DAATH

A kaland csupán egy helyesen fogadott kellemetlenség. A kellemetlenség csupán egy helytelenül fogadott kaland.

Gilbert Keith Chesterton

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


Kategória:

Cikk


Kiadó:

HVG


Kiadás éve:

2001 / 2001



Beküldő:

Minstrel


Szerkesztő:

Minstrel



Nyomtatható változat


Felkerülés ideje:

2002. április 22.


Utolsó módosítás:

2002. április 22.



Érdeklődés:

8622 letöltés
10 szavazat


Súlyozott pontszám:

4.31 pont


Szavazatok aránya:

60% kiváló
30% jó
0% átlagos
0% rossz
10% borzasztó



Értékelés:

kiváló

átlagos
rossz
borzasztó




Felmérés: Online teszt az iskolai drogmegelőzésről (magyar)
Felmérés: DMT entity encounter study (angol)
Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


Virág Tamás:

Érdekütközet

Bűnüldözés és betegjog

A Legfelsőbb Bírósághoz fordult a Magyar Orvosi Kamara annak eldöntésére, hogy a pácienseknél tapasztalt kábítószer-fogyasztást jelenthetik-e az orvosok a rendőrségnek. Ezt a gyakorlatot támadják a jogvédő szervezetek.

„Egy 22 éves fiatalember egy munkahelyi bulin túlzott alkoholfogyasztás miatt lett rosszul, és munkatársai kórházba szállították. A kórházban drogtesztet végeztek el rajta, az eredmény a marihuána hatóanyagára, azaz a THC-ra pozitív eredményt adott. Az orvos értesítette a rendőrséget, és ügyfelünket a kórházba szállítás utáni napon a kórteremben ki is hallgatták a rendőrök” – így írt le egy tipikusnak mondható esetet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet, amely kifogásolja azt a gyakorlatot, hogy az orvosok információkat adnak a rendőrségnek kábítószeres betegeikről. Dénes Balázs, a szervezet jogásza szerint az az orvos vagy egészségügyi dolgozó, aki jelenti a kábítószeres esetet a rendőrségen, megsérti az alkotmányt, valamint az egészségügyi és adatvédelmi törvényt. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a rendőrség jogszerűen indít eljárást a beteg ellen, hiszen a bűncselekmény alapos gyanúja fennáll. Persze ha a rendőrség pontosan betartaná a jogszabályokat, fel kellene lépnie a bejelentő ellen is az adatvédelmi rendelkezések megsértése miatt (ami akár három évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető). Ilyesmire azonban a HVG információi szerint még nem került sor.

A TASZ már 1997-ben beadványt intézett az adatvédelmi biztoshoz, melyben annak megállapítását kérte, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) megsérti a betegek személyiségi jogait, ha a kábítószer-fogyasztás miatti riasztás esetén értesíti a rendőrséget is. A beadványt kiváltó esetben marihuánás cigaretta által okozott rosszulléthez hívták a mentőket, és a mentőállomás szolgálatvezetője a rendőrséget is értesítette, így ők a mentővel egy időben érkeztek a helyszínre. Majtényi László akkori adatvédelmi biztos 1998. február 27-ei ajánlása szerint „az OMSZ a segítségért hozzá forduló, rosszullétük miatt gyógykezelésre szoruló drogfogyasztókról nem tehet bejelentést a rendőrségnek”. Az OMSZ vezetője viszont úgy vélte, munkatársai jogszerűen jártak el. A biztos ezután a népjóléti miniszterhez fordult, aki egyetértett az ombudsmani ajánlásban foglaltakkal: önmagában a kábítószer fogyasztása nem ad alapot a rendőrség értesítésére. A TASZ szerint a mentőszolgálat változtatott korábbi gyakorlatán.

