DAATH

Minden kijárat bejárat valahova máshová.

Tom Stoppard

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


Kategória:

Cikk


Kiadó:

Népszabadság


Kiadás éve:

2000 / 2000



Beküldő:

Minstrel


Szerkesztő:

Minstrel



Nyomtatható változat


Felkerülés ideje:

2001. február 21.


Utolsó módosítás:

2015. március 29.



Érdeklődés:

20160 letöltés
53 szavazat


Súlyozott pontszám:

4.36 pont


Szavazatok aránya:

62% kiváló
25% jó
6% átlagos
2% rossz
6% borzasztó



Értékelés:

kiváló

átlagos
rossz
borzasztó




Felmérés: Online teszt az iskolai drogmegelőzésről (magyar)
Felmérés: DMT entity encounter study (angol)
Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


Féderer Ágnes:

Marihuána cha-cha-cha

„Zeng a dal, Árgentinától Peruig, tudják már, marihuána cha-cha-cha.” A sláger ismerős lehet az idősebbeknek, de az egészen fiataloknak is. Igaz, Ákos Stefi 1958-ban még Mariguánáról énekelt. Aztán az Anima Sound System – feldolgozva a régi dalt – nemrég „kijavította” ezt a g betűt, és így a hangfalakból mostanában marihuána szól. Viccből is, lázadásból is. Gesztusféle ez, a tiltás ellen. Az egykori NDK-s szerző dala egyébként az egész szocialista táborban óriási sikert aratott. A dalhoz kötődő legenda szerint Mariguána egy képzeletbeli, egzotikus dél-amerikai sziget volt, olyan hely, ahová sokan vágynak.

Két évvel ezelőtt a hollandiai Maastrichtban találkoztam össze a zágrábi Benjaminnal. Az akkor 35 éves fiatalember az amszterdami egyetem elismert kutatója volt. Elképedve hallgattuk az előadását, amit így kezdett: – Húsz éve rendszeresen fogyasztok marihuánát. A fű csak akkor kezdő lépés például a heroinhoz, ha kriminalizálják a fogyasztását. Senki nem akar drága és ártó droghoz jutni, ha van olyan szer, amely kevésbé veszélyes az egészségre, mint a rendszeres alkoholfogyasztás, és szabadon megvásárolható.

Segít-e a tiltás?

Hittük is, nem is, amit mondott. De mostanában egyre gyakrabban eszembe jutnak a szavai.

Mintha mozdulna valami nálunk. A döbbent csend, kínos hallgatás után, amely Európa legszigorúbb drogtörvényének megszületését kísérte, most alkotmánybírósági beadvány készül a kenderszármazékok büntetőjogi tilalmának feloldásáról. Megjelent egy könyv, amely nyíltan népszerűsíti a kendert és a marihuánát. És napvilágot látott az a tanulmány, amelyben egy magyar orvos komoly vizsgálatokra alapozva határozottan kimondja: a marihuána fogyasztása csak csekély mértékben káros az egészségre.

Úgy tűnik, Európában is időszerű ez a téma. Míg nálunk egy füves cigaretta elszívását akár börtönbüntetéssel is megtorolhatják, Nyugat-Európa jelentős részéről elmondható, hogy a marihuána birtoklása, kisebb adagjának adásvétele nem tartozik már a büntetendő cselekmények közé. Sőt. Októberben a svájci kormány – a kialakult társadalmi konszenzusra hivatkozva – ajánlást tett a kenderszármazékok, a marihuána és a hasis fogyasztásának felszabadítására. És ha netán ezt az ottani parlament is jóváhagyja majd, Svájcban a marihuána legális, szabadon elérhető droggá változik. Hasonló tendencia figyelhető meg más államokban is: Hollandiában még 1976-ban enyhítették a „lágy” drogokra vonatkozó szabályozást, Spanyolországban 1983 óta nem büntetendő a kenderszármazékok fogyasztása. Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság 1994-ben úgy döntött: a marihuánára vonatkozó szabályozást óvatosan liberalizálni kell. 1996-ban a luxemburgi parlament is dekriminalizálta a kenderféléket, a belga kormány évek óta ugyanezt mérlegeli, de Franciaországban is napirenden van a téma. Ausztriában pedig a könyvesboltokban szabadon megvásárolhatók olyan kiadványok, amelyek leírják, hogyan kell kendert termeszteni.

