 |
Legfrissebb hozzászólások (122841 - 122850)
 | |  | | | | |  | |  | | | | nem tudjátok hova érdemes ma este elmenni? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | |
mekkora para folyik itt. inkább mind mosolyogjatok velem. (biztos sokan írtak már e féle szuperjó tanácsokat), szóval don't worry, be happy!
ja meg Siphers, hány éve vagy? Mióta írsz? Nem gondolod komolyabban a dolgot?
***
Az író halála
Messze tőlem az éj ködein át
Hallom kocsmák mérges zaját.
Tivornya, kártya, bor és kurvák
Bűn súlya alatt recsegnek a deszkák.
De kinn, gyémánt ég sötét selyme alatt
Szűk utcácska kincset tartogat.
Didereg, s e fogak vacogása
Nemesbb mint a mulatók világa,
Hol pálinkagőz és véres szemek
Magasztalják az úri nemet.
Egy részeg cigány húzza a sarokban,
Fekete szívük feketén dobban.
A hasító hidegben gyertya lobban,
A rongyos papírra tinta loccsan.
Serceg a toll, süvít az éjen át,
Nyomában hömpölyög egy szebb világ.
Nyirkos macskakőn játszott a hold,
Egy dülöngő úr a kocsisnak szólt:
Menj! Minél elébb érjünk haza,
Ha gyors vagy, vár rád egy lakoma.
Így siklott utcák közt a gonosz árny,
A hontalan író lelkén szivárvány.
Ám hirtelen összefolynak a színek,
Vörösen freccsennek szét a rímek.
A halál viharzott el, s most néma a táj.
Levegőből szelíden papír hó száll.
Egy fecnit sodor forró skarlát folyó,
Rajt az utolsó, remegő szó:
"E világ nem volt nekem való"
*** |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Lesz Frankhegy 2004.05.01-én. Legalábbis tegnap láttam ilyen szórólapot. Jó előre eltervezték. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó ez az írás és elgondolkoztató, meg fontos dolgokról beszél, csak a szóhasználatával van némi bajom...
Osho a címben meditációról beszél, miközben csak a jógáról van szó, ami csak egy ága, igaz kellőképpen szerteágazó ága a meditációnak. Szóval tudni kell, hogy miről van szó.
A másik, pedig a következő mondat:
"Így hát, ha azt kérded, hogy Nyugaton lehet-e használni az LSD-t, akkor a válaszom az, hogy ez egyáltalán nem a Nyugatnak való. Csak Keleten lehet használni"
Nem ismerem Oshot, de ez a mondat, meg ahogy ezt magyarázza, nekem nem nagyon tetszik... Szóval egyfajta "keleti felsőbbrendűség-tudatot" érzek ki az egészből... :-) Magyarul amit az LSD-ről ír a jóga kontextusában, az valószínűleg elfogadható, az egyszeri ember számára, de csak a jóga kontextusában... Kb. azt sugallja így nekem, hogy az LSD sokkal inkább való a nyugati embernek, mint a "keletinek"... ;-) Hiszen éppen ő az aki túlbonyolítja az egészet...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | igen, biztos h oldodik, csak jol fel kell razni.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | off
Bordee,
hm, ez kb olyan mint amikor vagy 15 eve haverommal ulunk nagymamámnál az asztalnal, dumalunk kaja elott, semmi kulonleges.. egyszer a haver igy leblokkol, csondben nez vagy ket masodpercig maga ele aztan megszolal "mindjart megszolal a telefon".. "mi?" - kerdem en okosan, mire o csak bamul tovabb, es b+ rá vagy 5 masodpercre megszolalt a vezetekes telefon.. aszittem hanyattvagom magam.. akkoriban ott lent falun 3 naponta egyszer szolalt meg a telefon, es ha tavkozlesi ismereteim nem csalnak akkor a klasszikus vez.tfon semmi jelet nem bocsajt ki mielott jonne a 100 v 110V ami megcsorgeti a cuccot.. es egyebkent sem volt mivel interferalnia..
az a fajta vagyok aki nem hisz a jovobelatasban, de ezt nemtom elfelejteni..
/off |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mire persze a Minstrel varázs-idézetgenerátora ki is dobta az alábbit:
"Csak akkor uralkodj, ha előbb megtanultál engedelmeskedni."
Szolón |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ainoa, "az ember anyagi lény"...? Nos, ez csupán egy tudati képzet az emberről. Valójában nem is az emberről, hanem a tudat által képzett ember-képről. Ez egy objektív kép, és egyben önreflektív. Önreflektív, és bizony igen súlyos következménnyel járhat, ha ez az önkép úgy viselkedik, mintha objektíve vonatkozna arra az emberre, akinek a tudata képzi az illető képet.
