 |
tester hozzászólásai (51 - 150)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | Jó lenne tudni a szirupok összetételét is, a neve nem igazán elég.
Házilag könnyebb a PDA vagy az oat flakes agar. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | fullspeed:
valamiért nagyon nem akar beindulni a spóra/LC szalmán, nekem sem jött össze és több helyen is olvastam hogy másnak sem, igaz hogy olyat is lehet olvasni hogy vkinek így is működött.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Be, csak a következő évet nem éli meg. Bár Bár az is lehet... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | shroomy:
az szép, nálam a 7. már csak nagyon kínlódva ment le. Mi volt a táptlaj?
kep:
Elárulod a diós sütid receptjét?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hadox:
Átlagos körülmények között nem kell a hőmérséklet ingadozással foglalkozni, de konkrét számokat nem hiszem hogy lehetne mondani.
graveworm:
Max 5-ször szokták ezt megcsinálni, de attól is függ hogy mivel kezdődik az egész, meg hogy mi a cél.
Ha 1:10-hez arányt használsz ami relatíve biztonságos és gyors is, akkor:
1l gabona->10l gabona-> 100l gabona-> 1000l szubsztrát (fűrészpor, szalma, komposzt stb) -> kinti ágyások
de el lehet menni 1000 meg 10 000 liter gabonáig is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biztos hogy friss gombára értették.
A Psilocybe cubensis fajon belül nincsenek nagy eltérések a "fajták" közt, és ezek inkább fantázianevek mint fajták amúgy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem para, sőt inkább a víz lenne a para, nemtudom hogy felmelegszik e annyira mint a gőz a nyomás alatt.
A kukta aljának vastagságától függ hogy kell e az üvegek alá valami, mert ha nem akkor túlságosan felmelegszik és elrepeszti az üvegeket, de a jobbfajta kuktáknak szendvicstalpa van és jobban eloszlik a hő az egész testen.
Ki kell próbálni.
Én nem használok egyébként, de volt olyan kukta amiben kellett.
Sütőzacsinál is jobb ha van alatta valami fémkosár, mert ha megolvad az alján a forrasztás, könnyebben kiszakad.
Meg a kosárral kivenni/mozgatni is egyszerűbb miután kész lett. Elég szar amikor 10 liter szalmástrágya vagy fűrészpor landol a padlóra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De tán fanaticusz ötlete volt a recept.
Régebben is használtak már üvegekben gabonát, de annak a sterilizálásához kukta kellett és nem fejlődtek rajta termőtestek csak takaróréteggel, vagy ha tovább oltották trágyába.
A PF recepthez nem kell kukta, elég főzni, és le is terem rajta a gomba.
Sajna nem gyűjtöttem ki a forrásokat amikor találkoztam velük, de nekem az állt össze, hogy az elején nem is hozta nyílvánosságra a süti receptet, csak árulta kikeverve a teket meg a fecsiket.
Aztán elkapták, meghurcolták kicsit, az utolsó posztjai már elég szánalmasak voltak, oldalakon keresztül magát sajnálta meg a receptet fényezte.
Kár hogy miután valakit bannolnak vagy törli magát egy fórumról, már nem lehet rákeresni hogy mit is írt a hogyishívják.
De az eset kapcsán legalább kiderült, hogy a spóra és a micélium sem tartalmaz tiltott anyagot a hifacsomók megjelenéséig, azokban viszont már kimutatható.
http://www.seanet.com/~rwmcpherson/pfcase.html
http://www.fungifun.org/fanaticus/notice.php?ref=/fanaticus/index.htm |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szívesen.
Szerintem kell az a glovebox az agarhoz, de nem feltétlen kell fertőtleníteni.
Ki lehet mosni hipós vízzel, kiöblíteni, betenni az eszközöket. A pengét még kint lángsterilizálni, és még melegen berakni a gloveboxba.
Kb 10 perc alatt a levegőben lévő kosz a glovebox nedves falaira tapad, a szike meg lehűl.
Vagy ha nagyon muszáj a gloveboxon belül egy öngyújtóval átfutni rajta.
A cubensis spórák víz alatt, keverés vagy rázás nélkül is kicsíráznak úgyhogy nem hiszem hogy a lecsapódó pára lenne a gond.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Korrupt:
a sima rizsliszt gyorsrizs, vagy egyszerű fehér rizs? Lehet, hogy amiatt nem lett olyan potens, az még mindig vitatott hogy a kékülésnek mennyire van köze a hatóanyag tartalomhoz, (vannak olyan aktív fajok is amik nem kékülnek). Vagy ha mélyebben bele akarsz menni, a metol nevű anyaggal lehet erőteljesebbé tenni ezt a kékülést, hogy kiderüljön hogy tényleg ha tényleg nincs benne indol alapú aminosav vagy mi.
Roppanósra szárítást télen radiátoron is meg lehet csinálni, az a 40-50 fok nemhiszem hogy ártana. A macskaalom lehet hogy már megszívta magát vízzel, ha előtte beteszed a sütőbe újra aktív lesz.
Ugyanez igaz a bioluxos alomra is, ha kisütöd fel fogja venni a levegő nedvességét, mint minden más hasonló kőzet.
Ha magas marad a víztartalma, és fagyasztás után felenged, már lehet hogy nem érdemes vissza tenni a hűtőbe, egyébként nem hiszem hogy baja lenne.
A száraz de hajlékony gombák is elállnak egy jódarabig, nálam több mint egy évig.
Shroomy:
a párás/alkoholgőzös elméletben én nem hiszek, a csírázás elmaradásának viszont sok oka lehet.
Az agar tápanyagtartalma sztem nem nyom sokat a latba, a spórák minimális tápanyagtartalom mellett is kicsíráznak.
Lehet h karamellizáció, sokáig volt sterilizálva a táptalaj, kaparásnál alkohol került a spórára a pengéről, vagy ha lángsterilizált és nem lett lehűtve, akkor megsütötte őket stb. Lehet h nincs elég víz, meg igazából nagyon sok minden lehet, minden körülményt meg csak te ismerhetsz.
Légmentesen van lezárva az agar vagy van gázcsere?
Fecsi újrahasználásnál az is egy megoldás, ha valaki ellövi az egész tartalmat egy szittingben, akkor gyorsan újra lehet tölteni LC-vel, és így teletöltve mehet a hűtőbe.
Következő oltásnál megint elhasználni az egészet, és megint egyből után lehet tölteni.
Laskánál így a 6. töltésnél járok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem nem lenne jó ötlet mézes vízben dunkolni, mert a süti felületén maradt cukros víz hamar megpenészdne.
Szalma vagy trágya kiáztatott levében lehetne, de szerintem nem sok értelme, bár ha éppen van kéznél szalmalé akkor miért ne, de nem hiszem hogy sokat számítana és megérné a fáradtságot.
Akkor már inkább szétmorzsolni a sütit és hozzákeverni valami friss táptalajhoz.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nem alacsony a páratartalom akkor lehet a süti víztartalma lett alacsony, vagy a légcsere kevés.
Én gyakrabban szellőztetném és permetezném, esetleg be is hempergetném vermivel, miután leszedtem az elhalt gombákat és kapott egy napos hideg vizes áztatást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Alacsonyabb vízszint,
alufólia+szigszallag.
Ha kuktázod (nem pedig csak fazékban főzöd) akkor lehetne lazítani valamivel, pl szalmával vagy kókuszrosttal, esetleg jóféle tőzeggel, tulképp bármivel.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Miből látszik hogy egy rész elázott?
Melyik részen szokott előfordulni?
Már közvetlenül sterilizálás után látszik hogy el van ázva, vagy csak később?
Egyébként nem biztos hogy ez az ok, de lehet hogy hozzájárul, hogy az itthon kapható vermi túl kicsi szemcseméretű (0-2mm). Tömörebb, levegőtlenebb lesz tőle a süti mint a nagyobb szemcsésnél.
