 |
Legfrissebb hozzászólások (64311 - 64330)
 | |  | | | | |  | |  | | |
Ha nincs szükség a gyógyászatban az ópiumból kinyert morfinra s más mákalkaloidra, akkor mi értelme van nemzetközi segítséggel "felvásárolni" az afgán ópiumot? Az afganisztáni súlyos politikai problémáknak nem oka, hanem következménye az ottani "ópiumprobléma". Törökországban és Indiában stabil politikai körülmények közt számolták fel az illegális ópiumtermelést, tehát ezen országok nem lehetnek modellértékűek az afganisztáni ópiummák illegális termesztéséből adódó problémák megoldására.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a gyógyszeripar egy nagy haszonkulccsal dolgozó, profitorientált hatalmas iparág"
Teljesen egyetértek.
"ha jól emlékszem, még a 80-as évekbõl, amely keretében néhány beteg az államtól hivatalosan kap füvet"
Igen, találkoztam is az egyik még élő beteggel, aki ebbe a programba tartozik. Viszont a kormány egy ültetvényen termeszt füvet, ami nagyon rossz minőségű, a betegek szerint tudatosan szar füvet gyártanak, hogy szabotálják a programot, ezért senki nem szívja a kormány füvét. Kaliforniában az állami törvények lehetővé teszik a gyógyászati marihuána-termesztést a páciensek által szervezett klubbok számára, ott jó füvet termesztenek, viszont nincs jól kidolgozva az egész adóztatása, ellenőrzése.
"Tehát te azt mondod, szerinted az lenne a járható út, hogy adjuk a gyógyszergyárak kezébe a szerek gyártását, reklámkorlátozással és szigorú szabályozással?"
A THC esetében nem, ott szerintem nem gyyógyszercégeknek, hanem állami licensszel rendelkező gazdálkodóknak kellene termesztenie a füvet, amit nyers formában eladnának a forgalmazók (coffee shopok) számára. Nem gyógyszerként kezelnék a füvet, sokkal inkább olyan speciális termékként, mint mondjuk az alkoholt vagy a dohányt (ezeknél a szabályozást szerintem szigorítani kéne). A reklámozás tilalmával egyetértek, az állami kontrollal is (garantált minőség, tisztaság, a CBD és THC tartalom feltüntetése, limitált napi eladás, fiatalkorúaknak való árusítás tilalma ilyenek).
Az általad felvázolt két modellel egyébként teljesen egyetértek: az alkalmi/rekreációs használók számára egyfajta speciális, nem gyógyászati jellegű hozzáférést kell biztosítani, ami a leginkább szórakozóhelyekhez kötött, másrészt pedig a függők számára egyfajta orvosi felírást, ami már működik is Svájcban és más országokban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U_I: jó, pongyolán fogalmaztam, nem ópiumot termesztenek, hanem mákot, és ebből nyerik az ópiumot. Abban is igazad van, hogy orvosi szempontból nem indokolt az afgán ópium felvásárlása - mint ahogy orvosi szempontból nem is indokolt a nemzetközi kábítószerügyi kontroll rendszer és az INCB létezése sem, az opiát alapú gyógyszerek szigorított, limitált hozzáférhetőségével. Természetesen enélkül a rendszer nélkül a kínálat könnyen utolérhetné a keresletet. Az egész a politikáról szól, nem az orvostudományról: a fejlett világ heroinproblémái, a fejletlen világ gyógyszerhiánya és az afgán politikai krízis. Érdemes megnézni, milyen okokat soroltak fel a megkérdezettek a fájdalomcsillapító-hiány indokaként az előbb linkelt cikkben:
"The chief reasons respondents gave for the shortages were restrictive national drug laws, fear of addiction, broken-down health care systems and lack of knowledge by doctors, patients and policy makers."
