 |
Legfrissebb hozzászólások (363 - 372)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Én azt nem értem,hogy a tudomány hogy teszi magánüggyé a dolgot,bár szerintem alapvetöen az.A pápa úgy gondolja,hogy a tudománynak azt kéne bizonygatnia,hogy milyen elönyei vannak a kollektiv vallásazonusulásnak vagy mi?(Ha nincs ilyen szó akkor bocsi,remélem azért értitek)Nyilbán az egyház feladata ezen segiteni,ha meg nem tud akkor valami nem stimmt. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Ezt írom én is. Őt meg bántja, hogy nem valami egységesebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a saját szolipszizmusát mindenki úgy teszi "helyre", ahogy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak: ezt még nem olvastam, jó interjú :)
Egyébként Hans Küng szerintem nem csak azért kulcsfigura, mert önmagában is példát mutat arról, hogy egy katolikusnak nem kell feltétlenül merev, begyepesedett pöcsnek lennie, aki a középkorban él és élettől elidegenedett hierarchiákat próbál bebetonozni. Erre azért vannak még más példák is, Yves Congar, Danielou, Chardin, Richard Rohr, Gustave Thibon.
Ami nagyon szimpatikus benne, az a vallások közötti párbeszéd iránti elkötelezettsége. Magyarul is megjelent az a sorozat, amelynek alapját a tübingeni egyetemen tartott páros előadások képezték, amelyek során egy adott vallást kutató vallástörténész adott elő egy vallásról, majd Hans Küng erre reagált keresztény szempontból: mi az, ami közös, mi az, ami elválaszt. Az Új Palatinus kiadó jelentette meg a sorozatot "Kereszténység és világvallások" címmel, mindenkinek ajánlott.
Ez már csak azért is fontos, mert meggyőződésem, hogy a világ jövője nagyban azon múlik, hogy mennyire tudnak párbeszédet teremteni a hatalom, pénz, technológia és erőszak kakofóniája közepette a világvallások és világnézetek egymással. Nem elég mindenki által elfogadott természettörvényekben való hit: hinnünk kell mindenki számára érvényes etikai normákban is - ami nem a helyes életre vonatkozó erkölcsi előírások uniformizálását jelenti, csupán az embereknek az egymással való bánásmódját, az emberi jogokat illető etikát.
Hans Küng egyik nagy projektje a világ egyházainak parlamentje, ami 1993-ban tartott egy konferenciát Chicagóban 8000, különféle vallásokat képviselő résztvevővel, és kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy mik lehetnek egy globális etika alapjai:
http://www.cpwr.org/resource/global_ethic.htm
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:köszi, hogy linkelted ezt a cikket, nagyon érdekes volt.Az egyik gondolat különösen megragadott:
"...ha az ember elfogad egy abszolútumot, egy legfôbbet, amihez kizárólagosan hozzákötôdik, akkor szabaddá válik másokkal szemben." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én is ateista, "modern haladás- és tudomány-hit"-ben nevelkedtem, ezért nagy öröm jófej katolikusokat olvasni, ez a Hans Küng, akit Nargile ajánlott, nagyon jól esett.
itt egy interjú vele (az Ezredvégi beszélgetések című könyv, amiben megjelent, megvan nekem, de eszembe se jutott egy katolikus papot olvasni, inkább a tudósok érdekeltek):
http://www.c3.hu/~bocs/eletharm/ezred/ezred4.htm
van benne szó arról, amit jinzo írt ("a vallási irányzatoknak tényleg meg kell tartaniuk alapvetö erkölcsi és morális nézöpontjukat" - világetosz-projekt), és ez a Hans Küng megmutatja, hogy sikerülhet az (egy katolikus számára is), amire babette vágyik, a lelkében lakó két én egyesülése. :)
jinzo, én hindu jógaiskolába járok, ezért (is) érdekelne, hogy mért gondolod, hogy "a védák ... intelligenciájában messze felülmúlja az egyéb vallási rendszereket". én ezt kapásból nem hiszem, (buddhista) barátaim a buddhizmust szokták magasztalni, tudós ismerőseim a tudományt tartják a legmagasabbrendű rendszernek, te miért a védákat? |
| | | | |
|