A sima rizsliszt (pontosabban gyorsrizs (hántolt, fényezett, előfőzött)) inkább csak legenda, de be van linkelve a forrás a kvízben ahol olvashattál róla.
De ha te is kipróbálod eggyel több tapasztalat lesz ezzel kapcs.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem csak spawn-ként üzemelne ugyanúgy mint a gabonánál, valamiért nem fordul rajta termőre a gomba, csak ha van rajta takarás vagy vagy valami víztartó anyag van hozzá keverve.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja és lehet macskaalommal is termeszteni, nekem is sikerült félig meddig, de van is egy tek valahol, amiben ezt használják egy sütiben vermikulit helyett, de elég körülményes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Több mint 20-an írták a gombás kérdőívben hogy szívták a gombát, kíváncsi lennék hogy működött e, mert amit eddig olvastam az alapján nem, én meg nem akarom kipróbálni mert inkább nem szívok semmit sem.
Ha valami mással együtt eszed, kajába főzve akkor hányás lehet a vége, éhgyomorra egyébként is jobban hat, persze biztos van aki bírja, de minek.
A spóraszám nem növeli az esélyeket csak ha az oltási pontok száma is nagyobb, magyarul ha a spórás víz nagyobb felületen van szétoszlatva.
Nem nagy a különbség aközött hogy egy tucat spóra kel ki egy pontban, vagy 10000, a szövés akkor sem folyik gyorsabban, persze más szempontból még számíthat valamennyire, de nem valószínű hogy ezen múlna a siker.
Ha sűrű spórás víz inkább érdemes hígítani és több sütit beoltani vele, ezzel lehet igazán növelni az esélyeket és a hozamot is.
Ez egyébként le van írva a spórafecskendős cikkben is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Olcsóbbnak nem olcsóbb, csak hosszabb távon :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sütőben pár óra alatt elpusztul rajtuk minden, az átmosást nem ajánlom mert tiszta perlit lesz minden, az egykalapalatt cikkeit viszont igen, mert ott le van írva ez is a perlit cikkben.
Az agyaggolyót egyébként könnyebb kezelni, átmosni, újra hasznosítani, nem porzik, nem gáz ha a tüdőbe jut, olcsóbb és könnyebben is hozzá lehet jutni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amúgy ha az egyszer használatos fecsiket 20 percre forró vízbe dobod nem lesz belőle gond, főleg ha előtte hipós vízben is áztak egy negyed órát.
Ha a forralás után a fecsiket még a forró víz alatt összeállítod (gumikesztyűben, miután egy kicsit már hűlt a víz) vagy a forralt vízzel megszívod, kész a steril vizes fecskendő.
Nem tudom tűvel együtt mennyire működne, mert a műanyag csatlakozójában megáll a víz, hipót átspriccelve majd kiöblítve lehet hogy jó lenne.
Mindenesetre kényelmes megoldásnak hangzik, egyszerre többet meg lehet csinálni, relatíve biztonságosnak is tűnik, ki is próbálom.
Használathoz egy már elkészített, sűrű spórás vízből/LC-ből lehetne hozzá szívni egy kicsit, vagy az edénybe kapart spóraporhoz spricelve, majd kiszívva kész is spórás fecsi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Paul Stamets and J. S. Chilton: The Mushroom Cultivator
"The casing should be balanced to an initial pH of 6.8 - 7.2. "
elég régi már |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát próbáld ki ha gondolod.
Annak sem ártana utána nézni, hogy milyen kémhatású közeg az ideális a cubensisnek (meg más gombáknak), nekem erről csak egy hozzászólás ragadt meg az meg nem valami megbízható forrás.
Hány üveg fertőződött el kb?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ilyen alacsony pH tőzegeknél is ritka, az ecetnek 3 a pH-ja.
Szerintem túl savas. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A takarást is szokták pasztörizálni, de lehet meg lehet úszni anélkül is, nem tudom a tőzeg hogy viselkedne. Egy vékony réteg kókuszrost működött pasztörizálás nélkül is, pasztörizálva is, sterilizálva (kuktában) szinte mindig bepenészedett (pókhálós).
Sokan írták mekkorát dobott a mész a termésen, és a fertőzésekkel szemben is ellenállóbb lesz a magasabb pH-jó takaróréteg.
Meszet ha máshol nem a baumaxban (vagy praktikerben?) lehet kapni bécsi fehér néven a festékeknél.
A gyártó azt mondta tiszta, kezeletlen, őrölt fehér puha mészkő, más semmi.
De a legjobb szerintem akkor is az lenne, ha magad próbálod ki hogy az egyik tálca takarása mészköves, a másik kevésbé, a harmadik egyáltalán nem... csak ne vonj le elhamarkodottan következtetéseket.
Egy tálcát is fel lehet osztani és be lehet takarni különböző takaróanyag keverékkel.
10 liter csíra az kb 20 db 7 decis üveg, ha ekkorákat használsz.
Ha nincs kuktád és 3* főzöd frakcionális sterilizálással az bele telik pár napba nem?
Mindezt egy 1 centinyi printtel oltottad be? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Melyik virágföld működött, és mi lehet a különbség a nem működő és e között?
Ha a lekaparást kérdezed szoktak ilyet csinálni dunkolás előtt, overlaynél, vagy ha elfertőződik a takarás (pl pókhálós penésszel) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó hogy mondod, megyek is veszek egyet ha még nyitva lesz.
Milyen a tőzeg/mészkőpor arány?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szkleróciumot több gomba fajta is fejleszt a Psilocybe-k közül:
mexicana
tampanesis
atlantis
meg biztos van még.
Több hónap kell mire kifejlődik, de nem kell vele semmit csinálni, csak beoltani és elfelejteni, aztán már csak a megtisztítás lehet nehézkes.
Azt olvastam legjobban a ryegrass seeds-en fejlődik, és tisztítani is könyebb ezen, ez valami fűféle magja lehet de mást nem tudok róla.
Azt is olvastam hogy kölesen is kifejlődik.
A 3-4 hónapos csírát is fel lehet még használni, én is használtam és másokról is tudok, de jobban ki lesz téve a fertőzéseknek és lassabban is fejlődik elméletben.
Persze ha ki van száradva vagy áll az üvegben a pisi akkor annyira már nem érdemes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha sok a gombakezdemény a csírához és a tápanyaghoz képest, akkor előfordulhat hogy a rengeteg pint nem képes eltartani a micélium.
Azért is erre tippelnék mert a kalapok nyílnak, a gomba nem állt meg a fejlődésben csak a növésben, ha megáll vagy sok az abort akkor van igazán gond.
Főleg hogy csak madáreleség a táptalaj, mindenféle kiegészítés nélkül.
A szellőztetést meg lehet próbálni növelni, az ilyen jó pinszet azt is jelenti hogy magas volt a CO2 tartalom a fejlesztése közben, azért is lett ennyi. De ha nem nyúlnak vagy vékonyodnak nem (csak) ez lehet az oka hogy korán nyílnak a kalapok.
De lehet hogy a fajtád ilyen, főleg hogy a print is ilyen pici volt, azt hiszem a hawaii-re mondják hogy ilyen picik a kalapok.
Ha ez így van majd cserélhetnénk egy printet.
Attól hogy picik még nem biztos hogy annyival gyengébbek is lesznek
Ha a másik dobozban minden rendben, akkor össze kell hasonlítani a kettőt, főleg a szellőzésüket,a táptalaj és takarás vastagságát és még ami eszedbe jut, a szerint.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Csináld, lehet hogy igazad lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Akkor nyomjad :)
Dunkolás: víz alatt kell tartani pár órán át hogy megszívhassa magát.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem érdemes lenne több részre osztani, hogy ha az egyik elfertőződne a többi még megmaradjon.
zsákba, vagy vödrökbe, de két liter köles nem olyan sok, ha az ajánlott 1:10hez arányt használod az kb 20 liter szalmát jelent, az meg két nagyobb vödör.