Az afgán ópium felvásárlásának a lényege éppen az lenne, hogy a represszív prohibicionista politikai kereteket szétfeszítenénk, és egy teljesen új megközelítés alapján az államok vennék a kezükbe a piac irányítását: egyrészt megszüntethetővé válna az illegális ópiumpiac Afganisztánban, ami a politikai krízishelyzetért nagyban felelős, másrészt szabályozott formában sikerülne kielégíteni a fejlett világban a heroin iránti igényt, plusz az afgán ópiumból lehetne olcsón gyógyszert gyártani a harmadik világ számára is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Filóztam még ezen kicsit, hogy hogyan mûködhetne a legális drogkereskedelem (függetlenül attól, hogy ki állítja elõ, és milyen áron).
Egyik lehetõségként azt látom magam elõtt, hogy szórakozóhelyek kapnának engedélyt bevizsgált minõségû, tisztaságú szerek árúsítására, megfelelõ felvilágosítás mellett. Ez azért lenne jó, mert a legtöbb ember azért fogyaszt drogokat, hogy szórakozzon, jól érezze magát (azokról most nem beszélve, akik függõségben szenvednek). Azt látom magam elõtt, hogy amint történne egy ilyen helyen haláleset, azonnan mindenki felhördülne és rázná az öklét és tilcsákbe és monnyonle. Esetleg mûködhetne ebben az esetben a "drogjogosítvány", hogy csak ennek fejében, saját felelõsségre kaphatnál szert ezeken a helyeken. Valószínûleg lennének visszaélések, engedélyhamisítások, de már ez is egy lépés lenne ha legalább a minõségellenõrzés valamilyen formája mûködhetne.
Másik lehetõségként azt látom, hogy egy orvos írhatja fel neked receptre a gyógyszertári szert. Erre jelenleg azt tudom elképzelni, hogy csak azok számára engedélyezik, akik hivatalosan "függõk". Van ugye sok szer, ami elég kevéssé hajlamos függõséget okozni, tehát vagy az lenne a helyzet, hogy az is, aki nem függõ, át kéne esnie valamilyen procedúrán, ami során függõnek bélyegzik, azért, hogy ellenõrzött minõségû szert kaphasson. Ezzel egyrészt rád van húzva a pszichésen nem elhanyagolható súlyú "drogfüggõ" bélyeg, másrészrõl ezzel nem iktatná ki a feketepiacot, mert ahhoz, hogy hivatalosan "függõ" lehessen, elõször a feketepiacról kell beszereznie az ellenõrzetlen minõségû anyagot. Viszont az ártalomcsökkentés szempontjából már ez is siker lenne, hogy azok, akik úgyis sokat fogyasztanak, legalább ellenõrzött minõséget kaphassanak.
(Mindezek természetesen elsõsörban a szintetikus szerekre vonatkoznak.)
Na, mára abbahagyom a képzelõdést. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem beszélve arról ,hogy a másnaposság tüneteinek egy része a kiszáradástól van,,,,erre némiképp megoldás a folyadék bevitele..
(pl:részegen lefekszel másnap zabálod a vizet kétpofára annyira szomjas vagy...((mert kivagy száradva))... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A víz vagy valami alkoholmentes pia azért segít, mert 1részt felhigul a gyomrodban a szesz, másrészt, ami talán fontosabb, h ezzel pótlod a vizet, amit elvont a szervezetedből...kisebb az eslye a fejfájásnak, jobban működnek a belső szerveid és így hamarabb is bontják le az alkoholt |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Zaxxon: Ezt hallottam már én is sokszor, de szerintem az, h ennyien nem tartják be a kötelességeiket és többnyire be sem tudják tartatni velük, nem azt jelenti, h nincsenek tisztában vele, sőt, szerintem inkább valami más problémára utal. Viszont rengetegen kb csak annyit tudnak a jogaikról, amennyit a (többnyire amerikai) filmekből hallanak: "jogában áll hallgatni, bármit amit mond..."
