 |
Legfrissebb hozzászólások (3993 - 4002)
(Témakör: "A" pszichedelikus zenék)
 | |  | | | | |  | |  | | | | az emberi hang mindig feldobja a zenét... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Szöveg-nemszöveg: Én azért igénylem (legalábbis nagyon sokat dob egy zenén szvsz) ha mondjuk egy kiállás előtt van egy kis szöveg nem kell hogy értelme legyen csak legyen valami...meg ne kérdezzétek hogy miért talán én ilyen beszédcentrikus ember vagyok :) bár ez abszolút nem jelenti hogy kommunikatív is :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A pszichedelikus zene az végülis semmi. :)
Talán egy utalás arra, hogy keresd az újat, kísérletezz, próbálj másképp látni, stb....... a pszichedelikus drogokhoz is csupán ennyi köze van, a másképp látás forszírozása.
Minden zene képes tudatállapotváltásra, csak az egyéntől függ, hogy hogyan éli meg a helyzetet, kihez mi áll közelebb. Én mindenféle zenét hallgatok, klasszikustól az improvizatív experimental jazzig, space rocktól az avantgarde ambientig, mindent ami elektronikus vagy akkusztikus vagy ezek bármilyen elegye.... :) Nem az a fontos, hogy milyen stílusú egy zene, hanem hogy éppen kinek mire van szüksége, és ez attól (is) függ, hogy adott mű mit üzen, mi a mondanivalója, de ez a mondanivaló is totál szubjektív lehet mindenkinek. Tehát a zene által okozott hatás számít.
Visszakanyarodva a felvetett kérdéshez, a Hallucinogen olyan zene, ami a GoaTrance hőskorában született, de kitűnű keveréke az azt megelőző AcidTrance zenéknek és a Goát követő PsyTrance-nek is. Tehát azért nagyszerű, mert ugyan alapvetően Goa zene, megmutatja hogy az egész merről jött és merre tart, vagyis időtálló alkotás.... A Shpongle is ilyesmi, de sokkal több helyről vadássza össze az elemeket, és mesterműnek inkább csak az első albumot tekinteném (Are You Shpongled?).
Egyébként mindenféle hasonló kérdésben segít, a http://www.allmusic.com .... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A szép női vokálok, kórusok nem zavarnak! A HalluDub első számában az a női hang egyszerűen hihetetlenül jó :-) Csak ne akarja nekem senki sem megmondani, hogy én most épp merre utazzak és mire gondoljak! Ha elég komplex és vivős a zene, a szólóhangszerek úgyis elvisznek. Hát igen, angolból én sem vagyok annyira jó, hogy mindent értsek, ha meg már koncentrálok a fordításra, akkor valahogy vesztek az "utazó-energiámból". Egyszer haverom mutatott egy ilyen szövegelős zenét (lehet, hogy pont az említett McKennás duplaCD volt), a szám végén teljesen kész volt, és kérdezte, hogy nem volt semmi, ugye? Én meg mondtam, hogy ja de azért úgy nagyjából mesélje már el, hogy miről szólt :-)
Ozricéknak van sokszor olyan számuk, hogy analóg szintikkel egyfajta beszélgetést csinálnak, mintha valami távoli bolygó pszicho életformái beszélgetnének, ez engem sokkal jobban elvisz, mint bármilyen szimbolikus-lírai ének... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Engem is nagyon tud zavarni a szöveg, főleg az "olyanabb" zenékben, de pl. a Korai rikácsolásai, vagy ColorStar szanszkrit beszólásai annyira helyénvalók, h. nem kellene az instrumentál verzsön. Aztán még az Enigma stringjei tetszenek még nagyon, pedig az sem egy földhöz tapadt téma.
A Spacetime Continuum-nak van egy olyan albuma, amin asszem minden második trekkben szövegel a McKenna. Hát izé... a zene az valami fenomenális, de hihetetlenül irritáló benne a szöveg. Gyanítom ha érteném sem tartanám szükségesnek, pedig a hanglejtések, hangszínek nagyon el vannak találva, csak szerintem nem illik oda. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jó az ha az ilyen fajta zenékben szöveg, de tényleg csak mértékkel, és nem mindegy milyen. Ship of Fools az tényleg jól csinálja. jó tud lenni az amikor a zene nagyrésze leáll, és a háttérből 5-10mpre kiemelkedik a szöveg, de azt is szeretem, mikor a szöveg nem úgy van jelen mint általában(zene kiséri az éneket), hanem csak betársul a zenébe, mint egy hangszer a sok közül. és látszólag tényleg csak annyi mint egy hangszer a sok közül, de azért icipicit mégis több tud lenni, mert mégiscsak szöveg, és emberből jön kifele teljesen közvetlenül.