Cukor helyett inkább méz, de ezek le vannak írva az egykalapalatton.
Takarással (casing-el) jobb a hozam, de a nagyobb sütik is jók tudnak lenni ha hullámonként dunkolod, aztán véknyan takarod. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a dobozban lévő meleghez inkább a gomba életfolyamatai járulnak hozzá mint a pára lecsapódás, főleg hogy hideg páráról van szó, ami egyszerűen összegyűlik valahol.
Még ha a dobozban lévő víz párologtatásáról is van szó, az a párolgás közben hőt von el, hidegebb közeggel érintkezve - mivel a hideg levegő nem képes annyi víz párát magában tartani - lecsapódik, de a lecsapódás előfeltétele, hogy (jelen esetben) a külső hőmérséklet hidegebb legyen mint a belső.
Ráadásul a dobozba hideg párát juttatunk ami a víz porlasztott formája, ez szerintem nem ugyan az mint a vízgőz.
Az LC-hez sima asztali cukrot használtál?
A hőmérséklet nem teljesen mindegy a cubensisnek sem, de hideg a legújabb spekulációk és megfigyelések szerint nem kell neki, mint ahogy hideg sokk sem. Persze ez nem biztos, de mostanában ezt hangoztatják a külföldi fórumokon, de a termőtest képzéshez nyilván megvan egy szükséges hőmérséklet tartomány
Ha a Psilocybe alatt az azurescens érted, másik alatt meg a Panaeolus cyanescens-t akkor még nem tudok róluk semmit.
Az biztos hogy a fát kedvelik, kint is lehet őket termeszteni, és erősebbek mint a cubesis-ek.
A hűtést meg szerintem még úgy is meg lehetne oldani, hogy a hungarocel doboz tetejére csinálsz egy lyukat, ebbe lehetne tenni a vizes vagy jeges flakont. Minél jobban beleeresztenéd a flakont a dobozba, annál jobban hűtené a belsejét, de ez csak egy elképzelés, lehet hogy nem működne gyakorlatban.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha jól emlékszem én is így időzítettem.
A zölderdős vermi szemcse méretileg szerintem túl apró, (0-2mm), emiatt a süti viszonylag tömör lesz.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gravevorm:
A perlit nem vermikulit, de lehet hogy valamennyire jó lesz.
Az egykalapalatton le van írva hogy mivel és hogy lehet helyettesíteni
jasszer:
a petnet drága, még ha growshopból (300Ft/l), vagy gazdabolt online (5000Ft/100l) akkor is olcsóbb.
Ráadásul a vermiculite nem kukoricaszárból készült, mint ahogy a petneten állítják, hanem egy ásványból.
A kis ventit én adapterrel próbáltam leszabályozni, az adaptert meg egy időzítőbe dugtam.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg 0.7*0.7cm-est vagy elírtad?
Vagy egy lap volt feldarabolva te meg pont egy olyan darabot kaptál amin csak egy printcikk volt?
Bálam is rozsdál a befőttesüvegek teteje, itt nincs belőle gond, lehet a kukta miatt, vagy lehet neked nem volt szerencséd.
Ha egy szkenner kerülne a közeledbe nem próbálnád ki ezen a könyvön? Ha egyszerre mindkét oldala ráfér fél-egy óra alatt bent van, aztán már csak szövegfelismerni kell, de azt sem muszáj.
Virágföldet ami a lavór alján/tetején van hogy sterilizáltad?
10-13 centi vastag micélium ez a köleses "csíra" és semmi más? Ahhoz azért jó sok üveg kellhetett.
Ez a hungarocell doboz teljesen zárt, a szellőzést csak a párologtató biztosítja semmi más?
A párologtatódnak mekkora a tartálya milyen gyakran kell benne cserélni a vizet?
Szerinted a páralecsapódás okozza azt hogy a doboz belseje melegebb mint a külső hőmérséklet? Kifejtenéd bővebben?
Szerintem jégaksival vagy egyszerűen egy hideg vizes palackkal is hidegen lehet tartani egy hungarocell dobozt belülrő mert nagyon jól szigetell, kívülről egy vizes törölköző érhet valamit, de a cubensisnek nem kell hideg a termőtest képzéshez, melegben is teremnie kell.
Elméletileg nekem is volt már dolgom egy B+ printtel, de nem tudnám megkülönböztetni az amazon-tól ami az első gomba volt amivel megismerkedtem, de azt sem tudnám megkülönböztetni a többi cubensistől.
adatvédelemmel kapcs használhatod a http://www.hidemyass.com-ot, akkor nem tudnak bemérni az IP-d alapján, ugyanitt egyszer használatos email címet is csinálhatsz a regisztráláshoz, szerintem max ennyi amit az épp ész keretein belül meg lehet tenni, de az itt lévőknek szerintem az 1%-a, ha használja ezt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Helló,
Ez mind jól hangzik, úgyhogy kérdeznék is egyből :)
Mivel takarsz hogy ilyen jó a pinszetet kapsz?
Milyen vastag a táptalaj és a takaróréteg?
A lavórt használod terráriumként, vagy az is be van rakva valahová?
Kézzel szellőztetsz?
Spóra vagy klón, esetleg izolált kultúra? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha köleses casingen azt érted hogy a beszőtt köles jelenti önmagában a táptalajt, amit aztán betakarsz valamivel, akkor lehet hogy a köles (főleg ha madáreleség és keverve van valamivel) tápanyag szegénysége is hozzájárulhat a relatíve alacsony potenciához,.
De 30-40 gramm friss gomba kb 3-4 gramm szárítottnak felel meg, ha 20g (2g szárított) már hat, az annyira azért nem alacsony.
Na jó, akkor alacsony.
Ha tényleg a tápanyagszegény közeg miatt van, a kölest keverheted valamivel, szalma, trágya stb.
Lehet hogy túlérnek a gombák, próbálj meg még az előtt szüretelni,hogy felszakadna a burok.
Lehet hogy a fajta olyan amilyen, ossz szét pár lenyomatot de a potenciáról ne beszélj senkinek, vagy kérj az FSRE-től egy újat, rendelj egyet máshonnan, cserélj valakivel külföldi fórumon... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nem ázott el a repedésen beszivárgó víz miatt, akkor szerintem simán jó lehet, ha biztosabbra akarsz menni le törölgetheted kívülről egy kis hipós vízzel aztán le is ragaszthatod szigszalaggal hogy ne kerülhessen be fertőzés.
Szerintem ez amúgy szükségtelen, csak azért hoztam fel hogy kielégítsem "a valamit tenni kell hogy jobb legyen"-t :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | AZ FBS-es üveg az én téveszmém volt, mivel nem igazán szükséges egy oltási port.
A fedőn úgyis ott van a légcsere nyílás (pl egy lyuk kitömve vatelinnel), és ezen keresztül is be lehet szúrni a tűt.
Terráriumon belüli ventivel nekem nem sikerült megoldani a szellőzést, úgyhogy majd vissza szólhatnál hogy neked hogy sikerült végül.
(azért nem sikerült mert a 100%-os páratartalom ellenére is kiszárította a micéliumot ami rendesen be is kékült, pedig egy 3 voltos kis venti volt.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem felesleges túlbonyolítani főleg ha először csinálod, minden változó amit bevezetsz csak nehezíti a dolgot ha ki kell deríteni hogy melyikükkel lehetett a gond, nem mintha olyan bonyolult lenne a gombatermesztés.
A perlit sokáig megtartja a nedvességet, de úgyis szokás permetezni is termőre fordítás közben.
A legyezés is elég tud lenni, minimum napi 3-5 alkalmat szoktak írni ilyenkor permetezni is lehet de ne legyen a sütiken állóvíz, ne tocsogjanak.