Az is igaz mondjuk, h nem végeztem felmérést, csak a saját környezetemre alapozok, részben magamból is kiindulva, szóval lehet, hogy neked más tapasztalataid vannak ezen a téren |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | HI Mindenkinek!
Infóim szerint akár mennyit vizet iszol lefekvés előtt, nem lesz jobb, mert a szervezeted nem képes ettől majd hamarabb kidolgozni a szeszt. CSak többször mehetsz WC-re :-((
A piák kevesérétől meg nem leszel hamarabb részeg, Csak a mennyiség számít. (Mondjuk a keveréstől nő a bevitt mennyiség is)
A paracetamol már más tészta, reggel tapasztaltam hogyha ezt beveszem még alvás előtt, alig fáj a fejem, a közérzet sem annyira szar, mint nélküle másnap.
DE persze nem csodaszer.
Zyrtec is javít a dolgon vmit, de azt már nem ajánlom.... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile: Természetesen igazad van abban, hogy a szcientológia egyház ugyanazt a piacot probóbálja megszerezi, és ezért mindent megtesz a pszichiátria ellen. Viszont emiatt nagyon kritikusan megmutatja a pszichiátria hibáit, ami hatására sokat változott a véleményem a pszichiátriáról. Ettõl természetesen a szcientológia nem lesz semmivel sem jobb a szememben, sõt... Nem jártam alaposan után a témának, de a Lenkei könyv végén van egy hosszú bibliográfia, ha kiváncsi vagy, hiteles-e amit ír, annak kéne utánanézni, hogy azok mennyire hivatalos források. Hogy téved-e a számok megállapításában, nem tudom, ettõl függetlenül meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a gyógyszeripar egy nagy haszonkulccsal dolgozó, profitorientált hatalmas iparág, nemritkán meghamisított kutatási eredményekkel, eltitkolt vagy bevallott mellékhatásokkal, melyek vezetõ haláloknak számítanak.
De vajon miért drágán, szintetikusan állíják elõ a THC-t? Létezik egy már lezárult amerikai kormányprogram, ha jól emlékszem, még a 80-as évekbõl, amely keretében néhány beteg az államtól hivatalosan kap füvet. Ha ehhez a programhoz legálisan termesztenek füvet, akkor a THC elõállítására miért nem ugyanezt a (sokkal olcsóbb) módszert használják? Vagy, miért nem engedélyezik, hogy saját célra, kis mennyiségben saját maga állítsa elõ a beteg? (Gondolom részben azért, mert ekkor a gyógyszeripar elesik a bevételtõl.)
Szóval, akár drágább lenne, akár sem a gyógyszertári minõségû szer, valószínûleg összességében jobban megérné a fogyasztók és az ártalomcsökkentés szempontjából. Tehát te azt mondod, szerinted az lenne a járható út, hogy adjuk a gyógyszergyárak kezébe a szerek gyártását, reklámkorlátozással és szigorú szabályozással? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gén:
:-) de ne a november, akkor sötéthidegésatöbbi
ha már, akkor inkább tavasszal
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az ópiumot nem "termesztik", hanem a mákgubóból bemetszéssel nyerik. A világon sok országban folyik gyógyászati célú, morfindús (vagy más ópiátban gazdag) mákfajták, ún. ópiummák termesztése, de igazi ópiumot csak Indiában "termelnek" az ENSZ (INCB) felügyeletével. Mindez a világ ópiátszükségletének 15%-át fedezi, az ópiátok zömét tehát mákszalmából vonják ki.
