 |
Legfrissebb hozzászólások (62611 - 62620)
 | |  | | | | |  | |  | | | Talamon: Eddig igazából nem nagyon volt bátorságom beleszólni az ilyen komolyabb témákba ("ki vagyok én, h beleszóljak?" para :), úgyhogy amik eszembe jutottak velük kapcsolatban, általában a feledés homályába vesztek vagy megtartottam magamnak. Most viszont erőt veszek magamon:
Szerintem az elmét nem kikapcsolni kell, hanem kordában kell tartani. Ne kalandozzon el, amikor nem lenne szabad, ne oltson, ne loopoljon, stb ... Ne akadályozzon!
Ezt lehet gyakorolni sok féle képpen, mint ahogy sok különböző vallás, világkép és rendszer is létezik. A lényeg, h egyiket se vedd át egy az egybe, ne fogadd el 100%osan és ne zárj ki minden mást.
Sokminent tapasztaltál, sokmindent éltél meg, sokmindenről olvastál, sok reakciót kaptál a Desteni témára is és még sokminden áll elötted. Használd fel a sok forrást és alakítsd ki a sajátod! Egy kicsit Destenis, egy kicsit Metás, egy kicsit Deeptripes, egy kicsit spirituális, egy kicsit grinpiszes és még lehetne sorolni, de a vége legyen Talamon Universe!
Ehhez szükséged lesz az elmédre, csak tartsd a mederben!
Szakítsd meg az elmekikapcsoló loopot, adj a világhoz egy kis Talamont! :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | az elme leállításáról, ahogy rajtam épp most átfolyik:
nekem nem annyira jó szó az, hogy leállítás, megszüntetés és ilyenek. vagyis részben jó. ha mondjuk egy konkrét csúcsállapotot jelent. de a csúcsállapot(ok) után aztán újra vannak tudatfolyamatok, mindegy hogyan jöttek létre, tehát akkor ilyen értelemben ez nem tudhat végcél lenni. ami nekem célabbként értelmezhető, hogy bármilyen tudatfolyamatról bármikor le tudjak azonosulni. vagy hogy sose is legyen azonosulás egyáltaláne. hogy van-e olyan csúcsállapot, amelyet követően ez véglegesen beáll, hogy sose nincs azonosulás, arról nincs tapasztalatom. és másképp sem vagyok nagyon meggyőződve se ebben az irányban, sem a másikban. gyakorlati szempontból mondjuk nekem mindegy, hogy van-e ilyesmi értelemben vett végleges túlpart vagy nincs. de azért érdekelne, erről ki mit gondol, ki mit hallott?
szóval nekem jobb metafora az, ami a jóga szónak is egy fordítása, hogy igázás. hogy igába fogom a tudatfolyamataimat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | meta: "akkor az adott jelenem által befolyásolni tudom azt, hogy a jövőben ez a múltbéli esemény milyen legyen"
(-: azaz lehet úgy befolyásolni amúgy is velem együtt változó múltam változását, hogy egyre kevésbé akadályozzon :-)
bétéduma numbernext:
egy pár éve történt, hogy megfigyeltem, hogy amikor valaki ilyesmit kérdezett tőlem, hogy "te konkrét-x?" arra tudott jönni egy ilyesmi válaszformula, hogy: "nem, mert én elvből nem általános-y". aztán egyszer egy ilyen után aszontam, hogy mégsemnem. egyrészt mert akkor éppen a konkrét-x még konvencionális szinten sem volt elég kielégítő reprezentánsa az általános-y-nak, másrészt mert ha eddig az is vót, hogy én általában nem x, azért most nem azon az alapon akarom mondani, hogy nem konkrét-x, merhogy nekem ez az önképem, hogy én nem szoktam x. és akkor úgy döntöttem, hogy akar a fenyő elvi kérdést csinálni bármiből. aztán gondolkoztam, hogy az mondjuk pl. mégiscsak elvi kérdés kéne, hogy legyen, hogy pl. nem ölök embert. aztán az jött, hogy mégse kell elvi kérdést csinálnom belőle. elég ha sose találok rá elég indulatot-okot, hogy megöljek valakit. ha mégis elég indulatot-okot találtam, az elv se mentett volna meg. (felteszem a katonákat és hasonszőrűeket kivéve azok többsége, akik embert öltek, az első alkalomig valszeg aszonta volna, hogy ő elvből nem). szóval arra jutottam, hogy amennyire tőlem telik, nem támogatom elvgyártó/elvmegerősítő/általánosító/énígyszoktam/énilyenvagyok típusú ballaszttovábbgörgető tudatfolyamataimat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az azért kiderült a számodta, Talamon, hogy mennyien szeretnek: vesznek komolyan, figyelnek oda, olvasnak el, időznek veled, gondolkodnak felőled? ez azért jó érzés, ugye?