az megy hogy milyen nyelven van... azért nem tudok még túl profin angolul, nem szoktam érteni (max pindurkát) a számokban időnként elhangzó szövegrészeket. és ennek örülök, mert nem korlátol, nem szavakat és jelentéseket juttat el hozzám, csak egy érzést. vagy többet. de a lényeg az, hogy nem kell hogy eszembe jussanak hogy 'ja igen, vannak szavak(, de gagyi)'.
ha zenét csinálnék, a szöveg benne szerintem halandzsa lenne. nem olyan vicces halandzsa, hanem tudjátok ti milyen. : )
Banco De Gaia: Igizeh (2000) albumán a kettes szám (Obsidian). Na ott ugye halandzsázik a lány, mikor énekli hogy "u wana-wana nemtommi"? csak mert mindíg próbálok figyelni, hogy hátha, de nem. de tetszik. : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Biga, DeadMan: Értem és érdekes. Olyasmi, mint a könyv, meg a film. A könyvnél több van rádbízva. Bár a dalszövegek jó esetben elég szimbolikusak (költészet) és van itt az is, hogy sokszor nem is értjük pontosan, mert pl. angolul (vagy más nyelven) van. Akárhogy is, nekem fontos az emberi hang, az ének. Persze nagyon jó tud lenni a szövegnélküli zene is, de nekem hiányérzetem lenne ha csak ilyet hallgatnék, és vica versa. Szóval én az is-isre szavazok... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nocsak, miről megy itt a téma.... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Általam utazás közben szöveg legfeljebb annyira elfogadható, ha csak ritkán van, újabb gondolatokat ébreszt, és ne vigyen el arra, amerre az író gondolta. Erre kitűnő példa a Ship of Fools, ahol ütős filmek ütős párbeszédeiből van pár részlet. Vagy amikor még el tudom fogadni, a Hawkwind olyan számai, ahol az ének is része a színdarabnak, effektezett, kifejezetten tripre tervezett ének - pl. az Alien vagy Brainstorm albumuk. (az alienek rendesen alienhangon és nagyon durván effektezve énekelnek :-) )Amúgy a sima ének, a mindennapi érzelmeket kifejezni próbáló vokál inkább visszaránt a mindennapi világba és nem utaztat. Persze lehet, hogy csak rám igaz, de próbáltam, pl. ha egy Ozric vagy Sphongle után betettek Ákost, abban a pillanatban szinte józanul éreztem magam, még a vizuális torzítások is megszűntek. Egyébként ezt Huxley is írta, hogy a vokál egyfajta hidat képezett számára a mindennapi és a pszichedelikus valóság között. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szöveg-nemszöveg:
Nekem erről az a véleményem hogy amelyik zenében van szöveg, az valamilyen szinten tereli a figyelmet, vezet valamilyen irányba. Tehát a szövegíró által kigondolt mondanivaló jön át néha több néha kevesebb. Viszont azoknál a zenéknél amiben nincs szöveg ott nincsenek (vagy lényegesn kevesebb) a vezető. Ott teljesen magadra vagy utalva ott az jön át amit Te szeretnél mármint amire asszociálsz. kicsit másképp: szoktam azzal szórakozni hogy lecsukom a szemem és megpróbálok videóklippet illeszteni a zene alá. Namármost egy szöveges zenénél adott hogy milyen képsor illik alá, mert egy a szövegtől teljesen elütő képsor...hát nem is tudom szal nem biztos hogy okés. Viszont ha nincs szöveg akkor tényleg teljesen a fantáziádra vagy utalva és teljesen szabadon szárnyalhat a képzeleted, olyan elszállt videóklippet csinálsz amilyet akarsz. Néha elgondolkozom, hogy ha valamimódon sikerülne rögzíteni egy ilyen klippet, akkor vajon az emberek mit gondolnának róla.
belső utak:
Tényleg nem érdemes leválasztani külön műfajokra hogy mi vihet el, nekem pl Rammstein is okozott már módosult tudatállapotot olyan sírhatnékom támadt hogy húú, vagy Junkies is "taszított" már mélységes letargiába. Szal mós
dosultnak éppen módosult tudatállapotok csak nálam annyira nem jönnek le pozitívan...de a tényen nem változtat. |
| | | | |
|
