 |
Legfrissebb hozzászólások (23616 - 23625)
 | |  | | | | |  | |  | | | | DMC = dimethocain, az m3-as tabiban nem ez van, hanem 3,4DMMC(+mdpv). És tuti nem 800mg, max 200. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | enwazze, úgy hiszem, hogy eljött az időd, nézd meg a pár éve általam, másik néven reklámozott - (hehe) de (vicces módon: elfelejtettem) csak nemrég megtekintett -ENTER THE VOID című filmet.
(a magam részéről kicsit komolyabb vizuális és spirituális élményre számítottam, dehát az már az én bajom, hogy maximalista vagyok...)
azt hiszem, nagyon jót fog tenni neked és a paráidnak, ha megnézed. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ensophor:
(bocs mindekitől, főleg magamtól, hogy írok mégis)
"Hiszel a pillanatnyilag rólam kialakult benyomásodban?
Hiába ragaszkodsz hozzá, úgyis változni fog."
a mészkonkréció is egy változó és megváltozott állapot...
vannak dolgok, amik szeretnek megkövülni.
az ember, mivel annyira bizonytalan körülményekkel van körülvéve, ezért leginkább a vélemény-alkotásában keres állandóságot, menedéket, ezért ezzel az állítással csak nagyon nagy időintervallumok és változások aspektusából tudok maradéktalanul egyetérteni.
"Természetesen az életösztön tart életben (mint mindenkit)."
Ez nyilvánvaló, kérdés, hogy az életösztönöd mennyire tudatos, avagy, ahogy Madame Blavatsky fogalmazott -sarkítva-, mennyire vagy hajlandó tudatlanul fejlődni és tudatosan létezni?
"A kép az egyre tisztább, most már tudom, hogy mikor képzelődöm
és álmodozom.
(persze nincs semmilyen út, sehonnan sehová)
(az egész egyszerre áramlik, mozog és változik /középpont nélkül)"
Ha nincs középpont, akkor érdemes elkezdeni azt a bizonyos köldöknézegetést.
Az álmodozás és a képzelődés közti határ nálad mit jelent pontosan?
"A "lét" alapvetően kettősélményt, kettős tapasztalást jelent.
(ez csak rövidebb időre, átmenetileg oldható fel)"
Mármint a kettős értékítéletre gondolsz?
Csak mert szerintem a kettősségnél sokkal bonyolultabb.
"Minden isten az életösztönből vagy az életösztön tagadásából született."
Ez a mondat számomra értelmetlen. Bővítenéd, hogy mire gondolsz?
Úgy hiszem, hogy az istenek általánosítása az életösztönök szintjére olyan, mintha a világ összes fűszerét kategorizálnád a sós/édes megközelítésben.
"Én már sok utat bejártam, jelenleg csak annyit teszek, hogy
vállalom azt, ami és aki vagyok, valamint elfogulatlanul szemlélem azt,
amiben vagyok. (egy vagyok azzal, amit szemlélek; van-e más lehetőség?)"
Ez remek ötlet!
"Minden ember azt képzeli, hogy hatalmas dolgokra hivatott és született,
de valójában ezek az elképzelések mind csak álomenergiák.
Persze, álom nélkül nem lehet élni.
Tudni kell játszani."
Ha így lenne, akkor a világban béke lenne, de nem így van.
Sokan vannak, akik nem akarnak mást, mint túlélni.
Mindegy, hogy egy eseményt, vagy önmagukat, vagy mást.
Ha mindenki hinné és elhinné, hogy nagy dologra hivatott, akkor a problémák csupán kis göröngynek tűnnének az úton.
"Az élet magva az álom és az álomban való hit.
Persze az álomban minden csak átmeneti.
Ezért valóságos."
Ez megint egy kedves szójáték és felettébb hangzatos, de mi az értelme?
Az, hogy az élet álom, vagy, hogy álom az élet?
Vagy, hogy a változás örök?
Egyiksem igaz.
Bizonyos szempontból - mármpedig ahogy te is írtad csupán az aspektus, ami számít - a pillanat örökkévalósága, annak a végtelenbe kimerevedett valósága a valóság. Ehhez képest semmi sem változik, csupán újabb és újabb örök pillanatok keletkeznek.
Egy végtelent közelítő méretű és memóriájú lény emlékei, amik nem változnak, hiába a környezeti tényezők és újabb emléklenyomatok.
Amúgy persze, az emberlény megy az úton, mint ennek az említett aszimptótának egy nyúlványa és az ő szemszögéből minden változik...
"Tudni kell (egyszerre) feloldani az ellentéteket.
Ezt érdemes megtanulni, akkor nem görcsöl úgy az ember."
Az kioltás, ha egy ellentét-párt, mint duális kicsatolását egy non-duális létélménynek törölsz, vagy feloldasz.
Úgy hiszem, hogy a koordináta rendszerekbe való átemelés érdekesebb feladat, mint a kiüresítés, habár nehezebb és több energiát kíván.