Európa elismeri, hogy a marihuána a leggyakrabban fogyasztott drog. Az European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) uniós szervezet legfrissebb adatai szerint minden ötödik, tehát körülbelül 45 millió uniós polgár, a 15-64 évesek 18 százaléka legalább egyszer kipróbálta már a marihuánát. Hogyan hat mindez nálunk?

A magyar társadalom többségének ítélete drogügyekben egyértelmű: aki drogozik bűnös, sőt bűnöző. A TV 2 Napló című műsorának egyik legutóbbi adásában arra a kérdésre lehetett szavazni: Ön szigorítaná-e a jelenlegi drogtörvényünket? A válaszadók több mint hetven százaléka hívta az igent jelentő telefonszámot. Nyilván anélkül, hogy alaposabban végiggondolta volna, mire is szavaz. Az emberek többségének valószínűleg fogalma sincs róla, nálunk a drogfogyasztókat is évekig tartó börtönbüntetéssel fenyegetik. A drog még mindig inkább tabutéma, hallgatni illik róla, vagy azonnal elutasítani. Pedig. Homokba dughatjuk a fejünket, akkor is igaz: a 15-30 éves korosztály jelentős részének benne van az életében a drog. Vagy úgy, hogy barátai, ismerősei fogyasztják, vagy úgy, hogy maga is kipróbálja. A legnagyobb baj, hogy nincs kivel beszélniük minderről.

A marihuánát a kenderből állítják elő. A növény megszárított virága, levele és szára a marihuána, míg a hasist az érett növény virágzatát és felső leveleit fedő ragacsos, aranyszínű, jellegzetes illatú gyantából préselik. A kender legfontosabb molekulái a cannabinolok, amelyekből legalább 60-féle ismert. Ezek közül a pszichoaktív hatásokért felelős 9-delta-tetrahydrocannabinol (THC) a leghírhedtebb. A hasis THC-tartalma átlagosan 2-20 százalék, a marihuánáé 0,5-5. A hasisból és a marihuánából dohánnyal keverve cigarettát, úgynevezett jointot sodornak, de elszívhatók vízipipából is. Esetleg italokhoz, ételekhez keverik, például süteményekbe. (Dr. Barth Ákos)

– A felnőttek szó nélkül elmennek amellett, hogy a mai fiatalok társas kapcsolataiban, közösségi életében milyen fontos szerepe van a füvezésnek – vélekedik dr. Barth Ákos, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet orvosa. – A 17-23 évesek igen sokat tudnak a drogokról, de ez a tudás egyfajta generációs titokká vált. Mert falakba ütköznek, ha a szubkultúrájukon kívül próbálnak beszélni róla. Fenyegetést, elutasítást, büntetést kapnak. A felvilágosító, propagandakiadványokon pedig csak nevetnek. Mert ezek többségét álszent módon úgy építik fel, hogy egy sorban összefoglalják a drog pozitív hatásait, a következő fél oldal pedig a negatívumokról szól. Azt, aki kipróbált már valamilyen szert, és netán jól érezte magát tőle, így nem lehet meggyőzni. Elrettenteni. Neki egészen másféle, személyes tapasztalatai vannak, amelyeknek bizony jobban hisz.

Van-e kockázat?

A Buksz (Budapesti Könyvszemle) című lap idei őszi számában látott napvilágot dr. Sándor Gábor A füstje nagyobb vagy a lángja? című tanulmánya, amely a marihuánaszívás veszélyeiről szól. A Közép-európai Egyetem belgyógyász szakképesítésű orvosa a világ legnevesebb kutatóinak adataira támaszkodva ad öszszefoglaló elemzést, amely – először Magyarországon – világosan, határozottan kimondja, hogy a marihuána használata csekély mértékben veszélyezteti az egészséget.

„Mindenkinek joga van a marihuánával kapcsolatos korrekt információkra. De milliók ki is próbálják a marihuánát, és megállapítják, hogy az sem a pokolba, sem a mennyországba nem juttatja őket. Milliók szívják alkalmanként csak azért, mert hatása alatt egyszerűen jól érzik magukat. Ahhoz, hogy a marihuánával kapcsolatos problémák megoldásához közelebb jussunk, tán hatékonyabb valós tényeket mérlegelve megérteni mindezen milliók viselkedését, semmint pálcát törni fölöttük” – írja a szerző.

