 |
Legfrissebb hozzászólások (119971 - 119980)
 | |  | | | | |  | |  | | | A Fórum résztvevöinek az elmúlt napokban irt leveleit toxikológiai szemüvegemen keresztül döbbenettel olvasgattam. Gondolkodó emberek a kábitószer átmeneti ideig tartó kellemes hatásától elkábitva megfeledkeznek a szerek sokszor akut módon is jelentkezö mérgezésen túlmenö, krónikus testi v. lelki kárositó hatásáról, és mintegy világjobbitó (megváltó?) szándékkal helyeslik a fogyasztást. A kábitószerellenes törvényeket nem ideológiai okokból, hanem fogyasztásuknak bizonyitott vagy feltételezett egészségkárositó volta miatt hozták annak idején. Idönként az merül fel bennem, hogy a hozzászólók nagy része a fogyasztást amolyan mácsó dolognak tekinti, söt itt-ott egyfajta felsöbbrendüség is sugárzik azokból a véleményekböl, amelyek a fogyasztás világjobbitó hatásáról irnak: akinek megvolt az élménye, az nemhogy másként, de jobban látja a világot, és ö az inkább alkalmas arra, hogy az emberiség (kultúr)történetének, a társadalmi problémáknak a megoldására javaslatot tegyen. Szemben a gyámoltalan pórnéppel, akinek fogalma sincs
, mert nem világosulhatott meg az istenadta...
Itt most nem moralizálni kivántam, csak arra akartam felhivni a figyelmet, hogy a drog- és kábitószerfogyasztás pusztán egészségkárositó hatása miatt is elitélendö, és korlátozását / tiltását pont azért kell komolyan venni, mert - a vártnak megfelelöen kedvezö - befolyásolt állapotban egy mesterséges paradicsomi állapotot láttat.
(Arról most nem beszélek, hogy a kábitószernek minösülö anyagok termesztésével, célszerü fogyasztásával kapcsolatban irt levelek különösen azok, amelyek a kezdöket fogyasztókat rejtetten vagy nyiltan ezek, úgymond, a helyes használatra ill. élvezetre buzditják szóval számos ilyen megnyilvánulás kimeriti a Btk. 283 paragrafusában megfogalmazott kóros szenvedélykeltés büntettét.)
Ezt el kellett mondanom.
Ujváry István |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Persze, ugyanoda jut mindenki, mert már ugyanott van, el se mozdult:)
Elkezdőthetetlen ez a befelyezettség.
Végülis Dzsíszus átvette a szenvedést. Ezt tekinthetjük úgy is, hogy a szenvedés csak illúzió...
De ezt mondja Buddha is...
"This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone in
This body, this body holding me, feeling eternal all this pain is an illusion." - Tool
Máskérdés, hogy ok, a kereszténység is megmutatja, hogy mi van, de nem tud(ott számomra - eddig) eredményes utat mutatni. Buddha megmondta. 4 igazság:
-a szenvedés megértése,
-a szenvedés eredetének megértése,
-a szenvedés megszűntetésének megértése; és a
-szenvedés megszűntetéséhez vezető út megértése.
Tehát nem csak felvillant egy "kafa dolgot", hanem teljesen kivesézi, elevenen tartja tanításait, így egyértelműbben járható (nekem). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re 474: tulajdonképpen mindenkinek igaza van, mert a valóság nem korlátos, minden elfér benne. Ugyanakkor persze senkinek sincs igaza, ugyanebből az okból. A kereszténységet erősen lelassította a teológia, a buddhizmust a filozófia. A zen, a taoizmus nem is sorolható ide, mert nem utak, nem filozófiák, hanem a létezés, a "van" átéléséről szólnak, és a mindennapok szentségét választják az elkülönülés teológiája helyett.
A filozófiákkal az a baj, hogy hamar szétágaznak és elmegyakorlattá válnak, a teológiával az, hogy a bálványok és a hamis vallásosság miatt inkább Marx észrevételét erősítik.
Na de erről sem Jézus, sem Buddha nem tehet. Na persze tehetnek, de ők így élték meg magukat, és nélkülük jobban toporognánk.
Ugyanakkor a vallásoknak nagy hibája, nem, nem is hibája, inkább egy kis nehezítés a keresőnek, hogy félelmet plántál el, és ez olyan szempontból rossz, hogy a félelem az elme terméke, és az elmét fogja előtérbe hozni.
Minden út ugyanoda vezet? Nem hinném, mert szerintem senki sem ugyanoda tart, sőt mindenki másfelé, mert másért élünk. Ha valaminek a megtapasztalásé a cél, melynek színháza az élet, akkor egyfelé. Ha a boldogság a cél, helytelen útról beszélni, mert a boldogság nem okozat, nem cél, hanem élő jelen ("Isten országa közöttetek van, elközelített a mennyek országa"), tudatállapot. Ha a megvilágosodás, akkor ugyanoda, mert elkerülhetetlen, hogy megtörténjen, csak idő kérdése.
