 |
tester hozzászólásai (120 - 139)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | LC-t csinálni abból a szempontból nem jó ötlet, hogy ha csak egy pici fertőzés is volt a fecsiben, az a két év alatt elszaporodhatott annyira, hogy az LC-ben tápanyaghoz jutva hamar tovább szaporodhat annyira, hogy oltás után nagyobb területet hódíthasson el a gombától kolonizálás közben, magyarul elfertőzze a kultúrát.
Viszont ha a fecsiben desztillált víz van a fertőzéseknek nem lehetett (akkora) esélyük a szaporodásra. Ha nem keltek ki a spórák a fecsiben akkor valószínű hogy a víz desztillált, de legalábbis alacsony oldott szilárd anyag tartalmú, ami nem biztosított elég tápanyagot ahhoz hogy a spórák kikeljenek.
Csapvízben még hűtőben is kicsíráznának a spórák.
de mivel az LC-hez egy minimális mennyiségű spóra is elég érdemes csinálni párat, hátha sikerül valamelyik.
Amúgy kultúrát szerintem karton papírral is viszonylag hatékonyan lehet tisztítani
Csak sterilizálni kell egy ragasztóktól megtisztított karton papír darabot, petribe rakni, innentől ugyanúgy lehet kezelni mintha agar-agar lenne, persze kicsit nehezebb vagdalni, meg lehet hogy megbújik egy két fertőzés a papírban, de egy egészséges cikket kivágva és ugyanilyen papírra költöztetve _idővel_ le lehet tisztázni egy kultúrát.
Ilyesmi
http://www.shroomery.org/8512/Cardboard-Cloning-Tek
egy kis módosítással (csak a kartonlap a hullámos rész nélkül) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Ha hosszú pókhálószerű ritkás szálak akkor cobweb, ha nagyjából egy középpontból nőnek sugár irányban és a szálak rövidek akkor micélium lesz.
Ha holnapra láthatóan sokat nőtt és sikerült H2O2-t szerezni akkor azzal, ha nem akkor a fertőzött réteget lekaparva meg lehet próbálni kipucolni őket.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincsenek pin-ek, és nincs átszőve a takaróréteg megpróbálhatod egy tiszta kanállal vagy lapáttal (ki tudja a tied mekkora :) ) lekaparni a felső réteget.
Valószínűleg túl nedves volt a takaróréteg és nem volt elég a légcsere/szellőzés.
Miből van és mi van alatta?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Innen kékülésnek tűnik, de ha kicsit megdörzsölöd egy tiszta fülpiszkálóval és nem kenődik el, vagyragad a vatta pamacsra akkor nagyon valószínű hogy csak kékülés.
Azokat a téglalap alakú kivágásokat főleg ha több is van lehet érdemes lenne kitömni polifillel vagy vattával, lehet hogy túl sok van belőle.
Ha letermettek, egy kiadós dunk biztos segíteni fog.
Hányadik hullám?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vagy az amit Cup_of_tea írt, vagy a táptalaj szárad, és ahogy a vermi darabok szikkadnak a süti deformálódni kezd, ami miatt a micélium is sérülhet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lehet hogy fertőzött lenyomat, ilyenkor sokan erre gondolnának, ha tényleg minden úgy van ahogy van.
De lehet a tápanyag koncentráció, lehet hogy a beoltásnál vagy előkészítésnél a két fajtával külön és egyszerre dolgoztál akkor az egyiknél még jól csináltál valamit, a másik már nem.
Egy LC-ről ránézésre sokszor nem lehet megmondani hogy fertőzőtt e vagy nem.
Szóval sokminden lehet és az ok valószínűleg a részletekben bújik meg valahol, ilyen kis számoknál még véletlen is lehet, még akkor is ha nem valószínű.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mit értesz a 30/24 alatt?
Optimális hőmérséklet kolonizáláshoz és termőtestképzéshez?
Az optimális hőmérséklet a legtöbb cubensis esetében mind ezek körül az értékek körül mozognak, a 30 helyett én alacsonyabb levegő hőmérsékletet javasolnék, 27-28 fokot, főleg ha alulról melegített az inkubátor. Ilyenkor a táptalajok pár fokkal melegebbek lehetnek mint a levegő és 30 felett már problémák adódhatnak.
A termőtest képzés és a kolonizálás is végbemegy pár fokkal magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten is, legfeljebb pár órával vagy nappal lassabban.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mikroszkóppal már lehet hogy látnád, úgyhogy türelem.
Egyebet nem tudok mondani. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Majd dokumentálhatnád az eseményeket, akár az agar készítéstől elkezdve is, pár képpel esetleg.
Volt egyszer egy zsák teszkós laskám de túl sok vizet adtam hozzá és beposhadt :)
Amúgy a zsákokat ki szokták szurkáni, a páratartalmat meg permetezéssel lehet emelgetni ha nincs rá más mód, amennyire én tudom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A keményítő működne de az adagolással nekem is gondom van.
Krumpli keményítőt sem találtam még csak kukoricát.
