 |
Legfrissebb hozzászólások (109731 - 109740)
 | |  | | | | |  | |  | | | A fű okozta rövidtávú memória zavarban szerintem az a jó, hogy segít elfelejteni, hogy kinek mit adtam.
Egyébként nem jó, állandóan mindenem elhagyom. Még jó, hogy kb. 95-%-ban aztán megtalálódnak/megkerülnek... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Igen jó tulajdonsága még ennek a kis fémpipának, hogyha --ügyetlenségem miatt, vagy ha jó száraz a fű -- nagyon beiizzik, és már nem bírom leszívni, akkor az öngyújtót rá tudom fektetni a pipa fején a nagy nyílásra úgy, hogy teljesen lezárja, a hüvelykujjammal meg be tudom fogni a lyukat a másik végén, és így nem vész kárba a termelődő füst, ha nincs kinek átadni a pipát, amíg a letüdőz-kienged fázis van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ...úgy érzem az egyik legnagyobb szeretetdilemma (kognitív disszonancia), amikor bár kedvelek valakit, nem tudok vele igazán kommunikálni.... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Megnéztem Tarkovszkij Solaris c. filmjét. Először több, mint 10 éve láttam, előtte olvastam is, mégis, úgy emlékszem, nem volt teljesen feldolgozható számomra a film akkor, pedig a könyvvel meg úgy hiszem nem volt gondom. A mostani Solaris-élmény viszont tökéletesen vágható volt. Minden szó, minden mozdulat, minden gondolat "érthető" volt.
Tökéletes tripfilm vagy inkább filmtrip. Pszichonautáknak szerintem különösen bejövős lehet.
Aki olvasta is, látta is, és jobban emlékszik mint én, szóval van valakinek észrevétele ezzel kapcsolatban, hogy a könyv könnyebben emészthető, mint a film? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga: ez baromi jól hangzik. Mindkettő. Bár a barlangot lehet, hogy mégsem próbálnám be... bár egyszer egy pszichó néni, még nagyon régen, még a pszchedelikumookkal való találkozásom előtt, így bemeditáltatott magamba, és így kérdezte, hogy mit "látok"... és egy barlang volt... benne egy kicsi, pár centi széles nagyon tiszta vízű és gyorsan folyó kicsi érrel, ami az utat követi, vagyis az út követi az ér folyását... és erre olyasmit mondott a pszichó néni, hogy az van benne, hogy biztonságos, meleg hely (gondolom én mondtam, hogy jó idő van a barlangomban -- merthogy a barlangok azért elég cúgos helyek bírnak lenni, vagy nem?), mint az anyaméh, ahonnan nem akarok kibújni... vagy nemtudom... ez maradt meg bennem a dologból... Sebes apró vízfolyásokat azóta is sokszor vizionálok, egyszer pl. egy középkori jellegű mediterrán városka kockaköves utcáinak tereinek kockakövei között rohantak a mini erecskék, én meg suhantam felettük...
Na szóval, nagyon jól hangzik ez a nevetős dolog... nagyon nagyon jól... Hmmm... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ugyan nem az aktuális héten, de:
atenihilizmus?
...
Azon gondolkodtam egyik nap, hogy ki volt az első lény (emberelőd), akinek a tudata önmagára ébredt, aki először felfogta, hogy meg fog halni? (Számomra ott és akkor a tudat önmagára ébredése egyenlővé vált azzal, amikor valaki először felfogja, hogy meg fog halni.) Ahogy annó kisgyerekkoromban egy nap megértettem, hogy meg fogok halni, és nagyon féltem, és úgy érzem azóta van tudatom, azóta vannak emlékeim... Gondolom, akkor körülvettek olyan emberek, akik ezt már maguk is mgtapasztalták kiskorukban, és ez valahogy jó lehetett... asszem... biztos(?) segített feldolgozni a dolgot...
Szóval szerintem kellett, hogy legyen egy első lény, aki megértette... Nahát. És ez barmi nagyszerű, meg baromi paradox.