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: rózsaszín
Logó: M / Motorola
Forma: kerek
Rózsaszín motosról beszélsz? Nekem annó jó volt. Fel raktam pillsreportra. Ha ugyanúgy néz ki vszinű hogy jó. MDA van benne nem a legerősebb dózis. Több kell belőle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bocs, tudom, hogy nem blog, de ezt még ideírom, mert a gépemen elkeverném, saját blogot nincs kedvem nyitni és hátha van más is, akinek éppen ez és éppen most fontos:
az erő legyen veletek, építsünk jövőt.
hogyan?
az érzelmek dimenziója
az egyik legrontékonyabb dimenzió,
csak az szeressen, aki képes nem fájni.
a vágyak dimeziója erre az előzőre épül,
tehát csak az vágyjon, aki képes szeretni.
legyetek sokan. legyetek a nehézségi erő. az erő legyen veletek.
a többiek nehezéknek vannak, azok kapcsolják ki az elmét - pl. tala.
egyenlőre ezt javaslom. tala neked meg felmondom angolul, magadhí akcentussal egy videóra az egészet, és belinkelem a többi destenis közé.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Köszi Bomba már megtaláltam, elolvastam, megfeküdte a gyomrom ezért most elmegyek emészteni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tehát, ha például van egy élményem, ami a múltban sok fájdalmat okozott, ezáltal meghatározta a mozgásomat a rendszerben, s ez az élmény feljön, akkor arra nem az a megoldás, hogy kikapcsolom az elmémet, vagy, hogy várom a következő inputot, vagy, hogy áthelyezem egy elképzelt nem-létező semmibe, tehát elfojtom, vagy, hogy újra ugyanúgy reagáklok reá, mint akkor, amikor megtörtént, hanem megpróbálom azonosítani a történést, s azt úgy újraértelmezni és rendszerezni, hogy az mozgásomat megváltoztassa egy felépített jövő irányába.
mert az idő tengelye nem állandó, hanem állandó változó, a nehézségi, többségi erő függvénye.
akkor közelít a tehát egy negatív halmazdimenzióhoz, amikor a többség a meglévő két koordinátát ismerve, azokból nem extrapolál egy újabb halmazt, tehát képtelen a koordináták értelmezésére, vagy a koordinátákat mint negatív erőket értelmezi, s körben forog közöttük,anélkül, hogy újabb síkot alkotna.(lúpolás, kattogás, számonkérés, stb), vagy ha csupán a jelent értelmezi, s nem alkot újabb teret. ez a legkézenfekvőbbnek tűnő megoldás habár:
tehát kikapcsolni az elmét, várni az újabb jelent, ám ez mégsem működteti a rendszert, ez pusztán egy dekadens belenyugvás az idődimenzió tengelyének állandó változó jellegének értelmezésébe.
a tudatosság, amikor, a fent -illetve itt lent- vázolt triviális példában az időben úgy mozogsz, hogy azt közben építed is. és itt nem a konszenzus-időben való mozgásokra, tehát térbeli időutazásra gondolok nyilván, hanem a saját, szubjektív idő, mint a többségi, vagy nehézségi idő egységnyi építésére. én szerintem ez az őszinteség. elnézést -főleg géntől- ha hosszúra nyúlt, de még így is nagyon csak lábjegyzetminőség. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deeptrip: asszem a tala blogján találsz beszéljmagadrólt.
talamonc: számomra mindenkit az ment meg a robotságtól, hogy számomra eccerűen nemrobot. szerintem ha elég közel mennél, senkit nem tudnál robotnak látni. ilyen értelemben szeretemnemszeretemmegalapozottságú optikai csalódásod vagyon -- mint mindannyiunknak. szóval én is beleverném orrocskádat má megin abba a dzsuvakkába, hogy hol itt az egység, amikor bukózolrobotozolsunyulósozol? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | maradjunk akkor egy triviálisra egyszerűsített rendszernél:
vegyünk egy végtelen-dimeziókból álló koordinátarendszert.
ezen ki-ki képességeinek megfelelpően határozza meg az általa belátható és érzékelhető dimenziókat.
pl test, idő, érzés, nemérzés, lét, nemlét, időtlenség stb.
tudom, h furán hangzik, de az időtlenség és a tértelenség vagy valaminek a hiánya -ilyen amúgy az elmekikapcsolás is- nem egy másik rendszer,
vagy nem a rendszerből való kikerülés, hanem egy újabb koordináta a rendszerben.
a negatív számok halmaza, vagy térvisszahajlás vagy az idővisszahajlás ugyanarra a dimenzióra.
nos.
és akkor van egy pont.
nevezzük el origónak. ez nem egyenlő a nullával, pusztán semleges az értéke.
ki-ki adottságai szerint meghatározza ezt az o pontot.
legegyszerűbb az időben, mert azt sokféleképpen lehet hajtogatni - az egyik legképlékenyebb a dimenziók közül, ugyanakkor mint a sok rendszer összetartó tengelye működik.
utána vizsgáljuk meg, hogy mit észlelünk.
nem azt észleljük, hogy a jelen levált a múltról, és a jövőről, hanem azt, hogy egyáltalán észlelünk, vagy észlelni kezdünk egy dimenziót.
ha ez megtörtént akkor elövehető a szabad akarat, ami tudatosságnak is lehet nevezni, tehát, hogy habár az idő egy olyan tengely, amelyen kizárólag a saját rendszerünkben mozoghatunk több irányba, mégis adott ez a lehetőség, hogy ezt a mozgást irányítsuk.
ha pl. visszalépek a múltba s felidézek egy akkor történt eseményt, akkor az adott jelenem által befolyásolni tudom azt, hogy a jövőben ez a múltbéli esemény milyen legyen, így a rendszerben való mozgásomat is tudatosan meghatároztam. |
| | | | |
|
