DAATH

Semmilyen hatalom, legyen akár egyházi, akár világi, nem tűrheti el annak megértését, hogy mindannyian Isten vagyunk álruhában, és hogy legbelső, legkülső, legvégső Énünk halhatatlan. Ezért kellett Jézussal is végezniük.

Alan W. Watts

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


Kategória:

Cikk


Kiadó:

Magyar Narancs


Kiadás éve:

2002 / 2002



Beküldő:

Minstrel


Szerkesztő:

Minstrel



Nyomtatható változat


Felkerülés ideje:

2003. január 17.


Utolsó módosítás:

2003. január 17.



Érdeklődés:

9775 letöltés
16 szavazat


Súlyozott pontszám:

4.41 pont


Szavazatok aránya:

50% kiváló
44% jó
6% átlagos
0% rossz
0% borzasztó



Értékelés:

kiváló

átlagos
rossz
borzasztó




Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


Miklósi Gábor:

Fű alatt

Enyhülnek a Btk. drogrendelkezései

Ismét módosulnak a kábítószerrel foglalkozó jogszabályok, miután a kabinet a kormányprogramban ígértekkel összhangban kezdeményezte, hogy az Országgyűlés lényegében törölje a Büntető törvénykönyv (Btk.) 1999-ben életbe lépett szigorításait. Ha „Európa legszigorúbb drogtörvénye” mást nem is, azt mindenképpen elősegítette, hogy széles, az enyhítést támogató szakmai konszenzus jöjjön létre. A jogalkotók most idehaza is meghajolni látszanak: a büntetőjog hatástalan a droggal szemben.

A drogkérdés megítélését jól mutatja, hogy bár az Igazságügyi Minisztériumban (IM) már régen elkészült a törvénymódosítást tartalmazó előterjesztés, azt a kormány csak az önkormányzati választásokat követő első, múlt keddi ülésén tárgyalta. Mivel a változás csak jövőre lép életbe, négy év múltán ezen a pár héten már valóban semmi nem múlt. A kormányülést követő sajtótájékoztatón az igazságügyi tárca vezetője – az IM-javaslathoz hasonlóan – próbálta előre megvédeni a törvénymódosítást a várható támadásoktól, mondván, az nem tekinthető enyhítésnek, csupán „egy célszerű eszközt adtunk a hatóság kezébe”. A kormány óvatos optimizmusát jelzi a hazai drogszcéna változásának talán legbiztatóbb momentuma is: a nyár végén Bárándy Péter miniszter úgy fogalmazott, hogy a hazai közvélemény egyelőre még nem fogadna el egy, a jelenleginél határozottabb drogliberalizációs lépést.

A mostani változás legfontosabb eleme az, hogy bővíti a büntetőjogi útról elterelhetők körét: míg az 1999 márciusa óta hatályos rendelkezés szerint csak az igazságügyi orvos szakértő szerint kábítószerfüggőnek minősülő felhasználók választhatták, hogy magukat gyógykezelésnek alávetve mentesüljenek a jogkövetkezmények alól, hamarosan a lebukott alkalmi fogyasztók előtt is újra megnyílik az orvosi út lehetősége. A mostani módosításról szóló döntésben minden bizonnyal közrejátszott, hogy az előző kormány idején bevezetett szigorítással nem sikerült elérni sem a kábítószerfüggők, sem az alkalmi drogfogyasztók számának csökkenését. Az értelmetlen szigor eredményeként máig őrizetbe vételre, hónapokig tartó igazságszolgáltatási vegzatúrára számíthat, aki a tiltott szerekből akár csekély mennyiséget is a szervezetébe juttat. A kormányülés után Bárándy hangsúlyozta: a büntetőeljárás kötelező végigvitele romboló hatású, mert egy egész életpályát téríthet el a fogyasztói magatartás miatt, olyan szubkultúrába nyomva le a droghasználót, ahonnan már nincs visszaút. A Btk. szerinte nem érheti így el a bűncselekmények számának csökkentését, ahogy azt sem, hogy csökkenjen a bűnismétlés veszélye.

A másik lényeges fejlemény, hogy a csak fogyasztók esetében maga a kábítószer-fogyasztás – a megszerzéssel és a tartással szemben – a jövőben nem minősül majd büntetendő magatartásnak. Ennek az a jelentősége, hogy mostanáig elvileg a fogyasztás (tehát bűncselekmény) elősegítésére irányuló, büntetendő tevékenységnek minősültek azok az ártalomcsökkentő szolgáltatások, amelyeknek a segítségével a drogosok például steril tűhöz, fecskendőhöz juthattak. A jogszabály változásával a függőknek nem kell majd attól tartaniuk, hogy a nyomozók a tűcserés központokon keresztül érik utol őket, és megnőhet a bizalom az ellátórendszer iránt.

A büntető jogszabályok enyhítését állásfoglalásban üdvözli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezet, amely annak idején igen keményen bírálta az Orbán-kormány által bevezetett szigorítást. A TASZ egyetért az elterelés lehetőségének kiszélesítésével, valamint a terjesztői magatartás indokolatlan szigorának enyhítésével: megszűnik például az üzletszerűen elkövetett terjesztés minősített esete, mivel ezt a magatartást a kereskedés és a forgalomba hozatal kellő szankcionálásával a törvény már amúgy is lefedte. Az 1999 előtti helyzethez képest a most benyújtott törvényjavaslat egyetlen látványos újdonsága is a terjesztéssel kapcsolatos. A különböző terjesztői magatartások ugyanis ezentúl differenciált megítélés alá esnek, és a jogszabályi környezet is tükrözni fogja, hogy nem vonhat maga után azonos büntetést, ha valaki a néhány hónappal fiatalabb, még nem nagykorú barátját kínálja meg egy spanglival, vagy ha valaki szándékosan iskoláskorúak körében árusít illegális szereket.