Sándor Gábor tanulmányában nincs egyetlen olyan mondat sem, amely azt sugallná, nosza, rajta, mindenki füvezzen, mert az nagyon jó dolog. ő csupán azt vállalta, hogy sorra veszi, mérlegeli a már ismert tényeket, kutatási eredményeket. De ehhez nem kis bátorság kell nálunk, mint Konrád György író esetében is láttuk, aki nem kis feltűnést kelletett amikor 1994-ben nyílt levélben kérte a Parlamentet, hogy legalizálja a marihuana fogyasztást.

Sándor Gábor abból indult ki, hogy ha marihuána illegális drog, és a fogyasztását a törvényhozók szigorúan tiltják, akkor tehát azt az egyénre és a közösségre egyaránt veszélyesnek tartják. Mitől is lehet ilyen veszélyes valami? Attól, ha a fogyasztása jelentős testi, lelki károsodásokat okoz, és ezáltal az egész közösség jóléte kerül veszélybe. Igen ám, de mindez az alkoholra, sőt még a dohányzásra is igaz. Jó, akkor a marihuána biztosan sokkal súlyosabb problémákat okoz, már oly mértékben károsítja az egészséget, hogy ez indokolja a drákói szigort és a szabadságjogok korlátozását. Mégis. Sok millió ember szív füves cigarettát, dacolva a kormányok büntetésével. Sok millió ember használ marihuánát, noha a kormányok milliókat költenek arra, hogy meggyőzzék őket ennek veszélyeiről.

Valójában mennyire kockáztatja az egészségét az, aki marihuánát használ?

Ez a kérdés egyébként már több mint száz évvel ezelőtt felvetődött, amikor az angol kormány Indiában vizsgálatot kezdeményezett a kenderszívás kockázatainak felmérésére. „Ma – írja Sándor Gábor –, áttekintve az orvosi irodalmat, az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit, a kérdésre reális, racionális válasz adható még akkor is, ha a különböző vizsgálatok eredményei sokszor ellentmondásosak.” Lássuk.

A marihuána hatására kellemes, euforikus állapot alakul ki. Gyakori a társas jókedv, a kirobbanó nevetés. Az érzékelés intenzívebbé válik: a színek csillogóbbak, mélyebbek, a hangok élénkebbek, a formák szokatlannak, érdekesebbnek látszanak. Az idő lassabban múlik, tíz perc egy órának tűnhet, az itt és most érzése válik fontossá. És mindez úgy történik, hogy közben a személy önkontrollja, realitásérzéke megmarad. A pszichés hatások átlagosan 2-4 óra alatt megszűnnek, ezt többnyire álmosság, esetleg éhségérzet – édesség utáni vágy – követi. Sándor Gábor összefoglalója is leszögezi, hogy az orvosi irodalom nem ismer olyan esetet, amikor valaki marihuánamérgezésben halt volna meg. Ezt a drogot lehetetlen túladagolni, hiszen a hatásos és a halálos dózis közötti különbség körülbelül húszezerszeres.

– Régóta tudjuk, hogy az alkalmi fűszívás orvosi szempontból gyakorlatilag veszélytelen – mondja dr. Barth Ákos is. – Ám mind az alkalmi, mind az intenzív marihuánafogyasztásnak lehetnek azért bizonyos következményei, mellékhatásai.

Előfordulhat, hogy a fogyasztó utólag heves szorongást érez, sőt akár pánikot is. Mindez viszonylag gyorsan oldódhat. A marihuána hatására lassul a reakcióidő, gyengül a figyelem. Ezért mondják azt, fogyasztása után nem tanácsos például autót vezetni. Ma már több elfogadott kutatás bizonyítja azonban: valós forgalmi körülmények között a nagy dózisú marihuána is kevesebb vezetési problémát okoz, hiszen óvatossá tesz, míg már a csekély mennyiségű alkohol is vakmerő manőverekre késztethet.

A drog szó holland származású. Az idegen szavak szótára szerint elsődleges jelentése: növényi vagy állati eredetű anyag, amely gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas vegyületeket tartalmaz. Ennek alapján tehát sok minden ide sorolható, például a különféle gyógyszerek, de a kávé, tea és az alkohol is. A francia-német drogéria szó is olyan üzletet jelentett eredetileg, amelyben vény nélküli gyógyszereket, vegyszereket, egészségügyi és piperecikkeket, valamint háztartási dolgokat árusítanak. Ma inkább úgy mondjuk: illatszerbolt. A drog szót mindezek ellenére a legtöbb nyelven leginkább csak a kábítószerek szinonimájaként használják. A lágy drogok: marihuána, hasis. A kemény drogok: heroin, kokain. A szintetikus drogok: speed, extasy, LSD. (Dr. Zacher Gábor)

