 |
Legfrissebb hozzászólások (25226 - 25235)
 | |  | | | | |  | |  | | | Elég mélyen beleéltem magam abba, amiket írsz. Már csak azért is, mert ez az önmarcangolásos gondolatfolyamatok nálam is mindig előjönnek, csak annyi különbséggel hogy én sokszor ezeket nem tudom a helyén kezelni és ezért mondhatni a személyiségem sínyli meg, amit utólag magamon is észreveszek. Az 1 másodperces szindróma nálam is játszik.
Tudod azon gondolkodtam hogy azért elég sokat írsz erre a fórumra és egy picit csodálkozok hogy benned is ilyen érzelmi kavalkád játszódik le. Nyilván nem ismerlek, de az eddigi hsz-aidból valahogy ezt nem gondoltam volna.
Különben az ilyesfajta hangulatváltozásokat illetve az önmagunk szeretetének hiányát úgy érzem minden ember átéli, ám lényegében a hatásfokát az érzelmi labilitás mennyisége és minősége határozza meg. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Nem kapcsolódik szorosan a drogtémához, viszont mivel a daath-tal aránylag szoros kapcsolatban van a TASZ, szeretnék egy velük kapcsolatos észrevételt tenni.
Az apropó ez a cikk:
http://ataszjelenti.blog.hu/2011/04/29/gyongyospata_6
Mindenféle rosszindulat nélkül megállapíthatjuk, hogy a cikk elfogult. A szerzők csak a romákat kérdezik meg a helyzetről, például kritika nélkül átveszik azt az állításukat, hogy a jobbikosok megérkezése előtt nem volt konfliktus a romák és a nem romák közt. Még fontosabb, hogy a verekedésről írt beszámolót egyáltalán nem támasztják alá a térfigyelő kamera azóta nyilvánosságra került felvételei. Értem, hogy a cikk írásakor még nem lehetett tudni, hogy mi történt, de ez csak eggyel több ok arra, hogy ne kezelük készpénzkét mindössze az egyik fél állításait.
Lehetne hosszan sorolni, hogy miért nehéz egyetérteni az írással, de ez nem az a hely, ahol ezt szívesen megvitatnám. A lényeg, hogy ez az írás az emberek többsége számára vállalhatatlan, vagy akár egyenesen hazug. Az ilyen megnyilatkozások pedig hiteltelenné teszik a TASZ-t, és mindent, amit a TASZ képvisel, köztük a drogliberalizáció kérdését. Remélem, hogy máshonnan is érkeztek már hasonló feedback-ek, és elindul valamiféle megújulás. Ha nem, hát akkor egy illúzióval szegényebb lettem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Érdekes dolog az öngyilkosság kérdése, soem felejtem el amikor 2 évvel ezelőtt olvastam elösször poppertől a hogyan legyünk öngyilkosok cikkét,ő azt írta hogy az a legtisztább módszer ha az ember elmegy messzire és nem vesz magához táplálékot,2-3 hét múlva szívgyengeségbe meghal vagy vmi iesmi álmába,persze azt is hozzátette hogy ne legyünk öngyilkosok akkor ha szarba vagyunk mert az élet olyan mint ergy dugattyú minden nagyon mély után jön egy nagyon magas,de én akkoriba nagyon önmagam alatt voltam és elhúztam a hegyekbe és sose felejtem el amikor ültem egy mátrai falu közepén egyik cigit a másik után szívva és megjelent faterom,meg a casj aki miatt magam alatt voltam,fater mondta h ez egy megérzés szerűség volt nála h hol vok,és akkor ezt egy nagyon mély külső üzenetként fogtam fel h muszály életbe maradni bármennyire szar is néha,
másfelől énis attól parázok amit sokan vallanak meg amit cellux említett hogy fasznak van kedve újra visszajönni ide ugyenezért,az olyan mintha a legkisebb dolog amit elértünk volna hasztalan,lehet újrakezdeni,köüsz inkább nem.
Másfelől tényleg nagyon nehéz öngyilkosnak lenni,mert az emberbe ösztönszerűen ott motoszkál az élni akarás,de tisztelni még a harakirit elkövetőket se fogom,magamat is szánalmasnak tartottam amikor próbálkoztam öngyivel,ami nem azt jelenti hogy megvetném őket,sajnos nagyon is van racionális magyarázat sok sok öngyinek és ez nem CSAk az egyén hibája hanem a világunké is.
A negatív érzelmekkel én is ezt figyeltem meg hogy énis meg más emberek is könnyebben tolják ki a - mint a +t,legalábbis -hoz soxor nem kell erőfeszítés magától jön,+hoz meg soxor nagyon sok kell.
Cinikusnak könnyebb lenni mint alázatosnak stb stb.
