 |
Legfrissebb hozzászólások (56566 - 56575)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Gén a 283-as hsz-ben(ebben a topicban) összeszedett pár trükköt. Ha minden kötél szakad, és jó eséllyel pozitív lenne a teszted, akkor a helyedben a vendégpisivel próbálkoznék:) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "Isten a barátom, mindenben benne van :-)"
Szemcsencsüemcsu Láma |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a kérdésfelvetés önmagában rossz. Nem valami korlátolt emberi tákolmányhoz kellene közel kerülni (mint istenhit, fraktálgeometria stb.), hanem a valósághoz. Félre kell tennünk minden elméletet, hogy minél tisztábban láthassuk meg a valóságot, mint egy csecsemő.
Természetesen a pszichedelikus élmények később hasznosak lehetnek abból a szempontból, hogy úgy gondoljuk, jobban megértünk valami elméletet (pl. yee minden fraktálokból áll, tökmindegy mi is az a fraktál, de akkor is!), de az is lehet, hogy ez a közelebb kerülés hamis. Lehet, hogy megerősíti benned az istenedről való hitedet, de lehet, hogy az az isten mégsem létezik, vagy tök másképpen, mint ahogy te elképzeled.
Tehát a helyes kérdés szerintem így hangzik: Közelebb visznek-e a pszichedelikumok a valósághoz? A válasz pedig az, hogy igen, csak meg kell találnunk a lehető legjobb módot arra, hogy átélhessük ezt a valóságélményt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | omg: lehet hogy atkás vagy ha nem akkor nem szereti a környezetét, sztem |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem a topicra a válasz az, hogy igen.
Eretneket közelebb vitte ahhoz, amiben hisz (ami lehet sok daathosnak lehet túl materiális felfogás).
Reteket meg közelebb vitte az egységélményhez.
Reméljük ezt a tapasztalatot mindketten tudják használni az életükben.
Az mondjuk engem is zavart, hogy eretnek úgy beszélt a gondolatairól, mintha tény lenne, a többiek meg hülyeséget gondolnak (ha nem is ezt gondolta, de így jött le)
Hadd zárjam a hozzászólásomat egy daathfejléc bölcsességgel:
"A valóság az az, ami nem szűnik meg attól, hogy nem hiszünk benne" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Legtöbb forrás szerint 277-300 fok kell a salvia vapózásához, de valaki beszámolt arról, hogy 205 fokon sikerült neki 5x kivonattal.
Az én vapóm 235 fokot tud max, sima levéllel no effect, kivonattal még nem próbáltam.
Amúgy meg csak óvatosan, mert vaporizálásnál nincs füst, így nem látod mennyit szívsz be, és úgy alapból is erősebb lehet a füstös megoldásnál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a kutya ott van elásva, hogy a tanulás folyamatát nem értjük eléggé, azaz nem tudjuk pontosan, mi is a tanulás. Vannak persze egyszerű esetek, pl. ha bemagolsz egy menetrendet, akkor lexikális tudást nyertél. De pl. ha megtanulsz görkorizni (segítség nélkül), akkor mi is történik? Az agyad valahogyan rendszerezi a bejövő információkat, úgy dolgokat próbál ki, ezeket értékeli, kombinál stb. Neked pedig tudatosan fogalmad sincs, mi hogyan történik, csak mész. Olyan is van, hogy sokáig nem fejlődsz valamiben, de aztán ugrásszerűen igen (pl álmodban gyakorolsz valamit, felébredsz, és utána már tök jól csinálod). Tehát mondhatod azt, hogy valaki semmit se tanult abból, hogy minden héten berúgott, de lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor hirtelen rájön, hogy neki ez nem kell, és abbahagyja. De azok az előző esték kellettek ahhoz, hogy ez megtörténjen.
A másik dolog, hogy mi is a tudás tulajdonképpen? Új információ? Mert a részeg embert is folyamatosan érik új infók, tehát tanul ? Az is lehet, hogy nem emlékszik rá, de a hatás már ott van az agyában. Vagy a tudás olyan infó, ami "jó"? De ki dönti el, mi a jó? Lehet, hogy neked jó az, hogy bemagolod a menetrendet, de más meg kiröhög, mert ott az elvira. Vagy szerinted jó az, ha rájön a másik, hogy berúgni rossz, de ő meg azt gondolja, hogy az a jó, ha berúg minden héten. Vagy a jó tudás az, aminek gyakorlati haszna van? Ez se mindig egyértelmű. Mi a haszna annak, ha tök jól tudsz beszélgetni másokkal, de sose mész sehova? Vagy ha bemagolod a miskolci menetrendet, de sose mész Misckolra. Az is lehet, hogy a tudás rossz hatással van rád (mint vki említette). Pl. bekerülsz egy szektába, egyre többet tudsz meg róluk, a vallásukról, de közben meg elhülyülsz.
A harmadik, amit megemlítenék, az az a jelenség, amikor nem nyersz konkrét tudást (akármi is az :), de a folyamatnak közvetve haszna van. Pl. amikor keresztrejtvényeket fejtesz, vagy más módon dolgoztatod az agyad, hogy frissebb legyen, avagy olyan technikákat próbálsz, amivel a tanulást tudod felgyorsítani (pl. képeket rendelsz szavakhoz), azaz a tanulási folyamatot javítod fel, illetve az agyad kapacitását növeled. Vagy amikor a tapasztalattal új csatornák, lehetőségek nyílnak meg benned, ily módon később sokkal többféle infót tudsz befogadni. Pl. amikor utazol, majd utána olyan dolgokat látsz meg a világban, amit addig nem. A trip alatt lehet, hogy nem tanultál semmit, de később nagyobb lesz a "sávszélességed" a világ felé. Mintha kapnál egy új érzékszervet, és először nem tudsz vele bánni, de szép lassan belejössz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem lehet egyrészt cél nélkül, másrészt közvetlenül a szer hatása alatt tanulni.
Ha kijelentjük, hogy a felismerés is egyfajta tanulás.
"Ez a gyarapodási folyamat ráadásul teljesen bizonytalan módon történik: sem elöre kitüzött céljaira, sem késöbbi felhasználhatóságára nem utalsz."
Az alapkutatás sem a praktikus tudás megszerzéséről szól, de mégis nagyon fontos. Gyakran csak évtizedekkel később derül ki, hogy a nyert tudás mire használható fel.
Nah belepofáztam, valójában abból az önző okból, hogy visszakapcsolódjak valahogy a topik folyásába. Hehe. |
| | | | |
|
