|
tester hozzászólásai (91 - 190) (Témakör: Gomba termesztés)
| | | | | | | | | | Ha nem ázott el a repedésen beszivárgó víz miatt, akkor szerintem simán jó lehet, ha biztosabbra akarsz menni le törölgetheted kívülről egy kis hipós vízzel aztán le is ragaszthatod szigszalaggal hogy ne kerülhessen be fertőzés. Szerintem ez amúgy szükségtelen, csak azért hoztam fel hogy kielégítsem "a valamit tenni kell hogy jobb legyen"-t :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | AZ FBS-es üveg az én téveszmém volt, mivel nem igazán szükséges egy oltási port. A fedőn úgyis ott van a légcsere nyílás (pl egy lyuk kitömve vatelinnel), és ezen keresztül is be lehet szúrni a tűt.
Terráriumon belüli ventivel nekem nem sikerült megoldani a szellőzést, úgyhogy majd vissza szólhatnál hogy neked hogy sikerült végül. (azért nem sikerült mert a 100%-os páratartalom ellenére is kiszárította a micéliumot ami rendesen be is kékült, pedig egy 3 voltos kis venti volt.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem felesleges túlbonyolítani főleg ha először csinálod, minden változó amit bevezetsz csak nehezíti a dolgot ha ki kell deríteni hogy melyikükkel lehetett a gond, nem mintha olyan bonyolult lenne a gombatermesztés. A perlit sokáig megtartja a nedvességet, de úgyis szokás permetezni is termőre fordítás közben. A legyezés is elég tud lenni, minimum napi 3-5 alkalmat szoktak írni ilyenkor permetezni is lehet de ne legyen a sütiken állóvíz, ne tocsogjanak.
De ezek is megvannak az egykalapalatton, először olvasd el azt aztán ha marad még kérdés azt felteheted itt is vagy ott is, itt azért jobb mert más is hozzá szokott szólni nem csak én mint ott :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha lehagyod a belső dobozt tiszta víz lesz minden, még a belső dobozban is sok szokott lenni ha nem zár rendesen. Lehet hogy főleg a sütik amik általában nincsenek lezárva teljesen csak alufóliával, ki lehetnek téve a párás és meleg környezetet kedvelő organizmusoknak. Csináltam már így egyébként és nem lett fertőzés de ez még nem azt jelenti hogy ne lenne nagyobb az esélye, de lehet hogy tévedek.
Szerintem is a vízben kéne mérni a hőmérsékletet, de a legjobb (csak éppen szükségtelen) megoldás az lenne ha egy beoltatlan vagy akár beoltott süti belső hőmérsékletét nézed. De ennyire azért nem fontos a hőmérséklet, nem éri meg ennyit bajlódni vele szerintem. Valami melegebb helyen (szekrény teteje, egy felső polc, egy felső szekrény, egy szigetelt doboz a szoba egy melegebb pontján), ahol nincsenek nagyobb hőmérséklet ingadozások végbe megy a kolonizáció, viszont ha egy TIT-ben túl magasra szökik a hőmérséklet akkor lehet hogy odaveszik minden.
termőre fordításnál szerintem nem jó ötlet melegíteni, magasabb hőmérsékleten nagyobb az esélye egy fertőzés elszaporodásának, a páratartalom sem lenne magasabb, de ha arra használnád hogy kiküszöböld a hőingadozásokat az lehet hogy jobb ötlet lenne.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Shroomy: Egy pici 3 voltos venti nekem kiszárította telepet (a mici kékült a gomba repedezett) pedig egy zárt vödörbe volt belógatva, és a páratartalom is végig 90-100% között maradt. De ha tompításként és szűrésként van mögötte egy szűrő lehet hogy jó lesz.
Úgy már jobban működött a dolog hogy ha a venti egy szekrénybe szívta befelé a levegőt, ahol egy terrárium volt rajta pár lyukkal amikbe vatelin volt tömve. Volt egy LEDes lámpa is a szekrényben, ami a ventivel együtt ha jól emléxem óránként 15 percre bekapcsolt.
mertj: Ajánlom az inkubátor cikket: http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=Inkub%C3%A1tor
Amikor beszőtte a sütit már nem kell melegen tartani, szobahőmérsékleten is termőre lehet fordítani.
Vermikulit beszerzéssel és helyettesítéssel kapcs (ami kukta nélkül elég nehéz lesz) http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=Vermikulit
Lenyomat készítéshez érdemes megvárni míg a kalap teljesen kinyílik, szétterül. Ezt is lehet fogyasztani, semmi hátránya nincs, legfeljebb annyi hogy mivel még éretlenebb állapotban eléri a maximális hatóanyag szintet, már csak a súlya fog gyarapodni, a hatóanyagok nem. Magyarul ha egy gombát akkor vagy az előtt szüretelsz mikor a burok felszakad, akkor egy 10 grammos gombát eszel meg, ha megvárod hogy kiterüljön akkor egy 10,5 grammosat kell megenned hogy ugyan azt a hatást tapasztald mint a fejletlenebbnél.
A lenyomaton pár évig is életképesek maradnak a spórák, egy sötét száraz helyen vagy hűtőben tárolva. Erről a gomba kvízben van egy kérdés: http://www.egykalapalatt.info/kviz/Gomba/Gomba.html
A gombák általában a fény felé nőnek, és ott ahol a telepet fény éri. Pl ha egy átlátszó dobozban van a telep az a doboz oldalán is fog pinelni ami elég szar mert nem könnyű leszedni őket meg hozzá nyomódnak a doboz oldalához, viszont ha körberagasztod fekete szikszalaggal az alsó részt akkor nem ott már nem fognak pinelni (annyira), csak ott ahol a telepet fény érte. Ha túl erős a fény az is lehet hogy az árnyékos részen fognak pinek nőni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Az nem az én cikkem, úgy küldte valaki emailben hogy rakjam fel ha jól emlékszem, nem tudom mért nem írtam bele.
Én egy "4 kezest" csináltam de elég szar lett. Amúgy a 4 kéznek nem sok előnye van, csak az egyik oldalon a lyukak lentre, aztán a másikon meg fentre sikerültek, max annyiban jó hogy tűket fecsiket tudok pakolni abba a kesztyűbe amit éppen nem használok.
A box 26 literes és túl kicsi, G2G-t már elég nehézkes benne csinálni mert alacsony hozzá. A dobozt szerintem ne fúrd meg ne vágd majd mert könnyen tovább reped, hanem rajzold körbe aztán vágd ki egy felhevített rossz késsel.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Majd jól találd ki hogy hol legyenek a lyukak a kezednek, mert ha túl alacsonyra sikerül akkor G2G-t, meg klónozást lesz nehéz csinálni, ha túl magas és leejtesz valamit nem fogod tudni felvenni :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egyébként nem értem hogy miért lenne igaz az hogy
" ha lenne hatása [az UV fénynek] akkor az infravörösnek is lenne"
Az egyik a látható fénynél rövidebb hullámhosszú sugárzás, a másik attól hosszabb. Még a látható fényen belül is lehetnek olyan tartományok amiknek vannak közvetlen élettani hatásai egy gombánál, és olyanok is amiknek egyáltalán nincsen. A fény még a növények életében is rengeteg szerepet tölt be a fotoszintézis ezek közül csak egy, és attól hogy a gombákban nem folyik fotoszintézis, más dolgokat még befolyásolhat.
Amúgy az előző posztomban az első mondat értelemsen úgy nézett volna ki hogy:
Egy kolóniának csak azon a részén fejlődnek primordiák ahol fényt kap a micélium, azon a részen, ahol nem kap fényt ott nem. Ha a kolóniát egyáltalán nem éri fény akkor is fejleszt termőtesteket egy idő után, ha más körülmények is (CO2, hőmérséklet, tápanyagok elfogyása, nedvesség tartalom, meg ki tudja még mi ) adottak ehhez. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Sok gombafajnál a látható fénynek is szerepe van a primordia képződésben, pl a cubensisnél ha a kolónia egy része fényt kap, egy másik része meg nem, akkor ott fognak termőtestek képződni ahol a fény érte.
A termőtestek is a fény irányába nőnek, ha ez nincs akkor meg a légmozgás irányával szemben.
Az infra vagy hő sugaraknak is van szerepe, ha az okozott a hőmérséklet változást nézzük.
Az UV-nek még könnyen lehet hogy van fel nem ismert szerepe.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Attól hogy megállt az LC még lehet hogy jó. A gombákról is csinálhatsz lenyomatokat, sőt klónozhatod is őket de glovebox nélkül ezt valószínlűeg csak biopsziával tudnád fertőzésmentesen megoldani.
Én úgy tudom hogy a nagytestű gombák nem képesek vegyületeket (pl toxinokat) felvenni, legfeljebb elemeket (pl nehézfémeket amik viszont veszélyes mértékben felgyűlhetnek a termőtestekben, ha a táptalajban is jelen voltak). A veszélyt inkább az jelenti, hogy a baktériumok vagy a penész micéliuma anélkül fertőzi meg a termőtestet hogy azt látni lehetne. Vagy néhány penészfajta toxinja a saját spóráira is rátapad, így ha a termőtestre szállnak megmérgezik azt.
