
pedig szegéyn ember-állat fajtájánál fogva feleslegesen zabál, fogyaszt, gyűjt, és élvezkedik. (és bezony most az éélvezeti szerek használata csak flig sorolható ide, mert uge annak is van feleslegesen élveteg meg ugye hasznos oldala, a határok meghúztása egyénreszabottan ingadozó jelenleg...) szóval azt gondolom, hoyga lemondás taláns egít,a ddig atermészet egyensúlyban tart.
árvíz, szökőár, földrengés, vulkánkitörés, földcsuszamlás, sártenger, hurrikén, sáskajárás, szúnyog riadó, stbstbstbstbstb.

aze gyetlen amit az ember rosszul tesz, hoyg panaszkodik, hoyg elítél, hoyg aggódik maga miatt a Föld miatt, hogy micsoda minden van, mekkoráka szúnyogok és micsoda nagy az árvíz. pedig hálásak lehetnénk a Földanyának, hogy egyensúlyban tartja ezt a kékes bugyogást...

szóvala zt gondolom ha nema karod, hoyg parazita legyena világ kezd magaddal. és ez terjedni fog és egyre több ember figyel majd oda, hoyg az igénykielégítéáse valódi igény legyen és ne társadalmi kultúrális forma...
ez pont olyan, mint mikor minden nap minden embert megajéándékozol. egy mosollyal, kis apróval, segítséggel, egy kávvéval,s tb. nem nagy dolgok, de ha mindenki ezt kapja, mindenki így látja,a dolog egyszer csak körbeér, visszaér tehozzád, és máris egy jobb világban találod magad :o)
 

 
31. T-8002006. május 21. 18:45
 
 
A kórokozó mivoltunk csupán egy lehetséges magyarázat a sok közül. Egy ötlet. Mint ahogy az, hogy rajtunk keresztül menekül másik bolygóra az élet, szintén csak egy lehetőség. Egyébként szimpatikus.

Az agy nélkül a test nem működne. Legalábbis az adott fejlettségű testünk nem. Viszont a természet tökéletesen megvolna nélkülünk, emberek nélkül. Kivéve, ha mégis mi vagyunk a mentőkabin. De jelenleg nem sokat profitál belőlünk a természet nagyrésze. Sőt, inkább szenved. Aki többet árt mint használ, az az ellenség, kórokozó, stb. A többi élőlénynél ez az arány sokkal jobb. Összességében egy kevésbé közös pont velük.
Ha mégis egyszer hasznára leszünk a többi élőlénynek, akkor kicsit rablóból leszünk pandúrok. Ugyanakkor ez simán lehetséges. Ahogy az is, hogy direkt így lettünk kitalálva, hogy majd csak sokára leszünk bármire hasznosak, de még nem értjük meg a távoli célunkat.
Végülis, minden lehetséges. :-)

(Kitalálhatjuk a saját küldetésünket? Rájöhet a hal az akváriumban, hogy miért tartom? és a kutyám?)
 

 
30. Siphersh2006. május 21. 12:36
 
 
Miféle kórról beszélsz? Miért ne illenénk a természetbe? Miért különböznénk? Az első fotoszintetizáló élőlények telenyomták a légkört oxigénnel, ami azelőtt nem igen volt. Ők meg akkor környezetszennyezők voltak? Az első szárazföldi élőlények nem illettek a természetbe? Az, hogy folyamatosan új dolgok jelennek meg, amik eddig nem voltak, a legtermészetesebb dolog a világon. Sőt, úgy tűnik, ez a legkitartóbb sajátossága az univerzumnak. Igen, hatással vagyunk a bolygóra, merthogy részei vagyunk a bolygónak. De annál, hogy "kórokozók" volnánk, az is valósághűbb, hogy a földi élet általunk próbál elmenekülni a bolygóról, mert tudja, hogy a naprendszer élete véges.

