Hétköznapok

DAATH

Ha emlékezetem nem csal, az Evangéliumban egyetlen dícsérő szó sem esik az értelemről.

Bertrand Russell

Új hozzászólás

Lapozható lista

Kategória:

Filozófia

Létrehozó:

Létrehozás ideje:

2004. december 19.

Utolsó hozzászólás:

2008. július 28.

Érdeklődés:

7769 letöltés
135 hozzászólás

Mit:

Hol:

anyagok

könyvtár

fórum

kapcsolatok

Felmérés: ELTE kannabiszhasználat önkontrollja
Felmérés: MOKE országos orvosi kannabisz felmérés
Felmérés: Global Drug Survey 2021
Tiltás: (jan. 1.) szigorúbb ÚPA büntetési tételek
Tiltás: (szept. 24.) 207 anyag lett C-listás
Könyv: Ayahuasca – A Lélek Indája

tetrahíd, 2004. december 19.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

2008. július 28. 01:53

Te jo ég miket irkáltam.,hiába nics szülöi felügyelet...inkább alszom...power off.gén:azért kösz az eszmecserét.

134. Én+te+ö=gén

2008. július 28. 00:15

fojti:
(GHB-topicból át ide):

Van remény :) Ahogy telik-múlik az idö, egyre több nézöpontot fogsz megismerni + sok különbözöféle örömforrást + rájössz hogy mi érdekel + jobban látod saját magad + jó embereket találsz akik felé könnyebb megnyílni + több lesz a hosszútávú terved -+ idöperspektívában látod a dolgokat -> javul az önismereted és önkontrollod, stb. Dzsóbácsi, Dzsinanéni meg a laszti néha meglepöen jó tippeket tudnak bevillantani, csak kicsit gondolkozni kell utólag rajtuk, hogy mi is volt a mondanivalójuk a számodra, ismételgetés helyett.

2008. július 27. 23:22

Amugy tök jo h ide kiirhatom az elvont gondolataim&érzéseim mert vannak félek tölük mert intenzivek és nem uralhatók.persze jo értelemben v mi.örülök mostanában az embereknek csak nem érzik.ez amugy tök hülyeség amit ideirok de jol esik

2008. július 27. 17:33

Ez tetszett =)
Amúgy csak akkor írok ilyen álatságokat, ha mélyponton vagyok (elvonás + rossz idő + szar kedv..stb)

131. Tündekirálynő

2008. július 27. 01:31

kínos ügy a (munka)függés
vegyél inkább böncsérfücskét.
ha kicsinek látod a világot
gondolj el egy csomó kalácsot.
böncsérfücskéddel forgasd el
s te ne haladj a tengellyel.
ne félj semmit, ez nem átok
csak vértszívnék néha, de nem ártok.
tedd az magaddal, mit mással tennél
hozzád önmagad lassan megtér.

2008. július 27. 00:10

Hétköznap..munka..bár hétvégén is....
Megszületik az elhatározás, hogy leállok, vagyis inkább csökkentem az adagom...aztán jön a sóvárgás és összetöri a határozottságot...
Hétköznapok...harc az élettel vagy az életért...

2008. július 25. 15:01

Halk zene,süt a nap és esik is ,milyen jó neki,nekem,neked.

2008. június 5. 13:59

"Szerintem ez a friss szemmel szemlélés megmarad a hétköznapokban is, ha áldozunk rá időt, hogy úgy szemlélődjünk, mint a szakrális szerek hatása alatt. Azaz nem csak úgy futólag, hanem belemélyedve. Nem?"

Szerintem de és én spec ezt már meditációnak hívom. Szal nem csak azt amikor ülsz a szobában csukott szemmel.

2008. június 5. 05:09

Starchild: az van, hogy én ezt a technikát egyáltalán nem ismertem, és pont tegnap megláttam egy topikban, és gondoltam jól kipróbálom lefekvés előtt. Ebből az lett, hogy belekezdés nélkül aludtam, de majd legközelebb:)

Orion: nagyon örülök, hogy bejött ez a növényes dolog neked:) Nekem LSD alatt mindig az az érzésem volt, hogy valójában így, pusztán szemlélődve kéne élni. Ez valójában nagyon idegen érzés, ahogy Huxley is írja: hogyan lehetne ebben az állapotban, mikor átérzünk minden létezőt (ráadásul majdnem egyszerre), hozzánk közel álló embereket ugyanolyan fontosnak tartani, mint "normál" tudatállapotban".
Szerintem sehogy. Valahogy a dolgok információk, egy falevél mintázata például (ahogy tényleg információt tartalmaz). Az emberek nagyobb mennyiségű információk, mint például az említett falevél, de ez nem teszi különlegesebbé, csak azért mert mennyiségileg nagyobb:)
Jó múltkor megtaláltuk egy valamilyen juhar fa egy eszközét, egy kis golyót, rajta szabályos hálóval, amikből ez a repítőszőrös termés szállingózik mindenfelé. Arra gondoltunk, hogy ez milyen egy fejlet technológia, és ha nem tudnánk mit is találtunk, akár azt is hihetnénk hogy valami idegen civilizáció egy ismeretlen funkciójú, fejlett eszköze:)
Szerintem ez a friss szemmel szemlélés megmarad a hétköznapokban is, ha áldozunk rá időt, hogy úgy szemlélődjünk, mint a szakrális szerek hatása alatt. Azaz nem csak úgy futólag, hanem belemélyedve. Nem?

2008. június 4. 23:49

Starchild: Az alkoholos példádra én magam vagyok az élőcáfolat. Bár jópár liternek le kellett folnia a torkomon a kamasz éveimben, de számomra kétségetlen, hogy az alkolhol is tudd hosszútávon pozitiv hatást kifejteni, pont ebben az ismerkedős kérdésben. Persze jóval felszínesebb és triviálisabb formában.

Azt hiszem elég nehezen tudok olyan szert mondani, aminek elfogyasztása után nem változok meg. Azzal, hogy megkérdeztem, hogy a trippeésből hogyan lehet a legtöbb dolgot lementeni magunkba, illetve azt tudatosan "belülről jövősen" alkalmazni, azzal nem azt mondtam, hogy egy szer csak annyit és addig ér vmit, ameddig bevagyok állva, bevagyok trippelve tőle.

Eretnek: A falun is hidd el megvan a visszaszürkülés,csak ott nem a metrós hónaljakat tudom megjelölni indokként. :)

Amúgy úgy tűnik, csak ki kellett irnom magamból ezt a dolgot. Pont egy növény nézegetésével kezdet visszajönni ez a fajta hangulat amit hiányoltam. a nagy egészből lementem a DNS spirálig; fantasztikus volt.

Ma meg meglátogatott a bélyeg szelleme, de lehet inkább szellemisége... Majd a bélyeges topickba beírom. Bár nem tudom, amilyen gondolatfolyásom volt azt ugyse tudom visszaadni.

deeptripp: Persze tök jól megférnek a pszichedelikus szerek és a meditáció, de nekem valahogy akkor is másról szól a kettő. Márha kicsit konkrétabban és közelebbről nézem a helyzetet.

2008. június 4. 22:00

Eretnek: a holotróp légzésről mi a véleményed?

2008. június 4. 18:36

Dehát azt nem is mondta senki (vagy én), hogy a pszihedelikus drogok önmagukban megoldanak valamit.
Rávilágítanak valamire, felfednek, felébresztenek dolgokat, amik addig is benned voltak. Az alkohol szerintem időlegesen ELNYOM bizonyos gátlásokat, de a pszihedelikumoknál ez azért tudjuk, hogy másként működik.

Ha a szemlélődés egyfajta meditáció, bennem tartosította az élményt az LSD:)
Egyetértek hogy remekül megférnek egymás mellett.

A pszichedelikus élmény szerintem lényegesen több mint prezentáció, arról hogy hogy mennek a dolgok oldott állapotban. Számomra legalábbis teljesen másról szól.
Én úgy gondolom, hogy a Természet (akár mint egy entitás) elszórt bizonyos anyagokat az élő fajok között, amikkel betekinthetést nyerhetünk az Ő titkaiba. Ezek félig publikus titkok, megtapasztalhatjuk, de nyilvánvalóan nem nagyon tudjuk megosztani másokkal.
Kicsit materialistább felfogásban úgy lehet fordítani, hogy pl a varázsgomba felhasznál minket a terjedésében, egy evolúciós eszközzel, ami egy vegyület. Az embereknek bejön, ezért terjesztik a fajtáját, fennmaradást és szaporodást garantálunk nekik, óvjuk gondozzuk őket és tízezreket költünk rájuk stb:) Akár a gabonafélék esetében. Őket is széjjelterjesztettük a világon, hatalmas erdőségeket irtottunk ki miattuk.
A természetben elég kifizetődő dolog tetszeni valamiért az emberi fajnak:)

Szóval szerintem akik meditálnak azok a saját belső világukból törnek egy cél felé, akik meg sámáni szerekkel élnek, azok a külső Természeten keresztül haladnak az úton. Nem tudom mi értelme az egyiket lejjebb helyezni mint a másikat.

2008. június 4. 17:27

2008. június 4. 16:58

siph
b h j topic

2008. június 4. 16:24

én azt mondom, hogy a szerek önmagában nem oldanak meg semmit. Azok rávilágítanak dolgokra. Aztán ha megláttad, neked kell tenned azért hogy úgyis maradjon.

Ahogy egyik kedves daathos ismerősom fogalmazott: prezentációt kap az ember az oldottság állapotáról és így könyebben hajtja végre azokat szerek nélkül (mert tapasztalta magát abban a helyzetben hogy sikerül neki).

De én azt mondom, hogy nem rughatsz be minden randi elött. Meditáció segíthet, de akrá sok más dolog is, hogy megvalósíthasd önmagad.

