DAATH

Akinek semmi sem adatott, attól semmit sem lehet követelni.

Henry Fielding

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


Kategória:

Beszámolók / Daath


Kiadó:

Daath


Kiadás éve:

2009 /



Beküldő:

Daze


Szerkesztő:

Én+te+ö=gén



Nyomtatható változat

Kapcsolódó témakör:

a fűről hosszú távon


Felkerülés ideje:

2009. október 17.


Utolsó módosítás:

2012. június 4.



Érdeklődés:

11858 letöltés
28 szavazat


Súlyozott pontszám:

4.44 pont


Szavazatok aránya:

71% kiváló
11% jó
14% átlagos
0% rossz
4% borzasztó



Értékelés:

kiváló

átlagos
rossz
borzasztó




Felmérés: ELTE kannabiszhasználat önkontrollja
Felmérés: MOKE országos orvosi kannabisz felmérés
Felmérés: Global Drug Survey 2021
Tiltás: (jan. 1.) szigorúbb ÚPA büntetési tételek
Tiltás: (szept. 24.) 207 anyag lett C-listás
Könyv: Ayahuasca – A Lélek Indája


Daze:

Ott voltam?!

Anyag: 1g marihuana (2 főre)

Kollégista vagyok.Hétvégén általában hazajárok, de valamelyik pénteken úgy döntöttem bent maradok.Egy új embertől szereztem be a füvet.Szóltam spanomnak, hogy tépjünk be, ő nem volt ellene.Levettem a felét későbbre, haverom pedig saját zöldjéből ugyanannyit pótolt.Tudtam h nem szereti a hosszú cigiket, ezért kis duci jointot csináltam.Kimentünk a kollégium mellé és begyújtottuk.Eufóriáját már az első körnél megéreztem.
Gyorsan szelte köreit a cigi.Sűrű nagy slukkok...Elégett az összes manna.

Elindultunk vissza a koliba.Semmi különleges nem volt, úgy éreztem magam mint egy átlagos betépésnél, mely szinte minden napi.De mikor a kollégium lépcsőjéhez értünk (kb. 3 perccel a cigi kivégzése után) mintha megszűnt volna a gravitáció, elzsibbadt mindenem.Minden egyes lépésnél, mely egy lépcsőfoknyi volt, mintha egy hatalmasat ugrottam volna.
Haverom az első emeleten lakott.Felajánlotta hogy sakkozunk, én beleegyeztem.Besétáltunk a szobába (a zsibbadást még mindig éreztem, bár akkor már nem volt olyan mintha nem lenne gravitáció) leültünk, felállítottuk a bábukat és elkezdtünk játszani.Mindenre oda figyeltem, minden támadását hárítottam, minden lépésem milliószor átgondoltam, pillanatok alatt.Átláttam az egész játékot, mintha egyé váltam volna vele, na jó ez azért túlzás.
Szótlanul ültünk egymással szembe és játszottunk.De a zsibbadás erősödött. Mintha két képzeletbeli vonal között ugráltam volna, vagyis egyikről a másikra.Egyiken a játékra való összpontosítás "futott", másikon pedig a zsibbadás.Próbáltam inkább az összpontosító sávon maradni (azt már nem tudom milyen időközönként váltott) de sajnos a zsibbadás felül kerekedett, tetőtől talpig éreztem egyfajta szúró, nyomó, bénító érzést.Feladtam.Mondtam haveromnak, hogy le kell dőlnöm.Nagy nehezen felálltam a székből és fapofával elindultam a szobámba ami a 3. emeleten volt.
Mikor a lépcsőhöz értem, ismét olyan volt mintha nem lenne gravitáció de már nem volt olyan erős az érzés.Jó ideje ekkor néztem rá először az órára 17 óra körül volt.Ledőltem az ágyba, behunytam a szemem és aludni próbáltam.

Nem sikerült elaludnom.A zsibbadás elmúlt, de nem bírtam megmoccanni, mintha betonból lettem volna.Joint után nem ittam semmi folyadékot, teljesen kiszáradt a szám.Mintha irtó nagy repedések tátongtak volna a nyelvemen. (Ez után még pár fura flash a számban, például úgy éreztem mintha tűt szúrtak volna át a nyelvemen stb.)

Meghallottam egy repülő hangját, melytől egy hatalmas teret éreztem magam körül melynek végét nem tudtam meghatározni (oldal irányba) fölülről pedig egy búra zárta le.Kimondottan úgy éreztem, hogy én teljesen pontosan a tér közepén vagyok a vaksötét "földön" és szét tett lábbal, kézzel háton fekszek.A búrán színes csillagok ékelődtek.Pontosan emlékszem rá piros, sárga és zöld színűek, kisebb nagyobb méretekben.Egy kamera volt rajtam kívül a búra alatt ami engem vett.Mintha két helyről, egyszerre figyeltem volna az eseményeket, egyik hely a kamera volt a másik pedig mellette a levegőben(?).Aztán egyszer csak elkezdtem forogni a kamera pedig elkezdett távolodni tőlem, elért egy bizonyos távolságot aztán mintha visszaugrott volna eredeti helyére.Ekkor teljesen úgy éreztem, hogy én nem az ágyamban fekszem hanem ott vagyok és élek, a világnak abban a térbeli és időbeli "sarkában".Egy másik dimenzióban.Hihetetlen érzés volt.
Teljesen elvesztettem a külvilággal a kapcsolatot, nem éreztem a valóságban(?) lévő külső tényezőket.De sajnos ez csak pár másodpercig tartott.Ahogy a kamera ismét elkezdett távolodni úgy múlt az érzés is.Aztán a találmány megint visszaugrott eredeti helyére és megint a búra alatt éreztem magam.Majd ismét ugyan úgy elkezdett távolodni.Sajnos a sokadiknál az érzés gyengült.Eközben én mozdulatlanul feküdtem (legalábbis szerintem).Aztán elaludtam.

Még a végére annyit, hogy ez másodszor is megtörtént velem, pár hétre rá erre az esetre.Majdnem minden ugyan ez volt,csak nem a repülő hangja idézte ezt az egészet elő.Nyitott ablaknál feküdtem az ágyamon.Már késő volt, aludni próbáltam.A szél erősen fújt.A kollégium előtt elég sok a méretes fa.Leveleinek hangja "helyettesítette" a repülő hangját.Teljesen más, de nekem valamiért mégis ugyan az.És a "föld" amin feküdtem nem vaksötét volt, hanem lombkoronák díszítették.

Keményebb drogokat még nem nagyon használtam, de úgy döntöttem még a héten kipróbálom a salviát.Remélem hosszabb ideig tartózkodhatok majd egy ilyen helyen.:)

© Copyright 2009, Daath.


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportoldalon saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!