A jogvédők mostani levelének kézhezvétele után Poczkodi Sándor, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos etikai bizottságának elnöke a HVG kérdésére elmondta, szerinte ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a sérülés nyolc napon túl gyógyul, kötelessége rendőrségi bejelentést tenni. Természetesen ellátási és segítségnyújtási kötelezettségének is eleget kell tennie, ennek elmulasztása esetén akár foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt büntethetővé válhat. Hozzátette, hogy ha az egészségügyi adatok védelméről, kezeléséről szóló törvényt a TASZ értelmezésében maradéktalanul betartanák, például gombamérgezés, eltitkolt szülés, gyermekbántalmazás esetében sem fordulhatnának a rendőrséghez. A MOK ezért a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) fordult állásfoglalásért annak tisztázására, hogy egy orvos mikor szolgáltathat ki adatot a rendőrségnek.

Dénes Balázs szerint a hatályos magyar büntetőjog nem ismer általános feljelentési kötelezettséget (ez alól csak néhány kivétel van, például a kémkedés, a hazaárulás), Poczkodi véleménye valószínűleg a rosszul értelmezett „szokásjogon” alapul. Kereszty Éva, az Egészségügyi Minisztérium egészségpolitikai főosztályvezetője a HVG-nek elmondta, a tárca álláspontja az adatvédelmi biztosnak írt levél óta változatlan: a jogszabályi háttér megfelelő, „csupán” alkalmazni kellene az előírásokat. Mind a nemzetközi, mind a magyar jogszabályok szerint az orvos feladata a beteg gyógyítása, munkavégzés közben a beteg érdekeit, autonómiáját, önrendelkezési jogát kell figyelembe vennie, nem része, eszköze a büntetőhatalomnak, magyarázta. Az egészségügyi adatok védelme miatt például a beteg tiltakozása esetén még arról sem lehet információt kiadni, hogy kórházban tartózkodik-e, illetve orvos szakértő zárt bírósági tárgyalást kérhet, ha személyes egészségügyi adatokat kell ismertetnie. Kereszty szerint speciális kivételt jelent, ha a beteg súlyos bűncselekmény áldozataként kerül kórházba, vagy ha gyerek veszélyeztetése ügyében kell értesíteni a hatóságokat.

Funk Sándor, a fővárosi Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának osztályvezető főorvosa elmondta: ők soha semmilyen esetben nem tesznek feljelentést sem az alkoholisták, sem a drogfogyasztók ellen, sőt az orvos abban az esetben is hivatkozhat titoktartási kötelezettségére, ha a rendőrség név szerint keres valakit. Arra sem kötelezhető az orvos, hogy betege ellen vallomást tegyen. A drogfogyasztás egyszerre bűncselekmény és a drogfüggőségből mint betegségből fakadó viselkedés – mondta Funk, s szerinte azoknak az indulatoknak, melyek a drogfogyasztást és néha a gyógyítást övezik, a betegek láthatják a kárát. Tudomása szerint a kábítószer-fogyasztókat kezelő osztályok a törvényt betartják, probléma a sürgősségi ellátást végző orvosok, egészségügyi dolgozók esetében van.

A MOK egyelőre várja az állásfoglalásokat, s felhívta tagjai figyelmét, hogy drogbetegek ellátása esetén nem kötelességük a feljelentés. Ezzel persze nem adtak választ az alapkérdésre, amely nem az orvosok feljelentési kötelezettségére, hanem a rendőrségi bejelentés jogszerűségére vonatkozott. A HVG információi szerint az LB elnöke magánlevélben válaszolt a MOK-nak. Ennek tartalmáról az LB-n nem nyilatkoznak. Értesüléseink szerint állásfoglalást nem hoznak, valószínűleg azt javasolják, hogy a kamara forduljon az igazságügyi és a belügyminiszterhez. Megoldást jelenthetne az is, ha a Legfőbb Ügyészség iránymutatást adna ki, ezzel ugyanis már nyomozati szakban segíteni lehetne a jelenlegi tanácstalanságon. Egy név nélkül nyilatkozó főbíró mindenesetre – hangsúlyozottan egyéni véleményként – kifejtette: alapesetben az orvosi titoktartást erősebb érdeknek tartja, mint a büntetőeljárás megindításához fűződőt.

© Copyright 2001, 2001 HVG.


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.