 |
Legfrissebb hozzászólások (114581 - 114600)
 | |  | | | | |  | |  | | | Van sok jó hely. Svájc pl kifejezetten az. A helyi sráccal bementünk egy sörözőbe, ahol mellbekólintott a gandzsafüst. Hoppá, eeeeez komoly! A fele se tréfa! Na ezek után nem volt csoda látni is hogy tényleg ott tekerik, tömik és szívják. Na akkor odabaktattunk a csaposhoz és a sör mellé kértük hogy adjon tippet. Erre rámutat az egyik fazonra a kocsmában. Attól lehetett vásárolni éppen. Mennyiségi egységét tekintve egy kis vákumzacskónyit. Nincs olyan hogy g vagy két g. Egy zacsi azt kész. Abban egy tömött gubó, elég is volt vagy majd két hétig!
Csavarás, pippantás, séta. Este Zürichben disco. Kimegyünk a "pihenőbe". Vásznon kivetítve a DJ meg a táncparkett, helyi haver leül, teker, gyújt, mintha mi sem lenne természetesebb.
Na ez bejövős. :-)
A nagy hanyatt-fless legyen veletek!
CFP |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "aki mindvégig kitart, üdvözül"
kiknek szól ez? a hívőknek vagy a kételkedőknek?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, vagyis... ne vezess autót ha be vagy állintva, hallod?! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | öltsön hát testet a kapu, hogy átléphessek rajta.
amíg nincs kapu, hová léphetnék?
mit kezdjek a hívással, sőt, felszólítással, ha nem értem, mire vonatkozik?
etesd meg, Uram, az elmét, hogy elnyugodjék és elháruljanak az akadályok, amelyek távol tartanak Tőled.
Elvégre Te teremtettél lázadónak engem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Annak idején az úgy volt, hogy az én kocsimmal járkáltuk a várost, mellettem ült Apu a díler (nem az édesapám), meg hátul egy-két haver. Persze elötte csomagolás Apunál. Ki kellett próbálni a gyorsat. Aztán gurítottunk egyet hogy jó legyen és megindultunk. Persze hangos zene a kocsiban.
Na a VIII. kerületben egy utcában integet a yard. Mondom jobb ha megállok, mint ha fogócskáznánk, úgyse ittam. :-)
Na kiszállok, elmegyek a kocsi mögé. Nézegetik az én papírjaimat, a kocsi papírjait, aztán a kérdés: "Megfújja a szondát?" Mondtam azonnal, hogy persze meg. Na gondoltam fújok nekik egy jót. Nagy levegő beszív, teljes erőből belefúj: hanyatt-fless.
A flessből arra éledek, hogy a rendőr tart, mert majdnem kiestem háttal az útra egy kocsi elé. Rendőrök nézik a szondát, aztán engem és kérdi az egyik: "Beszedett vagy szívott esetleg valamit?" Hipergyors kamugenerátor: "Dehogy is, csak alacsony a vérnyomásom és ahogy belefújtam leesett. Volt már ilyen, de hamar elmúlik, már semmi bajom." Papírvisszakapás, elhúzás.
A kocsiban volt tehát még 3 betépett arc, kb 50g hamar, vagy 50 gurulós, kb ennyi zöld, meg az apraja. Én meg jól le lettem cseszve, hogy mit flesselgetek a yardnak. Gyorsan szívtunk is valamit, hogy még jobb legyen. :-)
A nagy hanyatt-fless legyen veletek!
CFP |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gondolat: "Hol a vizipipa?" ;-)
A nagy hanyatt-fless legyen veletek!
CFP |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na azért a tudat nem egy fekete lyuk. Még senkit nem nyelt el.
Tehát a mindig elmúló és mindig éppen létrejövő jelenben élni az a semmi, a minden, mindkettő és egyik sem egyszerre. Az üresség forma, a forma üresség, forma és üresség elválaszthatatlanok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Terence McKenna szerint a kultúra infantilizáló hatással van az emberre."
