 |
Legfrissebb hozzászólások (873 - 882)
(Témakör: Médiamonitor - A hazai drogsajtó szemléje)
 | |  | | | | |  | |  | | | Nem egészen!
Persze, ha megeszel egy paradicsomot már lassan az sem egészséges, de azért az nem ugyanaz. A 2%-os dolgot meg arra írtam, ami az amfetaminos cikkben is van, hogy kikísérletezték a nem mérgező mdma-t.
Ezek szerint van mérgező is, bármilyen tisztaságú is legyen.
Konkrétabban.
Elképzelhető hogy kristály és kristály között is lehet különbség?
Minden szer teljesen ki tud ürülni a szervezetből és egy későbbi neurológiai betegségre már nem lehet hatással csak pszichikailag???
Próbáltam érthetően fogalmazni. Hiszen már egy sima paránál is felvetődik ez.
Érted.
Tolsz valamit, szarul vagy tőle még fél múlva is. Felteszed magadnak a kérdést. Még mindig az anyag dolgozik bennem?
Tudom. Elég intelligencia mentes kérdésnek tűnik, de fogadni mernék, hogy az itteni társaság legalább negyedénél felmerült már ez. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Ja most látom, hogy ráadásul te a 2% miatt vagy kiakadva, míg egy jó spuri mondjuk 10%-os. Na az a maradék 90% az mi lehet? Az a baj, hogy sose lehet tudni épp mivel ütötték fel. Én csak azokat nem értem, akik káros anyaggal ütik fel, pedig lenne nem káros alternatíva is olcsón... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudja mindenki, sőt a legtöbb ember nem tudja. De azért ne csináljunk úgy, mintha ez bárkit meggátolna abban, hogy betolja magába azt a spurit mondjuk. A füvet is ütik, sőt szerintem mivel tápoldatozzák azt se mossák ki belőle leszedés előtt, tehát még az se épp bió és van, hogy a füstjén is érződik. Most meg kiderült, hogy még a liszt is szar, amit pár nagyobb áruházban árulnak. A dohányról meg nem is beszélve a nyíltan vállalt +400 adalékanyaggal. Nem jó ez így, a méreg csak gyűlik és gyűlik, ha más nem legalább rendszeres méregtelenítő kúrákat érdemes csinálni kompenzálás gyanánt. Jó lenne, ha mindent bevizsgálnának, de egy komoly bevizsgálás drága és időbe telik. Aki drogozik az legyen tisztában azzal, hogy nem tiszta anyagokat visz be. Van olyan szer, aminél ez nagyobb gondot okoz, van aminél kevésbé. Ami nagyobb cink, hogy már lassan nem lehet normális élelmiszert kapni, ami pedig alapszükséglet. :-/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Olyan lényegtelen lenne az hogy mit tolunk magunkba?
Miért nem foglalkoztat az senkit hogy mondjuk egy 98%-os tisztaságú anyagban mi lehet az a többi 2%?
Ezek szerint mindenki tudja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Köszönöm. Nekem ezek lényeges információk.
Ezen a témán érdemes még rágódni.
Éppen ezért tovább boncolgatnám.
Azonos szer esetében mennyit számíthat a laboratóriumi körülmény? Ha a végtermék minősége teljesen megegyező, az eljárási folyamat azonban nem, akkor is lehet az idegrendszerre ható toxicitási különbség?
Mi történik akkor , (mint írtad is ) ha valakinek károsodnak a szerotonin receptorai vagy éppen egy másik ingerületátvivő sejtje? Az rendben hogy nagy részük regenerálódik illetve elenyésző mennyiségű a többi mittudomén hány millió egészséges sejthez képest. De mégis lehet hogy egy olyan folyamatot indít el az idegrendszeren belül, aminek csak jóval később mutatkozik meg a károsodása, viszont visszafordíthatatlanul?
"Kérdéses az is, hogy tulajdonképpen mit vesznek "neurotoxicitásnak"?"
Na ez a kérdés az, ami engem azóta foglalkoztat mióta belemélyedtem a tudatmódosítás rejtelmeibe?
Vajon kijelenthetjük azt hogyha betartjuk a mindenkori szerre vonatkozó előírásokat, illetve az adagolás és mennyiség határértékeit, akkor az nem lehet csak a lélekre veszélyes? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha arról beszél, hogy melegben megnő a toxicitás, de nem említi meg, hogy jelentősen vagy nem jelentősen akkor az is semmitmondó! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deeptrip:
Hát de pont hogy ez nem ilyen egyszerüen kategorikus dolog, hogy vannak a "mérgezö" és a "nemmérgezö" szerek... Hiszen létezik olyan kis dózis és/vagy gyakoriság, aminél nem lehet elváltozást kimutatni, és létezik olyan nagy dózis és/vagy gyakoriság, aminél meg igen - ugyanannál a szernél. Sejtkísérleteknél persze össze lehet hasonlítani 10 mg amfetamint 10 mg meszkalinnal - de minek. Emberre és gyakorlatilag ez kb. ugyanannyira semmitmondó, mint az állatkísérletekben az LD50. Legfeljebb az egyes szerek pszichoaktív küszöbdózisaihoz lenne érdemes hasonlítani, hogy annak hányszorosánál jelentkeznek észlelhetö elváltozások. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kérdés, hogy mennyivel növeli! Na, de amúgy ezt a nem mérgező mdma-t miért nem dobják piacra? Gondolom még legális is lenne, mert más a szerkezete... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Közben eszembe jutott ez is:
8) Az MDMA esetében állatkísérletben konkrétan ki lett mutatva, hogy a neurotoxicitás jelentösen függ a szerhasználati körülményektöl, pl. a környezet hömérsékletétöl. A magasabb külsö hömérséklet (állatoknál: fütött ketrec; embereknél: zsúfolt, fülledt, forró, levegötlen beltéri szórakozóhely, szellözés és folyadékbevitel nélkül) növeli a károsodás mértékét, ugyanakkora dózisú szer normál szobahömérsékletü fogyasztásához képest. |
| | | | |
|