A süti egy belső, épp részét is tovább lehet szaporítani akár LC-ben is, mintha csak termőtestet klónoznál, csak ez nem feltétlenül klón lesz, inkább izolált kultúra.
UV-vel kapcsolatban én nem hallottam ilyesmit, ezek szerint te igen? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Azt tényleg jó lenne tudni hogy miért nincs beszőve az a rész, és mért néz ki olyan trutyisan.
Arra van valami referencia hogy a nagytestű gombák termőtestei képesek felvenni más gombák által termelt toxinokat?
Egyébként nem valószínű hogy a penész a kolonizálás közben kívülről jutott volna be, tehát ha azért szakítottad meg a kolonizálást hogy ne terjedjen egyik sütiről a másikra akkor nem kellett volna, persze jobb ha a fertőzött sütiktől minél hamarabb megszabadulnak.
Valószínű hogy a táptalaj nem lett eléggé csírátlanítva, vagy az oltáskor a tűvel, vagy az oltóanyaggal került be a penész.
Én sem biztos hogy megenném, de ebben amúgy nem kell követni, és az a biztos hogy ha nem eszed meg, ha valami fertőzés gyanús. Ki tudja hogy mit sikerült ott kitenyészteni.
Abból kiindulva hogy az ízelt lábúak nagy részének megvan a saját (végzetes) gomba parazitája, az emberé sem várathat már sokat magára.
A Cordyceps egyik fajtája megfertőz egy hangyát, arra készteti hogy magasra másszon majd utolsó erejével ráharapjon valamire, hogy még a pusztulása után is stabilan álljon. Ezután egy termőtest nő ki a hangya fejéből, ami megint szélnek ereszti spóráit hogy újabb hangyákat fertőzzön meg. A megfertőzött egyedeket a többi hangya megpróbálja minél messzebb juttatni a kolóniától, de a spórát nem ismerik fel így egész hangya kolóniák is kipusztulhatnak, amerikában használják is termeszek, hangyák és darazsak ellen. http://www.youtube.com/watch?v=CCOQ0VU24xw
Amúgy az embernek is van egy hasonló parazitája csak még nem ébredt rá erre. A még fiatal, fejletlen egyedeket fertőzi meg a hallójáraton keresztül aztán agyban fejlődik tovább újabb hálózatokat kialakítva. Ha a hordozó folyamatosan újrafertőződik vagy a parazita gomba számára kedvező a táptalaj, a gazdatestet akár a saját társai pusztítására is késztetheti még akkor is ha eközben ő maga elpusztul. A szájon át terjed gyakran hanghullámok segítségével, de komolyabb hálózatokat is kialakított az egész bolygó felületén amin aztán a fertőzés elterjedése is hatalmas méreteket ölthet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ilyenkor tavasszal nagyon beindul a zöld penész. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha végighúzol egy fültisztító pálcikát a színezett részen és a szín ráragad a vattára akkor penész, ha nem akkor csak bekékült. Mi az a trutyi a tetejükön? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem sem a degeneráció hanem a fertőzés lenne a gond, de amúgy szoktak ilyet csinálni főleg letermett sütivel, az általában tisztább meg könnyebben is tisztítható.
Ha nagyjából steril körülmények között teremne, vagy nem is terem le hanem az oltás és a g2g transzferek így néznek ki hogy spóra->1l gabona->10l gabona->100l gabona->1000l gabona akkor még nincs észrevehető degeneráció.
Amúgy a legtöbb terméshullám cubensisről azt hiszem 10 vagy 11 volt de valószínűleg vegyszereket is segíthettek benne.
LC-nél meg könnyen át lehet lépni a sokadik generációval járó problémát ha a mester kultúrát, azaz az első LC-t csak LC-k oltására használjuk és csak ezekkel oltunk gabonát így az oltóanyag mindig csak második generációs lesz, a mester kultúra meg eláll a hűtőben.
Még jobb egy gomba vagy micélium darabka desztillált vízben hűtve tárolva, vagy agar-agaron kémcsőben, mert ezek biztosabban maradnak sterilek, és bármikor lehet belőlük gyártani egy mester LC-t, így egy törzs vagy klón éveken keresztül fenntartható.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Csak ha a fecsiket nem egyszerre csinálod az oltással, mert mondjuk nem használod el az összes fecskendőt egyszerre, akkor illik sterilizálni a tűt mielőtt oltanál vagy újra oltanál vele.
Két süti között is szokás lángolni a tűt, mert ha az egyik süti fertőzött volt, az a tűvel együtt átkerülhet a másikra és megfertőzheti. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én az alkoholos permetezést azért nem ajánlanám mert általában nyílt láng is jelen lesz ugyan abban a helységben (tű fertőtlenítéshez) és ez, főleg egy kis zárt térben könnyen robbanáshoz vezethet. Több termesztőre is rárobbant már a glovebox emiatt. Ahol később nyílt láng is lesz ott nem érdemes alkohollal permetezni, meg egyébként sem szükséges.
Permetezni lehet sima vízzel is, ilyenkor a cél csak az hogy a levegőben lévő szemcsék nagy része a permet cseppekhez tapadjon és lecsapódjon a falra, asztalra, glovebox oldalára ami hipós vízzel már könnyen fertőtleníthető ha kell.
Amúgy a külföldi fórumokon a nagy gombászok ha gloveboxot használnak sima szappanos vízzel mossák ki. A lényeg úgyis csak az, hogy abban a kis zárt térben a levegőben lévő penészspórák hamar a nedves alj és oldalrészekre tapadnak, így munka (mozgás) közben a levegőt felkavarva sem kerülhet már több fertőzés a levegőbe. Persze az a biztos ha a glovebox is le van fertőtlenítve hipós vízzel.
Az LC-re azt szokták mondani hogy kb fél évig jó. Ehhez azt is jó tudni hogy desztillált vízben több éven keresztül is eláll egy micélium darabka. Ha teljesen steril az LC akkor viszonylag sokáig életképes maradhat, de mivel ilyet nehéz csinálni házilag, hamar számottevően elszaporodhatnak benne a fertőzések, amik egy egy oltóanyag vételnél is bekerülhetnek.
Amúgy ezek mind le vannak írva az egykalapalatton az LC cikkben. Olcsó könnyen beszerezhető sütinek szalmát, kókuszrostot tudnék elképzelni egy kis gabonával vagy trágyával kiegészítve. A gabona, valószínűleg a kukorica sem fog termőre fordulni önmagában, kell mellé valami víztartó anyag vagy takaró réteg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Megmenthető igen.
Egy LC-ben akár már 1 nap után is látható a növekedés, dextrózosban lehet több hét is. Ha nem kell a hely vagy az üveg és nem lenne mivel beoltani az új adagot, ott lehet felejteni valahol egy szekrényben, mikor legközelebb megtalálod már lehet hogy lesz benne valami.
Egy pontból kezd el fejlődni a mici de a tér minden irányába, gömbszerűen, most olvasott szép magyar szakszóval élve gubacsot alkotva.
Eleinte tényleg olyan mintha szétázott volna.
Jasszer: vatelinnel nehéz lenne szigetelni ahogy én elképzelem, tyvekkel szokták még de az alufóliás módszer is ugyanúgy megfelel.
Valószínű hogy a spórás víz volt fertőzött vagy a sütik sterilizálása nem volt teljes.
Annak hogy oltás után jusson be valami az esélye kisebb. Esetleg oltás közben a tűvel.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ezeket pontosan hol olvastad? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem valószínű, de lehet hogy előfordulhat. Erowid szerint vizeletből 1-3 nap, egy másik nem túl megbízható forrás szerint hajból is kimutatható pár hónapig.
Próbáld ki! :) Vagy kérdezd meg a dopping teszten. |
| | | | |
| | | | | | | | | | gomba vs kender http://forums.mycotopia.net/fungi-growing-edible-medicinal-magic-mushrooms/26391-p silocybe-cubensis-mexican-vs-cannabis-sativa.html
A kender nem húz hasznot a párosulásból de árnyékot ad, a lehulló levelek pedig takaróréteget képezve megvédik a gombát a kiszáradástól.
Hosszabb távon a gomba is hasznos lenne, lebontja a szerves anyagokat amire ezután más gombafajok és baktériumok telepednek és bontják tovább, míg végül az a növények számára is felvehető állapotba kerülve, újból a növényi szövetekbe épülhet és bezárult a kör, folytatódhat a körforgás.
moha vs kender szerintem szép lehet, de haszna nem hiszem hogy lenne. CO2-t csak minimális mennyiségben használna, párásításra valamivel jobban bevállhat, de biztos lakik benne pár csúnyaság is amikből baj lehet.