Ez a mondat egyszerűen gyönyörű... Itt az ideje letöltenem pár előadást.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ymor köszi a tippet, meglesz. Nemtom összejön-e az 500, ma szedtem 93mat így van 359 dbom eddig. Több mint a semmi...Amúgy miért mondod, hogy ne várjak sokat az LSAtól? Nem azt varom mint az LSDtől, de szerintem kellő mennyiségben az LSA sem elhanyagolható hatású, főleg ha végig szívok közben! :)) Holnap eljön a nagy nap! Amúgy rágva toltam már 150dbot saját termésből és hát...nem mondanám, hogy nem volt semmi. Na de majd kiderül! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Itt ugye a nagy dózisú pszilocibin-gomba illetve N,N-DMT élményekről van szó, ezekről beszél a McKenna. Egy nagy dózisú pszilocibin-élményben olyan idegen világokkal és gondolatrendszerekkel találkozom, amik nagyon erősen különböznek minden ember begombázatlan valóságától. Szerintem elég infantilis dolog lenne egy ilyen élményből éppen arra következtetni, hogy én erre gomba nélkül is képes lennék.
Legalábbis nekem erről az jut eszembe, ahogyan egy kisgyerek hirtelen magáénak akarja tudni a világ minden csodáját, elképzeli, hogy ő egy varázsló, vagy repülni tud, és ahogy felnő, úgy lesz képes belenőni a valóságba, ahol a varázslatot a technika segítségével valósítjuk meg, és a repülőgépeink utasaként néhány óra alatt kontinenseket szelhetünk át.
Nem tudom, miféle "tovább" kívánkozhatna a pszichedelikus élmények nyomában, amiről a Cellux beszél. Talán egy olyan világ, ahol nem kell önállónak lennünk, mert fentről megélik helyettünk, pontosabban velünk együtt az életünket? Ahol a kérdések fel sem merülnek, mert minden kérdés együtt jár a megkérdőjelezhetetlen válasszal? Ez a gondtalan gyermekkor, ami megelőzi a felnőtté válást. A felnőtté válást, amiben megszületik az önálló egyén, aki saját élete felelősségében él.
Terence McKenna szerint a kultúra infantilizáló hatással van az emberre. És ezen túlmenően egy eléggé koherens elméletet is elmondott nekünk, ami megmagyarázhatja az emberlét alapvető érzelmi és szellemi ambivalenciáját. Eszerint az őseink nagyon hosszú ideig szoros szimbiotizmusban éltek a pszilocibin gombával, mielőtt elhagyták Afrikát. Ebben a sajátos neurális állapotban eltávolodtunk a többi főemlősre jellemző életmódtól és beállítottságtól, létrejött a nyelvhasználat, és létrejött a mai értelemben vett emberi faj. Amikor szétszéledtünk a világban, elveszítettük ezt a kapcsolatot a gombával, és nagyrészt visszatértek a szokásos vielkedési minták, amik a főemlősökre jellemzőek. Egyszerre két világ lakói vagyunk, és a modernkori ember számára talán éppen azért jelenik meg a pszilocibin-gomba élmény ilyen rendkívül idegenszerű motívumok formájában, mert saját énünk vált idegenné a számunkra. Innen a teljes, önálló emberlét megélésétől való félelmünk, az öngyötrő meneküléseink, és valami ősi, elveszett világ utáni vágyakozásunk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem arról van szó, hogy az enteogén élmények megértéséhez eszköz lehet a meditáció. Egyáltalán az enteogén használóknak szükségük van arra, hogy koncentrálni tudjanak, hogy figyelmüket tudják öszpontosítani. stb. stb. Ha ez megvan, akkor a válaszok is megvannak, mert a kérdésben benne van a válasz, csak oda kell figyelni. Ami a meditációs techinkákban ezen túlmutat, ahhoz egyrészt nem nagyon tudok hozzászólni, tapasztalat híján, másrészt valószínűleg amúgy is csak kevesek jutnak el erre a szintre, míg egy kicsi perforált szélű papírdarabot bárki az arcába tolhat. Ezért érdemes a figyelmünket ezekre a színtelen szagtalan vegyületekre irányítani inkább, ha globálisan akarunk gondolkozni.