2008. június 4. 16:23

A meditáció célja az elme lecsendesítése és a jelenben élés elősegítése. Ez LSD-n sokszor magától megtörténik, viszont erősen kétlem, hogy te azóta is így nyomod. Szóval a meditáció stabilizálja azt a rugalmas és folyékony tudatállapotot, amivel a dolgok közvetlenebbül megtapasztlhatóak ezért amikor érintkezel velük jobban kezeled és oda rakod ahova tényleg valók.

Az LSD ezt stabilan biztos, hogy nem fogja nyújtani. Régi problémák megoldásában nagy segítség és új hozzáállások/nézetek kialakításában is sokat ad. De a hétköznapok maradnak a hétköznapok és a szokásos gondolati körök ugyanúgy beindulnak, ha te nem gyakorolsz és teszel érte, ez az ami magától nem fog megváltozni sajnos, szóval LSD és meditáció kíválóan megfér egymás mellett és kiegészítik egymást.

2008. június 4. 15:58

Lama Ole bácsit nem szeretem, mikor egyszer elmentem egy "rendezvényére" kifejezetten szörnyűnek találtam az egészet. Elmondta a mondókáját, aztán csinált egy nagy tömeges meditációt 20 percen keresztül. Körülnéztem, mindenki csukott szemmel meditált, addig Ole bácsi a tökét vakarászta, az orrát túrta, majd nézegette a kikapart formákat. Aztán mindenkinek egy gyors áldás, adott az embereknek valami mütyürt, 3 mondat, aztán jöhet a következő. Ez nekem ilyen egyszer használatos buddhizmusnak tűnt, valami híg nyugatias fosnak.

Igen, az alkohol feloldja a gátlásaid, a szakrális szerek is feloldhatják, de azért egészen más a mechanizmus. Meghát azért LSD után nem az van, hogy minden megy a régiben. Számomra ez a buddhista megvilágosodás elég homályos dolog. Hogy néz ki egy megvilágosodott ember, és ezt miért ne lehetne elérni szerek segítségével?

Nekem ez olyasminek tűnik, mint mikor Albert Hofmann bácsi LSD c. könyvének utolsó fejezetébe belecsempésznek egy írást a Nemzeti Drogmegelőzi Intézet munkatársától, mert túl pozitívan zárul a könyv, valamit kell mondani, hogy mégse szedjen LSD-t senki. Jó dolgok a pszihedelikus tudattágító szerek, de azért a meditáció a legjobb. Miért jobb?

Az LSD tudatosított velem régi problémákat, amiket a hatása alatt meg is beszéltem magammal, így feloldva a gátlásokat. Ez megmaradt "normál" tudatállapotban is.

Én inkább azt a nézetet osztom, hogy még ha 20 éven keresztül meditálsz, az sem garancia arra, hogy majd te meg fogsz világosodni - asszem Huxley írta.

Ha jól emlékszem Siphersh mondta a Pszichonautákban hogy lényegében ez egy kiprovokált misztikus tapasztalás. Gondolnám a meditáció is az.

Szintén Siphersh említette a filmben a "lecsupaszított ember" fogalmát, ez nagyon tetszik nekem:)

Vajon meditáció hatására is képes e bárki tényleg úgy szemlélni a környező világot, mintha most látná a dolgokat először? A parkettát a ventillátort, a falakon a tapétát, stb ;)
Bruegel, Bosch, van Gogh festményeket is ennyire mélyen ért meg meditáló ember?

Nem kötözködöm, nem lealacsonyítom a meditációt, csak szerintem az is egy út, meg ez is, ami közeli célokhoz vezet, de nem ugyanoda:)

2008. június 4. 14:53

Szerintem ez éppenhogy világnézeti kérdés. Ülök a fügefa alatt, szemlélődök, nem nyúlok semmihez, aztán megvilágosodok. Én így gondolkodom, én úgy viselkedek, én amarra figyelek. Én, én, én. Éppen csak az marad ki a képből, hogy milyen kapcsolatban állunk azzal a természettel, amiből származunk. Hogyan lehetne ez emberi vonás, nem pedig világnézeti kérdés, ha egyszer az ember a természetből származik?

2008. június 4. 13:25

"Tipikus buddhista. Addig ideologizálja a kényszerképzeteit, amíg képtelenné nem válik kételkedni bennük."

ne legyél már buta.
ez emberi vonás, nem kötődik világnézethez.
bármilyen ideológiai nyújthat önigazolást, időtől és kultúrától független f*szságokhoz.

2008. június 4. 12:58

"...maga is hasiscsempészetből élt ekkoriban. Emlékszem az első pipámra, az első hasisszívásra, hogy letüdőztem..."

Akkor ő se mehet többé az USÁba? :P

2008. június 4. 12:36

Tipikus buddhista. Addig ideologizálja a kényszerképzeteit, amíg képtelenné nem válik kételkedni bennük.

2008. június 4. 11:35

Már volt itt daathon de idevág: http://www.youtube.com/watch?v=iGbSPIOe1io

elllllllllllesdé:)

2008. június 4. 11:27

Szerintem az ember nem képes olyan dolgokra szerekkel, amikre nem lenne képes szerek nélkül, csak meg kell találni a módját.

A "megvilágosodás" élményét meditáció gyakorlásával el lehet érni, és az tartósabb is, mint a szerek által előidézett megvilágosodás.

Hogy Miért?
Mert ehhez az állapothoz sok olyan visszatartó erő van bennünk, amik gátolják azt, hogy ezt elérjük.

Mondok egy egyszerű példát. Félénk vagy és nem mersz társaságban ismerkedni. Viszont, ha iszol alkoholt, feloldódnak a gátlásaid és könnyen csajozol. Aztán, ahogy kijózanodsz, úgyanúgy nem mersz hozzászólni a lányokhoz.
Ez azért van, mert a szer csak a gátlásaidat oldotta, nem változtatott meg. Te nem leszel más ember alkohol után, mert azok a dolgok amik kiváltják belőled a félénkséget, úgyanúgy benned maradnak.

Szerintem a psychedelikus szereik is ilyenek. Feloldják benned azokat a visszatartó erőket, amik gátolnak téged, hogy felszabadultabb ember legyél és felszabadultabb is vagy, AMIG HAT A SZER... utána ugyanúgy megy minden a régiben, mert nem a kiváltó okokat szüntette meg, csak a tüneteket.

A járható út az, hogy ezeket a gátlásokat magadban önterápiával, önmegismeréssel kioldod magadból.

A te esetedben mondjuk talán a környezet az, ami visszahúz téged, de én nem merném ezt így kijelenteni. Sajnos nem menekülhetünk a társadalom elöl. Hacsak nem mész kommunába, ami egy másik társadalom. De ez egy másik történet:)

2008. június 4. 05:35

Nem vagyok biztos benne, hogy a szerekkel ellentétben járható a meditáció útja. 20 000 éve élünk együtt bizonyos szerekkel. Amúgy ez így elég általános hogy " a szerekkel ellentétben". Valóban járhatóbb út heroin meg crack helyett meditálni, de ott vannak a szakrális szerek is.

Orion: igen, van ez a visszaszürkülés jelenség, én úgy gondolom erről nem az LSD tehet, hanem ez a társadalom. Hiába voltak nagyon szép élményeid, a napi ingázás, izzadt hónaljak szaglászása a metrón, hasonló élményeket sosem tapasztalt emberek kicsinyes, törtető viselkedése heteken, hónapokon át elég hatékonyan vissza tud olvasztani csodálatos társadalmunk sejtjévé.

Nem tudom, lehet hogy aki falun él, vagy valami természetközelibb helyen, annak ez teljesen másként működik.
Mindesetre nálam az emberek törik meg a napokon át tartó varázslatos harmónia élményt, amit szemlélődéssel szerintem vissza lehet hozni. Ha elkezdem vizsgálni egy tölgyfa mikrovalóságát, megnézegetem rajta a leveleket, zeg-zugos törzsén a hangyákat, megint érzem, hogy nem én tévedek az LSD-vel kapcsolatban, hanem a jogszabályok :)

2008. június 3. 21:52

például mondjuk elkezded gyakorolni a meditációt. Igazából ez a járható ut a szerekkel ellentétben.

2008. június 3. 13:24

(Az eleje picit off lesz)

Na most volt egy kis időm arra, hogy elolvasam a liquid crystal vision című film szövegét (maga a film később kerül megnézésre). Alapvetően szimpatikus a leírtak alapján, bár így elhamarkodottan azt mondom valszeg egy életérzésről szól film, és közel sem olyan tárgyilagos mint a Pszichonauták.

Ellenben pár sor nagyon megfogott (tömörített változat):
"Az álmaink a legfontosabbak, kövessük őket, és ha követjük a helyes irányt, akkor körénk fognak gyűlni azok az emberek, akik biztosítják majd, hogy tényleg meg is valósíthassuk a sorsunkat, de mindezt csak akkor, ha valóban követjük a célt; elég egy kis kompromisszum, amivel szembefordulsz a lelked küldetésével, és mindez máris mérhetetlen távolságokba kerül."

Pont mostanában morfondíroztam ezen. Az átprogramozásom már megkezdődött, de mégis időnként elkap a hév, vagy az ösztön vagy mit tudom én, és ilyenkor elég távol tudok kerülni attól a céltól, ami felé szeretnék haladni.

A trippek után mindig olyan olajozottan megy minden, aztán ahogy telnek a napok (inkább)megkopnak a trippekből leszűrt pozitív dolgok, én meg szép lassan kezdek visszafejlődni. Persze jópár dolog már rögzült, de jópár viszont még nem. Hogy lehet ezt a visszafejlődést megakadályozni, késleltetni, lassítani? Vkinek vmi tipp? Nagyobb akaraterő, a kapitalizmustól való minnél nagyobb eltávolodás, vagy mégis kinek mi a véleménye?