Aztán azon is gondolkodtam, hogy amikor a rendszer kitalálta és kifejlesztette az ember nevezetű létformát, benne volt-e a pakliban eleve, hogy milyen sokféle módon lehet használni az emberi létformát (testet, lelket, szellemet, tudomisén, úgy anblokk). Hogy teszem azt benne volt-e, hogy én meg egy másik egyed éppen úgy öleljük át egymást, ahogy, hogy én pont ide és így helyezem kezem-lábam, a másik egyed meg pont oda és úgy... meg egyáltalán... (hogy pontosan milyen testheyzetben képzeltem is el én azt a két egyedet akkor, azt elég nehéz megfogalmazni, meg szemérmes is vagyok -- * meg aztán hagy' asszociáljatok, amit akartok, az is tágítja a kérdést, hogy vajon ez is benne volt-e a pakliban)... És benne volt-e pakliban, hogy én ezt ide most és így leírom, valaki meg valahol és valahogy elolvassa, és aztán... meg a lepke szárnya... meg a káosz... GO TO *
Nevetnem kell :-)
Kapcsolódik ez itt bármihez? Vagy nyilvánítsam új felvetésnek? Vethetek fel? Vagy ez a topiknyitó kiváltsága?
Akartam nyitni egyszer egy OFF című topikot, de elveszett Siphershnél... Nem is baj, úgyis túl sok a topik... Ez meg pont elég offohatónak/offolhatatlannak tűnik...
Meg hát végszükségben mindig ott van az Aktuális topik (az egy időben olyan hozzászólásokat is simán elbírt, hogy ma fogorvosnál jártam, és de kaki volt, vagy elhagyott ma a barátnőm, és jajjajaj) vagy a Képernyőrecsavarodva topik... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Na, hogy van Soma? Rég hallottunk felőle... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Izé, kissé pályát tévesztettem, mert Candy arról kérdezett, hogy közben min menjen a morfondi...
Hmmm.... no az még kevésbé tűnik irányíthatónak... vagyis nem... talán irányítható lenne, sőt elég valószínű, hogy az, mert ha valami nem tetszik, akkor vissza szokom tudni lendíteni magam egy számomra jobban kezelhető/tetsző pályára... de én pont azt szeretném néha, hogy ne érezzem úgy, hogy én irányítok, hogy kissé megfigyelőbb pozícióban legyek, tudomisén, remélem vágjátok. Azt szeretném, hogy csak akkor jöjjön elő az irányítómanó, ha nagy gáz van, és tüzet kell oltani... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh, ugye az volt ezzel a topikkal, hogy valahogy elkerülte a figyelmedet és azért nem került fel sokáig? Viszont így, ha a régi dátummal kerül fel, lehet, hogy helyből elmerül, mert a lista alján végzi (kezdi)... Szóval, talán érdemes lenne azzal a dátummal kezdeni, amikor valóban felkerül, nem?
Ezt az egész hozzászólást azért is írom itt, hogy ne merüljön el a topik... de azért van optopic gondolatom is... nem mégsincs... Ajtóablak tudna erről jól beszélni.... Asszem.
Mert nekem a csőbehúzós dolgok azok elemi erővel jönnek amúgy is, meg gyakran is, szóval talán ezért nem volt igazán igényem rá, hogy utazások előtt megpróbáljak egyáltalán csak bármilyen konkrét tervgondolattal vagy gondolattervvel, vagy mivel, elbíbelődni... a tudatom magától is azzal foglalkozik a legtöbbet, ami a leginkább foglalkoztat [ez kész :-)], így a tripen is az ezekből kiinduló asszociációk dominálnak, csak legfeljebb nagyon más formában és irányban, mint egyébként... aztán van amikor meg csak egy hangyányi lépéssel teszem odébb az adott dolgot az utazás során, aztán mégis úgy tűnik, hogy teljesen más megvilágításba került... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ... ja, ja, ezt a poháralól dolgot még majd jól ki kell próbálni, én elsőre azt hittem csak ugratol :-) |
| | | | |
|