Üveggolyó témához belebotlottam: http://www.mushroomgeeks.com/forum/showthread.php?p=254853
Neki úgy látszik beválik, de ekkora tűvel, meg ekkora üvegben nem csoda. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Veszteni nem lehet vele, legfeljebb nem aprít majd az sem. Üveggolyót próbáltam, nálam nem igazán működött, de rázogatni is féltem.
A mágneses keverőt egyszerűen össze lehet rakni, csak egy winyó-(ha nincs elfekvőben én a méhben találtam egyet)- ból kiberhált mágnes meg egy tápventi kell hozzá, ami megint csak nem nehéz beszerezni egy rossz PC-ből. http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=M%C3%A1gneses_kever%C5%91
|
| | | | |
| | | | | | | | | | A rothadásért felelős baktériumok vagy a gabonán vagy az oltóanyaggal szoktak bejutni.
A gabona rothadása/savanyodása elkerülhető 1-2 napos elő áztatással (hideg vízben, lefedve). A szemek külsején és a búza héja (korpa) alatt is rengeteg csúnyaság van amik hőálló tokjukban hibernálva várják a jobb időket, ezek ebben a formában túlélik a kuktázást is, majd a szétroncsolt, magas víztartalmú szemeken megfelelő hőmérsékleten hamar életre kelnek és elszaporodhatnak, azaz megrohasztják a táptalajt. Előáztatással ezek az endospórák életre kelthetők, kibújnak a tokból így a kuktázással elpusztíthatóvá válnak, legalábbis a nagy részük, de kis számban nem okoznak nagy problémát.
Ez után puhára főzés (kb 30-60 perc, szétnyomva a szemek közepe már nem lisztes, de az sem jó ha sok szem szétfő és szétnyílik, de néhány mindenképp szétfog mire a többség optimális állapotba kerül) és 1.5-2 óra kuktázás, felrázás, oltás, felrázás, így nem lesz gond, ha csak nem az oltóanyag fertőzött.
Újra sterilizálni nem érdemes, bár attól függ milyen baktérium okozta, mennyire terjedt el, mennyire változtatta meg a pH-t, szóval nem érdemes és kész. :)
Dextrózos LC-vel mintha mindenkinek baja lenne, tényleg lassú, a méz jobb, a kicsapódott dolgok nem okoznak túl nagy gondot, a mézben még több lesz. Ha spóra volt az oltóanyag kis gömböcök később felhők fejlődnek belőlük. Érdemes lenne rázogatni de leginkább kevergetni aprítani.
Ha takarékoskodni kell a spórával az LC-t érdemes az oltások után csinálni úgy, hogy a fecsiben hagyott minimális mennyiségű spórás vizet az egyik LC-ből kiszívott tápoldattal felhígítani, és az így kapott nagyobb mennyiségű oltóanyaggal több kis LC-t is beoltani.
LC-ből jobb többet is csinálni egyszerre, olcsó egyszerű és minimális spóra is elegendő hozzá, de könnyen elfertőződhet. Házilag eszkábált mágneses keverő egyébként gyorsít és egyszerűsít a folyamaton, agitál, levegővel dúsítja a tápoldatot, aprítja a kifejlődött micéliumot így könnyebb kiszívni egy fecskendő tűjén keresztül és sokkal hamarabb és jobban elszaporodhat a sok apró darabka a majdani táptalajra kerülve is a több oltási pont miatt, nem csak a tápoldatban.
Amúgy ha egyik vektor kiiktatása sem segít (áztatás, oltóanyag csere, hosszabb kuktázás) akkor új adag gabona más forrásból még segíthet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | ha csak mikroszkópikus vizsgálat céljára kell akkor nem illegális, de ha nincs szerencséd ezt személyesen is megkérdezhetik tőled, miközben a mikroszkópod keresik a szobádban. ez egyébként nem jellemző .
egy fecskendő könyebben fenn akadhat a vámon mint egy lenyomat, holland csomagokat gyakrabban átvizsgálják.. (de lehet hogy ezt már csak én hajtogatom és már nem is így van) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szárított gombás LC-vel is lehet próbálkozni de azért nem kell rá mérget venni hogy fertőzés mentes lesz vagy egyáltalán beindul valamikor.
Helység levegőjénél fontos az is hogy ne legyen légmozgás, tisztítani hipós vízzel vagy alkohollal lehet de alkohol használata után ne használj nyílt lángot és mind a két esetben várj vagy 15 percet míg a vízpermet elvégzi a dolgát, rátapadnak a porszemek/spórák és leülepszik, ilyesmit belélegezni sem leányálom.
A legjobb talán gloveboxot vagy stillair boxot használni ami egy egyszerű karton doboz is lehet két lyukkal a kezednek meg esetleg egy fólia a tetején.
Ha megpróbálnád a szárított gombás LC-t majd szólj vissza hogy sikerült-e meg szétnézhetnél az egykalapalatton mert ezekre a kérdésekre már meg volt ott is a válasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A legtöbb gomba nem szereti az aromás gyantás fákat mint pl a dió vagy a fenyőfélék, cédrus, de ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem nő rajtuk, hanem csak nehezen/lassan tudja lebontani őket, de ez pont elég ahhoz hogy közben elfertőződjön a kultúra.
Szili István is ír a laskához is alkalmas fákról, a könyvet le lehet tölteni az egykalap alól.
Egyébként előfordulhat hogy az azurescense nőne fenyőn, a suba állítólag nő. Itt van még egy jó kinti TEK http://forums.mycotopia.net/faq-frequently-asked-questions/14997-waylits-woodlover -tek.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | Gabonával nem lehet jól kinti táptalajt oltani, sütivel szintén, tehát mindenképp érdemes még bent beszövetni kartonpapírt, szalmát, fűrészport, szecskát vagy valami mást és azt kiültetni/elásni.
Ha a beszőtt gabona spawn kerül a földbe hamar elszaporodhat rajta valamilyen baktérium vagy más gomba fajta (penész, élesztő) és a bogarak is szeretik, sok féle tápanyagot tartalmaz sok "kártevőnek" lehet a táptalaja, a kartonpapír/ szalma/fa viszont gomba specifikusabb, más organizmus nem kedveli annyira.
Ha a fertőzött kultúrákat elástam mindig felzabálták vagy elrohadt (baktérium). A szalmás/kókuszrostos cuccok viszont megmaradtak, sőt fejlődtek és a felszínre is törtek, de végül kiszáradtak (nem locsoltam és a táptalaj szerkezete is túl laza volt az előre bekevert szalma miatt, úgyhogy hamar kiszáradt hiába volt rajta pár réteg újságpapír mulchnak, cubensis volt egyébként, szerintem van esély hogy termőre fordul, de következő évre valszinűleg elfagyna a mici.)
The.r82: Ha az LC-re gondoltál http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha nincs szaga, nem nyálkásak, tapadósak a szemek és nem is kopp száraz akkor nincs más tippem.
Szerintem fertőzés lehet, ki tudja milyen okból, talán az LC a ludas, lehet hogy az utolsó használatnál elfertőződött.
A fertőzésen vagy magas hőmérsékleten kívül (pl oltás előtt nem hűlt le teljesen, vagy oltás után volt kitéve magasabb hőnek) nem tudok másra gondolni, persze az ok ezer féle lehet, de ez a szép benne :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Milyen búza honnan van?
Még a nagyon félresikerült, fertőzött LC vel oltott túl száraz vagy tocsogós (az üveg alján 1 ujjnyi vízzel) nyákos akármis üvegekben is be kell indulnia a micinek.
Ha egyáltalán nem indul be akkor lehet hogy: túl száraz (kopogós), esetleg extrém szétfőtt / nyákos, elfertőződött (bakteriális vagy élesztős terjedhet el ilyen gyorsan, de ez vagy a szagából, vagy a szemek pergéséből (tapadós, taknyos szemek) kiderül)
az is előfordulhat hogy vegyszeresen kezelték, rovar vagy gombafertőzött búzát alávethetnek ilyesminek, még ha élelmezési akkor is, ha nem teljes kiőrlésű lesz annyira nem törődnek vele mert a toxinok a mag külsejében, a búza korpában maradnak. De ez nem valószínű.
Szerintem elfertőződhetett, a kuktázási idő elég rövidnek tűnik, 1.5-2 óra biztonságosabb onnantól számítva hogy a legmagasabb fokozaton kifújta a gőzt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | LC-t csinálni abból a szempontból nem jó ötlet, hogy ha csak egy pici fertőzés is volt a fecsiben, az a két év alatt elszaporodhatott annyira, hogy az LC-ben tápanyaghoz jutva hamar tovább szaporodhat annyira, hogy oltás után nagyobb területet hódíthasson el a gombától kolonizálás közben, magyarul elfertőzze a kultúrát.
Viszont ha a fecsiben desztillált víz van a fertőzéseknek nem lehetett (akkora) esélyük a szaporodásra. Ha nem keltek ki a spórák a fecsiben akkor valószínű hogy a víz desztillált, de legalábbis alacsony oldott szilárd anyag tartalmú, ami nem biztosított elég tápanyagot ahhoz hogy a spórák kikeljenek. Csapvízben még hűtőben is kicsíráznának a spórák.
de mivel az LC-hez egy minimális mennyiségű spóra is elég érdemes csinálni párat, hátha sikerül valamelyik.