De ezek is megvannak az egykalapalatton, először olvasd el azt aztán ha marad még kérdés azt felteheted itt is vagy ott is, itt azért jobb mert más is hozzá szokott szólni nem csak én mint ott :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha lehagyod a belső dobozt tiszta víz lesz minden, még a belső dobozban is sok szokott lenni ha nem zár rendesen.
Lehet hogy főleg a sütik amik általában nincsenek lezárva teljesen csak alufóliával, ki lehetnek téve a párás és meleg környezetet kedvelő organizmusoknak.
Csináltam már így egyébként és nem lett fertőzés de ez még nem azt jelenti hogy ne lenne nagyobb az esélye, de lehet hogy tévedek.
Szerintem is a vízben kéne mérni a hőmérsékletet, de a legjobb (csak éppen szükségtelen) megoldás az lenne ha egy beoltatlan vagy akár beoltott süti belső hőmérsékletét nézed.
De ennyire azért nem fontos a hőmérséklet, nem éri meg ennyit bajlódni vele szerintem.
Valami melegebb helyen (szekrény teteje, egy felső polc, egy felső szekrény, egy szigetelt doboz a szoba egy melegebb pontján), ahol nincsenek nagyobb hőmérséklet ingadozások végbe megy a kolonizáció, viszont ha egy TIT-ben túl magasra szökik a hőmérséklet akkor lehet hogy odaveszik minden.
termőre fordításnál szerintem nem jó ötlet melegíteni, magasabb hőmérsékleten nagyobb az esélye egy fertőzés elszaporodásának, a páratartalom sem lenne magasabb, de ha arra használnád hogy kiküszöböld a hőingadozásokat az lehet hogy jobb ötlet lenne.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shroomy:
Egy pici 3 voltos venti nekem kiszárította telepet (a mici kékült a gomba repedezett) pedig egy zárt vödörbe volt belógatva, és a páratartalom is végig 90-100% között maradt. De ha tompításként és szűrésként van mögötte egy szűrő lehet hogy jó lesz.
Úgy már jobban működött a dolog hogy ha a venti egy szekrénybe szívta befelé a levegőt, ahol egy terrárium volt rajta pár lyukkal amikbe vatelin volt tömve. Volt egy LEDes lámpa is a szekrényben, ami a ventivel együtt ha jól emléxem óránként 15 percre bekapcsolt.
mertj:
Ajánlom az inkubátor cikket:
http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=Inkub%C3%A1tor
Amikor beszőtte a sütit már nem kell melegen tartani, szobahőmérsékleten is termőre lehet fordítani.
Vermikulit beszerzéssel és helyettesítéssel kapcs (ami kukta nélkül elég nehéz lesz)
http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=Vermikulit
Lenyomat készítéshez érdemes megvárni míg a kalap teljesen kinyílik, szétterül. Ezt is lehet fogyasztani, semmi hátránya nincs, legfeljebb annyi hogy mivel még éretlenebb állapotban eléri a maximális hatóanyag szintet, már csak a súlya fog gyarapodni, a hatóanyagok nem.
Magyarul ha egy gombát akkor vagy az előtt szüretelsz mikor a burok felszakad, akkor egy 10 grammos gombát eszel meg, ha megvárod hogy kiterüljön akkor egy 10,5 grammosat kell megenned hogy ugyan azt a hatást tapasztald mint a fejletlenebbnél.
A lenyomaton pár évig is életképesek maradnak a spórák, egy sötét száraz helyen vagy hűtőben tárolva.
Erről a gomba kvízben van egy kérdés:
http://www.egykalapalatt.info/kviz/Gomba/Gomba.html
A gombák általában a fény felé nőnek, és ott ahol a telepet fény éri.
Pl ha egy átlátszó dobozban van a telep az a doboz oldalán is fog pinelni ami elég szar mert nem könnyű leszedni őket meg hozzá nyomódnak a doboz oldalához, viszont ha körberagasztod fekete szikszalaggal az alsó részt akkor nem ott már nem fognak pinelni (annyira), csak ott ahol a telepet fény érte.
Ha túl erős a fény az is lehet hogy az árnyékos részen fognak pinek nőni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az nem az én cikkem, úgy küldte valaki emailben hogy rakjam fel ha jól emlékszem, nem tudom mért nem írtam bele.
Én egy "4 kezest" csináltam de elég szar lett.
Amúgy a 4 kéznek nem sok előnye van, csak az egyik oldalon a lyukak lentre, aztán a másikon meg fentre sikerültek, max annyiban jó hogy tűket fecsiket tudok pakolni abba a kesztyűbe amit éppen nem használok.
A box 26 literes és túl kicsi, G2G-t már elég nehézkes benne csinálni mert alacsony hozzá.
A dobozt szerintem ne fúrd meg ne vágd majd mert könnyen tovább reped, hanem rajzold körbe aztán vágd ki egy felhevített rossz késsel.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Majd jól találd ki hogy hol legyenek a lyukak a kezednek, mert ha túl alacsonyra sikerül akkor G2G-t, meg klónozást lesz nehéz csinálni, ha túl magas és leejtesz valamit nem fogod tudni felvenni :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyébként nem értem hogy miért lenne igaz az hogy
" ha lenne hatása [az UV fénynek] akkor az infravörösnek is lenne"
Az egyik a látható fénynél rövidebb hullámhosszú sugárzás, a másik attól hosszabb.
Még a látható fényen belül is lehetnek olyan tartományok amiknek vannak közvetlen élettani hatásai egy gombánál, és olyanok is amiknek egyáltalán nincsen. A fény még a növények életében is rengeteg szerepet tölt be a fotoszintézis ezek közül csak egy, és attól hogy a gombákban nem folyik fotoszintézis, más dolgokat még befolyásolhat.
Amúgy az előző posztomban az első mondat értelemsen úgy nézett volna ki hogy:
Egy kolóniának csak azon a részén fejlődnek primordiák ahol fényt kap a micélium, azon a részen, ahol nem kap fényt ott nem. Ha a kolóniát egyáltalán nem éri fény akkor is fejleszt termőtesteket egy idő után, ha más körülmények is (CO2, hőmérséklet, tápanyagok elfogyása, nedvesség tartalom, meg ki tudja még mi ) adottak ehhez. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sok gombafajnál a látható fénynek is szerepe van a primordia képződésben, pl a cubensisnél ha a kolónia egy része fényt kap, egy másik része meg nem, akkor ott fognak termőtestek képződni ahol a fény érte.
A termőtestek is a fény irányába nőnek, ha ez nincs akkor meg a légmozgás irányával szemben.
Az infra vagy hő sugaraknak is van szerepe, ha az okozott a hőmérséklet változást nézzük.
Az UV-nek még könnyen lehet hogy van fel nem ismert szerepe.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Attól hogy megállt az LC még lehet hogy jó.
A gombákról is csinálhatsz lenyomatokat, sőt klónozhatod is őket de glovebox nélkül ezt valószínlűeg csak biopsziával tudnád fertőzésmentesen megoldani.
Én úgy tudom hogy a nagytestű gombák nem képesek vegyületeket (pl toxinokat) felvenni, legfeljebb elemeket (pl nehézfémeket amik viszont veszélyes mértékben felgyűlhetnek a termőtestekben, ha a táptalajban is jelen voltak).
A veszélyt inkább az jelenti, hogy a baktériumok vagy a penész micéliuma anélkül fertőzi meg a termőtestet hogy azt látni lehetne.
Vagy néhány penészfajta toxinja a saját spóráira is rátapad, így ha a termőtestre szállnak megmérgezik azt.
A süti egy belső, épp részét is tovább lehet szaporítani akár LC-ben is, mintha csak termőtestet klónoznál, csak ez nem feltétlenül klón lesz, inkább izolált kultúra.
UV-vel kapcsolatban én nem hallottam ilyesmit, ezek szerint te igen? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt tényleg jó lenne tudni hogy miért nincs beszőve az a rész, és mért néz ki olyan trutyisan.