Úgymond megvilágosodásra vagyunk ítélve, bárki bármit is mond, mert lehetetlen, hogy Isten ne találja meg végül önmagát.
De ha hamar megtalálná, hol maradna a játéka - a játékunk?
Lilá.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Több út van, egyik se könnyű... valóban mindegyik odavezet?
Mennyire van eltévedve a kereszténység... a keresztény egyházak? Volt-e olyan időszak, mikor a római katolikus egyház egyfelé tartott más nem európai tanokkal? És a reformációnak eredetileg az lett volna a célja, hogy visszaterelje? És vajon az sikerült? Aki egyházon kívül gyakorolja és éli meg a kereszténységet az odajut, ahova mundjuk egy buddhista? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | K. (kedves) cica!
Azt általad emlitett 2 nagy nevű embert kis hazánkban ismeri pár száz lélek. Jung bácsit picit többen. Ettől még mindkettőnknek is igaza lehet, mert amit irsz nem tűnik hülyeségnek, nekem már kicsit túl tudományos. Én Jung bácsi könyvei alapján igy raktam össze a témát.
Mellesleg Osho Jungnak nagy kedvelője volt a Púnai asramban a világ legjobb pszichoterepautáit gyűjtötte össze. A szex és a különböző szerek (Indiában főleg a ganja) használata engedélyezett volt. Ezen kivül voltak gumifalú szobák ahol úgy nevezett szembesitő csoportokat tartottak ahol az emberek akár egymásnak is eshettek vagy nyilt szinen keféltek. Osho és a jungi pszichoterápia is azt mondja hogy korunk két nagy tabuja a szex és az agresszió nem kellő megélése okozta torzulásokat tapasztalajuk a személyiségben.
Minderről bővebben ir a Satyananda nevű német volt Stern magazinos ujságiró a most meghelent könyvében amely Osho asramjában töltött idejének a naplója. Mindenkinek csak ajánlani tudom (kapható OSHO össes könyvével együtt: III. Bécsi út. 195.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Reméltem, hogy erre a zen dologra egyszer te is rá fogsz érezni...
A vicces az lesz, amikor majd a zenben elmélyedve rájössz, mennyire nem volt hiábavaló az a sok foglalkozás a kereszténységgel és egységbe tudod majd foglalni a két szélsőséges világképet. Egyesíted a Keletet a Nyugattal, anélkül, hogy a kettőt összevegyítenéd.
Két, éles demarkációs vonalakkal elhatárolt világkép, amelyek kölcsönösen megtámasztják egymást és a közöttük feszülő ellentét életre hívja a középpontból áradó kreativitást (amely a pólusokat létbe feszítő ellentét nélkül nem is áradhatna).
Nem kell többé ragaszkodni egyik pólushoz se, ha az ember a jelenségeket a dualitást meghaladva, a középpontból áradó energia táncaként azonosítja.
Yin és Yang manifesztációja a vallások birodalmában.
Én nem hiszem, hogy a kereszténység és a buddhizmus kibékíthető lenne. Kibékíthetőek, de csakis akkor, ha a dualitást meghaladjuk. Jézus jogosan állította: "Nem mehet senki az Atyához, csakis énáltalam". És Buddha is igazat beszélt, amikor azt mondta: "Csakis magatokban találhattok menedéket, Ánanda." Ha keverjük a kettőt, az egyik rendszert a másik szerint igazoljuk, hibát követünk el. A hegyre vezető utak a csúcson találkoznak.
Isten + nem Isten : 1 / 0 : digitálisan analóg teljesség
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re 470: igen, ez jól hangzik, de mondhatnám azt is, hogy ez a drogos önámítása és annak indoklása, hogy tulajdonképpen miért is szív naponta :-)
Onleány: Tegnap elegem lett, kiírtam magamból mindent és elküldtem neki. Arra számítottam, hogy majd most elküld a francba, de meglepetésemre egy végtelenül kedves és aranyos választ küldött, úgyhogy most már megint nem tudom, hogy mi van...
Az igazi reményhez el kell érni a teljes reménytelenséget.
Egy másik kör: nemrég levettem a polcról Jézus zen tanításai c. könyvet, ami keresztény időszakban majdnem máglyára került, egy karizmatikus beállítottságú haverom egyszer itt aludt nálunk, és kérte, hogy távolítsam el ezt a könyvet, mert a démonoktól nem tud aludni. Ehhez képest most olyan erőt és segítséget találtam ebben a könyvben...
Biga
aki valaha kidobta a Zent, hogy most be tudja fogadni |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ...csak mayálisan praktikus célokra hasznos az emberek kategorizálása. Egyébként csak gúzsba köti a mások felé megnyíló képzeletet... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ja, érdekes volt visszaemlékezni, de úgy érezem azok már meghaladott dolgaim. már nem pörgök annyit rajtuk, lenyugodtak, leépültek. maguktól. vagy magamtól.
az aktuálisakkal dolgozom inkább, van elég :)))
|
| | | | |
|
