 | 
Legfrissebb hozzászólások (64321 - 64330)
 |  |  | | | |  |  |  | | Nargile: Természetesen igazad van abban, hogy a szcientológia egyház ugyanazt a piacot probóbálja megszerezi, és ezért mindent megtesz a pszichiátria ellen. Viszont emiatt nagyon kritikusan megmutatja a pszichiátria hibáit, ami hatására sokat változott a véleményem a pszichiátriáról. Ettõl természetesen a szcientológia nem lesz semmivel sem jobb a szememben, sõt... Nem jártam alaposan után a témának, de a Lenkei könyv végén van egy hosszú bibliográfia, ha kiváncsi vagy, hiteles-e amit ír, annak kéne utánanézni, hogy azok mennyire hivatalos források. Hogy téved-e a számok megállapításában, nem tudom, ettõl függetlenül meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a gyógyszeripar egy nagy haszonkulccsal dolgozó, profitorientált hatalmas iparág, nemritkán meghamisított kutatási eredményekkel, eltitkolt vagy bevallott mellékhatásokkal, melyek vezetõ haláloknak számítanak.
De vajon miért drágán, szintetikusan állíják elõ a THC-t? Létezik egy már lezárult amerikai kormányprogram, ha jól emlékszem, még a 80-as évekbõl, amely keretében néhány beteg az államtól hivatalosan kap füvet. Ha ehhez a programhoz legálisan termesztenek füvet, akkor a THC elõállítására miért nem ugyanezt a (sokkal olcsóbb) módszert használják? Vagy, miért nem engedélyezik, hogy saját célra, kis mennyiségben saját maga állítsa elõ a beteg? (Gondolom részben azért, mert ekkor a gyógyszeripar elesik a bevételtõl.)
Szóval, akár drágább lenne, akár sem a gyógyszertári minõségû szer, valószínûleg összességében jobban megérné a fogyasztók és az ártalomcsökkentés szempontjából. Tehát te azt mondod, szerinted az lenne a járható út, hogy adjuk a gyógyszergyárak kezébe a szerek gyártását, reklámkorlátozással és szigorú szabályozással? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | gén: :-) de ne a november, akkor sötéthidegésatöbbi ha már, akkor inkább tavasszal
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Az ópiumot nem "termesztik", hanem a mákgubóból bemetszéssel nyerik. A világon sok országban folyik gyógyászati célú, morfindús (vagy más ópiátban gazdag) mákfajták, ún. ópiummák termesztése, de igazi ópiumot csak Indiában "termelnek" az ENSZ (INCB) felügyeletével. Mindez a világ ópiátszükségletének 15%-át fedezi, az ópiátok zömét tehát mákszalmából vonják ki.
Az afgán illegális ópium felvásárlására semmi szükség nincs, legalábbis orvosi/gyógyászati szempontból nincs. A mákalkaloidok legális termelése - szükség esetén - a mostani igények akár kétszeresét is fedezni tudná.
http://www.incb.org/incb/en/press_release_2007-11-12_01.html |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | üdv, ha már skandinávia, ha már etika, ha már tudományos alapok a droghasználati morálhoz, s azok implementációjához, akkor engedjétek meg, hogy mutassak egy embert, a neve torbjörn tännsjö -hátha nem jött még szembe - aki a hedonista imperatívusz nagy és olvasásra érdemes bírálója, a morális realizmus jelessége.
egyik legutóbbi írásában, amelynek címe szabadfordításomban "szŰkséges hedonizmus" (1) gyönyörűen vázolja az élmény-gépezet lehetséges etikai struktúráit, beszél eseti hedonizmusról, az élvezeti élmények vertikális skálájáról.
érdemes még elolvasni esetleg a (2) hedonista utilitárizmus c könyvét is hozzá/szó?/állás alapnak.
(1) http://www.springerlink.com/content/d7vpj8212620847j/
(ha kell a teljes cikk dobom mélben)
(2) http://href.hu/x/4a5y
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Aha, az hasznos lehetne. Van pld. ez a Kenyeres László – Mészáros Zoltán: Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban c. tanulmány, de ott kérdéses, hogy a médiák mennyire tükrözik vissza a társadalom hozzáállását, vs. a kiadóik politikai nézeteit.
A drogellenes félelmek úgy kapcsolódnak az irányelvekhez, hogy pld. ha az a félelem, hogy "beetetik a gyerekemet az óvoda elött", akkor a felelösségteljes droghasználó elfogadja, hogy kiskorúak jelenlétében sohasem használ drogot. Vagy ha az a félelem, hogy "kábultan száguldoznak és diszkóbalesetet okoznak", akkor a felelösségteljes droghasználó nem ül kocsiba, ha fogyasztott, stb.
Ha pedig az az általános félelem, hogy minden droghasználó függövé válik, akkor lehetne bizonyítani egy önkéntes drogmentes hónappal. Skandináviában pld. van az "alkoholmentes január" kampány, amiben a lakosság 15-20%-a részt vesz. Konkrétan én egy "NOVEMBER - NO KENDER!" kampányra gondoltam :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | U_I: ha jól tudom, Törökország és Ausztrália is jogosult valamennyi legális ópium termesztésére. Egyébként az ENSZ-en belül éppen ez a két állam az, ami a leginkább ellenzi, hogy az afgán ópiumtermelés bármiféle legális szabályozási keretet kapjon: féltik a monopóliumukat. Pedig a harmadik világban nagy hiány van fájdalomcsillapítókból, amit lehetne fedezni az afgán ópium legális csatornákba irányításával:
http://href.hu/x/4a5e |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Hát ez durva! :D
Kis karácsony, nagy karácsony, bélyegen a kis családom. Ha megvetted ide véle, had egyem meg LSDbe. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Egyébként már rég nem az ópium - azaz az éretlen mákfejek bemetszésével nyert tejnedv - a fő forrása az ún. opiát gyógyszereknek (morfin, kodein, stb.). Ma egyedül India jogosult legális ópiumtermelésre és -exportra. (2001-ig még Törökország is termelhetett ópiumot.). A visszaélésre alkalmas ópium helyett ma már ún. mákszalma koncentrátumot használnak a máknövény gyógyászati szempontból értékes alkaloidjainak a kinyerésére. Ebben elsődleges érdeme van Kabay Jánosnak, aki elsőként dolgozta ki a morfin mákszalmából való kinyerésének gazdaságos módját (1927, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt megalapítása Büdszentmihályon).
lsd pl.:
Szendrei K. és Nagy G.: Régi dicsőségünk... A magyar morfin gyártás múltja, jelene és jövője. I. rész. Gyógyszerészet 47, 224-234 (2003)
UI
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | "De ettöl még fel kellene térképezni az ellentábor sztereotípiáit, félelmeit és mítoszait is."
Erre én inkább tudok elképzelni egy kutatást, semmint egy etikai kódexet. :) Utánanézek, hogy volt-e kifejezetten drogfogyasztók megítéléséről szóló kutatás v. statisztika. |
| |  |  |  |

|