109. TheRottweiler

2007. július 3. 13:02

"hétköznapjaimban eszem, dugok mint a nyulak és baszok a logikára :)"

hmm ... egyre szimpatikusabb.... :D

2007. május 22. 02:19

kolompár józsefné, született bogárka rükő
a teszkóban, kolbászválogatás közben
hirtelen 3 nannoszekundum erejéig
nagyítószem-betegséget kapott ajándékba
a közepesen átlátszó természetű,
magát seggvakaró-nemfigyelő boltiszemélyzetnek álcázó
satori mózestől.
rükő akkor hirtelen belelátott
a jelenleg makói csípősként habitáló
- erdetileg, a néhai döncimalac leszármazottja, de gyártási malőr folytán génhibás -
disznó sejtjein át a világegyetem teljes keletkezéstörténetébe.
rükő azóta netakrobata-médiasztár,
s a titkos, multidimenzió-tudatú kongói király európai szuperhúr referense lett.

2006. március 3. 18:08

ja.
a félelem természetes mozgatórugó.

2006. március 1. 21:31

2006. március 1. 15:50

Hamár ráérős 7köznap
"szerinted az Egy, amin nincs kívüli, az az üresség?"
nem, de az lsd vegyifegyver lehet a hitvitában

103. Ajtóablak

2006. március 1. 15:30

Egy: definíció szerint az, amin nincs kívüli (így milyen?)
igy egy egyenlő vanság/lét, alapvetés, és ha ezen belül van változás, a te szavaddal pusztulás, az az alapokat nem érinti (nem értem, hogy érinti a létalapságot a változás)
(szerinted az Egy, amin nincs kívüli, az az üresség?)
taguló világegyetemet viccnek szántam zsúfoltság ellen.
személytelen tudatosság: csak atman létezik
személyes tudatosság: az emberi lényeknek osztott tudatcsírát az illetők kinövesztették. azonban már régen voltam skolasztikus korszakomban, nememlékszem már ezekre pontosan, hétköznapjaimban eszem, dugok mint a nyulak és baszok a logikára :)
vasárnap (the seventh day shiva created hasish) hitvita? hitháború lsdvel?

2006. március 1. 14:52

az egy is már a spirál része.
az a 0 ami minden: a tengely.
amit mindenki érez. mrmint mindenki érzi az erzöt. s ez csodálatos.
de talán a nulla (ha mindenképp szóval): az alázat.
ez vész el úgy hogy el sem veszhet a ködben ami nem köd.
nem?
igen?
nemigen?
(mindenesetre jó hinni hogy tudom
s jó tudni hogy hiszem:)

2006. március 1. 09:36

Kifejthetnéd a személyes és személytelen tudatosságot - így nem tudok belekötni:)

Nem nevezhető egynek amin nincs kívüli. Csak akkor ha van határa. Ha valamit Egy-nek nevezünk mindenképp dualitás.

Azzal egyetértek, hogy a pusztulás/változás nyilvánul meg, de akkor már nem a lét az alapvető. A világegyetem tágulása pedig egy fizikai vizsgálat révén született elmélet. Amíg nem kötöd össze a fizikát a védikus tanításokkal, nem használhatod érvelésként, ráadásul szerintem teljesen független szint - a vöröseltolódásnak kevés köze van a dolgok meg-nem-semmisüléséhez. A kiindulás pedig az volt, hogy a létezés az alapvető, akkor minden ebből kifolyt tulajdonságnak örökölnie kellene ezt.

100. Ajtóablak

2006. február 28. 17:34

re atman, újhajtás:

atmanról már rég hallottam, akkor olyasmit meséltek, hogy a változás az örök benne, ami fejlődés: a személytelen tudatosságtól halad a személyekre bomláson (létrejön az ember) keresztül a személyes tudatosság (mindenki megvilágosodik, a benne lévő isteni szikrát/buddha-magot/önvalót stb. atmanná növeszti) felé.

az lehet, hogy lét-nemlét ügyében van dualitás, de egy-nemegy ügyében nincs, mert a nemegy az sokféle, végtelen, a végtelen ér össze az eggyel, válik eggyé vele, és elképzelhető a csak egy? bár a nemlét is lehet többféle?

ha a lét az alapvető, attól a létformák még változhatnak, az bizonyos szempontból tűnhet pusztulásnak, holott "csak" változás? és különben is: a világegyetem tágulása elejét veszi a zsúfoltságnak :)

2006. február 28. 12:30

Na vége a kajaszünetnek voltam cigizni is, sokkal boldogabb ember lettem. Dohányzásomat csak az a munkatársam zavarta meg, aki kijött mikor szíttam. Beszélt hülyeségeket és bíztatott, h ő nem árulkodik, meg hogy ő már nem, de régen sokat.
Bazz ez hiányzik nekem, egy jópofizó hülyegyerek a cégnél, aki hű de megbízható e téren.

2006. február 28. 11:46

ja.
kegyetlen az élet.

2006. február 28. 11:28

az angol nekem sem gond, azé melózók, hogy ki tudjak menni angliába, de itthon csak német cégnél volt meló és most hallgatom ezt a sok szart egész nap

2006. február 28. 11:19

Tudom, hogy gennyes nyelv, egyszerűen kiborító. Ezt a szart 10 éve nem tudom megtanulni, ellenben az angolal amiből 3 év után megvolt a nyelvizsgám.

2006. február 28. 10:25

Nem tom ki olvassa ilyankor a fórumot, de asszem most buktam le a cégnél, mer ha vágja két fiatal munkatársam, h milyen illata van, és gogy néz ki egy spangli, akkor most a kezükben lehetek?!
Csak kurva módon unatkozom és nincs itt senki, akivel bármilyen eszmecserébe kezdhetnék. Vazzzz egy német cégnél vagyok, ahol mindenki telefonál, NÉMETÜL is. Gennyes egy nyelv ez a német.

2006. február 28. 09:58

Tennap érdekes beszélgetésbe keveredtem egy burzsuj kis "faluvagánnyal", ki egy hosszan kifejtett gondolatmenet után, becsmérlő szavakkal illetett.
Fahhhh hát bazz miért ver engem a Jóságos ezen barmokkal, kiknek minden, minden értelmük megrekedt a "falu" kocsmában felszedett szlengek zátonyán?
Néha mégis úgy hozza a véletlen, hogy szónom kell néhány szót, reájuk pazarolni szavaim, s közben élvezettel megbotránkozni félelmetes egyszerűségükön.
Teljesen ki vagyok bukva mostanában.

2006. február 28. 09:43

Újabb nap, vazze újabb német hülyeség. Kezdek kiborulni. Asszem majdnem minden melóhoz alapkövetelmény egy spangli, amely oldja a feszültséget, mind elmémben, mind a cégnél.
Vazz míly hosszú egy nap ha az est oltárán csak magam vagyok, s egyedül hajtom párnámra fejem, a tudattal, hogy holnap ismét halgathassam a sok német faszságot.
Vááááááááá

2006. február 27. 23:56

kedves gyógyító,
aszeretném mekérdezni,
hogy az általad leírtak alapján...
te a halálban hiszel?
szerinted az megoldja vagy csak pauzát rak a gondolkodásfolyammechanizmusra?

2006. február 27. 10:52

"a világlélek megismer egy új tulajdonságot önmagán"

honnan jött ez az új tulajdonság? ez csak relatív dolog lehet, de ha az, akkor azok amikhez képest, új -azokban ilyen formán már eleve bennelévő tulajdonság, hiszen azok a "nemúj" tulajdonságú dolgok, és ha az EGÉSZből váltak ki, akkor ezek keletkezésekor kellet úgy összeállniuk, hogy a most új tulajdonság nem legyen benne. (azaz a keletkezési folyamatban szerepelt az "új" tulajdonság, csak nem megnyilvánuló formában.) Tehát bármely tulajdonság kölcsönösen meghatározza az összes többi tőle elválasztó tulajdonságot. Azaz az első keletkezés az összes keletkezés. azaz nincs most először született lélek. legfeljebb teremtés de szerintem az is cáfolható.
Egyszerreszületés.

"az átmán egyetlen tulajdonsága hogy létezik."

Ha ez ilyen mélyen bele lenne kódolva a világba, akkor a lét lenne az alapvető, mivel minden Atman valamilyen formája, minden létezne, és semmi nem pusztulna el. Így változás sem lehetne, legfeljebb a világba állandóan újabb és újabb dolgok kerülhetnének, és egyre zsúfoltabb lenne, de nem ezt tapasztaljuk.

2006. február 27. 10:32

Re tetrahíd: próbálom megfogalmazni, de eddig még nem raktam össze magamban sem egységes egésszé a buddhizmus mémet, pedig ezzel foglalkozom már majd két éve. A kulcskérdés, hogy mért különbözö, újítás/vadhajtás stb, nem tom mennyire lesz érthető, de a lényeg a LÉTEZÉS. A védikus hagyományok eternalisták, tehát az abszolútumhoz a létezést rendelik, ez a mindíg is létező örök dolog az Atman, Isten ahogy tetszik. A buddhizmusban viszont kategorikusan cáfolják a létetézés végső voltát, hiszen a létezésnek csak dualitásban van értelme - lét/ nem lét. Ha valami öröktől fogva létezne, az hogyan kerülhetne kölcsönhatásba bármivel? Ha ez a létező Atman, akkor vagy mindíg kölcsönhatásban lenne (folyamatos változás, de akkor mi az örök), vagy soha nem lehetne interakció (honnan tudnánk hogy van ilyen és egyáltalán mi közünk lenne hozzá?). Ha csak néha lenne kölcsönhatás, akkor ennek valamely oka kellene hogy legyen amely Atmantól függne, de akkor sem lenne örök, hiszen ez a tulajdonsága változna.