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuánát fogyasztók világszerte főleg fiatalok, akik általában csak a húszas éveik végéig, és alkalmilag, azaz hetente, havonta egyszer, kétszer használnak marihuánát, ezért függőség nem alakul ki náluk. De mi van azokkal, akik hosszú ideig, nagy mennyiségben füveznek, naponta mondjuk, több mint hat jointot szívnak. A kutatások azt bizonyítják, hogy még esetükben sincs szó olyan súlyos függőségről, mint amilyet az alkoholistáknál, heroinistáknál tapasztalhatunk. Az elvonás sem jár együtt életveszéllyel, legfeljebb álmatlanság, szorongás, remegés lép fel.

Azok a nagy felmérések, amelyeket Görögországban, Amerikában és persze Costa Ricában meg Jamaicában – ahol a marihuána intenzív használata valóban a mindennapi élet része – végeztek el, azt igazolták, hogy még a nagyon hosszú ideig tartó, gyakori marihuánaszívás sem okoz értelmi, érzelmi hanyatlást, a fogyasztó képes a rendszeres, normális munkára, szociális kapcsolatai sem romlanak.

Belépő-e vagy nem?

A vitatott holland példa, azaz a szabadjára engedett lágy drogozás tapasztalatai pedig azt bizonyítják, a lehetőség nem egyenlő azzal, hogy mindenki drogos lesz. Számtalan vizsgálattal összehasonlították már a holland és amerikai fiatalok drogfogyasztását. Amerika azért jó ellenpéldának, mert ott régóta szigorúan tiltják, büntetik a marihuána fogyasztását. (Megjegyzendő: a mi drogtörvényünknél azért jóval enyhébben.) A végeredmény mindig ugyanaz: a holland tizenévesek kisebb valószínűséggel kóstolják meg a marihuánát, mint amerikai kortársaik. Az amerikai fiatalok közül sokkal többen próbálkoznak kokainnal, mint a hollandok. Hollandiában az elmúlt évtizedekben csökkent a kemény drogosok száma.

De van itt még valami. A marihuána azért is veszélyes, állítják sokan, mert belépődrog, az első lépcsőfok. A drogkarrier kezdete.

Jack Herer A császár meztelen (a kender hiteles története és a marihuána betiltása, avagy hogyan mentheti meg a kender a világot!) című könyve nemrég nálunk is megjelent. A korabeli dokumentumokkal bőven illusztrált kultuszkiadvány érdekes elméleten alapszik. Az Oregon államban élő Herer, aki részt vett a hippimozgalomban, mára pedig harcos környezetvédővé vált, úgy gondolja ugyanis: a kendert a harmincas évek Amerikájában nem a virágából előállítható „fű” hatásai miatt tették tiltólistára, hanem azért, mert a kötél, vászon, papír, festék, illetve természetes műanyagok, például celluloid gyártásában felhasznált növény az akkor beindult nejlongyártás felfutását akadályozta. Ezzel pedig bizonyos szén- és kőolaj-vállalkozók, vegyiparikonszern-tulajdonosok, továbbá papírgyártók vagyonának gyors gyarapodását is veszélyeztette. Ezért Herer szerint a kenderellenes lobbi hisztérikus propaganda-hadjárataival elérte, hogy a kongresszus 1937-ben elfogadta a marihuánaadó-törvényt, amelynek hatására nem volt már kifizetődő ipari célra kendert termelni.

Herer döbbenetes tényeket tár fel könyvében, például: 1850-1937-ig az amerikai gyógyszerkönyv a cannabist elsődleges orvosságként sorolta fel több mint száz különféle betegségre vagy kóros állapotra. Aztán, amikor a hatvanas években az amerikai fiatalok milliói szívtak lázadásuk jeleként füves cigarettát, és újra fellángoltak a kenderviták, amerikai tudósok, orvosok hada mutatott fel pozitív eredményeket a marihuána fogyasztásáról. A kutatásaik ugyanis azt bizonyították: a cannabis alkalmas lehet az asztma, a zöldhályog, a kemoterápiás eredetű hányinger, az anorexia, a daganatos betegségek és az epilepszia, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, izomsorvadás, migrén gyógyítására.