Amúgy kultúrát szerintem karton papírral is viszonylag hatékonyan lehet tisztítani Csak sterilizálni kell egy ragasztóktól megtisztított karton papír darabot, petribe rakni, innentől ugyanúgy lehet kezelni mintha agar-agar lenne, persze kicsit nehezebb vagdalni, meg lehet hogy megbújik egy két fertőzés a papírban, de egy egészséges cikket kivágva és ugyanilyen papírra költöztetve _idővel_ le lehet tisztázni egy kultúrát.
Ilyesmi http://www.shroomery.org/8512/Cardboard-Cloning-Tek egy kis módosítással (csak a kartonlap a hullámos rész nélkül) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha hosszú pókhálószerű ritkás szálak akkor cobweb, ha nagyjából egy középpontból nőnek sugár irányban és a szálak rövidek akkor micélium lesz.
Ha holnapra láthatóan sokat nőtt és sikerült H2O2-t szerezni akkor azzal, ha nem akkor a fertőzött réteget lekaparva meg lehet próbálni kipucolni őket.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha nincsenek pin-ek, és nincs átszőve a takaróréteg megpróbálhatod egy tiszta kanállal vagy lapáttal (ki tudja a tied mekkora :) ) lekaparni a felső réteget.
Valószínűleg túl nedves volt a takaróréteg és nem volt elég a légcsere/szellőzés. Miből van és mi van alatta?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Innen kékülésnek tűnik, de ha kicsit megdörzsölöd egy tiszta fülpiszkálóval és nem kenődik el, vagyragad a vatta pamacsra akkor nagyon valószínű hogy csak kékülés.
Azokat a téglalap alakú kivágásokat főleg ha több is van lehet érdemes lenne kitömni polifillel vagy vattával, lehet hogy túl sok van belőle.
Ha letermettek, egy kiadós dunk biztos segíteni fog. Hányadik hullám?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Vagy az amit Cup_of_tea írt, vagy a táptalaj szárad, és ahogy a vermi darabok szikkadnak a süti deformálódni kezd, ami miatt a micélium is sérülhet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Lehet hogy fertőzött lenyomat, ilyenkor sokan erre gondolnának, ha tényleg minden úgy van ahogy van. De lehet a tápanyag koncentráció, lehet hogy a beoltásnál vagy előkészítésnél a két fajtával külön és egyszerre dolgoztál akkor az egyiknél még jól csináltál valamit, a másik már nem.
Egy LC-ről ránézésre sokszor nem lehet megmondani hogy fertőzőtt e vagy nem. Szóval sokminden lehet és az ok valószínűleg a részletekben bújik meg valahol, ilyen kis számoknál még véletlen is lehet, még akkor is ha nem valószínű.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mit értesz a 30/24 alatt? Optimális hőmérséklet kolonizáláshoz és termőtestképzéshez?
Az optimális hőmérséklet a legtöbb cubensis esetében mind ezek körül az értékek körül mozognak, a 30 helyett én alacsonyabb levegő hőmérsékletet javasolnék, 27-28 fokot, főleg ha alulról melegített az inkubátor. Ilyenkor a táptalajok pár fokkal melegebbek lehetnek mint a levegő és 30 felett már problémák adódhatnak.
A termőtest képzés és a kolonizálás is végbemegy pár fokkal magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten is, legfeljebb pár órával vagy nappal lassabban.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mikroszkóppal már lehet hogy látnád, úgyhogy türelem. Egyebet nem tudok mondani. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Majd dokumentálhatnád az eseményeket, akár az agar készítéstől elkezdve is, pár képpel esetleg.
Volt egyszer egy zsák teszkós laskám de túl sok vizet adtam hozzá és beposhadt :)
Amúgy a zsákokat ki szokták szurkáni, a páratartalmat meg permetezéssel lehet emelgetni ha nincs rá más mód, amennyire én tudom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A keményítő működne de az adagolással nekem is gondom van. Krumpli keményítőt sem találtam még csak kukoricát.
Ha megnézed az agar recepteket mindegyik kb ugyanakkora százalékban tartalmaz tápanyagokat, ehhez lehetne viszonyítani.
Krumplifőzéssel sem lennének valami pontosak az arányok úgyhogy...
Ahogy Shroomy mondta a 2-3. héten már kéne látni legalább csomókat. Hogy néz ki a süti? bolyhos? bőrősödő? volt hempergetve vermibe vagy ilyesmi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha zöld penész, és ha jól emlékszem tiszta vermi casing akkor gyanús.
Honnan indult, szélről, középről, több pontból?
Zöld penésznek nem kéne annyira szeretni a vermit, lehet hogy el volt ázva, lehet hogy a táptalajból indult, lehet hogy a vermid penészes.
Lehet hogy egy sütés nem ártana neki legközelebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Oké, ha kell benne segítség szólj, én már benne vagyok rendesen, csak az érzék hiányzik hozzá.
Authorized: látod milyen kár hogy nem vagy aktív szerkesztő...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez a gomba csíra tulajdonképp beszőtt gabonaszemeket és/vagy fatipliket takar, angolul "spawn".
Ugyan az mint egy beszőtt, kolonizált táptalaj, például PF süti.
A csírát hozzá keverjük nagyobb mennyiségű táptalajhoz (nagykönyvben 3-10% csíra, de minél több annál nagyobb az esélye a sikeres szövésnek), ami aztán átterjed a szubsztrátra. Az is egy nagy csíra lesz, csak már termőblokknak hívják, merthogy termőre is lehet fordítani, nem úgy mint a beszőtt gabonát vagy fatiplit.
Akár agarról, akár termőtest darabról, akár csíráról indítasz PF süti oltásához kultúrát, célszerű először LC-t csinálni belőle.
(Amúgy ha egy termőtest darabkát sikerülne viszonylag sterilen bedobni egy ilyen süti tetejére az is beszövődne csak sok idő alatt, ha folyadékkal oltasz az jobban eloszlik a táptalajodban és a szövés is hamarabb lefolyik. )
A vásárolt csíráról és a gombatestről is ugyanúgy, biopsziás módszerrel egyszerűen és sterilen ki tudsz emelni egy darabot, ezt már csak egy LC-be kell belőni, és megvárni míg kifejlődik. Ilyenkor egy mágneses keverő is jól jön a kultúra aprításához és a víz levegőztetéséhez, minden szükséges infót, mint ahogy azt is amit most itt olvashattál megtalálod az egykalapalatt.info -n is.
MEDMEN ötlete alapján ,ha minden jólmegy nemsoká kiderül, hogy beválik e LC-ként az infúzió.
Az LC-s infúzió meg a hajszárítós fűtés is két olyan magyar agyból kipattant ötlet, ami a külföldi pár ezer gombás fórumosnak még nem jutott eszébe, pedig leegyszerűsíthetné a dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Itthon is van kereskedelmi forgalomban shiitake csíra, még neten is rendelhető ha jól emléxem, de a termőtest tovább szaporításával is meg lehet próbálkozni.
ez a fajta kertészboltokban is kapható, 1000 ft körül van https://www.zki.hu/hazi_gomba.htm
a tuja.hu-n nemrég még megrendelhető volt ue. http://www.tuja.hu/catalog/product_info.php?products_id=470
5 literes kiszerelésben: http://www.gombaforum.hu/index.php?c=ceg&this=5
Keményfa forgácsot magad is készíthetsz egy balta vagy egy kés segítségével, egyébként meg asztalosnál, fűrésztelepeken lehet érdeklődni.
A hurkapálcika is jó lehet, ha nem fenyőből van, utána kellene járni, persze inkább csak csíragyártásra, kis mennyiségek.
Szalmát is lehetne ballasztként használni, azon is terem de csak gyéren.
Milyen módszert találtál? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Akkor ezért cserébe befejezhetnéd a szalma tek fordítását :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Milyen vastag réteg?
A vermi magában nem valami jó, főleg mikroklímát teremteni, túl durva, a rostos anyagok mint a tőzeg vagy a kókusz rost jobbak ilyen szempontból.
Azok a termesztők akiknek én ámulni szoktam a mennyiségen/egyenletességen mind keverve használják 50/50 vermi kókusz vagy vermi tőzeg, egy kis mésszel pH buffernek.
Egyszer a dobozom egyik fele casing, másik casing nélküli lett, és a nélküli jobban termett mint a casinges, úgyhogy azta következtetést vontam le hogy sok minden közrejátszhat ebben.
Vastag casing rétegnél nincs elég szellőzés a mici közvetlen felszínén, a CO2 ottragad, a pinek nehezebben indulnak be, a casinget meg táptalajnak tekinthetik, vagy szimpla vízforrásnak, ha szomjasak, így lehet hogy előbb olyan micéliumok szövik be amik vízhordásra alkalmasak, aztán ezeknek át kell még állniuk a csomósodásra. ...ezek elég messzemenő következtetések voltak, de így fogom fel jelenleg.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha volna kedved beírhatnád az ilyen dolgokat az egykalapalatt.info -ra is, itt hamar elvész ahozzászólások között, pedig sok emebernek hasznára vállhatna.
