 |
Legfrissebb hozzászólások (120631 - 120650)
 | |  | | | | |  | |  | | | A marihuána ZENt okot, és az ember tele lesz KIvel. Ha valaki képes a világgal együtt dinamikusan változni, és mindíg figyenli az új dolgokra, a régieket pedig hagyni, akkor jól fog betépni. Ha elkezd ragaszkodni valamihez, és csak akörül forog, akkor beparázik, elkezd fájni a feje, az energiaáramlásba behelyezett gát miatt rossz tripje lesz, nem tudja kihasználni az anyagban rejlő hihetetlen energiát. Az eufória érzése, és a nevetés abból az energiából szabadul fel, amivel a dolgokat rögzítjük a világképünkbe. Ha valaki azon gondolkozik, hogy AGYKÁROSODÁST okoz magának, az meg is érdemil. Mivel az ember nem meditál, tehát nem saját magában hozza létre ezt az állapotot, hanem egy külső növényi segítséggel, azáltal ki is lesz szolgáltatva neki, tehát, ha még megy a trip, még áramlik az emberben a felfokozott KI, de ki akar szállni, nem fog tudni, míg meditásiónál ilyen probléma fel sem merül. Ahhoz, hogy valaki megtanuljon meditálni, türelem kell, míg a gondolatok végül elcsendesednek. Ahhoz, hogy valaki betépni megtanuljon, sokkal több bölcsességre van szükség, valamint a fű ismeretére, de meggyőződésem, hogy ha valaki hátrahagyja egyszer a füvezést, az megegyező szintre fog eljutni, mint aki a meditálást már csak a meditálásért csinálja.
A marihuána tüdőkárosodást okoZ.
zen, zene, zöld, mind1. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "Ez nem igazán jött le, mivel a példáidban azokat emelted ki, amiket "régen sokat, de most már szinte alig", nem pedig amik "régen ezért, most meg azért"."
Ok, ez igaz, akkor ez részletesebben: régen azért ittam, hogy kiüssem magam, és csak berúgva tudtam szembenézni az életEM sivárságával, most pedig azért iszok meg egy sört, mert szeretem, és/vagy szomjas vagyok. Eddig azért szívtam, hogy közelebb kerüljek a világhoz, és megtanuljam értékelni, most pedig, mert ilyen hülye vagyok.
"Magát a mechanizmust értem, csak a résztvételi szinted magyarázatának bizonytalanságát kifogásolom."
Ja, de ez nekem mostanság önmagában is nehéz, mert átlátok a szinteken, ezért nem értlemes egyiket a másik fölé emelni. És mivel még fogyasztó vagyok, számomra a leglogikusabbnak, és az egyetlen értelmes dolognak azt tartom, hogyha már fogyasztok, akkor a hatást érezzem, vizsgáljam, stb, ne pedig azon gondolkozzak, hogy ez mekkora baromság. Ha pedig az baromságokkal amiket leírok valakinek könnyebb lesz, hát annál jobb, ráadásul ebből is látszik, milyen egoista vagyok.
"Lehet a rászokás miatt megunni valamit, de lehet az unalmassága miatt leszokni valamiröl.
Nekem ezeknél bejövösebb a megunhatatlansága miatt rászokni valamire."
Mivel minden élmény más (lehetne, ha megfelelően figyelnénk rá), ezért akár a munkábajárás is lehetne valakinek a hobbija, amire "rá van szokva", de ha nem figyel oda a pillanatok egyediségére, akkor csak egy üres rutin lesz mindenből. Szerintem nem a dolgok unalmasak, vagy rászokósak, hanem az ember. Ha pedig valóban mindíg új élményként él meg valamit az ember, akkor már nincs szükség rá, hogy azt mondja, rá vagyok szokva, hiszen az új keresése tulajdonság, emberi jelleg, nem pedig hiba. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | semmi sem serul az agyban,de mint minden joravalo pszichedel-jaj de profan!-hat persze,h arra hat.
azon filozofalj el,hogy mert erzed ezt serulesnek(persze bagoly mondja verebnek...vagy forditva:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Macska.
Félig fekve heverésztem egy ismerősömnél az ágyon, egy fél mittoménmilyen Hoff. elfogyasztása után szűk egy órával és éppen kezdtem nagyon elmerülni a felsőruházatom (talán pulóver) szövetének mintázatának bámulásában, mikor a srác macskája úgy döntött hogy hamár úgyis oly mozdulatlanul fekszem tán rámheveredhetne.
A dolog szépséghibája mindössze az volt hogy a látómezőmbe csak akkor került, mikor az ugrás utolsó mozzanatával a hasamon landolt amit épp fixíroztam. Hát(-tal nem kezdünk mondatot) katartikus élmény volt annyi szent, de hogy triptoy? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
nem is tudom, hogy hova forduljak a kérdéssel, de remélem ide jó lesz...