Arra van valami referencia hogy a nagytestű gombák termőtestei képesek felvenni más gombák által termelt toxinokat?
Egyébként nem valószínű hogy a penész a kolonizálás közben kívülről jutott volna be, tehát ha azért szakítottad meg a kolonizálást hogy ne terjedjen egyik sütiről a másikra akkor nem kellett volna, persze jobb ha a fertőzött sütiktől minél hamarabb megszabadulnak.
Valószínű hogy a táptalaj nem lett eléggé csírátlanítva, vagy az oltáskor a tűvel, vagy az oltóanyaggal került be a penész.
Én sem biztos hogy megenném, de ebben amúgy nem kell követni, és az a biztos hogy ha nem eszed meg, ha valami fertőzés gyanús.
Ki tudja hogy mit sikerült ott kitenyészteni.
Abból kiindulva hogy az ízelt lábúak nagy részének megvan a saját (végzetes) gomba parazitája, az emberé sem várathat már sokat magára.
A Cordyceps egyik fajtája megfertőz egy hangyát, arra készteti hogy magasra másszon majd utolsó erejével ráharapjon valamire, hogy még a pusztulása után is stabilan álljon. Ezután egy termőtest nő ki a hangya fejéből, ami megint szélnek ereszti spóráit hogy újabb hangyákat fertőzzön meg.
A megfertőzött egyedeket a többi hangya megpróbálja minél messzebb juttatni a kolóniától, de a spórát nem ismerik fel így egész hangya kolóniák is kipusztulhatnak, amerikában használják is termeszek, hangyák és darazsak ellen.
http://www.youtube.com/watch?v=CCOQ0VU24xw
Amúgy az embernek is van egy hasonló parazitája csak még nem ébredt rá erre.
A még fiatal, fejletlen egyedeket fertőzi meg a hallójáraton keresztül aztán agyban fejlődik tovább újabb hálózatokat kialakítva.
Ha a hordozó folyamatosan újrafertőződik vagy a parazita gomba számára kedvező a táptalaj, a gazdatestet akár a saját társai pusztítására is késztetheti még akkor is ha eközben ő maga elpusztul. A szájon át terjed gyakran hanghullámok segítségével, de komolyabb hálózatokat is kialakított az egész bolygó felületén amin aztán a fertőzés elterjedése is hatalmas méreteket ölthet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ilyenkor tavasszal nagyon beindul a zöld penész. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha végighúzol egy fültisztító pálcikát a színezett részen és a szín ráragad a vattára akkor penész, ha nem akkor csak bekékült.
Mi az a trutyi a tetejükön? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem sem a degeneráció hanem a fertőzés lenne a gond, de amúgy szoktak ilyet csinálni főleg letermett sütivel, az általában tisztább meg könnyebben is tisztítható.
Ha nagyjából steril körülmények között teremne, vagy nem is terem le hanem az oltás és a g2g transzferek így néznek ki hogy
spóra->1l gabona->10l gabona->100l gabona->1000l gabona
akkor még nincs észrevehető degeneráció.
Amúgy a legtöbb terméshullám cubensisről azt hiszem 10 vagy 11 volt de valószínűleg vegyszereket is segíthettek benne.
LC-nél meg könnyen át lehet lépni a sokadik generációval járó problémát ha a mester kultúrát, azaz az első LC-t csak LC-k oltására használjuk és csak ezekkel oltunk gabonát így az oltóanyag mindig csak második generációs lesz, a mester kultúra meg eláll a hűtőben.
Még jobb egy gomba vagy micélium darabka desztillált vízben hűtve tárolva, vagy agar-agaron kémcsőben, mert ezek biztosabban maradnak sterilek, és bármikor lehet belőlük gyártani egy mester LC-t, így egy törzs vagy klón éveken keresztül fenntartható.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Csak ha a fecsiket nem egyszerre csinálod az oltással, mert mondjuk nem használod el az összes fecskendőt egyszerre, akkor illik sterilizálni a tűt mielőtt oltanál vagy újra oltanál vele.
Két süti között is szokás lángolni a tűt, mert ha az egyik süti fertőzött volt, az a tűvel együtt átkerülhet a másikra és megfertőzheti. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én az alkoholos permetezést azért nem ajánlanám mert általában nyílt láng is jelen lesz ugyan abban a helységben (tű fertőtlenítéshez) és ez, főleg egy kis zárt térben könnyen robbanáshoz vezethet.
Több termesztőre is rárobbant már a glovebox emiatt.
Ahol később nyílt láng is lesz ott nem érdemes alkohollal permetezni, meg egyébként sem szükséges.
Permetezni lehet sima vízzel is, ilyenkor a cél csak az hogy a levegőben lévő szemcsék nagy része a permet cseppekhez tapadjon és lecsapódjon a falra, asztalra, glovebox oldalára ami hipós vízzel már könnyen fertőtleníthető ha kell.
Amúgy a külföldi fórumokon a nagy gombászok ha gloveboxot használnak sima szappanos vízzel mossák ki.
A lényeg úgyis csak az, hogy abban a kis zárt térben a levegőben lévő penészspórák hamar a nedves alj és oldalrészekre tapadnak, így munka (mozgás) közben a levegőt felkavarva sem kerülhet már több fertőzés a levegőbe. Persze az a biztos ha a glovebox is le van fertőtlenítve hipós vízzel.
Az LC-re azt szokták mondani hogy kb fél évig jó.
Ehhez azt is jó tudni hogy desztillált vízben több éven keresztül is eláll egy micélium darabka.
Ha teljesen steril az LC akkor viszonylag sokáig életképes maradhat, de mivel ilyet nehéz csinálni házilag, hamar számottevően elszaporodhatnak benne a fertőzések, amik egy egy oltóanyag vételnél is bekerülhetnek.
Amúgy ezek mind le vannak írva az egykalapalatton az LC cikkben.
Olcsó könnyen beszerezhető sütinek szalmát, kókuszrostot tudnék elképzelni egy kis gabonával vagy trágyával kiegészítve.
A gabona, valószínűleg a kukorica sem fog termőre fordulni önmagában, kell mellé valami víztartó anyag vagy takaró réteg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Megmenthető igen.
Egy LC-ben akár már 1 nap után is látható a növekedés, dextrózosban lehet több hét is. Ha nem kell a hely vagy az üveg és nem lenne mivel beoltani az új adagot, ott lehet felejteni valahol egy szekrényben, mikor legközelebb megtalálod már lehet hogy lesz benne valami.
Egy pontból kezd el fejlődni a mici de a tér minden irányába, gömbszerűen, most olvasott szép magyar szakszóval élve gubacsot alkotva.
Eleinte tényleg olyan mintha szétázott volna.
Jasszer:
vatelinnel nehéz lenne szigetelni ahogy én elképzelem, tyvekkel szokták még de az alufóliás módszer is ugyanúgy megfelel.
Valószínű hogy a spórás víz volt fertőzött vagy a sütik sterilizálása nem volt teljes.
Annak hogy oltás után jusson be valami az esélye kisebb.
Esetleg oltás közben a tűvel.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezeket pontosan hol olvastad? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem valószínű, de lehet hogy előfordulhat.
Erowid szerint vizeletből 1-3 nap, egy másik nem túl megbízható forrás szerint hajból is kimutatható pár hónapig.
Próbáld ki! :)
Vagy kérdezd meg a dopping teszten. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gomba vs kender
http://forums.mycotopia.net/fungi-growing-edible-medicinal-magic-mushrooms/26391-p
silocybe-cubensis-mexican-vs-cannabis-sativa.html
A kender nem húz hasznot a párosulásból de árnyékot ad, a lehulló levelek pedig takaróréteget képezve megvédik a gombát a kiszáradástól.
