DAATH

A szavak helytelen és szerencsétlen megválasztása remekül akadályozza a megértést.

Sir Francis Bacon

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


Kategória:

Novella


Kiadó:

MonddEl.hu


Kiadás éve:

2007 / 2007



Beküldő:


Szerkesztő:

Én+te+ö=gén



Nyomtatható változat

Kapcsolódó témakör:

Mire használod a Kendert?


Felkerülés ideje:

2007. december 17.


Utolsó módosítás:

2012. június 4.



Érdeklődés:

6361 letöltés
17 szavazat


Súlyozott pontszám:

4.17 pont


Szavazatok aránya:

47% kiváló
35% jó
6% átlagos
6% rossz
6% borzasztó



Értékelés:

kiváló

átlagos
rossz
borzasztó




Felmérés: Online teszt az iskolai drogmegelőzésről (magyar)
Felmérés: DMT entity encounter study (angol)
Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


Padlizsán:

Drogprevenció

Úristen, ennyire rég nem voltunk készen. Szerintem Tatunak sincs halvány elképzelése se, egyáltalán hol vagyunk. Jó, persze, szombat délután van, süt a nap, lődörgünk a főtéren, stíröljük a miniszoknyás kiscsajokat, meg vigyorgunk a járókelőkre. Ha muszáj, összerakom, de inkább ne legyen muszáj. Különben is jobb, ha arra koncentrálok, hogy rakom egymás elé a lábaimat, az előbb is majd' pofára estem, bár a csajszi visszamosolygott. Azért csak fegyelmezetten, nem kell feltétlen két hullakész, lepukkant drogossal belerondítani a polgári idillbe. Egy-két köcsög már így is gyanúsan pislog, mindegy, nem csináltunk semmit, csak megyünk, nézelődünk, vidáman csevegünk. Hú, remélem ezt csak gondolom, nem mondom ki hangosan. Na, gyújtsunk rá, egy alibi cigi mindig jól jön!

Dzsó beállt, mint a klinikai halál. Ezt a cigit is már vagy félórája próbálja meggyújtani. Akár segíthetnék is neki, de nekem se menne sokkal jobban. Kurvajó ez most így, röhögünk, dumálunk, a sok köcsög meg le van szarva, bámuljanak, ha akarnak. Kijönnek, élvezik az első napos tavaszi délutánt, királynak hiszik magukat. Pedig fogalmuk sincs, mit kell egy ilyen kellemes délutánnal kezdeni. Mi bezzeg Dzsóval tudjuk: betéptünk rendesen, aztán csak hagyjuk, hogy átjárjon minket a tavasz, beleolvadunk a napfénybe, együtt lebegünk a lágy szellővel - de kurva költői lettem hirtelen, jó ez a cucc, nagyon.

Kezd kicsit elegem lenni a főtérből. Egyébként nem vagyok agora-fóbiás, de most mintha kicsit sok lenne a tér, készülök elveszni benne. Kellene valami stabil keret, ami egyben tart. Valami egyszerű, világos környezet, ami azért elég változatos ahhoz, hogy csapongó gondolatainknak játszóteret biztosítson, hogy az a sok hülyeség, ami eszünkbe jut, kimondhatóvá váljon. Azok az apró kis szilánkok, amik csak nagyjából kapcsolódnak egymáshoz, színes szikrák, agytüzijáték. És ne legyen messze se, mert sürgős megoldásra lenne szükségem, szóval mi van itt a közelben? Játszótér - kösz, nem, anyatigrisekkel nem harcolunk, nálunk jobb ellenséget úgysem találnának maguknak. Kocsma - és ha valaki hozzánk szól? Nem tudnék most egy félrészeg kocsmatölteléket kezelni, magamat is alig. Üzletek - beszélni ott is kell. Bár ez annyira nem rossz ötlet, bemenni ugyan tényleg nem kéne, de kirakatokat bámulni, nem rossz. Szólok is Tatunak, hogy menjünk inkább a sétálóutcára.