újabban azon filózgatok, hogy a fű milyen hatásokat vált ki bennem. Persze most nem az ilyen általános dolgokra gondolok, mint szájszárazság, eufória stb., hanem egy kicsit mélyebben behatolva az agyamba. mert eléggé nehéz leírni, és bárkit is kérdeztem, csak annyit tudott mondani, hogy furcsa, más, érdekes, szóval semmi kézzelfogható.
Én arra gondoltam, hogy egy kicsit a gondolkodásba piszkál bele, illetve annak folyamatába. Olvastam, hogy az ember mikor felismer egy tárgyat, a fontosabb részleteket nézi meg, és az alapján dönti el, hogy mi lehet az. Talán ilyenkor ez is sérül, és betépve nem ismerek fel mindent a tárgyon/hangon/gondolaton,
de az agy ilyenkor akcióba lép, és a hiányzó részeket kipótolja. néha hibásan, igy ilyenkor az agy másképp értelmezi illetve másképp reagál az ingerre. Igy lehet ez a dolog röhelyes, de akár félelmetes is, miközben az agy érzelmet pakolt az ingerre. talán ettől olyan a betépés, amilyen.
Vélemény?
nemtom, remélem érthető...sajna elég röviden fogalmaztam |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad:
"Ja, de én nem abban látom a problémát, hogy mit mennyit csinálok. hanem hogy miért."
Ez nem igazán jött le, mivel a példáidban azokat emelted ki, amiket "régen sokat, de most már szinte alig", nem pedig amik "régen ezért, most meg azért".
"Ha rá lennék szokva a meggyőzésre, akkor ez fontos lenne. Azért írom ezeket le, hogy hátha valaki anélkül is megért, hogy elkezdené konvertálni."
Magát a mechanizmust értem, csak a résztvételi szinted magyarázatának bizonytalanságát kifogásolom.
"A rászokás és az unalom ugyan az."
Lehet a rászokás miatt megunni valamit, de lehet az unalmassága miatt leszokni valamiröl.
Nekem ezeknél bejövösebb a megunhatatlansága miatt rászokni valamire.
"Mé' a életemet kicsinájja? (ja azisten)"
Nem oldjuk meg a házifeladatodat helyetted. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad: "Mért csak törzsi keretek között lenne ez a dolog értelmezhető"
Bard: "Úgy van, minek kéne tudni ki a törzs?"
Mert a sámánság nem egy önjelölhetö foglalkozás, hanem egy közösségben betöltött szerep megnevezése.
"az persze igaz, hogy nem feltétlenül sámánnak kell hívni, de lelki vezető, gyógyító bárki lehet, aki az."
Kb. erre akartam én is kilyukadni, hogy nem kell sámánnak hívni, ami nem az.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem bejövősek a macskák is. Betépve nagyon kellemes időtöltés egy macskát simogatni. Számámra ezek az állatok a zárkózottságot, és a nehezen feltárhatót szimbolizálják. Közelenged, és furcsa, hogy nem tudom befolyásolni. Ő is egy önálló lény, én is, és igy valamiféle szimbiózis alakul ki kettőnk közt. Muris, de jó. Már-már mélylélektani... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | >Ha azért kezdesz gyakran csinálni valamit, hogy utána ritkábban
>csinálhasd, akkor nem tudod elérni sem a teljes leállást, sem az >egyenletes fenntartást.
Ja, de én nem abban látom a problémát, hogy mit mennyit csinálok. hanem hogy miért.
>Na persze rámondhatod, hogy mert ezeket nem is akarod, de >nem lesz túl meggyözö, hogy ez az akaratodtól függne.
Ha rá lennék szokva a meggyőzésre, akkor ez fontos lenne. Azért írom ezeket le, hogy hátha valaki anélkül is megért, hogy elkezdené konvertálni.
>Mindenre rá lehet unni, és mindenre rá lehet szokni.
A rászokás és az unalom ugyan az.
>Nem önámítás ez egy kicsit, utólag magyarázva, hogy ezeket te >csináltad/csinálod?
Mivel a lét önmagában is az, ezért ez elkerülhetetlen.
Mé' a életemet kicsinájja? (ja azisten)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad:
Ha azért kezdesz gyakran csinálni valamit, hogy utána ritkábban
csinálhasd, akkor nem tudod elérni sem a teljes leállást, sem az egyenletes fenntartást. Na persze rámondhatod, hogy mert ezeket nem is akarod, de nem lesz túl meggyözö, hogy ez az akaratodtól függne.