Jó gondolat h gyakorlat segíthet ezen a téren,erről a tudatosság jut eszembe hogy "megvilágosodottak" mondják hogy ők nem értik meg miért nem tudnak az emberek spontán lenni az életben/mostban ő nekik már az nehezbb,hogy ne legyenek ott,önmaguk megtagadása lenne ha nem,ők már átlendültek,
jó nekik... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | The Fall (zuhanás)
Kimondottan pszihedelikus, nagyon durva élmény volt acidon megnézni! Mind a gyermeki együgyűség és mind az egyszerű érzelmek pszihológiája rendesen visszajön a filmből! A közepe vége fele van egyfajta WTF? hangulata, eléggé megcsavarodik az egész képi világ és maga a filmvezetés is.
http://www.youtube.com/watch?v=iO0LYcCoeJY
Csak ajánlani tudom. (érdemes tripen látni elősször) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Teljesen igazad van abban hogy ez sok, már tulontul mérgez ilyen mennyiségben, ezért is osztottam meg ezt a többiekkel h aki képes arra h sokat szed be vmiből, ne tegye, mert 1,5g is már épp elég tud lenni. Sőt még az 1 is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lesznek itt még negatív élmények, csak idő kérdése...
Miért kell eszetlenül tolni? Mi hiányzik? A methylone az első adag után már semmit sem ad, úgy is ha kb. kéthetente használod, ezzel a mennyiséggel, gyakorisággal csak mérgezitek magatokat! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egész biztos, deeptrip, hogy a negatív érzelmeket könnyebb kimutatnod? Például ha igazán szomorú vagy, azt meg mered mutatni? mersz mások előtt sírni? szerintem (magamból kiindulva) az igazán mély, lélekbemarkoló érzéseket nehéz kimutatni, lásd bizalom, szerelem, szeretet, fájdalom stb. A felszínesebbek - frusztráció, sikerélmény, bosszúság, harag, ilyesmik - kimutatásához nemigen kell tökösség. Azok nem tesznek igazán kiszolgáltatottá. Ha viszont valakinek tudtára adod a mély érzéseidet, akkor bármivel megbánthat, akár szétreped a szíved a boldogságtól, akár fáj a lelked. Ez nem biztos hogy + és - kérdése, de javíts ki, ha benned ez másképp működik.
Halál:
tegnap láttam Samuel Beckettől az Endgame c darabot YT-on. Már vagy egy hete totál depressziós vagyok, de ez még szuiciddá is tett... megütöttem a rok bottomot. De aztán némi feldolgozás után egészen felelmelő gondolataim lettek tőle. Asszem nincs hová menni. Klausztrofób létezés. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó ötlet a visszakérdezés! Amúgy van amikor ki tudom fejezni, pont azóta tűnik fel a nemkifejezés, amióta partikon átéltem komolyabb szeretetet és bizalmat mások iránt. Meg alapvetően társaságban vidám szoktam lenni, inkább az ilyen ölelgetés és másokra csakúgy mosolygás nem megy annyira.
Úgy vettem észre van egy részem, ami igen komoly befolyásoló erővel bír rám nézve. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van amikor tök jó kedvem van úgy érzem rendben van minden és jön egy gondolat, aminek a tartalma annyi, hogy lóf*szt van minden rendben, mit képzelsz, ez nem így megy!
Régebben ez olyannyira nem tűnt fel, hogy 1mp alatt megváltozott a hangulatom és a tudatállapotom is jóval korlátoltabb lett. Sok év után most ezt már úgy élem meg, hogy vissza tudom keresni, hogy ennek a gyors hangulatromlásnak volt egy kiváltója és most már inkább úgy élem meg mintha egy másik ember mondaná ezt nekem, tehát meg tudom tenni azt, hogy nem reagálok rá és így fenn tudom tartani az eredeti állapotot. Önelfogadás hiánya, önkritikusság talán ezek a probléma gyökerei. Néha megélem magam úgy, hogy vagyok én meg bennem egy kisgyerek, aki sír és boldogtalan. Néha olyan kegyetlenül tudok bánni saját magammal, illetve bizonyos részeimmel, ahogy másokkal biztos nem tenném. És a legdurvább az egészben, hogy ez az önkegyetlenség annyira megszokott, hogy nem is élem meg kegyetlenségnek. A gondolkodásom probléma orientált, szinte mindig keresi hol van probléma, amit meg kell oldani. Mellesleg kiskorom óta rajta vagyok azon, hogy mindenre én magamtól jöjjek rá és ez tök jó, viszont a problémaorientált nézet sokszor csak elégedetlenséget von magával és teljesen más, mint amikor elégedett vagyok azzal, ami van. Néha elképzelem, hogy saját magamat ölelgetem és szeretgetem és bevallom, jó érzés ez nekem és érdekes, hogy saját magamat is úgy tudom kezelni, mintha egy másik ember lenne. |
| | | | |
|