Dzsó kirakatozni akar, parázik a tértől, vagy mi a fasz van. Végülis kurva mindegy, mehetünk oda is. Na, állj csak meg, autós köcsög, nehogy már én várjak a zebránál! Látjátok, bénák, Tatu bácsi megmutatja, mi a városi tempó, beállva is jobban nyomja. Most persze toljátok át a seggeteket ezerrel, eddig meg itt rettegtetek az út szélén. Pedig ti vágjátok, mennyire jönnek a kocsik, mi meg csak megyünk bele a vakvilágba, de nem szarunk be.

Végre falak! Kicsit durva lett ez a séta, de most már nyugi van. Itt vannak a házak, az üzletek meg a kirakatok. Iszonyat, mennyi baromságot próbálnak eladni. És vannak, akik megveszik. Mint ezt a pitiző plüsskutyát. Jó, tudom, ez biztos egy talpas asztali lámpa, egy lámpabolt nem árul pitiző plüsskutyákat, de képtelen vagyok másnak látni. Tatu szerint egy pucsító csaj, de Tatu szerint majdnem minden az. Elég gyorsan elfordulnak az emberek, ha meghallanak egy-két félmondatot a szájából, de szexmániásnak lenni nem bűn. Még. Hoppá, alig gondolok bűnre, megjelennek a rendőrök, ezt nem kéne csinálni. Nyugi, szépen továbbsétálunk, nem beszélünk hülyeségeket, elmennek szembe, és annyi.

Dzsó totál beszart a zsaruktól. Szívatom még egy kicsit ezt a paragépet, hátranézek, és azt mondom visszafordultak. Ne bassz! Ezek tényleg...

Utánunk fordultak, most meg itt jönnek mögöttünk. Nem baj, mi lassan ténfergünk, megállunk a kirakatoknál, mindjárt lehagynak, aztán ügyesen elosonunk egy mellékutcán. Végülis kilógunk a képből, ezeknek meg csak az a lényeg, hogy úgy látszon, minden rendben, legalább nappal, legalább itt, a belvárosban.

Ezt a kirakatot már vagy egy órája bámuljuk kussban. A két buzi meg csak áll ott pár méterrel lemaradva. Mi a faszt akarnak ezek?

Kénytelenek vagyunk továbbmenni, most már bármelyik pillanatban megállíthatnak. Talán ha nem hallgatunk el, bár az se lett volna jobb, ha belekeveredünk egy olyan beszélgetésbe, amit egyikőnk se tud követni. Két összevissza hadováló, beállt narkóst még akkor is könnyű felismerni, ha csak hollywoodi filmeken láttak ilyeneket, meg hivatalos oktatásokon tömték tele a fejüket hülyeséggel. Kicsit megijedni meg nem bűn, nekik sincs túl jó hírük mostanában. Az irataim itt vannak a farzsebemben, a nevemet be tudom mondani, ha kell: igazoltassanak csak, ha ezt szeretnék!

Dzsó már az igazolványát tapogatja, az enyém is itt van szerencsére. Történhetne valami végre, kezd kicsit sok lenni a feszkó.

Mi lesz már?! Még mindig csak jönnek mögöttünk.Ha megállunk, megállnak, de nem jönnek közelebb. Követnek, de nem csinálnak semmit. Nem akarnának ekkora nyilvánosság előtt intézkedni? Tatu szerint se lenne értelme lekanyarodni, nem provokálunk. Ha akarnak valamit, hát idejönnek. Mi csak megyünk szép lassan, mintha erre lenne dolgunk. Egyébként is ez volt a terv: sétálunk, kirakatokat nézünk. Nem érdemes most elkezdeni rögtönözni, mert ha kérdezősködnek, csak összezavarodunk, és hülyeségeket beszélünk - biztos lebukás. Nincs semmi dolgunk, végigjárjuk a sétálóutcát, bámészkodunk. Ehhez ragaszkodunk, kinek mi köze hozzá?

Fogadjunk, ezek a köcsögök direkt paráztatnak. Rászállnak egy-két szarabbul kinéző emberre, aztán követik őket, a kurva anyjukat!