Ennek a problémának a megoldására való a bevallottan, alázatosan transzcendens vonatkozású szóhasználat. A "transzcendens" vonatkozás azt jelenti, hogy nem tárgyiasan, nem objektíven vonatkozik valamire, hanem csak a nyelv segítségével elmesél valamit, ami a fogalmi tudatnál alapvetőbb dolog: a fogalmiságot használó embert.
Na jó, nem írok több filozofikus körmondatot. A lényeg az, hogy a tudatot nem "definiálhatjuk" külső szempontból, mert definiálni csak a tudat tud, de ha a tudat önmagát definiálja, az bizony önértelmezés és hamis dolog.
Szerintem is jó úton halad az tudat, aki képes elvonatkoztatni a szigorú fogalmi ésszerűségtől, olyan értelemben, amit te kifejtettél. Csakhogy a tudat nem azonos az emberrel. Az igazi kérdés az, hogy képessé válik-e a tudat alázatos megvalósulásává válni az embernek, és nem zsarnokává. Bizonyos különleges helyzetekben az emberi létélmény képes lehet kiúszni a fogalmi öntudat ketrecéből egy általánosabb értelemben vett létélménybe, és megtapasztalni, hogy az ember több, mint fogalmi tudatosság, és megtapasztalni, hogy a fogalmi tudatosság csak az egész ember megvalósulásának egy eszköze, egy formája.
Ahogy a Cauldfield mondja: nem a tudat irányít, de előfordulhat, hogy irányítónak mutatja önmagát. "Végső alapvetőnek" tekinti önmagát, és így önértelművé, önérvényűvé és öncélúvá válhat. Egy öncélúvá vált szerv pedig betegséget jelent.
Ha azt mondod "ember", vagy azt mondod 'aki', és eközben a fogalmi tudatosságra gondolsz, akkor ezel legitimizálod a fogalmi tudatosság önkényuralmát az emberben.
Szóval, "ember" alatt nem a tudatom által képzett anyagi emberképet értem, hanem azt az embert, akinek a tudata képzi ezt a képet. Az önértelmező hurkok pedig csak díszek: nem szabad komolyan venni azokat. Erről a hurokról van egy sztori az egyik kedvenc könyvemben (Genezis), ahol van egy kígyó, aki elsziszegi az embernek, hogy milyen jó lesz neki, ha olyan lesz, mint Isten, vagyis önmaga teremtőjévé, önmaga meghatározójává válik. Azt mondja ez a kígyó, hogy az ember maga válik jó és rossz tudójává, vagyis az emberen fog múlni, hogy mi merre hogyan, mert az ember lesz a legalapvetőbb dolog. Nem egy szervezet egy szerve, hanem önmagában végső abszolútum. Azt is mondja a kígyó, hogy nem fog ettől meghalni az ember, ami giga-mega hazugság, a legnagyobb hazugság a világtörténelemben, hiszen ha egy szerv már nem szervként működik, hanem úgy viselkedik, mintha ő lenne az első, vagyis mintha nem lenne szervezet, aminek végső soron ő csak egy szerve, az egész megvalósulásának partikuláris "eszköze", annak sose lesz jó vége. Ezt a gyerekek is tudják.
Persze mindez, amit leírtam, csak egy fogalmi játékvár, amit a fogalmi tudatosság elemeiből építek, a látvány kedvéért, mintegy emlékműveként annak, amit a fogalmiságnál alapvetőbb szinten minden pillanatban megélek. Egy fogalmi metaforája annak, ami nem fogalmi természetű. Olyan, mint mikor két dimenzióban lerajzolunk egy kockát: tudod, azokkal a ferde vonalakkal, és azt mondjuk, hogy ha a kocka két dimenziós lenne, akkor így nézne ki. Pontosan arra jó, hogy aki látott már kockát, az ebből a két dimenziós képből rá fog ismerni. Így lehet a szavakat szavak-előtti dolgok lekommunikálására használni. Mert amiről itt szó van, annak ismerhetősége mindenki számára minden pillanatban adott, a kérdés csak az, hogy a fogalmi valóságtudat lazít-e eleget önkénye gyeplőjén ahhoz, hogy megjelenhessen ennek felismerése.
Azért csak sikerült leírnom még néhány filozofikus körmondatot.
Remélem, nem értettem nagyon félre, amit írtál, és legalább részben arra válaszoltam, amit felvetettél. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A hanyas nem tipikus epile[szi. Az epinek az egyik legismertebb es legfeltunobb tunete az izomgorcs, ill. gorcsos rangas. (ez akkor kulonosn "erdekes", ha az illeto kb. 120 kilo... sajnos tapasztalatbol tudom, milyen.)
maaf, akinek a kezeben osszeragadt a csipesz
|
| | | | |
|