A buddhizmusban a lét és nemlét fölé kéne emelkedni elvileg. Ez megértésem szerint a relatív és abszolút igazság szétválasztásával valósulhat meg. Relatív létezhet akármi, de az abszolút nem egy dolog, nem egy létező. A gyakran idézett állítás, hogy buddhizmusban a tudat az örök egyszerű félreértés, méghozzá a magyar nyelv hiányosságából is fakadó tévedés. A tudatra szanszkrítül és tibetiül is legalább tíz kifejezést használnak, attól függően éppen milyen tulajdonsága fejeződik ki. A kiinduló állítás, hogy a valóság alapja a tudatos tér. De ez nem egy dolog, nem valami, csak a korlátok hiánya. Ha a szavak a pointerek, akkor a relatív dolgokat leíró szavaink mellé valósnak tekintjük azokat is amikre mutatnak. De az abszolútnál csak a mutató van meg. Az eternalisták azonban ezt is egy dolognak tartják. Tehát ha valaki elérte az ezen filozófiák által leírt legmagasabb szintű élményt - egyesült Atmannal (vagy rájött, hogy Ő nem elválasztható tőle, és az Ő-sége pedig nincs) akkor is megmarad egy dolog! Ez a dolog pedig az Egy ismerete. Az a tudás, hogy minden egy. Ez egyrészt ragaszkodás, másrészt büszkeséget szülhet, ráadásul mivel megmaradt a dualitás még múlandó is. Az Egy nem magasabb rendű, mint a 3455241345245 csak szabályosabb helyen van. A "minden egy" dualitás (ki állítja? hogyan lehet egy- mihet képest?) stb.

2006. február 27. 07:58

2006. február 27. 07:56

Healer:

Asszem ha valaki tudna válaszolni a kérdéseidre az megmondhatná azt is mi az élet értelme.
Lehet hogy az állatok is felfedezték már a dimenziókat meg az összes többit,csak nem érnek rá foglalkozni vele.Az hogy a sok minden amit írtál,létezik e vagy nem nem azon múlik hányan hisznek benne.

2006. február 26. 22:43

hát
nem érem el illetve a hozzászólásaim nem érik el ennek a fórumnak értelmi szintjét?ez még nem ok, hogy valaki ne írjon vissza, hisz tök jó lenne, ha kapnék valami értelmes választ, mégha meg is cáfolja az én véleményemet.ez a baj?túl együgyü vagyok ide?vagy tán nincs róluk véleményetek.ezt kétlem.
vagy mi a baj?fölösleges lenne válaszolni egy ilyen hülyeségre?hát nem, én kértem.
folytatva a gondolatmenetet:
szóval igaz, van az elme, ami nagyon bonyolult, ez kialakult az emberrel, a filozófusok és gondolkodók, filizofáltak és gondolkodtak rajta, mi is, kialakult a dolog.ügye az elme illetve a lélek, mind a kettő egyformán bonyolult, össze is kapcsolódnak.hisz az elme álltal fogadja a lélek a behatásokat.vagy csak elme van igazából, tudat, és nincs lélek?nem tiszta.
viszont ott vannak azok a dolgok, amik nem az emberrel jöttek, amiket az ember talált ki, pl vallás, más dimenziók, amik viszont tényleg ha nem lennének emberek, értelmüket vesztenék nem?akkor nem léteznének.tehát ha ezek nem emberen kivülálló dolgok, akkor nem léteznek, az ember kreállta őket, nem?
nem azon múlik, hogy vannak e más dimenziók, hogy élnek e emberek nem?tehát azalatt a több millárd év alatt, amíg nem léteztek az emberek, addig nem is voltak istenek meg más dimenziók, szellemek stb., nem?vagy ez úgy van, hogy voltak, csak az emberek tudták ezt észlelni, mert ők már fejlettebbek??
ezzel magyarázható lenne a dolog...
tehát jöttek az emberek, fejlődtek meglátták a más dimenziókat, szellemeket, létrejöttek vallások, de aztán ez annyira elfelejtődött, hogy habár most is sokmilliárdan hívők, de már csak egy szűk réteg hisz pl dimenziókban.tehát ha ez tényleg létezne, akkor csak nem veszett volna ennyire el nem?
valaki írjon már!!

2006. február 26. 19:47

ebből az is kitűnik, előjön, hogy a világ kialakult több milliárd éve, ügye, az ember kifejlődött nemtom mikor, azért nem olyan rég nem?
mielőtt az ember kifejlődött volna és elkezdett gondolkozni, hinni, az égvilágon nem volt semmi más, csak a szimpla élet, ahogy az állatok és növények élték.
mióta az ember megjelent, kialakultak a vallások, a filozófiák stb, amik megteremtettek egy "másik világ" tudatát.a lélek dolgait.nem tagadom, nem is tudom cáfolni, hogy a lélek létezik, igaz bizonyítani se, elfogadom.
de gondoljunk bele abba, hogy mielőtt az ember megjelent, mi volt?
egyszerű élet.semmi több.élet.megjelent az ember és kreállt egy másik világot.ennyi.ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy az a kreált világ nem létezik, hisz csak azóta "létezik", mióta az ember megteremtette.
és lehet, hogy azért teremtettük meg, mert egy ilyen fejlettségi szinten ahol mi vagyunk, már kibirhatatlan volt az élet egyedül, gondolatokkal.hisz egyedül vagyunk, hacsak nincs másik bolygó, ahol szintén megteremtettek egy ilyen valóságot.
de lehet, hogy ők nem teremtették meg és akkor az már tök érdekes, de már egy másik dolog.
erről mi a véleményetek?igaz, még egyikre se érkezett elgondolkoztató válasz, de bízom benne, hogy reagáltok rá, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre.

2006. február 26. 19:16

megáll az ész??
miről beszélsz?
mit nem értesz?
nyugodtan kérdezz!

télleg nem értem mi a probléma, te gúnyolódsz velem?

2006. február 26. 18:03

kik?mit?mi?
nem malícia volt híler, komolyan mondtam, hogy mély gondolat, bár valóban:most nézem, hogy másképp tördeltem.
arra gondolsz, hogy megáll az ész?

"cura nihil aliud nisi ut valeas."
-cicero

2006. február 26. 11:39

ráadásul félreértelmezte és nem is olyan vicces, mert ha nem vette volna észre, az én gondolataimmal viccelődik, ahelyett, hogy ha bénának tart, megpróbálná elmagyarázni, hogy nem így van.
ez is tipikus.elviccelődnek a másik gondolataival!!!milyen gonoszok.ahelyett, hogy szeretetteljesen segítenének.

2006. február 26. 11:36

az egész érthetőbben kb annyi, hogy a személy filozofálásának akkor lesz vége, ha abbahaggya, addig keresheti a válaszokat, de sose fogja megtalálni őket, ennek az egésznek nincs egy végállomása, hogy na elértem a fejlődésem csúcsát, mostmár nyugodtan élhetek, nem kell többé filóznom, megvilágosodtam.ilyen szerintem nincs.
akkor lesz vége, ha nem csinálom többé.de ezt nem tudja megcsinálni senki, pedig nem ez a nyugodt lelki élet titka?
ezért tudnak az átlagpolgárok, akik nem filóznak, nyugodtan élni és nem törődni ilyenekkel, mert nem csinálják.ha én is olyan lennék mint ők, akkor én is sokkal egyszerűbben élhetnék, gondatlanabbul.de az egyik oka, hogy nemtok úgy élni, az hogy ez a társadalom és rendszer béna, a másik, hogy nemtom magam megerőszakolni, hogy na akkor ezt a gondolkodásdit abbahagyom és élek nyugodtan.
nem így van?nem akarom, hogy igazam legyen, nyugodtan győzzetek meg, hogy nem, csak akkor ne olyan hozzászólásokat írjatok rá mint metta, mert az nem fog meggyőzni, elbizonytalanítani, csak úgy van.még nem is idegesítő, ezen már rég túlvagyok.

2006. február 26. 11:06

hö hö hö
egyébként pont nem ezt mondtam
hö hö hö

2006. február 26. 01:41

ez bölcsességgenerátor:
"Túl nagy az agy!
pedig ez a nyugodt élet titka."
höhö

2006. február 26. 00:03

és mégha ez nagyon magától értetődő is, akkor is ki lehet belőle következtetni egy méginkább egyszerűbbet.szóval ha így van, akkor nyugodtan mondhatnánk azt, hogy ok, ha a nyugodt élet akkor következik el számomra, ha "művelem kertemet", hátat fordítok mindennek és csak élek úgy, mint egy állat, merthogy nekem akkor lesz a legnyugisabb, azt se tudná megtenni senki,
mert ember.
Túl nagy az agy!
pedig ez a nyugodt élet titka.élvezni az egyszerű életből fakadó nyugalmat, szépséget stb.akkor szűnne meg mindenki "keresési, fejlődési vágya", akkor találna önmagára, ha nem akarná keresni, hisz ő már amúgy is önmaga.de nem tudja ezt megtenni, mert túl fejlett, ezért szépen lassan megőrülünk ebbe az iszonyatos érzésbe, hogy valami folyton hiányzik....., pedig túl sok is van.

2006. február 25. 23:56

én az imént arra gondoltam, utána arra, hogy ezt megosztom veletek, hogy:
az állatok nem szoktak filozofálni, nem értenek a tudományokhoz stb.
az emberek igen.
ha mindez azért van, mert az ember már egy fejlettebb fajt képvisel, akinek ügye nagyobb az agya, akkor a következőket következtetem ki ebből;az égvilágon nincsen semmi a világon, amin filozofálni kéne, ez az egész minden "nagy kérdések" stb, csak azért van így, mert az ember azzal, hogy fejlettebb, nem tud mit kezdeni.
persze igen, a tudományokban sok mindent elértünk, a technológia csodás, de ezek világi dolgok.a lelki, úgymond túlvilági dolgok, viszont azért alakulhattak így, mert az ember agya olyan nagy, hogy emiatt nem tud vele mit kezdeni.(bocs az ismétlésért.
az állatok nem szenvednek ilyen lelki nyavajában, élik az életüket, ahogy kell.
tehát valami valamiért.
bizonyára ez nagyon együgyűnek hangzik és tudományos kifejezések sincsenek benne, De! nem is az határozza meg, hogy egy állításban mekkora az igazság.
minderről mi a véleményetek?