Az ember olyan az élővilágban, mint az agy az emberi szervezetben. Egy szerv soha nem működik tökéletesen, de ez nem jelenti azt, hogy nélküle működne "optimálisan" a rendszer, szerintem.
 

 
29. T-8002006. május 21. 02:52
 
 
Szerintem a világ rekurzív, tehát a háttérben kábé ugyanazok a dolgok, folyamatok vannak, amiket már részben megismertünk, csak sokkal nagyobban vagy épp pont sokkal kisebben.

Egyetlen sejt számára az egész szervezet akár istennek is tűnhet.
Kábé ugyanakkora szintbeli különbség, mint ember nap(napisten) között.

Miért nem illünk bele a természetbe, miért különbözünk? Mert itt csak kórokozók vagyunk. Nélkülünk működne optimálisan a rendszer.
 

 
28. Siphersh2006. május 20. 00:40
 
 
Szerintem az arkhónok meg a Smith ügynök állnak az egész hátterében, de már maga a kérdésfeltevés is eléggé paranoid, mert alapjában véve most már miért állna akárki az egész hátterében, ha még azt sem tudom, hogy kiről van szó.
 

 
27. mese2006. március 9. 12:52
 
 
gyerekek
 

 
26. meta2006. március 9. 09:33
 
 
A szenufóknál a divinációit csak a nők érhetik el - Sandogo- de gyermekeik, ha fiúk is örökölhetik kiváltságukat.
(Társadalmukban a nők legnagyobb erénye a jó főzástudomány, azok a nők, akik nem tudnak jól főzni nagy szégyent jelentenek családjuk számára.)

Tehát összegezve:
A szenufók
-akik közel másfél millióan vannak, nagyobb csoportokban élnek, amelyek kisebb szubcsoportokra, mint pl. Poro, Sandogo, Wambele, stb.-
vertikális társadalmában a nő áll a háttérben,
hitrenszerük szerint
-amelyben hagyományosan a mindenség teremtőjeként Koulou Tyolo-t tisztelik -akik alszik, mert nincs dolga- saját ősükként pedig az földi ősanyát ( Maleeo) és az isteni, nem földi ősapát (Kolotyolo) jelölik meg -
az életerő és a testétől megfosztott szellem (Nyama) irányít titokban.

(A Szenufó művészet világszerte ismert és nagyon értékes. A műveket elsősorban a felnőtté válásig "erdei egyetemre" adott fiatalok készítik.)

McKenna bírná őket, bár talán jól ismerte...
Mielőbb meglátogatom ezt a csodálatos kultúrát.
 

 
25. meta2006. március 9. 08:15
 
 
Nyugat-Afrikában, Burkina Fasóban évezredes vadászhagyományukat őrző szabad nép él: a szenufók. Manapság már az íjaikat ugyan puska váltotta fel, de mindez mit sem változtatta meg az állatokhoz való viszonyulásukat: a megölt állatok lelke, szelleme, a Nyama a vadászt egész életében végigkíséri. Talizmánok, mágikus imádságok, növények, tánc és zene segítik a vadászokat, hogy megidézzék és megszelídítsék a szellemet.
 

 
23. meta2006. március 9. 00:50
 
 
"..e.e.ek?"
cserepek?
cseperednek
csepp emberek feje felett,
de nem etetnek.
fedve kell legyenek mely helyzetben jegek esnek.
 

 
22. meta2006. március 9. 00:45
 
 
(s leszek egy szeretetett szerzetes,
esetleg meg helyeskedves
-nem szedte-vette-
teremtette szer-elme.)
 

 
20. meta2006. március 9. 00:40
 
 
tudod én nem vagyok érintett.
a szeretet nem etet.szerzek más szereket.
 

