 |
Legfrissebb hozzászólások (125171 - 125190)
 | |  | | | | |  | |  | | | Na igen, kitörni a rendszerkéből. Igen.
Aztán kitör az ember. S utána? Kinntmarad, röhög, szán(kó?), szeret, van, stb.
Aztán?
Vagy kinntmarad, vagy visszamegy.
Viszont ha visszamegy, akkor ott a visszamenés a lényeg, s nem a kitörés.
Persze ha nem törsz ki, nem mész vissza.
Viszont ha visszamész, ki tudsz törni újra.
De minek? Egyszer igazán ki kell törni, s akkor már mégegyszer nem kell, mert ki is leszel törve, meg vissza is leszel menve(éjjen Grécsi:) folyton, s később nevetsz majd ezen az egészen...
De ezek a hülyeségek már tényleg szétoffolnak mindent... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | ki beszél egó igazságáról? v LSD-ről?
egóról szó sincs, hisz ha már van, akkor nem az igazság van
bár nem vagyok egy igazságpárti, sztem az igazság a kolbászban van meg a tökéletesen működő rendszer "hitében" való igazság objektív rendszerében történő szavak sorozatának objektivitásának feltehető beigazoltságok beágyazódásának lerázásának kezdetében felderengő ....
fenét
persze úgyis jöhet ez az áttörés, hogy folyton illúziókkal tömi az ember az agykáját, s az egyszer majd besokall, majdcsak átrúg "oda"
na hova?
mind1:) persze Innocence, nem szerettem volna senkit bátani v ilyesmi,mindenki útja más
Krisztus is egy ember volt, ő el mert dobni mindent, s próbálta az embereknek megmutatni az ujjával, hogy "DE MÁR ITT VAN" ez a kor,
de ők csak az ujját nézték, stbstb
Szal ezekről nehéz beszélni, mert a szavak rendszere nem nagyon erre lett kitalálva...igazság, illúzió, fa, répa ??
Mindenki útja más, s igazából senki se tud semmit ezekről;
tehát mindenki go ahead, a hitét kövesse, s ne hagyja hogy bárki eltántorítani tudja - hacsak...
Csak merje felvállalni önmaga felelősségét
S ha elbukik, röhögve lovagolja meg a sátánt, ahogy a pokolra száll:))
Ez bennevan a pakliban, de ezen a bevállalós részen talán mégjobban...
Semelyik cucc sem visz a mennybe, vagy a pokolba...hisz mind2 már itt van...
De azért vannak ún. paradigmák(kösz Cellux:), s ez itt a daath, enteogén! oldal, álszent, látszatfilozofálós, önigazoló emberkékkel:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Valaki szedett már növekedési hormont (HGH)? Tudom,hogy vannak orvosi felhasználási területei, hogy doppinglistás, hogy igem veszélyes lehet, hogy a jenkiknél árulják mindenféle boltok... hogy 25 év felett a szervezet csökkenti a termelését... de érdekelnének a személyes tapasztalatok, ill. ha van itt orvos, akkor a tudományos rész is. (Nem, nem akarko ilyet enni, sem venni). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | haha, csak nem lehet quicksavingolni:)
bár...savingolni lehet, csak a visszatöltésen implementációs problémákkal küszködök
nah mind1, sztem még mindig jobb körökbe járni mint négyszögekbe vagy teszemazt egy ponton állni:))
ha körben jársz, mindig van remény...
vagy lelassulsz, s bezuhansz a középpontba
vagy felgyorsulsz szökési sebességbe
vagy marad minden
végülis rajtad áll
de ha elkezded élvezni kis köreid, veszélyes mezőre lépsz
mi van ha mindent mexeretsz, még azt is, amit nem is szeretnél, csak nem tudod hát már, hogy mi van
tehát néha kell egy reszet sztem....
persze nem magamról beszélek(haha vagy mégis??), csak kattognak az ujjaim feleslegesen:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szélfi, korongról lásd: "A kockázatok és mellékhatások tekintete" topic 130-138 hozzászólásait -> teljes tanácstalanság. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a valódi együttérzés egy meta-szintre ugrás arról a szintről, ahol ez az ellenségeskedés zajlik. Amíg az ember megmarad ezen a ping-pongozós szinten, addig együttérzés sincs, viszont a problémák csak nőnek, a zavarodottság meg növekszik.
Viszont ha az ember egyszer elkezdte, akkor kiszállni se lehet egykönnyen, mert a loop fogvatart.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az együttérzés ott kezdödne, hogy a másikat nem kellene az ellentáborba tartozónak venni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (De az igazság az, hogy most kicsit felfordul a gyomrom ettől a céltalannak tűnő onanizálástól, amit művelek. Úgyhogy inkább hagyjuk.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A ráparázás az önféltésből ered. Ha nincs önféltés, akkor ráparázás sincs. A pszichedelikus tudatállapotban felébredő energia megpróbálja szétszedni az egót. Ha ez valamiért ellenállásba ütközik, akkor jönnek a parák. Ha ilyen ellenállás nincs, akkor para sincs, és a kioldódás zökkenőmentesen lezajlik.