2006. február 25. 18:36

bocs a belekontárkodás miatt:
ha azt mondod,
hogy tisztában vagy
az egóddal
rájössz,
hogy a végtelen
mindig
kiindul egy pontból
-amit lehet végtelennek definiálni szintén, de az már nem a szavak dolga...-

71. bombadiltoma

2006. február 25. 17:07

tetra: persze hogy létezik öncsalás. én az általad ismertett eseteire kérdeztem rá. azt feltételezem, hogy aki már elég sokat ismerkedett az egójával, az nem tesz úgy mintha nem lenne. ha öncsal, nem így.

"amikor az egy részekre osztotta magát, a folyamat elindult, és nincsen vége, nincsen állandóság, csak a fektetett 8as"
akkor egyik irányban nem végtelen, csak a másikban?
többi kérdésem?

2006. február 25. 13:36

"tapasztalataink egymástól függetlenek, nem adnak ki láncot. a következtetések minősége ad láncot."

jaja, ezt elfogadom.
Rosszul írtam, a minőséget úgy értettem, hogy jó vagy rossz (kellemes vagy kellemetlen) tapasztalat,
de végülis nincs jó meg rossz tapasztalat, a tapasztalat az tapasztalat, az már az egyéntől függ hogy jónak vagy rossznak éli-e meg.

végülis megértettem amit írtál, még elmélkednem kell rajta, mert valami nem tiszta.

2006. február 24. 22:54

nekem ez így még egy kicsit zavaros...
abban tökéletesen egyetértek veled, hogy a születés oka
(minden születés oka) a tapasztalás.
De a tapasztalásnak mi az oka?
Nem a régebbi tapasztalatok határozzák meg az újabban keletkezett
(vagy inkább "aktuális") tapasztalatok minőségét?
Nem a régebbi tapasztalatainknak a tudatlanság fátylán át
ránk gyakorolt hatása láncol a fejlődésifolyamatba?
nem ez a születés oka?
de az elsőszülöttség logikusan azt kellene akkor hogy jelentse sztem:
előtte nem született; előző életekből az adott létforma,
vagy jelenség, szellem (vagy akármicsoda...)
nem rendelkezik tapasztalatokkal.
Ha nem rendelkezik tapasztalatokkal,
akkor nincs ami a fejlődésifolymathoz láncolja.
ez viszont a fejlődési folymat célja.
"Karma nélküli" létforma létrehozására nem csak az lehet képes,
aki megtanulta a "karma nélküliség" technikáját?
De aki megtanulta ezt, az már semmi módon nem szerezhet
"szenvedéssel terhelt" tapasztalatokat.
ebből viszont az következne, hogy az első inkarnáció nem szenvedhet.

végülis azt nem értem:
amit a 39-es elején írtál,
aszerint ha jól értettem leírsz bizonyos "tulajdonságokat",
ezeket összekapcsolod a tudatlansággal,
majd a szenvedéssel, /eddig teljesen logikusnak tünik/
majd azokat 2 esethez rendeled:

"véleményem szerint ez az eset[1] két esetben[2;3] áll fenn:"

az első eset[2] végülis logikusnak tünik, de a második[3] nem.
mert ha először született, - és a fenti gondolatmenet nem hibás,
amit leírtál eset[1], az a második esetben[3] nem állhat fenn.

végülis álláspontom lényege:
nem tagadom hogy létezhet első inkarnáció,
vagy olyan "létforma", amire rá lehet húzni ezt a kifejezést,
de annak olyan feltételei kell hogy legyenek,
amik az általad leírt esetben[1] nem állhatnak fenn.
???

67. bombadiltoma

2006. február 24. 15:24

én is azt mondom, hogy a kogn. dissz. nem különlegesség, hanem mindennapos.
az, hogy trendi, vagy mert AZT HISZEM, az nekem irreleváns. nekem az a releváns, hogy mi a szubjektív létélményem. vagyishogy rágódom-e azon, hogy mi a fenének vannak kognitív disszonanciák egyáltalán, vagy nem, meg hogy mekkora türelmetlenséget keltenek bennem saját és mások kogn. dissz.-ái és mennyi további szenvedést okozok magamnak vagy másoknak emiatt.

a játék játéknak tekintése függ a körülményektől: nem erről szól a spirituális fejlődésünk, hogy helyes látásunk ne függjön a körülményektől?
(a csecsemőmirigy név meg ne tévesszen meg, nem csak csecsemőknek van :-))

ez nemtom hogy jött le

innen: akik valamilyen oknál fogva rájöttek, hogy léteznek az alábbi fogalmak: maja, átmán, stb. azok próbálják eszerint élni az életüket, de mégsem készek rá, ezért becsapják magukat azzal, hogy (és ezt már számtalanszor leírtam versben pl., akkor most felfedve, erre értettem:) ÚGY TESZNEK MINTHA (mindig csak úgy teszünk...).

ez is főleg a tapsztalatlan emberek sajátja, hirtelen éri őket egy komoly tapasztalat, de annyira nincs neki talaja, hogy nem tud az életük egészére differenciálódni.

ki tudja megmondani, hogyan és mennyi idő alatt "kellene" integrálnunk, differenciálnunk a komoly tapasztalatokat? és hogyan lehetnénk biztosak benne, hogy nincs talaja, csak azért mert még nem láttuk kicsírázni a magokat? a buddhatermészet nem elég talaj?

2006. február 24. 01:58

(ez csak most, amikor a macska orfful énekel..., na ....)

2006. február 24. 01:56

élienek ellen a legjobb jóság.

2006. február 24. 01:51

a htkznp okon is
úgy változik a sinus
vagy
co
lejtő magassága
ahogy.
jól.

2006. február 24. 00:46

(voltál-e már álmaidban kozmikus királynő?
-szerintem mindenki....
a legjobb fénykard a

2006. február 24. 00:44

hát....
...
...
...
nem tudom...
szép anamnézis.
mese...!
és mi a válasz?
mi hiányzik?
a szerelem...?
-ó-
félve írtam le e gyilkos vákuumenergiát, mi csak akkor nem az, ha hiányában a lehetőségeid szerint megosztos.

2006. február 23. 21:26

aha, nem találtam meg:)
de a kutatás rohadtul érdekelne, ha van róla publikus.

2006. február 23. 21:13

kútásással ...gén fogl.meg én.
de én nem.
tehát keresd a ragyogó spirált.
mindig egybe fordul vissza
ilyen asszem
ibolyakékesfehérség a szeretet
ami mindenki álcája alatt van.

2006. február 23. 21:09

Én kérdezni szeretnék:
1. Mi lett a kutatással? Engem nagyon érdekelne. Ha kell kifejtem miért.
2. tetra te mivel foglalkozol? alaposan elmélyedtél a dolgokban:)

2006. február 23. 21:07

bété...
a valóság inherens játék.
nevetésről szóló szociális keretellentmondás.lásd.
jól vagy.örülsz, s örül a világod.

55. bombadiltoma

2006. február 23. 19:59

elvárások: azt mondom, hogy pl. az a konkrét elvárás, hogy miért nem él úgy, nem kötelező szcenáriók. Ha ezt gondolom teljesen természetesnek, hogy fejlődésem nem egyenletes és nem működöm koherensen, akkor miért várnám el, hogy ne legyenek kognitív disszonanciáim? meg ha megértem, hogy pont szükségem van minden egyes tévedésre, hibára, csapdára, tökéletlenségre a megismeréshez, akkor megint miért kéne haragudnom rájuk és azt várnom el, hogy ne legyenek...

...pár hete beszívva az ugrott be, hogy a valóságmátrix alapfraktálja a játék... így bármely szinten bármely elemére rákérdezve azt a választ adhatom magamnak, hogy játékból. és nekem ehhez az univerzális játékhoz így tud olyan hozzáállásom lenni, hogy legalább "elvben" nincs miért haragudni, elégedetlenkedni. és ez az "elv" azért hasznos, mert amikor elkap a senyvedés, ha ez beugrik a fogalomburjánzás közepén, akkor az sokat tud segítni a leállításban. meg abban is, ha nagy az energiagát megtenni valamit, mert az egó fél, hogy megalázódik vagy hasonló.

úgyteszminthaember: én úgy értettem, olyan lényről beszélünk, aki már meglehetős mélységet ért el a megismerésben. ilyen kontextusban kérdezem, mert azt gondolnám, az ilyen lény azzal már nem operál, hogy úgy tenne, mintha en bloc nem lenne egója.

51. bombadiltoma

2006. február 23. 17:50

Tetra:
azt írod, elvárások pedig vannak... nem értek egyet így... elvárások, paradigmák el tudnak múlni, le tudnak épülni... változik a lény... nem erről beszélünk, hogy a lény spirituálisan fejlődik?

nemtudom leírni, figyelj meg egyszer egy ilyen embert. nemtudom, ha jelzőket kéne rá mondani, akkor azt mondanám: szórakoztató, mókás, blőd, gyermeteg.

mutass egyszer egy embert, aki szerinted ilyen, és akkor majd megfigyelem :-) nekem ez az "ő úgy tesz, mintha nem lenne egója" új koncepció, ezért kérdeztem... miért szórakoztató az ilyen lény és miért blőd? főleg egyébként az érdekelne, hogy belülről is úgy tud tenni, mintha? és ezt hogy csinálja?

és még mindig feszegetném a megvilágosulatlan állapothoz való viszony kérdését...

Bence:
én nem unom. nekem jó, ha olvaslak titeket a témában vagy tudok veletek ilyenekről beszélgetni.

2006. február 23. 15:32

(az örökkévalót nagy Ö-vel akartam, anyag alatt meg a gunák minden szintjét értem)

2006. február 23. 15:23

fiatal lélek? 1. inkarnáció? jó tulajdonságokkal születik?
Nem igazán értem hogy lehetséges ez.
Maga az hogy 1. inkarnáció nekem olyan értelmetlennek tűnik, mint 1. fa, vagy 1. bolygó, vagy 1. világciklus.