Miből van a casinged?
Egyébként nem nagy baj, overlay -nek hívják.
Ha a gomba egy foltban átszőtte a réteget, az azért hátrányos mert a pinképződés nem lesz egyenletes, a folton vagy hamarabb vagy kicsit később fognak pinek fejlődni, mint a takaróréteggel fedett felületen, de ez az esetek többségében nem oszt nem szoroz, a veszteség minimális.
Patchelni szokták de erről is van már némi infó a kalapalatt fórumán.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Az jó lenne!
Ha bármilyen ötleted van írj egy emailt, vagy akár itt, akár ott is felvetheted, ahogy kényelmesebb.
Az nem baj ha valamihez nem értesz, már az is elég lenne, ha csak abban segítesz amiben tudnál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem rossz ötlet, ki kell próbálni, ha beválik rengeteg előnye lenne
http://www.webbeteg.hu/index.php?page=adattar_gyogyszer&reszletes=9196
600Ft egy fél liter, tasakban van, PE csatlakozóval, akármi is legyen az, de gondolom be lehet rajta lőni egy kis spórásvizet, meg ki szívni ha kész az LC. Ha mégsem akkor egy csepp FBS szilikon a tatyóra és azon keresztül gond nélkül lehet oltogatni,(ha megtapad).
Mivel a tasak rugalmas nem lesz vákuum sem, és ha eléggé átlátszó még a növekedést is figyelemmel lehet kísérni benne.
Steril.
Még a pHja okozhat gondot, 3.5-6.5 ig írják ami elég tág, na meg a beszerzése.
Ha kipróbálod légyszíves jelezz vissza.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Találkoztam már velük de szerintem egyik sem jó úgy igazán. Egyedül ez az amiből talán el lehetne indulni: http://mediawiki2u.com/category/web-20/
de nem működik rajta az egyik szerkesztő segéd, a wikied úgyhogy ejtve lett.
Volna egyébként egy hasznos extension, a http://www.gizmogarden.com/index.php/Whos_online_ajax
amivel meg lehet tudni hogy ki van az oldalon és mit csinál éppen, de karaktertábla gondja van ráadásul kiírja az IP-címeket a főlapra, de ezt sem sikerült még felrakni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ebben igazad van.
Tudnál benne segíteni?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
Ha gondod lenne a sterilitással felforrás után főzd még 2-3 percig direkte (mikróban), aztán tedd a befőttesüveget egy lábasba amiben van egy kis víz, és úgy tovább 15 percig.
Több kis LC-s üveggel megtöbbszörözöd a siker esélyét, ha csak egy is bejön azt tovább olthatod majd több LC-be.
Mézzel nekem több szerencsém volt mint dextrózzal, a glükóz is biztos jó de magában nem igazán ezért keverni kell valamivel.
Amerikaiaknál már divat az ízesített ásványvíz használata kibontás és sterilizálás nélkül, két pötty szilikon a palack aljára meg tetejére, ezeken keresztül lehet beoltani, ha kész akkor meg kiszívni.
Leteszteltek több márkát, az egyik bejött azt ennyi, itt is ezt kell ha érdekel.
4% körüli cukortartalmú üdítő kell, lehetőleg citromsav és persze szénsav nélkül, de próba szerencse.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Elméletileg igaz lehet, de ez is biztos sok mindentől függ.
Vannak képek amin csak a süti tetején nő, vannak aminek csak az alján, van amin mindenhol, biztos hogy sok mindentől függ még ez.
Nem érdemes ilyen dolgokon sokáig forogni, ha megcsinálod majd kiderül, aztán levonhatod a következtetéseidet.
Bár ilyenkor még minden süti aranyból van tudom, nem holmi kísérleti alanyok. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Van aki szerint nem is dob a hozamon, van aki esküszik rá. Nem lehet előre megmondani, ki kell próbálnod hogy megtudd nálad hogy válik be.
Mivel egy kicsit több abajgatással jár mintha csak hagynád ahogy van, lehet hogy hajszálnyival jobb az esélyed ha nem használsz casinget.
a második vagy harmadik hullámnál már lehet jobban bele fog férni egy ilyen procedúra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Tényleg jobb ötlet lesz regisztrációhoz kötni a szerkesztést, a spammerek is előbb utóbb megtalálják majd a lapot.
Ha valakinek volna még ötlete, észrevétele nyugodtan ossza meg akár itt akár ott.
Ha meg valamelyik cikkben nem stimmel -, vagy kiegészítésre szorul valami bárki átírhatja, hozzáírhat, szerkeszthet, vitázhat.
Sajnos nem vagyok sem gomba szakértő, sem web programozó úgyhogy jól jönne mindenféle segítség. |
| | | | |
| | | | | | | | | | http://www.egykalapalatt.info/
Itt már meg lehet találni néhány dolgot gombatermesztéssel kapcsolatban.
-Termesztéshez szükséges kellékek leírása, beszerzési helyek -Gombatermesztés alapjai, PF Tek -Spóralenyomat(klasszik, üvegbe,vízre), Lenyomatból fecsi -LC készítés, szilikon port, biopszia -Oltóanyagok közti különbségek (multikultúra, izoláció, klón) -Kártevők és deformációk leírása és kezelése
-Gomba kvíz javított változata és egy súlytippelős kvíz.
-Néhány lebukás összegyűjtve, főleg rendeléssel kapcsolatosak
-Drogteszthez kapcsolódó infók és GYik.
-stb..
Remélhetőleg még bővülni fog.
A strukturáltság egyenlőre nem az oldal erőssége.
Elnézést azoktól, akiknek nem válaszoltam emailben, az összes kérdés meg lett válaszolva az oldal cikkeiben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Fél év, de ha már sikerült egy biztosan fertőzésmentes LC-t csinálni, célszerű továbboltani vele még több LC-t.
Az sikeres LC lesz a mester kultúra, ebből elég pár mililitert elhasználni néhány teszt sütihez -és ha ezekből kiderül hogy tényleg fertőzésmentes- akkor másik 10 LC-hez.
LC-vel LC-t szilikon porttal ellátva elég biztonságosan lehet oltani, úgyhogy ezt a 10 LC-t nyugogtan lehet további táptalajok beoltására használni, a mesterkultúrát pedig elég csak akkor elővenni, ha a többi LC-fogytán van, akkor is csak egyújabb csapat LC előállításához.
Így az első sikeres LC fertőzés szempontjánól is nagyobb biztonságban lesz a kevés használat miatt, és a sejtosztódások korlátozott száma miatti elöregedés sem történik meg olyan hamar, hiszen az a 10 LC, amihez elég kb 2ml a mesterből, mindig második generácoós lesz.
Ha az első LCvel beoltott második LC-vel beoltott harmadik LC-vel beoltott negyedig LCvel ...stb beoltott kultúrát használná fel valaki az már a számtalan sejtosztódás miatt eléggé degradált kultúrát hozna létre.
Egy mester kultúra fél-egy évig is simán elállhat, hosszabb távra érdemes pár mililiterrel sima desztillált vizet beoltani, és így tárolni. Így akár évekig is elállhat.
Termőtestből is könnyen lehet LC-t készíteni egyébként, sőt akár micéliumdarabkából is.
Inkubálásnál nem árt néha megrázni hogy több oxigént kaphasson és a micéliumszálak apróbb darabokra szakadva több kis kolóniát hozhassanak létre.
A legjobb erre mágneses keverőket használni, ezeket könnyen össze lehet csapni egy tápventiből, winyó mágnesből, meg egy villa fokából.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Keltetéskor sötétben kb 26 fokon (24-28), ha kifejlődött a micélium akkor hűtőben.
A spórák hajlamosak összeállni, ez gyakor jelenség, a fecsit jól össze kell rázni, és lehetőleg desztillált vagy ionizált vizet használni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha nyílt lángot használsz bent, például alkoholos égőt vagy hogy hívják ezt jól zárd le mielőtt betennéd gloveboxba.
Ha nincs rajta kupak ami megakadályozná az alkohol párolgását a levegő tele lesz robbanékony gázzal ami ebben lezárt térben nagyot robbanhat miközben te felette állsz a robbanás irányába bámulva.
Van ezekhez kupak, ha jól záródik akkor ok.
És ne égesd egyfolytában mert egy idő után elhasználja bent a levegőt és elkezdi a kintit beszívni.
vagy használj egyszerűen öngyújtót...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | A hipó eredetileg lúgos, csak valamilyen savval keveredve képez mérgező klórgázt, anélkül konyhasóra (NaCL) és atomi állapotú oxigénre (O) bomlik, csak nagy töménységben okozhat problémát a spóráknak vagy a használójának.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hypo |
| | | | |
| | | | | | | | | | 1:200-nál töményebbel.
