 |
Legfrissebb hozzászólások (121921 - 121930)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Kis Kémiai Kalauz: vannak a savak, amelyek vizes közegben hajlamosak hidrogéniont (protont) leadni, meg vannak a bázisok, amik meg vizes közegben hajlamosak hidrogéniont (protont) felvenni. A sók úgy jönnek létre, hogy egy sav meg egy bázis reagál egymással. Sok vegyület só formájában stabilabb, vagy tudomisén, valamilyen szempontból előnyösebb. Ha egy ilyen vegyületet vissza alakítanak savvá, akkor azt mondják rá, hogy szabad sav, ha meg bázissá, akkor szabad bázis. Hát ennyit a free base-ről... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Azt hiszem én nem olyan küzdelemre gondoltam, mint ti. Hanem arra, hogy Biga nem hisz igazán abban, hogy van kiút, mert abban a pillanatban, mikor igazán hiszel valamiben, akkor úgy is lesz. Mert egészen addig nincs valóság, amíg el nem hiszed. És olyan valóság van, amilyet elhiszel. Legalábbis ez az én tapasztalatom. A tudat formálható. Te döntesz.
Tudom, hogy azt gondolod Biga, hogy hülyeségeket írok, meg, hogy úgy érzed te mindent megtettél, de továbbra is azt gondolom, hogy ez olyan mint, amikor azt mondom, hogy nem fáj a lábam, akkor nem fáj és kész. Ha azt mondom: elfelejtettem valamit, el is felejtettem.
Ez saját tapasztalat. Általában tudom váltogatni a tudatállapotaimat. Attól kezdve, hogy elhittem, hogy ez az egész egy játék. Ha elhiszed és mégsem következik be az, amiről beszéltem, a játék fogalmát értetted félre, mint egy 3 éves gyerek, aki azt gondolja, hogy a társasjáték szabályai öröktől fogva addottak és fel sem merül benne, hogy megváltoztassa őket, mert azt gondolja, hogy ilyen nincs. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Siph: Persze, igazad van, ez sem kivétel... jó, hogy vagy, és "papolsz"... Mindenki teszi a saját dolgát. Én nyomom az optimista szöveget, Nomad zúz, Talamon talamonog, Cella akaszt-billent, Biga körben jár, Gén=én+te+ő, Maaf aláír, Psylo verset ír, Minstrel csendes jelenléte meg meleg takaróként borul ránk... stb. stb. (bocs, akit nem említettem). Ez a közösség. És én örülök, hogy része lehetek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Rendben, de azért a filozófiákat nem egészében vesszük át. Ha ez a filozófia egy vallásban van, akkor az sokszor megköveteli, hogy vegyünk át mindent. Az ember egy ideig eltemetheti a saját valóságát, de egy idő múlva felszínre tör. Ilyenkor van az, hogy azt mondják "nem keresztény többé". A címkézés ellenére az illetőben azonban megmaradtak azok a dolgok, amiket szívből el tudott fogadni mindenféle bizonyítás nélkül. A filozófia segített felismerni valóságának ezt a részét - illetve a tapasztalatok rendszerezve lettek - de aztán olyasminak kellene történnie, mint a mankós példa, hogy ha járni tudsz, ne lassítsd magad vele. A szavak nagyon tökéletlenek, de aki tud sokféleképpen olvasni, annak jól jöhet. Nekem azért szimpatikus a Christian gyerek, mert elismeri, hogy egy filozófiát mond el, és nem kéri, hogy elfogadjuk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tal: Akar a halál küzdeni magam ellen :-) Az ilyen csatákban csak én lehetek vesztes.
Cica: nem értem, miért gondolod, hogy nem teszek semmit. Persze, mindenféle küszködést még lehetne tenni, például csúszni-mászni, de komolyan végiggondolva én már csak két dolgot tehetek: belenyugszom vagy nem. Most a kattogásom oka inkább az, hogy számtalanszor választottam már a belenyugvást és úgy tűnik, az esetek csak jönnek, gépiesen. Ezért gondolkozom más megoldáson és elkeseredésem oka az, hogy megint az látszik nyilvánvalónak, hogy nincsen más megoldás. Vagy csak türelmetlen vagyok.
Őszintén szólva az ilyen küzdelmes túrák nem érdekelnek. Valószínűleg végig tudnám csinálni, de az ilyen kihívásokat nem érzem annak. Persze aki akar, nyugodtan menjen, ha őt ez hívja, fontosnak tartja.
De azért köszi az őszinte szavakat, minden látszat ellenére a keményebb szavakara is szükségem van :-)
A könyvet este akkor viszem!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tagadjááátok meg a fenetilaminok-démonáát! Mentséétek meg a leelketekeet! Térjetek meg a Triptaminok Szentséges Kebelééheez! Közeleg az idő! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Bomba, miért lenne ez kivétel az alól, hogy a dolgok működéséről alkotott elképzelésünk befolyásolja a hozzáállásunkat, és a hozzáállásunk pedig befolyásolja a valóság alakulását? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ti most miről beszéltek? Ez valami drogos vicc, amit én nem értek?
A DMT a rövid lefutású szer, és azt nevezték régen businessman's trip-nek. Van még kérdés?
Hogy a rákba jön ide az STP (nehogy válaszoljon rá valaki, megpróbálok egyedül rájönni, ha elmagyarázzátok, már nem lesz érdekes... ;-)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem, én arról a pillanatról beszélek, amikor még nem "csavarodott rá az ego" az élményre. Arról a zavarodott kis pillanatról, ami éppen attól zavarodott, hogy az öntudat hirtelen nem találja rajta a fogást. Aztán amikor megtalálja a fogást, akkor válik "ez már egyszer megtörtént"-élménnyé.
Az, hogy "olyan hasonló", természetesen az analitikus öntudat szemszögéből van. Megfogja, hogy betegye a fiókba, és hirtelen nem tudja, melyik fiókba tegye. Ez az átmeneti állapot pedig ugye tarthatatlan, hiszen egy ilyen benyomás vagy élmény, vagy pedig emlék.
Balázs, te meg légyszíves ülj vissza a helyedre. Majd a szünetben megmutathatod azt a verebet, nem fog elrepülni. |
| | | | |
|