Egy olyan univerzumban, ahol ok-okozat összefügg, a jó tulajdonságoknak meg kell legyen az oka, ahogy a rossz tulajdonságoknak is. De ha először születik, akkor honnan vannak a jó tulajdonságai???

A fiatal lelket sem tudom értelmezni. Ha lélek alatt az örökkévalót (nem anyagit) érted, akkor azért, ha a karmát (anyagit) érted, akkor azért.
Tudom hogy nem ez volt a téma, de régebben valamilyen könyvben olvashattam hasonlót, de akkor se tudtam rájönni, hogyan lehetséges ez. Fúrja az oldalamat a kíváncsiság azóta is, ezért kérlek, magyarázd el nekem, hogy is van ez.
(mi az oka a lelkek közti korbeli különbségnek?)
(mi az oka az 1. születésnek?)

2006. február 23. 09:15

Siphersh: Nem értem, hogy egy filozófiának mért lenne szüksége morális igazolásra. Vagy ellentmondásos - már kilóg a lóláb, vagy nincs benne ellentmondás. Ha az utóbbi, akkor lehet gyakorlati haszonnal rendelkező, és a gyakorlatban használhatatlan. De hogy alá lenne rendelve a morálnak??? vagy nem értem mit nevezel morálnak? Szerintem inkább meghatározza a morált, nem pedig ettől függ.

Tetrahíd, a buddhizmus értelmezéseddel nem értek egyet, de már annyiszor vitatkoztunk erről, hogy mindenki unja, és nem akarok itt buddhizmust pusholni.

2006. február 23. 00:43

A "védák tanításában" is a szenvedés megszüntetése adja a filozófia fő morális igazolását? Vajon milyen régi a legrégebbi írásos forrás, ami a szenvedés megszüntetésének ilyen nagy jelentőséget tulajdonít?

43. bombadiltoma

2006. február 22. 22:45

mint amikor túl magasra lőnek, nemtok jobb hasonlatot. a helyzetet pedig le kell reagálni, tehát az egó megkerüli sajátmagát, úgy tesz mintha nem lenne. dehát ez sem változtat a tényen, hiszen CSAK ÚGY TESZ MINTHA.

hogyan viselkedik az ilyen egó, akinek az egója úgy tesz mintha nem lenne? privát, itt azt jelenti, hogy a maja varázslatát ténynek felfogó személy, aki önállóságra törekszik, ezáltal elvágja magát a többi létezőtől. mint már írtam: az önállóság rabság, az egység szabadság.

rabság, szabadság? ezek olyan minőségjelzők, amikkel én itt nem operálnék. végső soron asszem az az összes felvetésem közös pontja hozzád, hogy hogyan viszonyuljon az ember saját és mások megvilágosulatlanságához, illetve hogy hogyan viszonyulsz te ezekhez. szóval hogyan?

(erről külön tudnék beszélni, hogy ez hogyan működik, lévén én maximálisan egoista vagyok).

akkor beszélj külön lécci :-)

a konvencionális tudás alatt nem tudom mit értesz. ha a bölcsesség számodra konvencionális tudás, akkor azt tudom mondani, hogy a bölcsesség mindig az átlagtól eltérő tudást kerest, és mindig attól óv, amit általában az emberek művelnek. a bölcsesség mindig egy nemlétező cselekvőt személyesít meg, leképezve a közösség irányzataira. szerintem a bölcsességnek emberinek kell lennie, és tökéletesen átlagosnak, hétköznapinak. a különlegességre lehet törekedni, de sok értelme nincs.

konvencionális tudás = szavakkal vagy más konvencionális (pl. matematikai, zenei stb.) jelekkel kifejezhető tudás

és nem a konvencionális tudást asszociálom a bölcsességhez (ahhoz a "tudóst" asszociálnám), hanem a nonkonvencionálisat, ha már valami...

mit jelent az, hogy mindig egy nemlétező cselekvőt személyesít meg?

azt sem értem, azt mondod a bölcsesség attól óv, amit általában, végül meg azt, hogy nincs sok értelme különlegességre törekedni. ezek nem mondanak egymásnak ellent?

ha eszeveszett erővel tombol benned a szenvedés, a szerelem, a vágy, a hiányérzet, a mittoménmi, akkor az jó. szerintem.

ez hogy jön ide?

semmit sem tud az az ember, aki nem érezte még életében egyszer sem az elesettség és a kirekesztettség, a "parányiság" érzését.

nem úgy van, hogy nincs ember, aki ne érezne ilyet valahol, valamikor? én azt feltételezném...

42. bombadiltoma

2006. február 22. 22:42

kedves tetra
jó, hogy írtad a hosszú bevezetőt, nekem is hasznos ismerni a te a háttérinfóidat.

a v.t. szerint ha a lény nem ismeri fel átmánt önmagában, akkor elvarázsolja a maya (májá), az őt körülvevő varázslat, a tulajdonságok nélküli dolgok káprázata. egy folyónak nincs tulajdonsága, egy másik embernek számodra nincs tulajdonsága, csak a belső individuumod (tetszik: egód) ad neki jelzőket, hogy jobban kiigazodj.

az én olvasatomban a körülvevő varázst a lény teremti, a lény maga a varázsló, aki a FOGalmak segítségével megFOGja, megragadja tapasztalatait, azaz osztályozza őket és nevet ad nekik, és így határokat húz, és úgy operál, mintha a határok adottak lennének, ő csak érzékelné őket. de az is van, hogy pont a varázslaton keresztül tudja felismerni saját varázslatát... sajnos ez utóbbi most nem áll össze bennem, hogy hogy... de szóval a varázslat, a mayá, az egó, az avidjá, ezek "a játék kötelező elemei"...

illúzió/varázslat: a mayát fordítják magyarra illúziónak és varázslatnak (meg káprázatnak) is, úgyhogy így nem értem, te miért teszel különbséget. és eltekintve az elnevezésektől, mit mondasz akkor, amikor lényegében azt mondod, hogy a mayá létező dolog, az illúzió meg nem? mit értesz itt illúzió alatt és az hogyan nem létezik?

kik etetik a maját? mindenki aki nincs annak tudatában, hogy átmán (tetszik: isten, jézus, stb.) ott van benne is. a maja pedig az egó szinonimája, közérthetőség kedvéért kb. átkódolás.

technikailag bólogatok, úgyhogy akkor az első hosszászólásodnak a tónusát nem értettem, nekem úgy tűnt, mintha kifakadnál a "vannak akik" valamilyen helytelensége/butasága/bűne miá. jól érzékelem?

akik valamilyen oknál fogva rájöttek, hogy léteznek az alábbi fogalmak: maja, átmán, stb. azok próbálják eszerint élni az életüket, de mégsem készek rá, ezért becsapják magukat azzal, hogy (és ezt már számtalanszor leírtam versben pl., akkor most felfedve, erre értettem:) ÚGY TESZNEK MINTHA (mindig csak úgy teszünk...). ezzel nem történik semmi, csak annyi, hogy ugyanoda lyukadnak vissza, ("hátradőlni csak ugyanide lehet"), és ugyanúgy jön a szenvedés

azt mondod _DE_ mégsem készek rá... te azt várnád, hogy rögvest kész legyenek? és miért lenne kötelező úgy tenni mintha? ha nincs elvárás-problémázás (miért nem élem már úgy az életem?"), nincs miért úgy tenni, mintha. és szerintem nem feltétlenül nem történik semmi közben. még akkor sem, ha úgy van téve mintha.

a folyamat többnyire öntudatlan, ami azt jelenti, hogy az illető meg van arról győződve, hogy ő jól csinálja a dolgokat, és ami ennek ellentmond, arról nem vesz tudomást. erre a kvázi-frankó dologra ráhúz egy valóságot, ami ugyanúgy az ő privát világa, és semmi köze a ténylegességhez. véleményem szerint ez az eset két esetben áll fenn

én úgy vélném, hogy a mayá pont azt is jelenti minden egyes emberi lény megteremti a saját privát univerzumát a saját tapasztalataiból, ami önmaga, és nincsen ezen kívüli ténylegesség, közös valóság --- de valójában rajtad kívül nincsenek dolgok ahogy te írtad... szóval miért mondod, hogy ez csak két esetben van így?

a másik viszont az, aki 1. inkarnáció, de mindenképp fiatal lélek, tökéletesen tapasztalatlan, minden téren, de éri egy élmény az életében, ami hatalmasat dob. most blőd a példa, de pl.: bekap egy bélyeget. mondjuk jó tulajdonságokkal születik, és kellőképpen mélyen be tudja fogadni az élményt, de akkor sem tudja áttranszformálni mindezt az életére, tehát, szükségszerűen egy tévedés lesz az eredménye, ami felépíti a légvárakon álló valóságát.

szerintem nem jó azt mondani, hogy nem tudja így vagy úgy befogadni, mert ez pont csak akkor lenne igaz, ha lenne külön megismerő és külön megismert... és éppen ezért nem jó tévedésről sem beszélni, főleg hogy a légvárvalóság (=majá) a default...

2005. november 5. 21:46

az ilyen hozzászólások után szoktam elgondolkodni azon, hogy vajon a rutin megszokása és a hit/illúzió jobb-e, hogy ezek tartalmassá tehetők, vagy másik útvonalat kell keresni, vigyázva hogy ne a neofil oldal győzzön...

kéne nekem egy macska...:)))

2005. április 27. 22:04

ez jóóó...

akárhogyis.

a kurvaéletbe.

2005. január 20. 18:06

nem változtatják meg az ízlésedet, csak az érzékelést.
nem vagyok oda a hétköznapokért, legalábbis amikor tényleg hétköznapok. persze ha történik csak egy kis vicces örömteli dolog az már elég h feldobja a napomat, de akkor is. nem jók az ilyen szavak mint hétköznap, átlag, standard és hasonlók.