Ha megnézed az agar recepteket mindegyik kb ugyanakkora százalékban tartalmaz tápanyagokat, ehhez lehetne viszonyítani.
Krumplifőzéssel sem lennének valami pontosak az arányok úgyhogy...
Ahogy Shroomy mondta a 2-3. héten már kéne látni legalább csomókat.
Hogy néz ki a süti?
bolyhos?
bőrősödő?
volt hempergetve vermibe vagy ilyesmi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha zöld penész, és ha jól emlékszem tiszta vermi casing akkor gyanús.
Honnan indult, szélről, középről, több pontból?
Zöld penésznek nem kéne annyira szeretni a vermit, lehet hogy el volt ázva, lehet hogy a táptalajból indult, lehet hogy a vermid penészes.
Lehet hogy egy sütés nem ártana neki legközelebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Oké, ha kell benne segítség szólj, én már benne vagyok rendesen, csak az érzék hiányzik hozzá.
Authorized: látod milyen kár hogy nem vagy aktív szerkesztő...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a gomba csíra tulajdonképp beszőtt gabonaszemeket és/vagy fatipliket takar, angolul "spawn".
Ugyan az mint egy beszőtt, kolonizált táptalaj, például PF süti.
A csírát hozzá keverjük nagyobb mennyiségű táptalajhoz (nagykönyvben 3-10% csíra, de minél több annál nagyobb az esélye a sikeres szövésnek), ami aztán átterjed a szubsztrátra. Az is egy nagy csíra lesz, csak már termőblokknak hívják, merthogy termőre is lehet fordítani, nem úgy mint a beszőtt gabonát vagy fatiplit.
Akár agarról, akár termőtest darabról, akár csíráról indítasz PF süti oltásához kultúrát, célszerű először LC-t csinálni belőle.
(Amúgy ha egy termőtest darabkát sikerülne viszonylag sterilen bedobni egy ilyen süti tetejére az is beszövődne csak sok idő alatt, ha folyadékkal oltasz az jobban eloszlik a táptalajodban és a szövés is hamarabb lefolyik. )
A vásárolt csíráról és a gombatestről is ugyanúgy, biopsziás módszerrel egyszerűen és sterilen ki tudsz emelni egy darabot, ezt már csak egy LC-be kell belőni, és megvárni míg kifejlődik.
Ilyenkor egy mágneses keverő is jól jön a kultúra aprításához és a víz levegőztetéséhez, minden szükséges infót, mint ahogy azt is amit most itt olvashattál megtalálod az egykalapalatt.info -n is.
MEDMEN ötlete alapján ,ha minden jólmegy nemsoká kiderül, hogy beválik e LC-ként az infúzió.
Az LC-s infúzió meg a hajszárítós fűtés is két olyan magyar agyból kipattant ötlet, ami a külföldi pár ezer gombás fórumosnak még nem jutott eszébe, pedig leegyszerűsíthetné a dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Itthon is van kereskedelmi forgalomban shiitake csíra, még neten is rendelhető ha jól emléxem, de a termőtest tovább szaporításával is meg lehet próbálkozni.
ez a fajta kertészboltokban is kapható, 1000 ft körül van
https://www.zki.hu/hazi_gomba.htm
a tuja.hu-n nemrég még megrendelhető volt ue.
http://www.tuja.hu/catalog/product_info.php?products_id=470
5 literes kiszerelésben:
http://www.gombaforum.hu/index.php?c=ceg&this=5
Keményfa forgácsot magad is készíthetsz egy balta vagy egy kés segítségével, egyébként meg asztalosnál, fűrésztelepeken lehet érdeklődni.
A hurkapálcika is jó lehet, ha nem fenyőből van, utána kellene járni, persze inkább csak csíragyártásra, kis mennyiségek.
Szalmát is lehetne ballasztként használni, azon is terem de csak gyéren.
Milyen módszert találtál? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Akkor ezért cserébe befejezhetnéd a szalma tek fordítását
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Milyen vastag réteg?
A vermi magában nem valami jó, főleg mikroklímát teremteni, túl durva, a rostos anyagok mint a tőzeg vagy a kókusz rost jobbak ilyen szempontból.
Azok a termesztők akiknek én ámulni szoktam a mennyiségen/egyenletességen mind keverve használják 50/50 vermi kókusz vagy vermi tőzeg, egy kis mésszel pH buffernek.
Egyszer a dobozom egyik fele casing, másik casing nélküli lett, és a nélküli jobban termett mint a casinges, úgyhogy azta következtetést vontam le hogy sok minden közrejátszhat ebben.
Vastag casing rétegnél nincs elég szellőzés a mici közvetlen felszínén, a CO2 ottragad, a pinek nehezebben indulnak be, a casinget meg táptalajnak tekinthetik, vagy szimpla vízforrásnak, ha szomjasak, így lehet hogy előbb olyan micéliumok szövik be amik vízhordásra alkalmasak, aztán ezeknek át kell még állniuk a csomósodásra.
...ezek elég messzemenő következtetések voltak, de így fogom fel jelenleg.
|
| | | | |
|