Herer emlékeztet arra is, hogy számos nagyra tartott, elismert, népszerű művész fogyasztott – bevallottan – marihuánát, például: Lewis Carrol – emlékezzünk csak az Alice Csodaországban című regényében vízipipát szívó hernyóra –, Victor Hugo, Alexandre Dumas, Emile Zola, Louis Armstrong, Duke Ellington, a Beatles és a Rolling Stones tagjai, David Bowie, Iggy Pop stb. Napestig sorolhatnánk őket. A műveiket, zenéjüket elfogadjuk. Az alkotót, aki marihuánát fogyaszt, elutasítjuk.

– Hosszú évek óta gyógyítok drogosokat – mondja dr. Barth Ákos. – Kórházba kilencven százalékban ópiátosok kerülnek. Közülük valóban sokan elmondják: korábban füveztek. A kipróbálók egy-két százaléka lesz azonban csak rendszeres használó, ők általában két-három évig drogoznak. Aztán sikeresen leállnak. Még kevesebben vannak tehát, akik tényleg függővé válnak. A nagy kérdés, hogy miért? Azaz: miért éppen ők? Az orvostudomány ma már ismeri a függő személyiség fogalmát. A marihuána fogyasztása tulajdonképpen öngyógyítás, hiszen a hatása enyhíti a fóbiákat, pszichés panaszokat. Akinek ez egy idő után nem elég, valóban átléphet az ópiátokra, amelyek szorongásoldó hatása még erősebb, jobb. A függő, önállótlan személyiséget könnyen csapdába ejti a drog. Mert látszólag segít rajta, úgy tűnhet, megoldja az életét. S mire észbe kap, sokszor már valóban nincs visszaút. Ám arra, hogy a marihuána fogyasztása automatikusan más drogokat is magával hozna, még soha, senki, semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni. Pedig sokan próbálkoztak vele.

– Tény: a marihuána drog. Javasolt fogyasztása nulla gramm. Minden, ami efölött van, káros az egészségre – vélekedik dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályának főorvosa. – De. Abban egyetértek, hogy óvatos fogyasztása kevésbé ártalmas, mint más drogoké, akár az alkoholt, akár a keményebb kábítószereket nézzük. Viszont én úgy tapasztalom, hogy aki már egyszer, kétszer „betépett” a marihuánától, annak nagyobb az esélye arra, hogy kipróbáljon más, keményebb kábítószereket is. A marihuána fokozhatja az „élvezetkereső” magatartást. A tiltó törvények azonban valóban nem segítenek. Az osztályunkon az idén csökkent például a drogtúladagolásos – nem marihuánáról van persze szó – esetek száma. Ebből levonhatnánk azt a következtetést is: a törvény elrettentése sikeres. De azt is, a drogosok félnek orvoshoz fordulni.

Ma már talán viccesnek tűnik, de tény: Amerikában az 1800-as évek végén a kenderszármazékokat kábítószerfüggés és alkoholbetegség gyógyítására is használták.

Tiltás, tűrés, büntetés vagy realizmus?

– A drogmentes világ csak illúzió – mondja dr. Barth Ákos. – Az egyik legfontosabb teendőnk, hogy egyértelművé tegyük, megértessük, milyen különbségek vannak a drogok hatásai, veszélyei között. Ideje szembenéznünk a valósággal.

– A marihuána hatóanyagaiból olyan gyógyszerek készülhetnének, amelyeket az AIDS-es, anorexiás stb. betegek ellenőrzött körülmények között kapnának meg, például úgy, mint a morfiumot a daganatosok – vélekedik dr. Zacher Gábor. – De hogy a marihuána szabadon szívható legyen? Erre még nem érett meg az alapvető higiénés kérdésekben is elmaradott magyar társadalom. Tudja mit, a nyugdíjazásom előtt, úgy 25-30 év múlva kérdezzen meg újra róla. Lehet, hogy akkor másképp válaszolok majd.

A Társaság a Szabadságjogokért szervezet nem vár addig: a jövő év elején Alkotmánybírósághoz fordul a kenderszármazékok büntetőjogi tiltása miatt.

Megjegyzendő, hogy a modern módszerekkel végzett, átfogó, nagy világkutatások nem is hoztak sok újat a témában. Az angol kormány által indított, már említett, több mint száz évvel ezelőtti indiai vizsgálat konklúziója is az volt ugyanis: a mértékkel szívott marihuána nem okoz több bajt, mint a mértékkel fogyasztott whisky.

© Copyright 2000, 2000 Népszabadság.


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.