Tatu is nagyon ideges. Hallom a hangján, meg-megremeg. Idegen nem venné észre, de én elég jól ismerem, sokat láttam már betépve. Remélem, az igazoltatásnál nem csinál semmi hülyeséget. Én összeszedem magam, esetleg azt mondom, rosszul vagyok, de ha Tatu kiakad, az mindenképp szívás. Bár végülis mi közöm nekem Tatuhoz. Itt egy beállt drogos, vigyék, engem meg hagyjanak békén! De ez csak megy, mereven bámul előre, normális ember nem viselkedik így.

Dzsó meg mit pislog ide?! Úgy vizslatja a környéket, mint egy paranoid skizofrén az egészségügyi sétán. Haladjunk! Tűnjünk innen a picsába! Hagyjuk ezt a két faszt, mielőtt elkapnak!

Elértük az utolsó keresztutcát, a zsaruk persze még mindig a nyomunkban. Mindjárt kicsit érdekesebb lesz: a következő padnál három csöves, az egyiknél pillepalack, a másiknak meg a földön a sapkája, van benne pár érme. Most vették észre a zsarukat, elcsendesültek hirtelen. Néznek ártatlanul, dugdossák a palackot a kabátjuk alá. Még két lépés, és odaérek hozzájuk. Megállok, előhalászok egy százast a zsebemből, és a sapkába dobom. A rendőrök közben utolértek és lehagytak. Néztek nagyon, de aztán tovább mentek, ezt talán megúsztuk. A csövesek is csak mormogtak valami köszönömfélét, aztán szedelőzködtek. Tatu szerint is hiba lenne megfordulni és lelépni. Akkor rögtön tudnák, hogy van valami. Lehet, hogy csak egy kört tesznek, nem kellene beléjük futni mégegyszer. Szépen végigsétálunk, aztán majd meglátjuk. Idegek harca, keményen.

Leléptek végre, már épp kezdett tele lenni a faszom. Igaz, néha kell egy kis kaland, egy kis izgalom.

Tatu elmebeteg. Kaland, izgalom, köszönöm szépen, az ilyen kalandokból nem kérek. Ha meg izgalom kell, megjegyzem a csajomnak, hogy bevehetnénk egy szöszit harmadiknak. Attól lenne izgalom, az biztos. A rendőrök meg csak javítsák a közbiztonságot, hajkurásszák a bűnözőket, engem meg felejtsenek el, nem ártok én senkinek.

Mi a fasz van?! Ezek megálltak a saroktól tíz lépésre. Annyi eszük meg nincs, bazmeg, hogy a kirakaton keresztül látjuk őket?!

Ezt nem hiszem el! Ez meg mire jó?! Megállnak, hátha a karjaikba futunk? Közben meg elkanyarodhatunk a másik irányba? Tatu szerint is arra van dolgunk, méghozzá igen sürgős. És bár nagyon sajnáljuk, hogy megfosztjuk magunkat a találkozástól, de attól tartok, nem érünk rá, talán majd legközelebb. Azért jó lesz a poénkodást abbahagyni, még nincs vége, még nem nyertünk, még utánunk jöhetnek.

Basszus, a kedvenc boltomat meg nem néztük meg. Pedig jó lenne venni egy kis hordozható, egyszemélyes vízipipát. Jó, nem álltunk le rendőrökkel a hátunk mögött pipákat nézni, de visszamehetnénk.

Tatu meghülyült. Nincs az az isten, hogy visszamenjek a kurva vízipipái miatt. Most szépen elhúzunk, imádkozunk, hogy ne jöjjenek utánunk, aztán, ha már nem látnak, taxiba vágjuk magunkat, elmegyünk valahova, ott várunk egy kicsit, leintünk egy másik taxit, aztán tőlünk két sarokra kiszállunk, kis kerülővel hazamegyünk, hogy a taxis se tudja, hova is tartunk, aztán bezárkózunk a lakásba, és vagy nagyon gyorsan kitisztulunk, hogy folyamatosan és hihetően hazudjunk, vagy annyira berúgunk, hogy meg se tudjunk szólalni.

© Copyright 2007, 2007 MonddEl.hu.


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.