1:100-hoz 1:20-hoz 1:10-hez
(1 rész hipó : 10 rész vízhez)
nagyjából mindegy.
Azt hiszem a hipó flakonjára rá van írva a megfelelő hígítási arány, ha lehet akkor azt használd.
Húzz gumikesztyűt és ne lélegezd be a permetet vagy a gázait.
Miután kisikáltad a gloveboxot, tegyél bele mindent (tisztára törölgetve) amit használni fogsz, permetezz be még egy kis hipót, ezzel a bent maradó levegőben lévő kártevők egy részét is kiiktatod, aztán zárd le az egészet és hagyd állni 10-20 percig. Ennyi idő kell míg a hipó elvégzi a munkáját, de ez is változhat hipóról hipóra,és ez is fel van tüntetve a csomagolásán.
Van olyan is aki nem használ fertőtlenítő szereket, csak sima szappanos vízzel mossa ki a gloveboxot, bepakol mindent, lezárja és állni hagyja pár percig hogy a levegőben úszkáló porszemekre tapadt fertőző dolgok, és a penészspórák a glovebox nedves felületére landoljanak. Ezután már nem kerülhetnek a légáramba, vagy azzal együtt a táptalajra.
PF tek lesz?
Teljesen zárt (majdnem légmentesen) a glove boxod, vagy a stillair box nak nevezett változatát használod, amihez nincs kesztyű erősítve, csak két lyuk van ahol ki be nyúlkálhatsz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | http://www.gombaforum.hu/index.php?c=hirek&tol=&kod=102
" A szakember azt mondja: már most sok a gomba, de az igazi dömping még ezután várható. A csapadék és a meleg ugyanis kedvez nekik. Az utóbbi években azonban új, csak nehezen azonosítható gombák bukkantak fel. - Találkoztam tegnap is ilyennel. El is vittem az egyetemre, mert én sem tudtam behatárolni. És az egyetemen, a Pátlán Feri, aki az egyetemen is tanít, ő is csak nézett. Mert az igazi királytinórú nem kékül meg. Ehető, de mégis megkékül, tehát elfajoznak a gombák - magyarázza Fodor István gombaszakértő. "
:)
Az a furcsa ebben, hogy a tinórú féléknek nincsenek lemezeik (ezért sajna biztosan nem Psilocybe )- , na meg az, hogy eszerint az oldal szerint valóban kékülhetnek a királytinórúk.
http://www.terra.hu/gomba/html/boletus_regius.html
|
| | | | |
| | | | | | | | | | 1xű az sem mindegy hogy hol méred a 28 fokot.
Ha alulról kapja az "inkubátor" a meleget alul jóval melegebbet lehet mérni mint egy felső részen
ha a befőttesüvegek érintkeznek a melegített felülettel akkor jóval melegebbek lehetnek mint a környező levegő hőmérséklete.
Ez egy szokásos alulról melegített inkubátornál jelentheti azt is hogy a belógatott hőmérő, tévedve egy fokot -felé 28 fokot mér közben a táptalaj hőmérséklete könnyen lehet 31 vagy több is ami hátráltatja vagy megakadályozhatja a mici fejlődését.
Ha 26-28 fok körül maradsz lehet hogy jobban jársz, de ha annyira számít csinálhatsz egy olyan befőttesüveget, amit beoltás nélkül csak arra hasznáhatsz hogy megmérd, hogy mennyire melegszik fel, így megtudhatod hogy milyen hőmérsékletre melegíti az inkubátorod a többi üveget.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Egy multispóra kultúrából rengeteg alfaj kifejlődhet, különböző megjelenéssel, tulajdonságokkal, igényekkel.
Ha ránézel egy beszőtt sütire láthatod hogy a micélium nem egyforma mindenhol, 2d-ben nézve a egymástól és a kiindulási pontjuktól távolodva szektorokat alkotnak, a különböző megjelenésű micik (pl fonalas vagy bolyhos) mind-mind egy külön alfaj, egy külön kis kolónia, egyedi termőtestekkel.
Ezen belül még táptalaj, és életkörülmények szerint is változik a gombák megjelenése, és az sem mindegy hogy hanyadik terméshullám.
A P. cubensis fajon belül jó ha a piacon lévők "fajták" 10%-át meg lehet különböztetni egymástól, a többi 90% között nincs számottevő különbség, gyakorlatilag csak alfajoknak, vagy családoknak lehet őket tekinteni, amik viszont egy szokványos multikultúrából is származhatnak (pl egy GT spóralenyomatából létrejöhet PESA-ra emlékeztető termőtest)
Ha megnézed a fajták fényképeit szerintem te is osztod majd ezt a véleményt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | MAKET: megjött a lenyomatod? visszajelezhetnél..
Precíz: az agar agar-ral mi lett? |
| | | | |
| | | | | | | | | | A gyökérkapcsolt fajokat meg pláne nem lehet termeszteni, még a természetben is csak alig.. Ellenpéldák vannak de elég gyérek.
Sok olyan hallucinogén gomba is van amit nem sikerült még BENTI körülmények közt termeszteni pl a semilanceata-t pedig gyakori és nem gyökérkapcsolt, de lehet hogy valamilyen talajban élő organizmussal van kapcsolata, erre amúgy is van sok példa. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Vannak olyan gombák amiket nehezen vagy sehogy sem lehet termeszteni, de nem tudom hogy mitől függhet ez.
Pont most vágtam beén is egy kis gombás tojást épp most szedett lila pereszkével.
Az őzlábak itt már sajna elöregedtek.
Próbáld meg! a pereszkével szerintem nem lehet gondd |
| | | | |
| | | | | | | | | | Klónozáshoz nem kell ilyesmi, ha kölest használsz trutyi helyett még gyorsabb is lesz a szövés.
Vagy LC-t
De ha úgy gondolod akkor csak tessék..
Hátha kialakul belőle valami. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én nem próbáltam, de lehet hogy nem lenne feltétlenül szükséges ilyen izéket kotyvasztani.
Agar-agar akkor lehet valóban hasznos ha
-a kultúra fertőzött -izolálásra (egy gombacsalád elkülönítése a többitől)
mivel agar-agaron a gomba csak 2d-ben tehát síkban nő, így könnyű egy ép micéliumdarabot elkülöníteni például egy fertőzéstől.
Szerintem ez a lötty nem lehet alkalmas ennek a helyettesítésére. Szoktak kartonpapírt is használni hasonló célra, de az izolálás azon sem lehetséges.
Az ilyen kotyvalékok helyett használható lenne ugyanekkora mennyiségű köles vagy más szemes gabona is, ha nincs gond a fertőzésekkel vagy nem az izoláció a cél, ezt be lehet oltani egy darabka micéliummal vagy termőtesttel.
Belevetetted magad látom:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát nézd... Lehet hogy így van, lehet hogy nem. Mivel lehet hogy így van, tényleg nem érdemes bevállalni egy ekkora kockázatot.
De tényleg jó lenne tudni, hogy ezek a "toxinok" eljutnak-e a micin keresztül a termőtestbe, vagy a mici nem enged be ilyen csúnya anyagokat a saját körforgásába.
Két forrást lehetne ide kapcsolni, az egyik ilyen mérést Stamets csinálta de annál nehézfémekről és olajjal szennyezett táptalajról volt szó, ott a termőtestekben is nagyobb koncentrációban mértek nehézfémeket, de ezeket az eredményeket később megcáfolta, mérési hibákra hivatkozva.
A másikat így ágyazás közben elfelejtettem, de az is legalább ennyire messze van ettől a témától.
De amúgy annyira lényegtelen ez az egész, a végszó akkor is az hogy nem érdemes vállalni ekkora kockázatot.
A "bleach dip" amúgy elég gyakori a mycotópiások körében, nem én találtam ki.
http://archives.mycotopia.net/discus/messages/5/8732.html?1021992838
Itt egy lista az erre vonatkozó archív topikokról:
http://archives.mycotopia.net/discus/messages/5/10346.html?1101756528
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Valami olyasmit keresek, hogy ezek a "toxinok" bejuthatnak-e a fertőzött micéliumon keresztül a termőtestbe.
Ezzel egyértelművé válna egy fertőzés veszélyessége. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ezekről a toxinokról linkelhetnél valamit.
Egyetértek amúgy, tényleg felesleges, és nagy a kockázat, csak ez néha sajna nem érdekel.
Még ha közvetlenül nem is okoznak ezek érezhető, nyílvánvaló problémát, pl. hasmenés,hányás, attól még okozhatnak maradandó károsodásokat, például a májban. És ez lehet hogy pár év múlva jön ki valami egészen más formában.
Hát ez van.
A figyelmet remélem felhívtam rá, és csak azt írtam le hogy én hogy csinálom. De ne csinálja utánam senki! :)
Ha csak egy genetikai állomány megmentése a cél sokkal jobb megoldás lehet egy biopsziát csinálni a süti fertőzésmentes részéből.
Ilyenkor is érdemes bevetni egy gyenge hippós oldatot hogy a penészspórák ne vaduljanak.