2005. január 15. 19:28

A hétköznapjaimban jobban figyelek.
Érdekesebbek a dolgok, pl. az evés is: http://www.nol.hu/cikk/348086/
slow food mozgalom. kéne nekem is ízlelés-iskola
a különböző tudatmódosítók az ízlelést is különbözőképpen módosíthatják?
ahogy a vizuálok is különbözőek?

2004. december 27. 16:21

Tetrahíd:

Itt megtalállak:

A világ, ill. a magyar nyelv legundorítóbb szavai:

én, enyém, engem, nekem, értem, ....

Tudsz még??

2004. december 23. 21:38

Azt értem alatta, amiről beszélsz. Megnézni, hogy milyen hatással van a drogfogyasztás a fogyasztó életmódjára, hogy hogyan viszonyul a jelenség a társadalom működőképességéhez, satöbbi. Hogy milyen szerepet tölt be a drogfogyasztás.

Azokról a drogokról beszélek, amikről tudjuk, hogy szélsőségesen sokféle szerepet tölthetnek be, hiszen ebből az észrevételből vonom le azokat a következtetéseket, amiket leírtam. A marihuána, a pszilocibin, és szerintem mondjuk ez az LSD-re is igaz.

És a félreértések elkerülése végett: a legkevésbé sem hiszem, hogy ilyen, vagy hasonló módszertani helyzet más társadalmi jelenségekkel kapcsolatban is fennálna. Akármi másról lenne szó, igenis egy jó kérdés lenne, hogy jó-e nekünk az adott jelenség, természetesen a mi társadalmunk és kultúránk értékrendjének fényében. A pszichedelikus drogok fogyasztása egy kivételes jelenség ebből a szempontból.

2004. december 23. 20:24

Nem érted, amit mondok, Tetrahíd. Nem lehet megállapítani, hogy jó hatással van-e a pszichedelikum-fogyasztás a társadalomra, mert a pszichedelikum-fogysztás nem hatással van, hanem csak lehetőséget ad a kultúrának, hogy megmutatkozzon egy bizonyos módon. Tehát ezt a drogjelenséget teljes egészében meghatározza, hogy hogyan állunk hozzá. Úgyhogy rossz kérdés, hogy jó-e nekünk, hogy pozitív hozzáadás-e a társadalmi élethez, mert nem hozzáadás. Ez olyan, mintha egy pszichológus arra a kérdésre keresne választ, hogy pozitív hatással van-e az elmére a pszichedelikus drog. Ez is egy rossz kérdés lenne, és nem is ez a kérdés érdekli a pszichológusokat, mert ha puszta megfigyeléssel ilyen statisztikát csinál, ebből nem fogja tudni megállapítani, hogy jó dolog-e a drog, hiszen az élmény akut kimenetelét teljes egészében a hozzáállás és a körülmények határozzák meg.

Ugyanígy rossz a kérdésfeltevés szociológiai szinten, mert a pszichedelikus drog hasonlóan viselkedik a társadalomban betöltött szerep tekintetében is. Ezt az állításomat igyekeztem alátámasztani azzal, hogy a különböző lehetséges szerepekről beszéltem, amit egy ilyen drog betölthet egy ember vagy egy közösség életében. Ezekre a tapasztalatokra támaszkodtam, amiken megmutatkozik, hogy ezeknek a drogoknak a szerepét teljes egészében az határozza meg, hogy az egyének illetve a közösség milyen szerepet ró rájuk. És erre alapozom azt a véleményemet, amit leírtam.

Én azt mondom, hogy ugyanúgy kell feltenni a kérdést, mint agogy a pszichológus felteszi a pszichedelikus élmény szintjén. Az egy érdekes kérdés, hogy min múlik a pszichedelikus drogok szerepe egy adott közösségben. Ennek lehet tanulsága arra vonatkozólag, hogy hogyan álljunk a dologhoz. De pusztán annak, hogy milyen szerepet tölt be a drog a fogyasztók és a társadalom szintjén, nincsen tanulsága a drogra és a drogfogyasztásra vonatkozólag. Ennek semmi köze a drogfogyasztáshoz. Ha egy tükröt az alapján ítélnénk meg, hogy _mit_ szoktunk benne látni, annak az ítéletnek semmi köze a tükörhöz. Nem arról szól.

2004. december 22. 22:53

tetrahíd: A 2. hozzászólásban benne van, hogy mit nem vettem észre. De a kedvedért: a feltételektől nem függő boldogság létezése ez. Azé a boldogságé, ami nem a fenek és lentek különbsége.

Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!

CFP

2004. december 22. 12:59

Tetrahíd:

Nézd:
Mióta dorgot (szebben fogalmazva: tudatmódosító szert) fogyasztok, jelentős változáson mentem keresztül lelkileg:
Jelentősen javult a problémamegoldó képességem. Az emberek nagyrésze elfogad, nem's oly rég jöttem rá: hogy élni kurvajó... :D

Ami lényeges változásnak tekinthető, az talán az, hogy mennyire állom meg a helyem a hétköznapi életben. Ez javult és nem romlott.
Régebben tudod: az az otthonülős tv-s számítógépes blabla voltam, nem érdekelt semmi a hülye játékokon kívül: volt ezaz időszak kb 2,5 éve...
Mióta "kinyíltam a világra", a kapcsolatrendszereim sztem javultak. Ez alatt értem a barátokat, szülő. stb. : de egy negatív tuljdonság is jött: szeretnék mindig én irányítani, de egyáltalán nem a központban lenni, ha érted...
Életmód: mivel kollégista vagyok, ott kötelező a rend, tehát rend van :D, egészséges életmódra pedig sajnos nem mindig van idő, de azért érdekel és szeretem.

Szeretném kihangsúlyozni:

egy drogos mindig tuja igazolni önmagát. Pozitív tulajdonság, ha észreveszed a hibáidat, de meggyőződésem, hogy tele vagyunk hibákkal, melyeket csak mások képesek feltárni...Ez nem csak drogra vonatkozik...
+
Nagy mértékben befolyásolja ezt az egészet a szociális helyzet:
Lehet, h az itt leírtakat csak azért látom így, mert eszméletlen fiatal vagyok, és öneltartó:

Megmondom mennyi, mert nem szégyellem:
16 éves.
Csak egy baj van:
hogy a 16, mint szám, sok arcnak nem éppen a jó gyerekeket jelenti... sajnos.
Visszakanyarodva:
Talán, ha 15 évesen nem lettem volna kib@szva az állomásra egyedül+2 nagy csomaggal+ 5000 forinttal, + 2g fűvel, és: kezdj magaddal valamit...,
akkor most lehet, h a legtöbb velem egykorú skachoz hasonlóan enném az ekiket mértéktelenül, firkálnám a falakat, megverném a csöveseket, meg minden rossz.
De szerencsére nem így alakult, és ezt igen nagy mértékben (80%-ban) a drognak köszönhetem..
A fű megnyitotta előttem a korlátlan lehetőségeket...
:D

2004. december 21. 19:02

Ismeretek, gondolatok integrálása a hétköznapokba. Biztos sokan közületek sok dolgot rendszeresen űztök és én most ezekre lennék kiváncsi. Teszem azt meditáció vagy sport, netán valami mentális gyakorlat? A rendszeresség szilárd pontokat épít bele a mindennapokba? Koncentráljunk a jelenre? Maradjunk jelen? Mikortól lesz a cselekvés rutin? Minden kezdet nehéz? Mi a kitartás kulcsa? Pató Pálok reszkessetek!

2004. december 20. 07:17

helyesbites:a rendszeres fuvezesre gondoltam amit irtam. szoval nem a fuvet tartom zsakutcanak. hanem azt az "utat" ami a napi szintu fogyasztasaval jar. persze ez olyan zsakutca amibe tanulsagos lehet beterni, csak foloslegesnek latom sokaig idozni benne :)

19. Én+te+ö=gén

2004. december 20. 03:04

tetrahíd:
"ennek a kutatásnak egy mellékpályája a pszichedelikus kultura vallási funkcióinak a feltérképezése, a drog mint vallási-élmény-eszköz."

Nahát, remek téma, magyar viszonylatban úttörö/hiánypótló!
Ez saját prodzsekt, vagy "hivatalos"?

2004. december 20. 01:27

Mitől kellene kevésbé csinálni érte valamit mint bármi más jó dologért az életben?

Mindenesetre ne azzal foglalkozz, hogy ki miért olyan, amilyen. Az magánügy. Azt nézd, hogy ki hogyan viselkedik másokkal szemben, és azt ítéld meg.

"Nem az szennyezi be az embert, ami a száján bemegy, hanem az, ami a száját elhagyja."

2004. december 20. 00:35

Biztos van olyan ember, aki ugy mukodik a legjobban ha fuvezik, de szerintem nem annyi, mint ahanyan ezt allitajak magukrol.
szvsz a fu zsakutca, mert jo anelkul, hogy csinalnal erte barmit is.
ez hetkoznapi tapasztalatom, nekem ezt tanitotta :)

2004. december 20. 00:16

Nincs hát, ameddig van fű. Érted?

2004. december 19. 23:32

Én abban az elképzelésben, hogy a természettel minél kevesebb a kapcsolata az embernek, annál jobb, egy modernkori kulturális betegséget látok. Nincsen abban semmi rossz, ha valaki úgy működik a legjobban, ha füvezik.

2004. december 19. 23:00

Siph még jó, hogy a fű "amotivál" (mellesleg az nem demotivál?) és nem ösztönöz, ahogy azt a nagyok megmondták nekünk jól...

Mindenesetre ez az egész, szívok, hogy megtudjak valamit csinálni sajnos eléggé ragaszkodós dolog. A szerencsés embernek nincs szüksége támaszra. Mi akkor szerencsétlenek vagyunk? Vagy csak hibásan túl kiváncsi egyedek?