 
17. Skinnerd2006. március 9. 00:08
 
 
meta nagyon szépen fogalmaz.

ha majd kijutott az igazi lelkünk a szabadba
és kiderül, hogy ki áll a háttérben
elkapjuk? :)
 

 
16. meta2006. március 8. 23:50
 
 
persze például az, hoyg én egy lúer vagyok azért van, mert lúzer vagyok. ha ezt elfogadom, akkor is lúzer vagyok, csak vidám.
hogy ki van emögött?
én a gén meg a mém.
tehát genetikusan -vagy karmikusan hozott- naívnőies befogadása mindennek, meg a gyerekkori első ráébredés, hogy rossz helyen landoltam, meg amikor kiderült, hogy másoknak nem vagyok jó, csak magamnak.
szóval elindul a lányka -én- de rossz helyen van. -gén- na és akkor beindul egy folyamat egyre több seggberúgással, aztán a végén amikor már tele van sebekkel a szerencsétlen eltévedt lányka romafalván, akkor hiába menti meg őt bárki, az is belerúg, mert azt hiszi ezt szereti.-mém-.
ez az egész pedig tudalattiban kódolodik soksok időre, sőt az is lehet, hogy a rugdosók is csak a tudatalattijukból rugdostak.
szóval, hogy ki van a dolgok mögött az egyértelmű.
kérdés, hogy ezen lehet-e változtatni.
na ezt kipróbálom.
 

 
15. bong.com2006. március 8. 21:13
 
 
igazabol nem egy kozhelynek akartam szanni a topicot, csak valahogy igy sikerult megfogalmazni :)

nehanapjan mikor agyam legmelyebb bugyraiba tett latogatasaim soran azon gondolkozok, hogy veletlen folytan lett e minden olyan, amilyennek latjuk (tunik) vagy valaki azt akarta, hogy ez igy legyen. illetve h lehetett e ez volna maskepp
 

 
14. meta2006. március 8. 19:55
 
 
de az az ismeret nem az az ismeret.
(ennyi erővel a héber, a magyar és az angol rokon nyelvek:
is me..isme ... ismail.)
más a szótő, szóalak.
de valóban...
a vastag-vékony párhuzamról a gyerekkorilázálmaim jutnak eszembe...
ilyen kicsi-nagy...
 

 
12. mese2006. március 8. 16:11
 
 
valahonnan innen eredhet, hogy az ismerd meg magad tini könyvek nagyrésze - sokáig - a maszturbációról meg a szexről szólt... lehet, hogy a Biblia korlátolt?:o)
 

 
11. meta2006. március 8. 16:02
 
 
a biblia melyik részében?
a vastagban, vagy a vékonyban?
 

 
9. mese2006. március 8. 15:23
 
 
végre egy leleményes istennév:)
 

 
8. metta2006. március 8. 14:56
 
 
hát a folyamatcsávó.
 

 
7. Vino2006. március 8. 14:36
 
 
Na mondtam, hogy nem ez akart lenni a kérdés:D
 

 
6. mese2006. március 8. 14:28
 
 
az, hogy van vagy nincs szvsz csak nézőpont kérdése, amíg írod, hogy nincs , addig biztos, hogy van :o) aztán majd jöna nincs is... idővel.
 

 
4. Vino2006. március 8. 14:19
 
 
A válasz: igen, van. De szerintem nem ez akart lenni a kérdés.
 

 
3. Skinnerd2006. március 8. 14:03
 
 
hogy ki áll a háttérben? hát én. plusz egy közhely.
 

 
2. mese2006. március 8. 11:20
 
 
VAN
a lényeg, ami mögötte van? a pont? a semmi? vagy élvezzük végre az utat is, a részleteket, meg a színházat?
 

 
1. bong.com2006. március 6. 22:16
 
 
a kérdés sztem önmagáért beszél

vajon van e valami magasabb szintű élőlény a logikai, matematikai, geometriai összefüggések között?
vajon hogy került ide az élővilágtól nagy mértékben eltérő ember?
vajon van e végzet? vagy a sors örökre ideláncolt minket?
a hit önámítás, vagy tényleg léteznek istenek? ha igen, mi a bizonyíték?

ehhez hasonló kérdéseket és válaszokat lehet várni ebbe a topicba.
 

Keresés e témakörben:


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.