DAATH

Nem kell-e útnak indulni, mint a régi bölcsek tanították, és addig nem nyugodni, amíg az ember önmagát megtalálja?

Hamvas Béla

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


Kategória:

Beszámolók / Daath


Kiadó:

Daath


Kiadás éve:

2001 / 2001



Beküldő:

Névtelen


Szerkesztő:

Minstrel



Nyomtatható változat

Kapcsolódó témakör:

Salvia Divinorum


Felkerülés ideje:

2001. augusztus 30.


Utolsó módosítás:

2001. augusztus 30.



Érdeklődés:

29328 letöltés
110 szavazat


Súlyozott pontszám:

4.44 pont


Szavazatok aránya:

63% kiváló
25% jó
10% átlagos
0% rossz
3% borzasztó



Értékelés:

kiváló

átlagos
rossz
borzasztó




Felmérés: Online teszt az iskolai drogmegelőzésről (magyar)
Felmérés: DMT entity encounter study (angol)
Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


Névtelen:

Látnokzsálya

A salviát 2000 nyarán próbáltam ki először A'damban. Az internetes smartshopok leginkább fűhelyettesítőként reklámozták, a rövidebb (1 órás) utazásért cserébe erősebb vizuális élményekkel kecsegtettek. Nagyjából azt vártam, mint egy nagyon durva fűtől, aminek a lecsengős része eltűnik.

Jártuk a smartshopokat, mert mind pofátlanul drága volt. Végül találtam egy helyet, ahol az ár a szokásos volt, de 5x-ös kivonatot adtak. A vizuális hatások erősségének ellenőrzése (na meg a türelmetlenség) céljából, nappal próbáltuk ki. Leültünk egy csatorna partjára, és egy kis hasispipából szívtunk egy-két slukkot. Barátnőm szinte semmit nem érzett, nekem viszont rögtön fülig ért a szám, az útburkolat tekergőzött körülöttem, és „kurvajó” felkiáltásokkal adtam a világ tudtára, hogy a salvinorin nekem bejön. Aztán – mivel kb. egyórás tripre számítottam – felálltam, és átsétáltam a csatorna túloldalára, csak hogy kipróbáljam a sétálást is. Meglepően jól ment, de ettől a trip teljesen leállt.

Másnapra terveztük a Tusseaud panoptikum meglátogatását. Gondoltam, hogy ha a belépés előtt szívok a salviából, akkor még tartani fog bent is. Szívtam, de most éppenhogy csak bemozdult a burkolat, aztán egy perc múlva semmi. Ekkor a panoptikum után csalódottan leültem a térre, és elszívtam a maradékot. Teljesen szétcsapott. Nagyon meleg volt, és a salvia magától is olyan érzést kelt, mintha meleg lenne. Szakadt rólam a víz, a testemet teljesen furcsán éreztem (vagy nem éreztem). Aztán felálltam árnyékot keresni, de ennyi mozgástól is leállt a trip.

Pár hónap múlva jutottam újra salviához. Ez már nem kivonat volt, csak szárított levél. Az első néhány alkalommal épp csak megcsapott, aztán kipróbáltam egyedül, csöndben, sötétben. Csak egy gyertya égett a szoba közepén, és a vízipipában parázslott a salvia. A második slukk után három részre szakadtam. A legfelső voltam leginkább én. A legalsó volt az az énem, amelyik szívta a pipát, és kezelte az öngyújtót, a középső dolgozta fel a salvinorint, és juttatta a legfelsőnek az élményt. Nehéz visszaadni az érzést, létezett a három szint fizikailag. Ha magamra néztem, akkor három egymásba mosódó réteget láttam, de nem ez volt a lényeg. A vizuális része volt a legkevesebb. Egyszerűen háromban éreztem magam, és nem külön-külön az érzékszerveimmel. Ezek szinte meg is szűntek, vagy legalábbis funkciójukkal ellentétben nem az érzékszerveimmel felfogott dolgokból állt össze a világ, hanem egyben felfogtam a világot, és az vetült ki az érzékszerveimre (ez szerintem szintén a salvia jellegzetes tulajdonsága). Miután a pipa kiürült, és csak a gyertya világított, az vált a gravitáció középpontjává. Felálltam, és elkezdtem távolodni a gyertyától. A távolság növekedésével a gravitáció egyre erősebb lett, de nem a gyertya, hanem a föld felé húzott. Spirál alakban jártam körül a gyertyát, és a végén már guggolva mentem. Ha valaki látta volna, biztos jól szórakozik. Nagyjából ezzel a gondolattal el is múlt az egész.

Az előző durva élményen felbátorodva nem sokkal ezután újra kipróbáltam egy csöndes-sötétet. A barátnőm az ágyon szundikált, amíg én szívni kezdtem. Az eleje hasonló volt az előzőhöz, bár a három szint nem volt annyira konkrét (azóta is így indul minden salvia-trip). Aztán a vidámparkban lévő forgó hordóhoz lett hasonlatos a világ. Igazából két hordó forgott egymás mellett, és én mindkettőben ott voltam. Megint ez a furcsa, láttam is, de inkább teljesen átéreztem érzés volt. És közben elfelejtettem magamról mindent. Ha erősen akartam, tudtam, hogy a szobámban vagyok, de nem tudtam melyik városban, melyik utcában, ha az utcára gondoltam, akkor a szoba lett teljesen ismeretlen. Eközben a forgó hordókban üldögéltem, és mintha egy folyón csorogtam volna. Kicsit félelmetes volt, de amikor felismertem a barátnőmet, szóltam neki, és integettem. Ez teljesen megnyugtatott. Amikor kérdezte, hogy miért integetek, akkor azt mondtam, hogy olyasmi volt, mint amikor egy kisgyerek felmászik egy kurva nagy mászóka tetejére, és integet mindenkinek, hogy látjátok, itt vagyok. Persze azt, hogy én éppen hol voltam, nyilván nem lehetett látni.

Ezek a tripek tisztán salviától voltak, és ekkoriban úgy gondoltam, nem érdemes semmivel keverni, mert részegen túl nyugis volt az élmény, szinte fel sem tűnt, ha a pia mellé szívtam is, akkor meg csak csukott szemmel láttam mindenféle mintákat, de nem volt különösebben érdekes. Aztán egyszer kipróbáltam habpatronnal. Egy kisebb összejövetel volt nálam. Megittunk egy-két sört, és kipróbáltuk a salviát. Amikor én kerültem sorra, már előre betekertem egy patront. Aztán szívtam a salviából, és amíg biztosan mozogtam benyomtam a patront is. A hatás iszonyatos volt. Igazából azt láttam, ami van, de olyan sebességgel repültem, hogy a mellettem lévő hűtőszekrénybe kellett kapaszkodnom, és közben folyamatosan röhögtem. Ez egyáltalán nem volt pszichedelikus, de kurvára élveztem.

© Copyright 2001, 2001 Daath.


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.