Egy üres, vagy steril vízzel, vagy akár tápoldattal töltött fecskendővel pontosabban annak tűjével kell átdöfködni a micéliumot, 18as vagy nagyobb tűvel. Csak nagyon kis darab, vagy darabok maradnak a tűben, ezt aztán be lehet oltani egy LC-be .
Sütivel még nem próbáltam, gombatesttel működik, sütivel is kell neki.
Csinálhatsz több fecsit, több LC-t is, hogy növeld a fertőzésmentes kultúra létrejöttének esélyeit. A micéliummal beszőtt, fertőzött sütit mindenképp le kel fertőtleníteni valahogy, szerintem erre a hippós víz a legjobb, alkohollal is működhet, de a micéliumon maradt alkohol nagyobb gondot okozhat mint egy kis maradék hipó.
De a legjobb vagyis legbiztonságosabban kivitelezhető mentőakció az agar-agaros.
Szorítok:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez így van.
Van aki bevállalja ezt a -felesleges- kockázatot, de aki nem az tényleg jobban teszi.
Én is csak azért vállalom, mert ha egy vekni kenyérnek pár szeletén látszik a penész, attól még - ha éhes vagyok és nincs más-megeszem azt a részt amin nem látszik hogy rossz lenne.
Találkoztam olyan hozzászólásokkal is hogy a nagyüzemi gombatermesztésben is leszüretelik a penészes ágyásról a csiperkéket, mielőtt megszabadulnának a fertőzött táptalajtól.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | ez olyan... költői kérdésnek hangzott
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nemtudom hogy üres fecsik hiányoznak-e, de a fecsiket újra lehet hasznosítani, még az egyszer-használatosakat is, bár megvan a maga kockázata. Szerintem be lehet vállalni de persze egyáltalán nem szükségesés talán felesleges is. én mindenesetre ugyanazokat a fecsiket használom egy jó ideje.
Kuktázni lenne a legegyszerűbb de nem biztos hogy kibírnák ezek az egyszer használatos fajták, legközelebb azért is kipróbálom.
Miután kiürültek szétszedem őket, és hipós vízben áznak egy ideig.
A tűket kidobom pedig elméletileg nem lenne akadálya ezeknek az újrahasznosításának sem.
Még darabokban jól leöblítem őket, aztán összerakva várják hogy megteljenek valamivel.
Közvetlenül mielőtt megtelnének ezzel a valamivel, alkohollal szívódnak meg és állnak pár percet míg az oltóanyag készül.
Az alkohol visszakerül eredeti helyére, az üvegébe, szerintem semmi baja nem lesz ettől a kis öblögetéstől.
A fecsi következő tartalma forralt és még mindig forró víz, legalább 3 adag, hogy a maradék alkoholt magával vigye a lefolyóba.
Az utolsó adag forró víz után kerül rá egy steril tű, innentől már nem igényel különleges bánásmódot.
Szerintem a legnagyobb gondot nem is a fertőzések hanem a fecsiben maradó alkohol okozhatja.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Hétfőig nem gondd, ha tényleg teljesen sterilek,de ha meg nem pusztult el teljesen minden csúnyaság akkor sem nagy baj.
Búzával sokszor jártam így, talán egy kicsit nagyobb volt a fertőzés arány de a nagyobb szemű gabonákat állítólaag nem is lehet ennyi idő alatt teljesen sterilre kuktázni.
Tele vannak olyan endospórákkal amik így betokozódva bírják a magas hőmérsékleteket is, és később kikelve gondot okozhatnak. Ezért is szokták előáztatni hogy az endospórák nagy része feléledjen, így már nem védi meg őket a semmi a magas hőmérséklettől, de valamennyi mindig marad belőlük.
Ez a 20 perces főzés jól hangzik, kipróbálom.
Rakhatnál fel képeket Pshyfarmer, weedfarmeren láttam hogy milyen fasza képeket csinálsz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | jah..kicsit színes volt ott a monitor ahol éppen ezt taglaltad :)
Stillair box ez inkább, a glovebox teljesen zárt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | 1xű:
és a kezed hol megy be?
amúgy meglepő, hogy a spórás víz mennyire nem hajlamos a fertőzésekre, egy zárt szobában fertőtlenítés nélkül egy saját készítésű közel sem steril printet, egy alkohollal letörölt késsel egy befőttesüvegbe kaparva oké lett. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Zabbal még nem volt dolgom, csak búzával. Egy napig áztatom, kb 1 órán keresztül főzöm/párolom, és másfél órán át kuktázom.
A főzés ideje nagyban függ a búza korától, amíg friss volt jóval kevesebb ideig kellett mint most hogy "tavalyi" lett, és nem is szívja meg magát annyira mint szeretném, ráadásul hamarabb fő szét.
Addig szoktam főzni amíg pár szem ki nem pukkan, akkor általában a nagy része már teljesen megduzzadt.
Főzés után -ha tényleg max kapacitáson vannak- le kell csepegtetni/szárítani, mert a szemeken maradó vízcseppek miatt szétfőhetnek kuktázás közben, ugyanúgy , mint ahogy a köles is teszi.
Ezért is teszek hozzá egy kis macskaalmot vagy fogport hogy felszívja a felesleget, meg úgy tapasztaltam hogy ez segít a gyorsabb micélium terjedésben, de ez főleg a macskaalom porított formájára a fogporra igaz, az alomdarabok csak a felesleges víz megkötésében és raktározásában segítenek.
Valaki kipróbálhatná, én csak egyszer teszteltem, három üveg búzához az egyikhez 1, másikhoz 2, harmadikhoz 3 kanál neurosan-t adva, ami ugyan nem fogpor de lényegét tekintve ugyan az.
Szemmel is látható volt a különbség a 3 üveg között, de lehet hogy benne volt az elfogultságom, meg hogy ez a por is fehér mint a micélium. Mindenesetre mind a 3 gyorsabban kész lett mint azok amik nem kaptak adalékot.
Nem valami jó ez a módszer mert sokáig tart és sok a munka vele, 1 nap áztatás, egy óra főzés, csepegtetés, szárítás másfél óra kuktázás hűlés következő adag kuktázás ...
Ezért bízok a kölesben, hátha tényleg elég neki 1 óra áztatás és mehet is a kuktába.
Miért te hogy szoktad?:)
Valaki asszem már írta hogy zabot használ |
| | | | |
| | | | | | | | | | remélem tudod hogy csak a héjas köles a jó, az amit emberi fogyasztásra kaphatsz már hántolt és egy nagy dzsumasz lesz belőle.
Ha nincs fénye akkor az hántolt.
Egyébként is technikás, nekem eddig többször ázott szét mint működött volna, de eddig egyszerűen csak ráöntöttem kb ugyanannyi vizet és úgy kuktáztam, előáztatás nélkül.
Egy nemrég olvasott módszerben az ürge -igaz hogy madáreleséggel, de az főleg köles- forró vízben áztatja, amíg meg nem szívja magát (kb 1 óra), lecsepegteti és úgy kuktázza másfél órát. Mások hozzáfűzték hogy a víznek tényleg forrónak kell lennie, és ha jól megszívta magát tényleg le kell csepegtetni mert a rajtamaradt víz miatt kuktázás közben szétmálhat.
Még nem próbáltam, de attól amit eddig csináltam biztos hogy jobb.
Sima agar-agart kaptál, vagy ez már a kikevert táptalaj(PDA,MEA...)? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mégegyszer átgondolva inkább a gabonára oltás hangzik jobb megoldásnak.
Köles búza vagy amit használni szoktál.
Sterilizálni is egyszerűbb,
beoltani is,
gyorsabb is, össze lehet rázogatni hogy hamarabb elterjedjen.
A komposzttal meg a szalmával előfordulhat hogy nem jó, túl nedves, meg mittudomén.
Főleg ha még nem használtad valamelyiket.
kíváncsi vagyok hogy fog menni az agar agar, én még nem mertem belefogni, elég volt már erre az évre kudarcokból.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mivel Hollandiából jön a leveled nagyobb az esélyed, hogy lekapcsolják. Az ismeretlen, sok domain név alatt futó cégek pedig gyakran kamu cégek.
De ettől még lehet hogy a leveled úton van és nem lesz problem.
Mivel is fizettél? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Sokszor lehet itt is olvasni azt a figyelmeztetést, hogy a Hollandiából érkező csomagokat gyakran átvizsgálják illegális anyagok után kutatva.
Gyakrabban mint az angliából usából vagy kanadából érkezőket.
Többször volt már rá példa, hogy a rendőrség vitte ki a csomagot, vagy jelentkezni kellett érte a vámon.
Spórával is, maggal is.
De feltételezve hogy ezt figyelembe vetted, biztosan jó okod volt rá hogy onnan rendelj, például hogy ez egy általad jól ismert vagy megbízható cég, aki miatt vállaltad ezt a kockázatot. És hogy ez az oldal nem csak egy cég egyik domain neve a sok közül, például az elephantos.com-nak.