Az afgán illegális ópium felvásárlására semmi szükség nincs, legalábbis orvosi/gyógyászati szempontból nincs. A mákalkaloidok legális termelése - szükség esetén - a mostani igények akár kétszeresét is fedezni tudná.
http://www.incb.org/incb/en/press_release_2007-11-12_01.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | üdv,
ha már skandinávia, ha már etika, ha már tudományos alapok a droghasználati morálhoz, s azok implementációjához, akkor engedjétek meg, hogy mutassak egy embert, a neve torbjörn tännsjö -hátha nem jött még szembe - aki a hedonista imperatívusz nagy és olvasásra érdemes bírálója, a morális realizmus jelessége.
egyik legutóbbi írásában, amelynek címe szabadfordításomban "szŰkséges hedonizmus" (1) gyönyörűen vázolja az élmény-gépezet lehetséges etikai struktúráit, beszél eseti hedonizmusról, az élvezeti élmények vertikális skálájáról.
érdemes még elolvasni esetleg a (2) hedonista utilitárizmus c könyvét is hozzá/szó?/állás alapnak.
(1) http://www.springerlink.com/content/d7vpj8212620847j/
(ha kell a teljes cikk dobom mélben)
(2) http://href.hu/x/4a5y
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aha, az hasznos lehetne. Van pld. ez a Kenyeres László – Mészáros Zoltán: Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban c. tanulmány, de ott kérdéses, hogy a médiák mennyire tükrözik vissza a társadalom hozzáállását, vs. a kiadóik politikai nézeteit.
A drogellenes félelmek úgy kapcsolódnak az irányelvekhez, hogy pld. ha az a félelem, hogy "beetetik a gyerekemet az óvoda elött", akkor a felelösségteljes droghasználó elfogadja, hogy kiskorúak jelenlétében sohasem használ drogot. Vagy ha az a félelem, hogy "kábultan száguldoznak és diszkóbalesetet okoznak", akkor a felelösségteljes droghasználó nem ül kocsiba, ha fogyasztott, stb.
Ha pedig az az általános félelem, hogy minden droghasználó függövé válik, akkor lehetne bizonyítani egy önkéntes drogmentes hónappal. Skandináviában pld. van az "alkoholmentes január" kampány, amiben a lakosság 15-20%-a részt vesz. Konkrétan én egy "NOVEMBER - NO KENDER!" kampányra gondoltam :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U_I: ha jól tudom, Törökország és Ausztrália is jogosult valamennyi legális ópium termesztésére. Egyébként az ENSZ-en belül éppen ez a két állam az, ami a leginkább ellenzi, hogy az afgán ópiumtermelés bármiféle legális szabályozási keretet kapjon: féltik a monopóliumukat. Pedig a harmadik világban nagy hiány van fájdalomcsillapítókból, amit lehetne fedezni az afgán ópium legális csatornákba irányításával:
http://href.hu/x/4a5e |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát ez durva! :D
Kis karácsony, nagy karácsony,
bélyegen a kis családom.
Ha megvetted ide véle,
had egyem meg LSDbe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Egyébként már rég nem az ópium - azaz az éretlen mákfejek bemetszésével nyert tejnedv - a fő forrása az ún. opiát gyógyszereknek (morfin, kodein, stb.). Ma egyedül India jogosult legális ópiumtermelésre és -exportra. (2001-ig még Törökország is termelhetett ópiumot.). A visszaélésre alkalmas ópium helyett ma már ún. mákszalma koncentrátumot használnak a máknövény gyógyászati szempontból értékes alkaloidjainak a kinyerésére. Ebben elsődleges érdeme van Kabay Jánosnak, aki elsőként dolgozta ki a morfin mákszalmából való kinyerésének gazdaságos módját (1927, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt megalapítása Büdszentmihályon).
lsd pl.:
Szendrei K. és Nagy G.: Régi dicsőségünk... A magyar morfin gyártás múltja, jelene és jövője. I. rész. Gyógyszerészet 47, 224-234 (2003)
UI
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "De ettöl még fel kellene térképezni az ellentábor sztereotípiáit, félelmeit és mítoszait is."
Erre én inkább tudok elképzelni egy kutatást, semmint egy etikai kódexet. :) Utánanézek, hogy volt-e kifejezetten drogfogyasztók megítéléséről szóló kutatás v. statisztika. |
| | | | |
|