Tetra: amikor 15 voltam nem tudtam felmérni az első cigi következményeit, mint ahogy most se látok a jövőbe. Most így utólag sem tudom megmondani, hogy korai volt-e és milett volna ha nem próbálom ki, vagy ha később. Sajnos nincs annyi időm és energiám, hogy leírjak mindent amire tanított. Tudod a flesseket elég nehéz visszaadni, jómagad is alig hiszed, hogy ilyen van. Mindenesetre megtanultam átlátni az embereken. Mindenkin. Elég csak egy árulkodó hangsúly vagy pillantás és már le is vágtad, hogy most hogy áll a dologhoz. Valahogy nagyon gyorsan átjön rám, hogy milyen ember és hogy, hogy látja a dolgokat. Lehet ezt nagyképű vagy naiv kijelentésnek tekínteni, de eddig nem tévedtem és nekem ez elég ahoz, hogy elfogadjam reális tulajdonságomnak amiben bízhatok, hisz az ösztönök azért vannak, hogy használjuk őket. A fű megmutatta, hogy a dolgoknak vannak mélységei és nem szabad mindig csak a felszínen úszkálni. Megmutatta ugyanakkor azt is, hogy nem kell mindig mindenben a mélyet keresni, elég csak ha a felszínen úszkálva élvezzük az aktuális helyzetet, beszélgetést. Ha betépve utazok buszon, vagy bármilyen hétköznapi rutin cselekvést csinálok, az még sem lesz hétköznapi. Hétköznapi alatt azt értem, hogy az emberek beszállnak a metróba lehajtott fejjel, aztán kiszálnak, aztán elmennek ide, elmennek oda, aztán hazamennek, aztán lefekszenek, aztán felkelnek és elmennek munkába. Metróval. :) Hétköznapi számomra egy beidegződött, rutin dolgot jelent, ahol az ember nincs teljesen jelen így mindig ugyanannak tűnik. Megszokottnak, átlagosnak, hétköznapiasnak. Mindenki átlagember, de van aki többé van aki kevésbé. Tudatosság kérdése. Szerintem. Ezért is van az, hogy a nép, a tömeg, a sokaság, az átlag, az primitív. Na de ez is csak az egy vélemény ugyebár.
A szülős dologrol csak annyit, hogy nem is volt lehetőségük megtapasztalni a tanítást. Miért? Egyrészt mert nem fogom betépetni őket, másrészt meg ha elmondom az élményeket -amiből már a módosult tudatállapot miatt levágják, hogy valami "nem volt rendjén"- nem nagyon értenék meg. Az egészben csak a titkolózást, hazudozást bánom, de már tudok vele élni (sajnos. sajnos?). Én családi hátterem nem azalaza szülők típusú sajnos. Most lehet mondani, hogy fel kéne vállalnom stb., de én úgy látom, hogy nem segítene a helyzeten és még több titkolózást szülne. Remélem idővel ez változik. Amikor már lesz saját megélhetésem stb. akkor szerintem elfogom mondani.

Összeségébe tanultam a fűtől egy kis életet, mert az élet az én nagy mesterem.

2004. december 19. 22:05

megszuntette a drogfuggest amit meg a drogok kiprobalasa elott ateltem, megmutatta h nem helyes mindig a konnyebb ut iranyaba torni, a cel elerese celtalanna tesz, a cel maga az ut kell hogy legyen.. amikor nagyon bevitt a surube akkor hetkoznapi szemmel vizsgalva a tarsadalom fele hasztalanabba valtam mint korabban, erzeseim, gondolataim joval nagyobb koroket irtak le mint elotte, nem tudtam mit kezdeni a helyzettel.. most, hogy rendezem soraim azt erzem h ezek a nagy korok megmaradtak, viszont mar nem csuszik ki kezeim kozul az egesz, tudok elni a lehetoseggel..
minden okom meglenne h gyuloljem a drogokat, volt ido amikor az osszeomlas szelere sodort, de most ugy erzem h kaptam tole egy 'verfrissitest', ha nem lett volna talan megrekedek egy szinten ahonnan nemtom' hogy tovabb.. ez persze nem egyetemes igazsag..

2004. december 19. 21:31

Tetrahíd, te nem írtad le, hogy neked milyen hatással van a "hétköznapjaidra" a drogokkal való kapcsolatod. Mesélj!

2004. december 19. 20:37

Én az ilyesmiről valahogy egészség-betegség fogalmakban gondolkozom. Tehát van egyszer a tudás, a bölcsesség, a másik meg az, hogy milyen egészséges vagy beteges az ember élete.

Ez utóbbi vonatkozásában énnekem abban segített a pszichedelikus drog (pszilocibin gomba), hogy feloldott bizonyos rögeszmés filozófiai töprengéseket, amik arról szóltak, hogy "na jó, de miért?", akármiről legyen is szó, és ez a mindennapi életben komolyan akadályozott. Persze, ez is nevezhető "tanításnak", de a lényeg az, hogy a közvetlen megtapasztalás útján sikerült elfogadnom, hogy nem a gondolatok mozgatják az életet, hanem az élet mozgatja a gondolatokat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahelyett, hogy ülnék, és azon törném a fejemet, hogy mi ad végső igazoltságot a létnek, inkább egyszerűen csak vagy csinálok valamit, vagy nem. Nem tudom, hogy megőrültem-e volna, ha közvetlenül nem tapasztalom meg a "primal existence"-t, az alapvető létélményt, de nem kizárt.

Ami a marihuánát illeti, annak is vannak ilyen hosszútávú hatásai: egyszerűen csak jobban észreveszem a lét értékét, és ezáltal egy megelégedettebb emberré váltam. De a marihuánának inkább azok a hatásai a számottevőek, amik azalatt az időszak alatt jelentkeznek, amikor éppen rendszeresen fogyasztom. Szorongásoldó hatása van, és így jobban tudok élvezni mindent, amit csinálok. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azokhoz a dolgokhoz, amik hasznosak, de nincsen hozzájuk kedvem, marihuána hatása alatt több kedvem van, és így teljesebbek a mindennapjaim.

4. bombadiltoma

2004. december 19. 18:24

Nekem valahogy sosem volt olyan éles határ a hétköznapok és a hétvége között, legalábbis amióta befejeztem a gimnázumot, azóta nem... De már azelőtt is a kedvenc ruhámat hordtam hétköznap és hétvégén is, és ami rajtam múlott, abban mindig összemosódott hétköznap és ünnepnap... sosem vártam meg az illő alkalmakat a dolgokra... elefánt a porcelánboltban...
Nem vagyok meglepve, hogy évek óta úgy élek, hogy csak azért tartom észben, hogy vasárnap van, és nem hétfő, hogy ne menjek el feleslegesen a postáig...
Na ez az, amin a drogok semmit sem változtattak.

2004. december 19. 14:01

Jómagam 15 évesen kezdtem el tépni, azóta eltelt már 3 év. 15 éves fejjel is már feltűnt, hogy engem a fű tanít. Tanít és formál és megmutat olyan dolgokat amiket előtte nem láttam. Sajnos voltak negatív oldalai is a dolognak. Szülőknek hazudozás és ezáltal fokozatosan egy fajta burok, elzárkózás képződött. Sok dolog kimaradt így az életemből, de sok más dolog meg is mutatkozott. Valamit valamiért. Akikkel együtt kezdtem az egészet, hát rajtuk láttam, hogy náluk az agyatlan mindenen röhögni tudni vágy a lényeg. Ők nem voltak elég befogadóképesek, elég éberek ahoz, hogy észrevegyék, hogy milyen sokat ad maga a kender. Én kőkeményen kezdtem felépíteni a világképemet, pontosabban az építkezett bennem és ez a mai napig még nem dőlt össze. Lehet, hogy azért mert még soha sem volt komolyabb trippem, de majd lesz úgy is. Azt vettem észre, hogy azok az emberek akik maguk mögött tudnak már jó pár bélyegezést stb. azok habár láttak sokmindent, mégsem tudnak vele mit kezdeni. Nem tudnak kiállni érveik mellett, mert habár átélték, meg nem értették a maga teljességében. Ez olyan, hogy míg én teknősbékaként másztam fel az ösvényen, addig más fellöveti magát a hegy tetejére. Aztán visszaesik persze. Mi a különbség? Az hogy én ismerem azt az utat amin haladok, és ismerem minden egyes elágazását, hisz volt időm magamba vésni, míg a katapultált egyén max a magasból látta elsuhanni alatta a dolgokat. Megértem azokat akik azt mondják, hogy nekik a napi meditáció bőven elég. Ezt tartom a legjobb útnak. A legjobb és legnehezebb útnak. Van egy ősi tibeti mondás:

"Ha választanod kell két út között, a nehezebbet válaszd."

Fura, mert minden a világunkban a kisebb ellenállás felé törekszik, így az ember is, de valahogy mégis jobban kifizetődő a hosszú távú gondolkozás, ami engem per pillanat nem igazán jellemez.

Úgy vélem, hogy számomra hasznos volt a drog, mint tudatosság szintjén, ugyanakkor mint hétköznapi ember szintjén, igencsak eltorzított. Nem illek bele az átlagemberek népes csoportjába. Nem is akarok, nem is tudnék. Remélem nem voltam "mitológizáló" (az mi is?) :)

2004. december 19. 08:17

Megértettem mi az, amit nem értek meg. Észrevettem mi az, amit nem veszek észre. Ez volt a hatás.
Nó mitológia, csak simán ennyi. Felismertem, hogy létezik egy olyan boldogság, ami nem a fent és lentek különbsége és hogy ez bennünk van. Valahol legbelül mintha mindig is ezt kerestem volna, de nem tudtam.
Már tudom. Ettől mások a hétköznapjaim. Tudom, hogy van cél.
Szerencsémre úgy érzem és gondolom, hogy azt is megtaláltam, hogy hogyan érhetem el. Ezért aztán minden nap a cél felé tartó út. Minden pillanat izgalmas, lehetőségekkel teli. Még ha néha el is felejtem, nemsokra rá úgyis eszembe jut.

"Minden atom örömtől vibrál és a szeretet tartja össze őket."

CFP

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportoldalon saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!