 | 
Legfrissebb hozzászólások (124871 - 124880)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | Mindenkinek köszi a hozzászólásokat. Mindenesetre már azért sokkal jobban érzem magam, legalább elmondtam.
Az érdekes ebben az egészben az, hogy valahol mindenki talán érzi, hogy ez lenne a helyes hozzáállás, de a világban ehhez nagyon sok mindennek kéne változnia. Hisz a nyitott házasságról is több rosszat hallni, mint jót. (Bár az kissé más tészta nagyon sok esetben.) Valaki azt mondta nekem, hogy ez az egész nem hangzik rosszul, de emberek maradnánk, ha így élnénk? Az emberlétünkhöz vajon hozzátartozik a birtoklás, a féltés is, vagy csak ránk rakódott? Tán az utóbbi...
Vajon mi járhat az ő párja eszében? Ő is tudja, hogy van valami közöttünk, de ahányszor találkozunk, csak mosolyog. Annyira bízik a párjában, hogy nem lép át semmit, vagy ő már eljutott erre a szintre? És lehet, hogy az egészből csak ő jön ki úgy, hogy élvezte az egész szitut.... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | :-)
én már csináltam ilyet... igaz, nem voltam már szerelmes a lányba. és nagyon jó volt azt érezni, hogy megbízhat bennem, olyan teret nyitok neki, amiben bármi megengedett.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Sziasztok! :))
Online áruházból rendelt már valaki spórát? gondolok én itt a http://smartbotanics.com
Vagy más?Tapasztalatok? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | cellux, mert "abszolút irreális" az, hogy Te légy ilyen megértő :)
(Csak megszólalt a feminista énem -jó mélyről-, mert itt csak többnejűségről, meg elnéző feleségekről van szó. Holott... ;) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Az igaz, hogyha megint jön egy másik, akkor ez nem megoldás. De így hirtelen nem tudtam jobbat. Lehet, hogy a te esetedben a szembenézés lenne a megfelelőbb. Egyébként nagyon megérintett, amit a párod mondott. Néhány hónapja pont azt mondtam valakiknek, hogy én olyan kapcoslatot szeretnék, ahol ha a másik vonzódik valakihez, azt elmondja. Magától. Real-time módban (azaz nem utólag). Hogy ez olyan természetes lenne, mint hogy levegőt vesz. Ha valakivel ennyire félelemmentes a kapcsolat, akkor talán még az én kis földhözragadt lelkem is azt tudná mondani, hogy menj, nézd meg a dolgot, ha úgy alakul, járj utána. Nem mondom, hogy nem leszek szomorú, de ha mi így tudunk létezni, akkor az fontosabb mindennél. Még annál is, hogy esetleg el is veszíthetlek... Bár ha így tudunk létezni, akkor lehet, hogy értelmét is veszíti ez ez elveszthetlek dolog. Hát szóval én példaértékűnek tartom, ahogy ez nálatok van Biga. Akkor is, ha nehéz most neked... Ha rajtam múlik nem hal meg ez a topik... Biga, várom szeretettel és érdeklődéssel a továbbiakat... És tök jó lenne, ha a párod is írna ide, legalábbis engem érdekelne... És a legjobbakat... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Cellux: pontosan így van. Ezért mondtam, hogy ez nem könnyít meg semmit. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Cellux: de, nekem pontosan ilyen irreális elképzelésem van a dologról. Csakhogy ehhez olyan fejlettség szükséges az összs érintett részéről, ami távoli álom. Mellesleg én sem vagyok benne biztos (sőt), hogy ilyen megértő férj lennék. Nem halnék bele, nem akarnék válni ha ilyet megtudnék, de biztos, hogy nem vagyok annyira szellemileg fejlett, hogy nem maradna bennem féltékenység, birtoklás, bántottság. Ugye a zsíros egó tulajdonságai :-) És itt ugye sok résztvevő van...
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Asszem, a feleséged helyében én is azt mondanám, hogy "feküdj le vele nyugodtan". De amíg távol vagy, vele vagy, biztos sírnék nagyon. Fájna, hogy nem vagyok neked elég jó, még akkor is, ha tudnám, hogy ennek van alapja. Az agyam elismerné, amit csinálsz, a szívem pedig megszakadna.
Vagy valami ilyesmi.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Cellux: ide már lassan bármi passzol! :-) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Teljesen elvetett, abszolút irreális elképzelésem az ideális kapcsolatról, amelyben a feleség ilyen szituációban teljesen együtt tud érezni a férjével, és drukkol neki, hogy olyan mélységekbe jusson a nővel, amilyenbe csak tud. Egy feleség, akinek hazatérve el lehet mesélni (részletesen), hogy mi milyen volt, hogy működött, és úgy mesélni, hogy ő is átélhesse az egészet. És aki örülne neki, tiszta szívből.
Van ilyen?
Talán ez lenne az önzetlen szeretet... :-)
(szükséges a kisajátítás ahhoz, hogy teljes lehessen egy kapcsolat?)
|
| |  |  |  |

|