"Az álomstruktúrák egymásba épülnek és egymást áthatják.
Nincs semmi, amit rögzíteni vagy fixen kijelenteni lehetne.
Nincs semmilyen cél, amit el kellene érni."
Kelleni semmit sem kell, csupán jó érzés a haladási irányt meghatározni. A szabad akarat éppen erről szól: az aspektusodat határozhatod meg ebben a véletlenül és folyamatosan -is- generálódó rendszerben, amelynek programozója csupán önmagad felé lehetsz, tehát azt tudod befolyásolni, hogy adott élmények hogyan rögzüljenek/vagy ne és hogy azok a haladási irányodat/aspektusodat/ad-hoc céljaidat hogyan módosítsák. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | weed@ úgyérzem már naggyábol sikerült, én neked is drukkolok! :) az én hibám az volt túlzottan nyitottan álltam mindenhez asszem :D De ennél kevésbé nyitottan meg nem tudnám elképzelni soha senkivelsem... bonyolult dolgok ezek xD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | dimetokokain? xD dmc re gondolsz? nem a legjobb dolog szerintem, meg rohadt erős, ennek fényében nem értem hogy m3 as tabiban hogy lehet 880mg dmc... mert az szerintem brutális adag és még anno márciusban nekem nem tűnt olyan jónak az m3 as tabi mint a rendes dmc. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na, adtam egy lehetőséget a Salviának...
10x-es kivonatból kb. 1/10-ed gramm égésterméke jutott a tüdőmbe.
Úgy 1 perc után - mint egy lórúgás- beköszönt az "öreg".
Hirtelen olyan érzésem volt mintha valami láthatatlan erő le akarná szakítani az arcomról és a kezemről a bőrt.
Lehajtottam a fejem a hasamat bámultam és olyan volt, mintha nem az én testem lenne és szinte csak azt hallottam, hogy valaki lélegzik, aki persze én voltam.
A következő pillanatban becsuktam a szemem és kb. 4-5 lány hangját hallottam, akik hívtak, hogy: "Gyere már!" és közben nevetgéltek, kuncogtak. Mintha azt szerették volna, hogy lépjek ki a testemből.
Nem mertem velük menni, mert féltem, hogy nem találok vissza a testembe. Tudom ez hülyén hangzik, de akkor ezt gondoltam.
Ezután pedig olyan volt mintha az alkaromon és a bokámon egy nagy vérnyomás mérő párna lenne ami hideg és szorítja a végtagjaimat.
Kinyitottam a szemem, vizionális hallucinációt egyáltalán nem tapasztaltam.
Ekkor az ágyról egy "energia" azt parancsolta, hogy üljek a számítógépem elé a székre.
A lábaim és a kezeim nehezek voltak mint az ólom, a fejemen húzódott a bőr.
Odamentem és leültem, ezután már nem "akart" semmit és magam sem értettem miért ültem át oda.
Ezután szép lassan alábbhagyott a hatás.
Az egész nem tartott 20 percig.
Nagyjából ennyit éreztem.
Nagyon kellemesnek nem nevezném a hatást, inkább érdekesnek, misztikusnak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ensophor:
Ha mind álmodunk,itt az életbe,akkor azt elképzelhetőnek tartod,hogy a halál után is mindenki azt kapja amit a halál utánról álmodott?
A keresztények a pokol,purgatórium,menny hármast,a buddhisták a reinkarnációt/megvilágosodást az ateisták semmit stb?
"vigyázz mit kívánsz..."
Vagy nem hiszed h létezik halál után vmi?
De akkor mért mondod h bún,drog,vallás isten baljából indul és tér vissza? Vagy akkor Isten csak egy metafora az uccsó hszba itt a topicba,ha igen akkor mire mutat?
Magam részéről én is szemlélődéspárti vagyok,szemlélni a dolgokat úgy ahogy vannak,de ezt emberként mívelni nem egyszerú :)
(sőt legtöbbször úgy érzem lehetetlen )
Ugyanakkor sok vallás elgondolkoztat,erőt ad időközönként.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ilyen álom flessekre én inkább a herbál cuccokat ajánlanám, calea zacatechichi, afrikai álomgyökér jók. A zöld bealtatott, de azonkívül semmi extra. Papírral próbáltam még ilyet, de nem tudtam elaludni közben :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem teljesen a fűhöz kapcsolódik, bár részben igen:
Próbált valaki közületek olyat, hogy elalvás előtt orálisan elfogyasztott valamilyen tudatmódosító szert úgy, hogy az akkor üssön be, amikor az ember már alszik? A napokban kezdtem el gondolkozni azon, hogy milyen lenne némi füvet megenni késő este, mielőtt lefeküdnék. Vicces lenne arra felébredni, hogy be vagyok tépve. Vagy csak lenne egy durva álmom? Vagy az se, és csak pazarlás? Felébrednék rá egyáltalán? |
| | | | |
|