Mindenre rá lehet unni, és mindenre rá lehet szokni.
Nem önámítás ez egy kicsit, utólag magyarázva, hogy ezeket te csináltad/csinálod? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mégha lsd-t tettek volna...:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | uhhh...Narc,ez súllyos!
Nem is tudom,hogy neveseek vagy sírjak.hmmm...mind2:)(. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Talamon: Úgy van, minek kéne tudni ki a törzs? Csak a régi világban ez egyértelmű volt, most meg nem, de hát ez van... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kisgyerek :DDDDDDDDD
Narc: jók szoktak lenni? örömmel hallom. akkor tényleg érdemes lesz elmenni. Zsír! :))
Na akkor DH Project valaki? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shponglénak a daath a törzse, mégha nem is tud róla...
Minek is kéne tudni róla, ki a törzs? Kin segít a sámán?
Tökmindegy, hogy hol a teste. a 49esen vagy transzsssszibériában?
Ha a sámán VAN, az a segítés, nem az ha táncol, dobol, lsdvel töm embereket, vagy szavakbaöntött tanácsokat osztogat...
Mi van, ha a sámán e létén csak egyszer, egy emberen segít? Mondjuk saját magán? Az is kb iszonyatnagy lépés. Hát még, hogy más emberek látják, hogy nem szenved, hát még ha szól, vagy mittomén táncol...
Persze, kigyógyulással kezdődik a sámánság, pont azt a krisnás, fejkettészakadt békafejü swamis könyvet olvasom, melyre emlékeztek...mert rájöttem, hogy qrvajó..
abban írja a csávó, hogy a lét betegség, melyből ki kell gyógyulni.
a sámán kigyógyul, a többiek nem.
hogy mivel gyógyul...dobbal, harekrsnával, lsdvel, fizikai betegséggel, Buddhával,kereszten szenvedőfejetvágó Krisztustól, az már mindegy...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jah, a 444 ottvan:)
szal hasonlókon agyaltam énis tennap, mert nem voltam betépve.
s mert nem voltam betépve, értettem meg, hogy miért nem voltam betépve(pedig van még fü), azért mert már nem kell, s tegnapelőtt meg ugyanez történt a jóöreg alkohollal...
körbekörbekörbe járni, mígcsak kell..pont addig, megy ez magától..jóhogy megy magától, hisz mi mástól menne? tőlem? hehe nem is létezem...
az emberek szenvednek, rohadnak, nyomorognak, stbstb...
nem véletlenül...de aminek kezdete van....
tehát
réparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparépar
paréparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparép
amilarépa
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen a filozofálgatást, azt hogy saját magam számára megmagyarázok dolgokat, már nem is csinálom, de az, hogy mások számára kitaláljak dolgokat, amire rácsavarodhatnak, és hátha pont ez kellett nekik a látáshoz, még mindíg hat, lsd itt. Sőt, a legrosszabb fajta, mikor saját magamnak csak azért fejtek ki dolgokat, hogy MAJD AKÁR másoknak is elmondhassam, ha egyszer megkérdeznének.
Végre néha viszolygok a fűtől, sőt undorodom tőle, és izgatónak, kescsegtetőnek érzem. Egyszerrre
Én kuss.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Végre rájöttem, hogy milyen buddhista irányzatot használok én, és mi a technikám. A karmikus buffer overflow. Gyakorlatilag ugyan az, mint mikor valaki egy szót mond addig, amíg el nem veszti a jelentését, mert betelt az ego-buffer. Én cselekedeteket végzek, sokszor ugyan azt, míg a végére leveszíti a varázsát, kiüresedik, és végre meg lehet értni, látni benne, hogy mi az (milyen gondolat, érzet miatt csinálok én valamit, aminek már élvezeti értéke sincs, legfeljebb a tudat, hogy csinálom). Ezt csináltam az alkohollal, és mot már szinte nem is iszok, csak amikor akarok. Ezt csináltam az indulataimmal, és most már szinte egyáltalán nem érzek haragot, félelmet, kétséget stb. Ezt csinálom a filozofálással, és a fűvel, és előbb-utóbb lehull a fátyol, és nem kell többet ilyennel foglalkozni csak ha akarok (de mért akarnék?????????) Ezért TÁMOGATOM a felelőtlen droghasználatot, hiszen csak így üresedhet ki annyira, hogy ne kelljen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Aha, fogom a grizzly ügyet. Ők tényleg hozzá tartoznak a képhez, de valahogy mégiscsak annál jobb, minnél kevesebben vannak. A múltkori partyn láttam egyet és bélyeggel eléggé lenyűgözött a gépezet működése. Már azt vártam, hogy mikor öklel fel, amiért annyit nézem. |
| | | | |
|