Szóval mindkét pólusra szükség van. Az enteogénekre is, mert olyan állapotba juttatnak, ahova csak keveseknek adatik meg eljutni, maguktól, de a meditációs technikákra is, bármelyikekre, vagy bármilyen technikára, filozófiára, ami a fókuszálást segíti, hogy az élmények értelmezhetőek és integrálhatóak legyenek. De itt már a technika egyrészt mindegy milyen, másrészt egyénfüggő.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | számomra nem könnyű elfogadni azt az álláspontot, hogy az ember megállhat a pszichedelikumok használatánál (sámánizmus), és ennél tovább felesleges is menni.
pedig végső soron van benne valami. lehet, hogy az az érzés, hogy tovább kell menni (és minden gondolat, tett, szenvedés, ami ebből következik), megint csak az ideálokba való kapaszkodás a valóság egyszerű tudomásulvételével és annak teljes megélésével szemben.
ha egyszer itt vannak a pszichedelikumok, és mi találkoztunk velünk, használjuk őket és ha ebben ki tudunk teljesedni, nosza, nincs több kérdés.
az én gondom az, hogy a pszichedelikumok mindössze az örökkévaló kérdéseket teszik elviselhetetlenül hangsúlyossá. a válaszokat nem adják meg.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | K. D.
Azokról, akik eltűntek
A haldoklókkal csókolóztam,
az elmenőkkel cimboráltam,
izzadt hajuk simítva hosszan
ágyukhoz álltam.
Marasztaló ígéket
súgtam fülükbe, mint az élet,
de hívta őket a nagy út,
és én kötöttem nékik a halálban
batyut.
A távozók
elvitték a lelkem darabjait,
csak én maradtam itt,
és most a hit
porukkal egy lett, mint avitt
ruhájuk, és széthulltak ama szók
és szájukon is megrohadt, amit
adtam nekik, a csók.
Nincs semmim. Ámde mindez oly csodás.
Gazdag vagyok, mint a vén uzsorás,
ki rongyba jár és vigyorog, ha szánják,
mert mindenét, mi volt, a kincs, arany,
elásta, és most a határtalan,
mély földbe van,
s ő tudja ezt a biztos, ősi bányát.
Barátaim,
halványodik énnékem itt a szín,
hogy szóljak erről-arról, nincsen ok,
gyakran mosolygok, többször hallgatok.
De érzem egyre, vár rám sok erős,
jó ismerős,
hűségesen vetik az ágyam ők lenn.
Ezért oly csöndes bennem már a lélek
s éjjel, ha járok künn a temetőkben,
nem félek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | legkétségbevonhatóbb része a bibliának a jelenések könyve...
én csak erre irtam, hogy vak, mezitelen stb...
az abszolut hitben nincs egy parányi kétség sem |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | pedig egy dologról volt szó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Minek, azon kívül, hogy igazolva láthassuk a kulturálisan belénkivódott félelmünket a közvetlen megéléstől?"
Én egyáltalán nem erről közelítem meg, hanem éppen ellenkezőleg, a közvetlen megélés indított arra, hogy a magasabb tudatállapotokat anyag nélkül is el akarjam érni. Mi más lehetne a "trippek " legalapvetőbb tanítása, ha nem az, hogy nem ismerjük a tudat természetét, és rengeteg dolog rejtve van még, ami viszont akkor is a tudat TERMÉSZETE, tehát igazából nem KELL hozzá anyag. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Olyan szépen elbeszél mindenki egymás mellett. |
| | | | |
|