A Btk.-módosítással kapcsolatos drogpolitikai kifogásait a TASZ két fő pontba sűrítette. Felróják, hogy a jogszabályok továbbra sem tesznek különbséget az egyes illegális drogok között, pedig sem az egészségkárosító hatás, sem a társadalmi veszélyesség nem indokolja, hogy például a heroin és a marihuána azonos megítélés alá essen. A racionálisabb drogpolitikáért küzdő szervezet fájlalja továbbá, hogy a jogalkotó fenntartja a kábítószer-fogyasztók üldözését, mivel az sem a drogfogyasztási szokásokat, sem az azzal összefüggő statisztikákat nem befolyásolja kedvezően. (Igaz, 2000-ben a felmérések szerint a tizenévesek körében nem nőtt a tiltott szereket kipróbálók aránya, ám ez inkább az előző évben bevezetett szigorítás lélektani hatásának tudható be: a megkérdezettek valószínűleg kevésbé voltak őszinték, mint korábban, 2001-ben pedig ismét nőtt a droggal már kapcsolatba kerültek aránya.) A fogyasztók büntetőjogi fenyegetettségének változatlanul hagyása a TASZ álláspontja szerint értelmetlen, mert sem a drogfüggő betegek, sem a kíváncsi középiskolások nem a paragrafusok mérlegelésével döntik el, hogy drogozzanak-e.

A szigorú jogszabályok nemcsak a büntetőjogi eljárásba vont fiataloknak, hanem – Németh Zsolt rendőr alezredes véleménye szerint – a rendőrségnek is komoly gondokat okoznak. A Rendőrtiszti Főiskola docense a drogfogyasztás büntetőjogi kezelését zsákutcának tartja, és úgy látja, hogy a fogyasztók üldözésével, a mégoly látványos diszkórazziák sorával valójában nem sikerült a terjesztők nyomára bukkanni, miközben mindez fölöslegesen vont el kapacitást a fontosabb rendőri feladatoktól. A rendőrök jellemzően a kisebb kihívást jelentő, fogyasztási cselekményekre koncentrálnak – erre utal az is, hogy a kábítószeres eljárások hatvan-hetven százaléka kizárólag a tiltott szerek tartása vagy fogyasztása miatt indult. A jogalkalmazásban a Hollandiában már megvalósult szemléletváltozásra van szükség, hogy a legalitás (a törvények fölösleges iratgyártásban megnyilvánuló betű szerinti betartása) helyett az opportunitás (a társadalmi hasznosság) legyen a fő szempont – állítja Németh Zsolt. Ennek azonban az a feltétele, hogy javuljon a hatóságok felkészültsége, és ennek eredményeként kialakuljon, illetve nőjön a bűnüldözők iránti bizalom: „Nem lehet ostorral kezelni a fiatalokat, mert az eredmény katasztrofális.”

A Társaság a Szabadságjogokért a drogpolitikával kapcsolatos társadalmi kampánya keretében ötrészes, egész oldalas, fizetett hirdetésekből álló sorozatot kívánt megjelentetni a HVG-ben. A hazai drogtörvény kudarcát, a szigorú tiltáson alapuló drogpolitika eredménytelenségét és a marihuánához kötődő tévhiteket taglaló hirdetésekkel a szervezet azért szerette volna álláspontját szélesebb körhöz eljuttatni, hogy a drogokról folyó társadalmi párbeszéd a jelenlegi érzelmi-politikai helyett racionálisabb és tényszerűbb alapokra helyeződjék. Amint arról néhány hete az Index internetes portál már beszámolt, a HVG elutasította az amerikai mintájú, adatokkal, grafikonokkal, táblázatokkal és forrásmegjelöléssel ellátott hirdetések megjelentetését. A TASZ jogásza elfogadja, de furcsállja a döntést, mivel a lap saját anyagai is rendre egy átgondoltabb, liberálisabb szabályozást sürgető álláspontot képviselnek. Dénes Balázs ugyanakkor sérelmezi, hogy a HVG-nél nem voltak hajlandók írásban közölni az elutasítás okait: a ködösítés szerinte sajnálatosan tükrözi a drogkérdést övező diskurzus egészét. Pedig a hetilap munkatársainak lett volna mire hivatkozniuk: a közlésre szánt adatsorok némelyike, például a függőség, az elvonás és a felépülés számszerűsített adatait feltüntető grafikon a TASZ által meg-adott formában vitatható. A HVG főszerkesztője, Lipovecz Iván a Narancs kérdésére azonban nem erre, hanem közelebbről meg nem nevezett üzletpolitikai érdekekre hivatkozott. A hazai sajtópiac egyik legizmosabb szereplőjének pozícióit valószínűleg nem ásta volna alá a TASZ (mellesleg piaci áron megvásárolni kívánt) hirdetéssorozata, bár lehetséges, hogy csak nem akarták az ősszel amúgy is visszafogottabban hirdető sörgyárak marketingeseit az agyvérzés veszélyének kitenni, amikor megpillantják a „Több értelme van-e a marihuánafogyasztókat bebörtönözni, mint a sörivókat?” kérdést. A HVG-ben mindenesetre jó helyen lett volna a hirdetés: véleményformáló erejüket jelzi, hogy utóbb a 168 óra egyebek mellett éppen arra hivatkozva utasította el a TASZ anyagának közlését, hogy számukra a konkurens hetilap a zsinórmérce.

Az elutasított hirdetések a www.tasz.hu weboldalon tekinthetők meg.

© Copyright 2002, 2002 Magyar Narancs.


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.