Hosszabb távon a gomba is hasznos lenne, lebontja a szerves anyagokat amire ezután más gombafajok és baktériumok telepednek és bontják tovább, míg végül az a növények számára is felvehető állapotba kerülve, újból a növényi szövetekbe épülhet és bezárult a kör, folytatódhat a körforgás.
moha vs kender
szerintem szép lehet, de haszna nem hiszem hogy lenne. CO2-t csak minimális mennyiségben használna, párásításra valamivel jobban bevállhat, de biztos lakik benne pár csúnyaság is amikből baj lehet.
Üveggolyó témához belebotlottam:
http://www.mushroomgeeks.com/forum/showthread.php?p=254853
Neki úgy látszik beválik, de ekkora tűvel, meg ekkora üvegben nem csoda. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Veszteni nem lehet vele, legfeljebb nem aprít majd az sem.
Üveggolyót próbáltam, nálam nem igazán működött, de rázogatni is féltem.
A mágneses keverőt egyszerűen össze lehet rakni, csak egy winyó-(ha nincs elfekvőben én a méhben találtam egyet)- ból kiberhált mágnes meg egy tápventi kell hozzá, ami megint csak nem nehéz beszerezni egy rossz PC-ből.
http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=M%C3%A1gneses_kever%C5%91
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A rothadásért felelős baktériumok vagy a gabonán vagy az oltóanyaggal szoktak bejutni.
A gabona rothadása/savanyodása elkerülhető 1-2 napos elő áztatással (hideg vízben, lefedve).
A szemek külsején és a búza héja (korpa) alatt is rengeteg csúnyaság van amik hőálló tokjukban hibernálva várják a jobb időket, ezek ebben a formában túlélik a kuktázást is, majd a szétroncsolt, magas víztartalmú szemeken megfelelő hőmérsékleten hamar életre kelnek és elszaporodhatnak, azaz megrohasztják a táptalajt.
Előáztatással ezek az endospórák életre kelthetők, kibújnak a tokból így a kuktázással elpusztíthatóvá válnak, legalábbis a nagy részük, de kis számban nem okoznak nagy problémát.
Ez után puhára főzés (kb 30-60 perc, szétnyomva a szemek közepe már nem lisztes, de az sem jó ha sok szem szétfő és szétnyílik, de néhány mindenképp szétfog mire a többség optimális állapotba kerül)
és 1.5-2 óra kuktázás, felrázás, oltás, felrázás, így nem lesz gond, ha csak nem az oltóanyag fertőzött.
Újra sterilizálni nem érdemes, bár attól függ milyen baktérium okozta, mennyire terjedt el, mennyire változtatta meg a pH-t, szóval nem érdemes és kész. :)
Dextrózos LC-vel mintha mindenkinek baja lenne, tényleg lassú, a méz jobb, a kicsapódott dolgok nem okoznak túl nagy gondot, a mézben még több lesz.
Ha spóra volt az oltóanyag kis gömböcök később felhők fejlődnek belőlük.
Érdemes lenne rázogatni de leginkább kevergetni aprítani.
Ha takarékoskodni kell a spórával az LC-t érdemes az oltások után csinálni úgy, hogy a fecsiben hagyott minimális mennyiségű spórás vizet az egyik LC-ből kiszívott tápoldattal felhígítani, és az így kapott nagyobb mennyiségű oltóanyaggal több kis LC-t is beoltani.
LC-ből jobb többet is csinálni egyszerre, olcsó egyszerű és minimális spóra is elegendő hozzá, de könnyen elfertőződhet.
Házilag eszkábált mágneses keverő egyébként gyorsít és egyszerűsít a folyamaton,
agitál, levegővel dúsítja a tápoldatot, aprítja a kifejlődött micéliumot így könnyebb kiszívni egy fecskendő tűjén keresztül és sokkal hamarabb és jobban elszaporodhat a sok apró darabka a majdani táptalajra kerülve is a több oltási pont miatt, nem csak a tápoldatban.
Amúgy ha egyik vektor kiiktatása sem segít (áztatás, oltóanyag csere, hosszabb kuktázás) akkor új adag gabona más forrásból még segíthet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha csak mikroszkópikus vizsgálat céljára kell akkor nem illegális, de ha nincs szerencséd ezt személyesen is megkérdezhetik tőled, miközben a mikroszkópod keresik a szobádban.
ez egyébként nem jellemző .
egy fecskendő könyebben fenn akadhat a vámon mint egy lenyomat, holland csomagokat gyakrabban átvizsgálják.. (de lehet hogy ezt már csak én hajtogatom és már nem is így van) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szárított gombás LC-vel is lehet próbálkozni de azért nem kell rá mérget venni hogy fertőzés mentes lesz vagy egyáltalán beindul valamikor.
Helység levegőjénél fontos az is hogy ne legyen légmozgás, tisztítani hipós vízzel vagy alkohollal lehet de alkohol használata után ne használj nyílt lángot és mind a két esetben várj vagy 15 percet míg a vízpermet elvégzi a dolgát, rátapadnak a porszemek/spórák és leülepszik, ilyesmit belélegezni sem leányálom.
A legjobb talán gloveboxot vagy stillair boxot használni ami egy egyszerű karton doboz is lehet két lyukkal a kezednek meg esetleg egy fólia a tetején.
Ha megpróbálnád a szárított gombás LC-t majd szólj vissza hogy sikerült-e meg szétnézhetnél az egykalapalatton mert ezekre a kérdésekre már meg volt ott is a válasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A legtöbb gomba nem szereti az aromás gyantás fákat mint pl a dió vagy a fenyőfélék, cédrus, de ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem nő rajtuk, hanem csak nehezen/lassan tudja lebontani őket, de ez pont elég ahhoz hogy közben elfertőződjön a kultúra.
Szili István is ír a laskához is alkalmas fákról, a könyvet le lehet tölteni az egykalap alól.
Egyébként előfordulhat hogy az azurescense nőne fenyőn, a suba állítólag nő.
Itt van még egy jó kinti TEK
http://forums.mycotopia.net/faq-frequently-asked-questions/14997-waylits-woodlover
-tek.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gabonával nem lehet jól kinti táptalajt oltani, sütivel szintén, tehát mindenképp érdemes még bent beszövetni kartonpapírt, szalmát, fűrészport, szecskát vagy valami mást és azt kiültetni/elásni.
Ha a beszőtt gabona spawn kerül a földbe hamar elszaporodhat rajta valamilyen baktérium vagy más gomba fajta (penész, élesztő) és a bogarak is szeretik, sok féle tápanyagot tartalmaz sok "kártevőnek" lehet a táptalaja, a kartonpapír/ szalma/fa viszont gomba specifikusabb, más organizmus nem kedveli annyira.
Ha a fertőzött kultúrákat elástam mindig felzabálták vagy elrohadt (baktérium).
A szalmás/kókuszrostos cuccok viszont megmaradtak, sőt fejlődtek és a felszínre is törtek, de végül kiszáradtak (nem locsoltam és a táptalaj szerkezete is túl laza volt az előre bekevert szalma miatt, úgyhogy hamar kiszáradt hiába volt rajta pár réteg újságpapír mulchnak, cubensis volt egyébként, szerintem van esély hogy termőre fordul, de következő évre valszinűleg elfagyna a mici.)
The.r82: Ha az LC-re gondoltál http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincs szaga, nem nyálkásak, tapadósak a szemek és nem is kopp száraz akkor nincs más tippem.
Szerintem fertőzés lehet, ki tudja milyen okból, talán az LC a ludas, lehet hogy az utolsó használatnál elfertőződött.
A fertőzésen vagy magas hőmérsékleten kívül (pl oltás előtt nem hűlt le teljesen, vagy oltás után volt kitéve magasabb hőnek) nem tudok másra gondolni, persze az ok ezer féle lehet, de ez a szép benne :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Milyen búza honnan van?
