 |
Legfrissebb hozzászólások (4793 - 4802)
(Témakör: Aktuális drogtémák)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Pontosan. A keresés arányában valószínűsíti. Pont erről beszélek. A bizonyítás egyébként sokmindent jelenthet, megegyezés kérdése, a matematikában nem ugyanaz a bizonyítás, mint például a bíróságon, de nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy "nem túl nagy túlzással akár bizonyításnak is tekinthető". Persze, hogy nem bizonyíték. De amikor ilyen kérdésekről van szó, akkor a veszélyesség valószínűségi görbéjét (mennyire tartom valószínűnek, hogy mennyire veszélyes milyen szempontból) viszonylagosan szokás tekinteni. A többi, nap mint nap vállalt vagy nem vállalt veszélyekhez képest. A "negatív eredmények" igazoló ereje abból következik, hogy "a keresés arányában" valószínűsíti a szénakazalt a tehénpásztor. Az "igazolás" szó a "tudományban" pont ezt jelenti. Nem bizonyíték, hanem valószínűsítés. És ilyesmit jelent a köznapi kockázatvállalásokra is vonatkozó köznyelvben is. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Ez igaz. De ha 100 szénakazalban találnak egy tűt, az még szintén nem jelenti azt, hogy minden szénakazalban tű van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az eredménytelen keresés nem bizonyítja, hogy nincs tü a szénakazalban.
Legfeljebb a keresés arányában valószínüsíti. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyébként ezel a "van összefüggés", meg "bizonyíték", meg hasonló szavak értelmezésbeli kérdésességével csak elterelődik a téma. Szerintem te azt mondod, Gén, hogy ha egy gyógyszert sokat vizsgálnak, és nem találnak negatív mellékhatásokat, az nem igazolja azt, hogy ez egy biztonságos szer. Ami szerintem ... így... nem... jó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ne hülyéskedjél már, Gén. Ha van egy szer, amit tegnap fedeztek fel, és még nem vizsgálták, és van egy másik szer, amiről sok évtizednyi használat és ilyen-olyan kutatások után csak "negatív" eredmények vannak a káros hatások vonatkozásában, akkor a két szert ugyanúgy ítéli meg a "tudomány"? Ez a tudomány akkor nem tudomány. Tökéletesen alkalmatlan a személyes kockázatmenedzsment megalapozására. Márpedig itt erről volt szó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Erre lehet mondani, hogy az ismételt pozitív eredmény = összefüggést találtak, nem pedig összefüggés van.
Szerintem az ismételt negatív és pozitív eredményeknek ugyanolyan a bizonyító ereje. Egy példa: ha ismételten negatív eredményt mutat az a kísérlet, ami a gravitáció hiánya és a testek halmazállapota közötti összefüggést vizsgálja, akkor ki lehet jelenteni, hogy a testek halmazállapota és a gravitáció hiánya között nincs összefüggés (még ha gyakorlatilag ez azt is jelenti csupán, hogy eddig nem találtak összefüggést). Éppannyira, mint hogy a fáról leejtett alma le fog esni. Elvileg ugye csak azt mondhatjuk, hogy valószínűleg le fog esni, mert összefüggést találtak az eddigi kísérletek, de ettől függetlenül lehet, hogy egyszer majd felfelé esik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh:
"Hogyan máshogy lehetne igazolni egy összefüggés hiányát, mint negatív eredményekkel? Ez a farmakológiában bizony így működik."
'"működik"'?
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_withdrawn_drugs
Ez egy alapvetöen aszimmetrikus dolog:
- ismételt pozitív eredmény = bizonyíték (="összefüggés van")
- ismételt negatív eredmény = nem bizonyíték (="nem találtak összefüggést")
... ez utóbbi nem ugyanaz, mint a "nincs összefüggés"!
Vagyis a tudomány csak a pozitív, megismételhetö eredményeket fogadja el (ideiglenes) bizonyítékként. A negatív eredményeknek nincs igazoló erejük, legfeljebb a további kutatások irányát befolyásolják. Ennek ellenére a negatív eredmények is fontosak, de csak az összefüggés kutatásának jelenlegi állását jellemzö adatként (és persze gyk. egy pillanatnyi döntést befolyásoló tényezöként), nem pedig bizonyítékként/igazolásként. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, apropó szívás. A füstben szén-monoxid van. Biztos vagyok benne, hogy akinek hozzá van szokva a tüdeje a füsthöz, és bírja a sok füvet, az képes lehet annyi füvet szívni, ami magasan tartja a vére szén-monoxid tartalmát, és az meg tuti, hogy árt. Ezért kell vaporizálni. Meg sütibesütni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, értem. Mondjuk ha a kismama naponta elszívna egy kazalnyit, vagy kettőt, és alapos, hosszas rákérdezgetés útján is csak annyit lehetne kiszedni belőle a hogylétére vonatkozólag, hogy "hö?", az valószínűleg nekem sem lenne nagyon szimpatikus. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nézd, Siphersh, én azt sem szeretném, ha a barátnőm vagy akár a gyerekem Lagzi Lajcsit hallgatna, de nem helyeznék rá lelki nyomást, hogy ne hallgassa - feltéve ha nekem nem kellene hallgatnom :)
Egyébként az nem zavarna, ha beleszívna egy két spangliba hébe-hóba, itt most a rendszeres szívásról beszélek. Mondhatod, hogy ez a kulturálisan belém ültetett memetikai élősködő miatt van így, lehet. |
| | | | |
|
