 | 
Legfrissebb hozzászólások (57396 - 57405)
 |  |  | | | |  |  |  | | Nem kötözködésből, de leírom, hogy látom én ezt a dolgot. Vallásos szempontból a vallás nem egyszerűen memetikai úton hitrendszereket épít, deduktív-induktív módszerekkel. Sokkal inkább gyakorlati kapcsolatba kerül a szenttel, tapasztalati úton - bizonyos szempontból a hit is megismételhető kísérletek útján kialakított tudás, ugyanakkor több a tudományos úton megszerezhető tudásnál, ugyanis interaktív tudás, avagy értelmes bizalom. Ágoston ezért tesz különbséget a hinni valamit (credere aliquid) és a hinni valakiben (credere in aliquem) között. A vallásos hit egy nagyon mélyen személyes, bizalmi kapcsolat megélése a tapasztalaton túlival, a vallás szertartásai pedig arra szolgálnak, hogy ezt a bizalmi kapcsolatot a hívő rendszeresen átélje és megerősítse. Feltételezi, hogy a megismerni kívánt istenség maga is aktív résztvevője a megismerési folyamatnak. Isten nem egy lombikba zárható, mérhető jelenség, ami csak passzívan várja, hogy megismerjék. (Ez utóbbi persze elsősorban a zsidó-keresztény-muszlim tradícióra vonatkozik.) |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | folytatva, és visszatérve a drogozásra és vallásozásra egyúttal: az entheogén droghasználat éppen ezt a folyamatot modellezi. szolgáltatódik egy olyan filozófia, amelyben a főszerep az anyag által istenné váló emberé. (felidézem a szó tövét, mert általában tévesen en teosnak, vagy en teo gén-nek nyilatkozzák, de ez nem így van, hiszen a görögben nincs en elöljáró. a szó eredete az ἔνθεος és a γενέσθαι.tehát az isteniség -mint tulajdonság- és a keletkezés.) itt is arról van szó tehát, hogy az entheogén -e fórumban is aktívan nyilatkozó harcosai- a szemlélődés helyett a megvalósulást választják. a hitben -bármilyen is legyen az- nincsenek célok. a buddhista meditáló nem készül fel a gombatripre - siphershre reagálva- hiszen semmire sem készül fel. egyszerűen a szemlélődést, annak különféle mélységű variációit tartja a léte alapjának. a katolikus nénike sem azért jár a templomba, mert istenülni akar, hanem feloldozásért. ha öreg kat. hívőkkel beszéltem, mindig kiderült, hogy a feloldoás számukra nem a halál utáni létben, hanem magában az imában rejlik. az entheogén vallásirányzat, tehát annak a feltételezése, hogy csakis szerek által tudunk eggyé válni a természettel tehát a tudományvallás egyik, azt alátámasztó, meghatározó filozófia irányzata, variációja.(itt kitérhetnék a drogok általi felfedezésekre pl.) a buddhizmussal szemben azonban - amely nyíltan támogatja a tudományos kísérleteket, sőt, a dalai lámának külön invesztmentje van e célra- az entheogenizmus mintegy kompenzációként elindít másféle -nevezzük a mainstream tudományhoz képest alternatívnak - gondolkodási folyamatokat. így létrehozva a new age-t és egyéb mellékágákat, amelyek a tudományhitet elérhetővé teszik azok számára, akik a száraz bizonyítékokkal szemben ambivalensen ácsorognak, mert erősebb a hitük, mint a képzelőerejük például. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Egyetértek, a hajfesték se egészségessebb :P :-) ;-)
Bocs az offért. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | nincs azzal a hamburgerrel semmi gond ha mértékletesen fogyasztod. én személy szerint kész vagyok az mc sajburgrért,de havi 1alkalomnál(2-3 db) soha nem fogyasztok többet |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | aki ennyir szereti, az miért nem nyaldos magában ízfokozókat?=) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | ... azér visszatérek a gén önigazolós loopjához, bár nem nekem szól. de mosmá muszáj valahogy emberi nyelven is leírnom, mert asszem, hogy az talán jó.
szal, a vallások nem hoznak létre semmit. ha nagyon a memetika kényszertudományán át próbáljuk megközelíteni a dolgot, akkor azt érthetjük meg, hogy adott vallási mémek, mémrendszerekké úgy fejlődnek, hogy közben egymással versengve módosulnak, adaptálódnak és persze -amit gondolom mondani akartál - eközben a hordozóik szemléletét is befolyásolják. a tudomány, mint mémrendszer hasonlóan működik. előkerülnek felfedezések, amik aztán részleteződnek, túlhaladódnak, megcáfoltatnak, stb. a filozófia - és ebbe a kaetgóriába a memetikát és a különféle vallásokat is beleértem (nem melleslgeg éppen susan blackmore, a memetika főpapnője nyilatkozta, hogy a buddhizmus annyiban mém, hogy mémgyilkos), szellemi irányvonalakat határoznak meg, amelyek mentén a tudományok folyhatnak, etikai struktúrák közé szorítják a természetes valójából fakadóan igazán diverz humán népességet. ezek is fajfenntartó játékok, mechanizmusok... nem arról szól a vallásfilozófia, hogy isten hogy néz ki, hanem, pl. hogy megismerhető-e. mivel erről szól, a tudományvallás bizonyítani próbálja a maga eszközeivel, hogy megismerhető. és önmagát igyekszik istent kijátszva istenné formálni. ez a materializmus. mert az ember fél a haláltól. stb. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | ott a pont! mellesleg szerintem nem is finom az a hambi... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Nem hiszek a szememnek!!!!! :DDDDDD |
| |  |  |  |


|