Még a nagyon félresikerült, fertőzött LC vel oltott túl száraz vagy tocsogós (az üveg alján 1 ujjnyi vízzel) nyákos akármis üvegekben is be kell indulnia a micinek.
Ha egyáltalán nem indul be akkor lehet hogy:
túl száraz (kopogós),
esetleg extrém szétfőtt / nyákos,
elfertőződött (bakteriális vagy élesztős terjedhet el ilyen gyorsan, de ez vagy a szagából, vagy a szemek pergéséből (tapadós, taknyos szemek) kiderül)
az is előfordulhat hogy vegyszeresen kezelték, rovar vagy gombafertőzött búzát alávethetnek ilyesminek, még ha élelmezési akkor is, ha nem teljes kiőrlésű lesz annyira nem törődnek vele mert a toxinok a mag külsejében, a búza korpában maradnak.
De ez nem valószínű.
Szerintem elfertőződhetett, a kuktázási idő elég rövidnek tűnik, 1.5-2 óra biztonságosabb onnantól számítva hogy a legmagasabb fokozaton kifújta a gőzt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | LC-t csinálni abból a szempontból nem jó ötlet, hogy ha csak egy pici fertőzés is volt a fecsiben, az a két év alatt elszaporodhatott annyira, hogy az LC-ben tápanyaghoz jutva hamar tovább szaporodhat annyira, hogy oltás után nagyobb területet hódíthasson el a gombától kolonizálás közben, magyarul elfertőzze a kultúrát.
Viszont ha a fecsiben desztillált víz van a fertőzéseknek nem lehetett (akkora) esélyük a szaporodásra. Ha nem keltek ki a spórák a fecsiben akkor valószínű hogy a víz desztillált, de legalábbis alacsony oldott szilárd anyag tartalmú, ami nem biztosított elég tápanyagot ahhoz hogy a spórák kikeljenek.
Csapvízben még hűtőben is kicsíráznának a spórák.
de mivel az LC-hez egy minimális mennyiségű spóra is elég érdemes csinálni párat, hátha sikerül valamelyik.
Amúgy kultúrát szerintem karton papírral is viszonylag hatékonyan lehet tisztítani
Csak sterilizálni kell egy ragasztóktól megtisztított karton papír darabot, petribe rakni, innentől ugyanúgy lehet kezelni mintha agar-agar lenne, persze kicsit nehezebb vagdalni, meg lehet hogy megbújik egy két fertőzés a papírban, de egy egészséges cikket kivágva és ugyanilyen papírra költöztetve _idővel_ le lehet tisztázni egy kultúrát.
Ilyesmi
http://www.shroomery.org/8512/Cardboard-Cloning-Tek
egy kis módosítással (csak a kartonlap a hullámos rész nélkül) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha hosszú pókhálószerű ritkás szálak akkor cobweb, ha nagyjából egy középpontból nőnek sugár irányban és a szálak rövidek akkor micélium lesz.
Ha holnapra láthatóan sokat nőtt és sikerült H2O2-t szerezni akkor azzal, ha nem akkor a fertőzött réteget lekaparva meg lehet próbálni kipucolni őket.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincsenek pin-ek, és nincs átszőve a takaróréteg megpróbálhatod egy tiszta kanállal vagy lapáttal (ki tudja a tied mekkora :) ) lekaparni a felső réteget.
Valószínűleg túl nedves volt a takaróréteg és nem volt elég a légcsere/szellőzés.
Miből van és mi van alatta?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Innen kékülésnek tűnik, de ha kicsit megdörzsölöd egy tiszta fülpiszkálóval és nem kenődik el, vagyragad a vatta pamacsra akkor nagyon valószínű hogy csak kékülés.
Azokat a téglalap alakú kivágásokat főleg ha több is van lehet érdemes lenne kitömni polifillel vagy vattával, lehet hogy túl sok van belőle.
Ha letermettek, egy kiadós dunk biztos segíteni fog.
Hányadik hullám?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vagy az amit Cup_of_tea írt, vagy a táptalaj szárad, és ahogy a vermi darabok szikkadnak a süti deformálódni kezd, ami miatt a micélium is sérülhet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lehet hogy fertőzött lenyomat, ilyenkor sokan erre gondolnának, ha tényleg minden úgy van ahogy van.
De lehet a tápanyag koncentráció, lehet hogy a beoltásnál vagy előkészítésnél a két fajtával külön és egyszerre dolgoztál akkor az egyiknél még jól csináltál valamit, a másik már nem.
Egy LC-ről ránézésre sokszor nem lehet megmondani hogy fertőzőtt e vagy nem.
Szóval sokminden lehet és az ok valószínűleg a részletekben bújik meg valahol, ilyen kis számoknál még véletlen is lehet, még akkor is ha nem valószínű.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mit értesz a 30/24 alatt?
Optimális hőmérséklet kolonizáláshoz és termőtestképzéshez?
Az optimális hőmérséklet a legtöbb cubensis esetében mind ezek körül az értékek körül mozognak, a 30 helyett én alacsonyabb levegő hőmérsékletet javasolnék, 27-28 fokot, főleg ha alulról melegített az inkubátor. Ilyenkor a táptalajok pár fokkal melegebbek lehetnek mint a levegő és 30 felett már problémák adódhatnak.
A termőtest képzés és a kolonizálás is végbemegy pár fokkal magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten is, legfeljebb pár órával vagy nappal lassabban.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mikroszkóppal már lehet hogy látnád, úgyhogy türelem.
Egyebet nem tudok mondani. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Majd dokumentálhatnád az eseményeket, akár az agar készítéstől elkezdve is, pár képpel esetleg.
Volt egyszer egy zsák teszkós laskám de túl sok vizet adtam hozzá és beposhadt :)
Amúgy a zsákokat ki szokták szurkáni, a páratartalmat meg permetezéssel lehet emelgetni ha nincs rá más mód, amennyire én tudom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A keményítő működne de az adagolással nekem is gondom van.
Krumpli keményítőt sem találtam még csak kukoricát.
Ha megnézed az agar recepteket mindegyik kb ugyanakkora százalékban tartalmaz tápanyagokat, ehhez lehetne viszonyítani.
Krumplifőzéssel sem lennének valami pontosak az arányok úgyhogy...
Ahogy Shroomy mondta a 2-3. héten már kéne látni legalább csomókat.
Hogy néz ki a süti?
bolyhos?
bőrősödő?
volt hempergetve vermibe vagy ilyesmi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha zöld penész, és ha jól emlékszem tiszta vermi casing akkor gyanús.
Honnan indult, szélről, középről, több pontból?
Zöld penésznek nem kéne annyira szeretni a vermit, lehet hogy el volt ázva, lehet hogy a táptalajból indult, lehet hogy a vermid penészes.
Lehet hogy egy sütés nem ártana neki legközelebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Oké, ha kell benne segítség szólj, én már benne vagyok rendesen, csak az érzék hiányzik hozzá.
Authorized: látod milyen kár hogy nem vagy aktív szerkesztő...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a gomba csíra tulajdonképp beszőtt gabonaszemeket és/vagy fatipliket takar, angolul "spawn".
Ugyan az mint egy beszőtt, kolonizált táptalaj, például PF süti.
A csírát hozzá keverjük nagyobb mennyiségű táptalajhoz (nagykönyvben 3-10% csíra, de minél több annál nagyobb az esélye a sikeres szövésnek), ami aztán átterjed a szubsztrátra. Az is egy nagy csíra lesz, csak már termőblokknak hívják, merthogy termőre is lehet fordítani, nem úgy mint a beszőtt gabonát vagy fatiplit.
Akár agarról, akár termőtest darabról, akár csíráról indítasz PF süti oltásához kultúrát, célszerű először LC-t csinálni belőle.
