 |
Legfrissebb hozzászólások (120071 - 120080)
 | |  | | | | |  | |  | | | Hát, jah, törvényszerű, de mi a "törvény"?
Ha egy paradicsomi világban szívnánk zöldet, ahol tulajdonképpen mindenki tegyük fök teljesen boldog, gondok nélkül meg minden, akkor is elmúlna? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Igen, ezt én is észrevettem, és nem tudom, miért van. Talán a nevetés elsősorban az újdonság-élménytől van, és az újdonság-élmény valamennyire biztos csökken az idővel. De biztos vissza lehet hozni valamennyire, vagy legalábbis el lehet érni, hogy ne kopjon meg nagyon. Nem tudom, min múlik. De ha megszokássá válik a kender-fogyasztás, akkor biztos jobban elhasználódik az élmény. Szerintem ez a változás azért valamennyire törvényszerű. Nem tudom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Lehet h nem ismertek nagyon... ritkán írok csak, inkább olvasom csak a fórumokat. De tegnap megfogalmazódott bennem egy kérdés, egy kérdés, melyre végülis nem találtam választ.
Íme: miért van az, hogy betépve már nem nevetünk annyit, mint az "elején", az első pár alkalomkor? Az ugye kizárva, hogy megszokjuk, mert ugye az "adagot" nem kell növelni azonos hatáshoz... akkor meg egyszerűen csak megtanuljuk kezelni a dolgot, és egyszerűen akaraterőnkkel szabályozzuk a nevetést. Mert ugye mégse akarnánk, hogy végig csak nevessünk, már asse tudva min, illetve már csak azon, hogy nem tudom abbahagyni a röhögést... sőt a végén oda jutsz, hogy a "semmin" röhögsz :-) Nekem legalábis ilyesmi volt az első igazi betépésem, gondolom sokaknak még. De akkor miért "haggyuk" hogy elmúljon? Az egónk csillapítja le talán, hogy nehogymár ilyen hülyegyerekeknek nézzünk ki, akik állandóan csak szmájliznak :-) :-) :-) :-) :-)
Persze használjuk meditálni is a züldet, csak zenét hallgatni, tűnődni, nézni a naplementét, és csodálni a természet szépségét... spirituálisan. De nem csak így lehet, és szabad... hanem kicsit engedni hogy újra gyerekek legyünk, és... hát... nemistom :-)
Komolyan eltűnődtem ezen a kérdésen, belegondoltam h a sok betépés közül mikor voltam leg felszabadultabb, vidámabb... és olyat, mint az első, csak párat találtam. Ti? Mit gondoltok?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Most vasárnap az m2-n 22:50-kor "Rosencrantz és Guildernstern halott". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | cuki, illetve ciki, de nem értem... vagy fából van? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hya, set/setting ofkoz sokat szamit, 'technikai' oldalrol pedig segit, ha elotte koplalsz vagy 10 orat es csokival kuldod le.. elotte meg c-vitamin.. na meg a dozisemeles..
fu, nemsemmi kémiai parával indult hajnalban az e heti after.. /prevencio |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A skizofrénia ill. a szerek vagy meditáció okozta állapotok az a véleményem szerint teljesen más dolgok.
A skizofréniát a pszichológia olyan többszörös személyiségnek tartja aki amikor az egyik személyiségében van akkor nem tud a másikról és forditva. (Pl. én ismerek egy felnött nőt, akinek van egy 13 éves kislány alszemélyisége amelyiknek más a neve mint a nőnek és néha ebben van az illető és teljesen ekként is viselkedik, és a kétféle én-magája nem tud egymásról)
A meditációval ill. a szerekkel viszont legbenső önvalónkhoz, avagy belső szellemi vezetőnkhöz, Young megfogalmazásában a self-hez (spirituális önvaló) lehet odatalálni. Ez nagyon más mint a skizofrénia. Ez a legbenső rész mindig is velünk volt, ez az isteni szikra, csakhogy annyi minden rakódott rá hogy már észre se vesszük. Épp ezért ha valaki elindul egy spirituális úton szép lassan megismeri a tudatalattiját, felderiti az árnyékszemélyiségeit, szóval tökéletesiti önmagát. Azaz nem mást csinál mint a legbenső önvalójáról lehántja, letisztitja az évek (vagy előző életek) alatt rárakódott koszt, torzulásokat, stb. És ekkor elér a legbenső önvalóhoz, az isteni szikrához, ezt hivják egomentes megvilágosodott állapotnak. Ezt végérvényesen csak spirituális út végigjárásával lehet elérni, a szerekkel csak bepillantani lehet.
Mellesleg itt jegyzem meg hogy nagyon sokan a XX. században OSHO-t és Gurdjieff-et tartják megvilágosodott mesternek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Narc, én is bocs, sokat gondolkoztam tegnap és ma.
Ha lesz érdemi gondolatom legalize témában, írom is :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | előfordult velem is már ilyesmi... viszont nemannyira aggasztott, mert amúgyis jó kedvem volt meg nem építettem arra ez estét... annyi még hogy utána kevésbé jutott eszembe egy ideig hogy milyen jó móka is az.
viszont legközelebb megint lehet jó lesz.
van olyan is, hogy mintha beragadna az érzés, nem bír érvényesülni, csak érzed hogy ott van a háttérben és csinálja a nyúzást. ilyenkor egy jó cigi segíthet ezen, de van amikor az indít csak,ha esetleg rásegítesz még egy féllel/egésszel. viszont akkor biztos intenzív is lesz rendesen, szóval ezvan.
(egyébként valószínűleg legközelebb okés lesz. ha eddig hasonló volt általában a set/setting akkor változtass rajta, legyen durvább) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | to Bordee:Kétszer hajniztam eddig. Első alkalommal 3 csomaggal ettem meg (asszem' 3*32db). Nem volt vészes a fizikai oldala, de a "szellemi" nagyon nagy volt, teljesen pozitív, irányítható, szóval ideális.
Második alkalommal 6 csomag volt, ami testileg nagyon szétvágott. Borzasztóan fájt minden moztulat, erős hányingerem volt. Ha nem mozdultam meg, egész türhetően éreztem magam, szóval szinte végig mozdulatlanul feküdtem az ágyamon :( Egyébként a "szellemi" oldal durva volt (szó szerint). A "csúcs" környékén egyik pillanatban a szobámban voltam, aztán lecsuktam a szemem és egy teljesen idegen (barátságos) helyre kerültem. A zenéről meg ne is beszéljünk... Végig Mike Oldfield ment, mert a "durvább" zenék (goa) kicsit töménynek hatottak akkor és ott.
Nekem az első alkalom jobban bejött... Kellemesebb volt, és sokkal többet gondolkodtam. A másodiknál szinte végig csak flasheltem... semmi értelmes dolog nem járt az eszemben... Szerencsére egyik alkalommal se volt para. |
| | | | |
|