Hogyha nem küldtél nekik semmit, akkor valószínűleg bankkártyával fizettél a portékáért, azt meg vissza lehet vonni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | preciz: Hogy a penész vagy a mici az erősebb csak akkor derül ki ha találkoznak. Az esély hogy így leterem megvan, de a penész mindent meg fog fertőzni a környéken, egy tiszta printet sem tudom elképzelni hogy hogy lehetne belőle készíteni.
De ha nagyon meg akarod menteni van jópár lehetőség.
Először meg kell szabadulni a penésztől
-hipó 1:200 arányú hipós oldatban áztatva a penészgomba spórája elpusztul, maga a penészgomba viszont életben maradhat, úgyhogy érdemes a fertőzött részt kivágni.
A termesztett gombát egy ilyen híg oldat még nem bántja.
Várhatsz míg a micéliumod eléri a maximális méretét, ezalatt viszont a penész is nőni fog még, de csinálhatod most is így viszont kissebb lesz a micéliumod amivel folytathatod.
Ha még a pohárba juttatsz valahogy hippós vizet, és csak ezután bontod ki, és vágod ki a fertőzött részt nagyobb esélyed lesz a penészspórák terjedésének visszaszorítására.
Remélhetőleg a mici már eléggé beszőtte a süti maradék részét hogy az egyben maradjon miközben kb 20 percig ázik a hippós lében.
Ezzel aztán érdemes beoltani gabonát, vagy szalmát vagy kókuszrostos trágyát vagy valami hasonló bulk szubsztrátot hogy nagyobb adag micéliumot kapj. Ezeket -a gabonán kívül - érdemes lehet lepermetezni egy gyenge 1%-3%-os H2O2-vel ez elég nagy előnyhöz juttathatja a gombáid, de megfelelő sterilitás meg tisztaság mellett ez nem szükséges.
A hipót mindenképp ajánlom, a penészgombát alaposan megszorongatja, a spóráit főleg, ha így sikerült megszabadulni a fertőzött részektől, a maradék, tiszta micéliummal már bármit kezdhetsz, továbbolthatod akár egy LC-be is, vagy az említett bulk szubsztrátok valamelyikébe.
4 esetből 2ben így sikerült megszabadulnom a penésztől, egyszer szalmán egyszer kókuszroston, a másik kettő is csak azért nem sikerült meg nem vágtam ki a fertőzött részt így a penész visszatért, igaz hogy spórát már nem hozott (abból gondolom hogy nem volt színe) de közelebbről megnézve látszott ahogy falja fel a micimet.
Persze agar-agar ra lenne a legjobb ráoltani de gondolom ez számodra sem opció.
MAKET jó lenne tudni hogy honnan rendeltél, de ha FSRE akkor nincs mit csodálkozni, sokszor olvasni hogy beletellik pár hónapba, vagy éppen elveszik a pénz amit küldenek nekik.
Ráadásul most szünetel is, pár hsz-el lejjebb le van írva h pontosan meddig.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mivel nincs meghatározva a pszilocibinnél a csekély menyiség ezért:
(4) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplo kábítószer esetén a kábítószer akkor csekély mennyiségu, ha tiszta hatóanyag tartalmának élettani hatása legfeljebb 0,9 gramm morfinbázis élettani hatásával megegyezo. (5) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplo kábítószer esetén a kábítószer akkor jelentos mennyiségu, ha tiszta hatóanyagtartalmának élettani hatása 18 grammot meghaladó morfinbázis élettani hatásával megegyező."
De ez a 1999-es törvény, azóta asszem már van egy újabb.
Mivel a magyar törvény nem tesz különbséget a drogok között ugyanaz a büntetés, mint fűnél vagy kokainnál.
Ha nem kirívóan nagy mennyiségről van szó és csak saját használatról akkor itt is jó esélyjel lehet indulni az elterelés felé.
Ezek a dolgok Magyarországon elégé rendőr, meg bíró függők. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Addig is ajánlom mindenkinek, - hogy hozzánk hasonlóan - ELMÉLETBEN foglalkozzon a hallucinogén gombák termesztésével.
Így mikor már legális úton is hozzájuthat ilyesfélékhez -ami remélhetőleg már nincs messze - sikeresen foglalkozhat majd eme pompás gombacsalád termesztésével, és méltán élvezheti majd munkájának gyümölcsét.
Informálódjon, és ossza meg ezen információkat másokkal is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ezúton is muszály leszek értesíteni minden érdeklődőt, hogy amíg nincs rá legális mód hogy Cubensis spórához, vagy oltóanyaghoz juttassam őket, addig ezt nem is tudom megtenni.
Arról nem is beszélve, hogy semmi ilyesféle illegális dologgal nem rendelkezem.
Viszont ha valaki találna ilyen megoldást, vagy kiskaput ennek megkerülésére, értesítsen és örömmel...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem egy szobában, a lakás egy melegebb pontján, például egy szekrény tetején egy cipősdoboz kevésbé komplikált, de ugyanolyan jó megoldást nyújtana, de ez csak az én véleményem.
Az inkubátorban lévő sütik valszinűleg valamennyivel melegebbek bent, amint a levegő hőmérséklete.
A nagykönyvben megírt optimális 30 fok nem tudni hogy levegő, vagy a szubsztrát hőmérsékletére vonatkozott-e, ráadásul ott a szubsztrát agar agar volt, egy műanyag petri csészében.
A fenyőmulcs így elsőre nem hangzik jó megoldásnak mert túl gyantás, amit a gombák többnyire nem szeretnek, de mivel nem volt még dolgom fanyűvőkkel és csak tippelek simán lehet hogy tévedek.
érdemes lenne utána nézni, külföldi fórumokon biztos vannak infók erről is
http://www.shroomery.org/ http://www.thenook.org/ http://www.mycotopia.net/
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Elméletileg működhet. Se a shromeryn se a mycotopian nem találtam olyan benti psilocybe baeocystis termesztést ami sikeres lett volna, kintit is csak kettőt. Azt írják hogy PDA-n ls MEA-n (agar-agar változatok) is nagyon lassú a kolonizálás, meg hogy a micéliuma egyébként is eléggé lassú, gyenge és vékonyka.
A fa bontókból is lehet LC-t csinálni bár lassabb és kissebb a micélium növekedés, az hozzászólások szerint.
LC-t egy tized mililiter spóraoldatból is lehet csinálni, vagy ha egy kalapot megütögetsz az LC felett még az is elég lehet.
Egy kiürült fecskendő is működhet, csak meg kell tölteni az LCvel (a mézes vízzel) és visszafecskendezni a befőttesüvegbe, így az a pár szem spóra ami ott marad a fecskendőben az LC be kerül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | LC-vel oltva 5 deci búzát (7 decis üvegben) 10 nap alatt beszövi, összesen 2-3 összerázással. A fedőn egy kb fél centis lyuk vatelinnel kitömve a gázcsere miatt.
az állandó hőmérséklet sokat számít |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egy ilyen "láthatatlan print" mentette meg a kultúrámat, mikor az összes normális printet dobtam ki a normálatlanok helyett.
Csak meg kellett kapargatni egy mézes LC felett,1 héttel később annyi mici lett belőle, hogy egy fél évig ezt használtam. Néha újra kellett hígítani, ennyi. Aztán egyszer csak elfertőződött.
Láthatatlan printekből szerintem érdemes lc-t (is) csinálni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | még szerencse hogy nem repedt szét.
milyen féle? |
| | | | |
| | | | | | | | | | hát, legközelebb ne csak casingelj, hanem a szétmorzsolt sütivel olts be egy nagyobb adag bulk szubsztrátot, mondjuk valami szalmásat.
Szalma/trágya/kókusz vagy ilyesmi.
Mekkorák a sütik és mennyi szokott lejönni róluk?
Mert ez még azt is jelentheti hogy a sütidről a maxot hozod le, amit az a táptalaj még elbír.
Mivel a casing réteg már nem tartalmaz plussz tápanyagot, nem is növeli meg annyira nagyon a hozamot, a sütit viszont védi a kiszáradástól és a süti felületét is növeli amin a primordiák képződhetnek.
Egyszóval én ajánlom a szalmát, ha nagy gombákat akarsz, de attól még nem lesznek annyival potensebbek is mint amennyivel nagyobbak.
http://forums.mycotopia.net/straw/14991-rev-s-strawlog-tek.html
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ezek szerint annyira nem jó az a teszt, mert hogy ez is be volt linkelve a Verticilliummal kapcsolatos kérdésnél, a válasz végére:
Dry Bubble verticillium fungicola
This fungus causes superficial, cinnamon-brown lesions of the mushroom cap. Lesions may coalesce into a brown blotch. A grayish bloom appears when the fungus sporulates. Infection of the stem results in a bent and/or split Stipe . The second major symptom is a dry bubble a small, puffball-like mass where the mushroom should be. Spores of this fungus spread in the air on soil particles and on flies. Symptoms occur 10 to 14 days after infection. Sanitation is the most important control measure.
Van ugyanez wet bubblében is.
|
| | | | |
|