(Amúgy ha egy termőtest darabkát sikerülne viszonylag sterilen bedobni egy ilyen süti tetejére az is beszövődne csak sok idő alatt, ha folyadékkal oltasz az jobban eloszlik a táptalajodban és a szövés is hamarabb lefolyik. )
A vásárolt csíráról és a gombatestről is ugyanúgy, biopsziás módszerrel egyszerűen és sterilen ki tudsz emelni egy darabot, ezt már csak egy LC-be kell belőni, és megvárni míg kifejlődik.
Ilyenkor egy mágneses keverő is jól jön a kultúra aprításához és a víz levegőztetéséhez, minden szükséges infót, mint ahogy azt is amit most itt olvashattál megtalálod az egykalapalatt.info -n is.
MEDMEN ötlete alapján ,ha minden jólmegy nemsoká kiderül, hogy beválik e LC-ként az infúzió.
Az LC-s infúzió meg a hajszárítós fűtés is két olyan magyar agyból kipattant ötlet, ami a külföldi pár ezer gombás fórumosnak még nem jutott eszébe, pedig leegyszerűsíthetné a dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Itthon is van kereskedelmi forgalomban shiitake csíra, még neten is rendelhető ha jól emléxem, de a termőtest tovább szaporításával is meg lehet próbálkozni.
ez a fajta kertészboltokban is kapható, 1000 ft körül van
https://www.zki.hu/hazi_gomba.htm
a tuja.hu-n nemrég még megrendelhető volt ue.
http://www.tuja.hu/catalog/product_info.php?products_id=470
5 literes kiszerelésben:
http://www.gombaforum.hu/index.php?c=ceg&this=5
Keményfa forgácsot magad is készíthetsz egy balta vagy egy kés segítségével, egyébként meg asztalosnál, fűrésztelepeken lehet érdeklődni.
A hurkapálcika is jó lehet, ha nem fenyőből van, utána kellene járni, persze inkább csak csíragyártásra, kis mennyiségek.
Szalmát is lehetne ballasztként használni, azon is terem de csak gyéren.
Milyen módszert találtál? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Akkor ezért cserébe befejezhetnéd a szalma tek fordítását
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Milyen vastag réteg?
A vermi magában nem valami jó, főleg mikroklímát teremteni, túl durva, a rostos anyagok mint a tőzeg vagy a kókusz rost jobbak ilyen szempontból.
Azok a termesztők akiknek én ámulni szoktam a mennyiségen/egyenletességen mind keverve használják 50/50 vermi kókusz vagy vermi tőzeg, egy kis mésszel pH buffernek.
Egyszer a dobozom egyik fele casing, másik casing nélküli lett, és a nélküli jobban termett mint a casinges, úgyhogy azta következtetést vontam le hogy sok minden közrejátszhat ebben.
Vastag casing rétegnél nincs elég szellőzés a mici közvetlen felszínén, a CO2 ottragad, a pinek nehezebben indulnak be, a casinget meg táptalajnak tekinthetik, vagy szimpla vízforrásnak, ha szomjasak, így lehet hogy előbb olyan micéliumok szövik be amik vízhordásra alkalmasak, aztán ezeknek át kell még állniuk a csomósodásra.
...ezek elég messzemenő következtetések voltak, de így fogom fel jelenleg.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha volna kedved beírhatnád az ilyen dolgokat az egykalapalatt.info -ra is, itt hamar elvész ahozzászólások között, pedig sok emebernek hasznára vállhatna.
Miből van a casinged?
Egyébként nem nagy baj, overlay -nek hívják.
Ha a gomba egy foltban átszőtte a réteget, az azért hátrányos mert a pinképződés nem lesz egyenletes, a folton vagy hamarabb vagy kicsit később fognak pinek fejlődni, mint a takaróréteggel fedett felületen, de ez az esetek többségében nem oszt nem szoroz, a veszteség minimális.
Patchelni szokták de erről is van már némi infó a kalapalatt fórumán.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az jó lenne!
Ha bármilyen ötleted van írj egy emailt, vagy akár itt, akár ott is felvetheted, ahogy kényelmesebb.
Az nem baj ha valamihez nem értesz, már az is elég lenne, ha csak abban segítesz amiben tudnál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem rossz ötlet, ki kell próbálni, ha beválik rengeteg előnye lenne
http://www.webbeteg.hu/index.php?page=adattar_gyogyszer&reszletes=9196
600Ft egy fél liter, tasakban van, PE csatlakozóval, akármi is legyen az, de gondolom be lehet rajta lőni egy kis spórásvizet, meg ki szívni ha kész az LC.
Ha mégsem akkor egy csepp FBS szilikon a tatyóra és azon keresztül gond nélkül lehet oltogatni,(ha megtapad).
Mivel a tasak rugalmas nem lesz vákuum sem, és ha eléggé átlátszó még a növekedést is figyelemmel lehet kísérni benne.
Steril.
Még a pHja okozhat gondot, 3.5-6.5 ig írják ami elég tág, na meg a beszerzése.
Ha kipróbálod légyszíves jelezz vissza.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Találkoztam már velük de szerintem egyik sem jó úgy igazán.
Egyedül ez az amiből talán el lehetne indulni:
http://mediawiki2u.com/category/web-20/
de nem működik rajta az egyik szerkesztő segéd, a wikied úgyhogy ejtve lett.
Volna egyébként egy hasznos extension, a http://www.gizmogarden.com/index.php/Whos_online_ajax
amivel meg lehet tudni hogy ki van az oldalon és mit csinál éppen, de karaktertábla gondja van ráadásul kiírja az IP-címeket a főlapra, de ezt sem sikerült még felrakni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ebben igazad van.
Tudnál benne segíteni?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
Ha gondod lenne a sterilitással felforrás után főzd még 2-3 percig direkte (mikróban), aztán tedd a befőttesüveget egy lábasba amiben van egy kis víz, és úgy tovább 15 percig.
Több kis LC-s üveggel megtöbbszörözöd a siker esélyét, ha csak egy is bejön azt tovább olthatod majd több LC-be.
Mézzel nekem több szerencsém volt mint dextrózzal, a glükóz is biztos jó de magában nem igazán ezért keverni kell valamivel.
Amerikaiaknál már divat az ízesített ásványvíz használata kibontás és sterilizálás nélkül, két pötty szilikon a palack aljára meg tetejére, ezeken keresztül lehet beoltani, ha kész akkor meg kiszívni.
Leteszteltek több márkát, az egyik bejött azt ennyi, itt is ezt kell ha érdekel.
4% körüli cukortartalmú üdítő kell, lehetőleg citromsav és persze szénsav nélkül, de próba szerencse.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elméletileg igaz lehet, de ez is biztos sok mindentől függ.
Vannak képek amin csak a süti tetején nő, vannak aminek csak az alján, van amin mindenhol, biztos hogy sok mindentől függ még ez.
Nem érdemes ilyen dolgokon sokáig forogni, ha megcsinálod majd kiderül, aztán levonhatod a következtetéseidet.
Bár ilyenkor még minden süti aranyból van tudom, nem holmi kísérleti alanyok.
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Van aki szerint nem is dob a hozamon, van aki esküszik rá.
Nem lehet előre megmondani, ki kell próbálnod hogy megtudd nálad hogy válik be.
Mivel egy kicsit több abajgatással jár mintha csak hagynád ahogy van, lehet hogy hajszálnyival jobb az esélyed ha nem használsz casinget.
a második vagy harmadik hullámnál már lehet jobban bele fog férni egy ilyen procedúra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg jobb ötlet lesz regisztrációhoz kötni a szerkesztést, a spammerek is előbb utóbb megtalálják majd a lapot.
Ha valakinek volna még ötlete, észrevétele nyugodtan ossza meg akár itt akár ott.
Ha meg valamelyik cikkben nem stimmel -, vagy kiegészítésre szorul valami bárki átírhatja, hozzáírhat, szerkeszthet, vitázhat.
Sajnos nem vagyok sem gomba szakértő, sem web programozó úgyhogy jól jönne mindenféle segítség. |
| | | | |
|