Engem például az szokott beparáztatni, amikor ráérzek arra, hogy ez az egész, amit énnek, meg valóságnak hívok, amire az életemet építettem, mennyire esetleges homokvár. Mivel amíg nem oldódtam ki, az eggyel beljebb lévő szint nem valóságos (nem látom), nagyon félek tőle. Olyan, mintha sötétségbe kéne beleugrani, feladni mindent, amikor kétséges, hogy lesz-e utána valami. És ez nagyon félelmetes.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Utolsó emlékem, mielőtt édes álomba merültem, az volt, hogy fehér ruhába öltözött emberek valamiféle pantomimmal kombinált árnyjátékot lejtenek előttem a színpadon, úszós zenére, de egyébként tök csöndben, lágy mozdulatokkal.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Irodaház második emelete. Leguggoltam egy kolléganőm mellé a földre, nézem, mit csinál a számítógépe. Egyszer csak megakad a szemem a plafonon elhelyezkedő neon lámpatesten. Nincs felkapcsolva, viszont valamiféle tükörként funkcionál, és a fény nagyon érdekes interferenciajelenséget produkál rajta. Kicsit fraktálszerű, középen a yin-yang folyik és alakul egymásba.
Aztán mozgatni kezdtem a fejem előre-hátra és így animálni is tudtam az egészet. Ki-be, ki-be... Azt is gondoltam, hogy föl kéne venni.
Meg ahogy a méz folyik a csuporból kifelé.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | KEdves Siphers mester!
Inkább itt folytassuk a Zindexen elkezdett (?) beszélgetést. Szerintem nem a keresztény világban érdemes ezt keresned, mert minden látszat ellenére a Biblia nem sokat foglalkozik a halál utáni dolgokkal. Ha mégis valamiféle Isten létét nem kizáró magyarázatot keresel, nekem nagyon bejött anno a Beszélgetések Istennel (N.D Walsch, Édesvíz) trilógia felfogása a kérdésről. Ezt látszik tükrözni/ismételni/újrafelalálni a most megjelent "Mit keresett Isten a nappalimban" álkülföldi könyv is. Röviden így tudnám összefoglalni a mondanivalójukat:
A halál után több választásod van. Először is, a halál után mindenkinek az a világ jelenik meg, amit életében elképzelt, aki hurikkal teli mennyországot, annak az, aki pokolt, az ott találja magát. De mivel a lélek/Létező hamarosan felismeri, hogy mindez illúzió és a földi világ alatt felszedett elvárásokból áll, hamar rájön a Létezésének végtelenségére. Itt jönnek a valódi választások:
- tovább létezni a mennyországszerű létezésben, ahol a teremtés azonnali - A la "Csodás álmok jönnek"
- feloldódni az Egységben/Nirvana. Ez az állapot, bár a célnak tűnik nem az, hiszen az élet Változás, tehát a Létező túl "sokáig" nem tartózkodik a Nirvánában, mert életének célja a fejlődés és itt nincs Személyisége - tehát ez inkább egyfajta feltöltődés a vélt cél állapot helyett
- visszaszületés a Földre vagy teljesen más lét, akár idősíkokra - azaz mivel az időnek a halál után nincs szerepe, vissza lehet születni a középkorba is. Ez megvalósulhat a további fejlődés eszközeként (új tapasztalások, élethelyzetek), vagy tudatosabb Létezők mesterként, tanítóként születhetnek vissza.
Ezek az elképzelések alapján is létezik egy végső Igazság, ahová a Létezők eljuthatnak. Ha ezt elérték, újrakezdhetik az egészet, tiszta lappal egy teljesen más létsíkon. Bár ez kissé lehangoló lehet (örök kerék), de legalább változatos.
Istent a két elképzelés kissé másképp látja, de mindkettő egészen távol van a kereszténység Istenképétől. Walsch szerint Isten a körülhatárolt személyiségekké robbant Isten, aki bennünk él, de megőrizte tudatosságát és rendelkezik az összes életforma tapasztalatával - ez Isten "eledele". Azért létezik általunk, hogy tapasztalást szerezzen az önmagáért való tudás helyett. Ebből az is következik, hogy Isten is állandóan változik és valóban nincs helye a jó és rossz megkülönböztetésének - ez a szétrobbant kis tudatok találmánya. A végén, ha "összeérünk", egyesülülünk Istennel, akkor kezdődik elölről - jön a Nagy Reccs, aztán a Nagy Bumm.
A másik könyv is hasonlóan gondolja, de szerinte nincs Istennek külön személyisége, egyszerűen a Létezők eredője és semmi több.
üdv,
Biga
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | és az együttérzés hol marad? :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | BT:
Szerintem egy kérdést csak akkor tarthatsz provokatívnak, amikor az már beakadt valakinél, és nem a feltevésénél. A beakadás így nem a kérdéstöl függ, hanem a kérdezettöl. Ha egyvalakit is zavar a kérdés, akkor már lehet provokatívnak tekinteni? Mert ilyen alapon bármely kérdéshez lehet legalább egyvalakit találni, akit zavar. Ez a kérdezö és a kérdezett viszonyától is nagyban függ; személyes elöítéletek alapján ugyanaz a kérdés lehet provokatív vagy semleges vagy akármi a kérdezett számára. Ha egy pap kérdezi ugyanezt, mint én, akkor biztosan nem lesz letámadva (persze ö rögtön válaszolt is volna rá a saját értelmezésével), szóval nagyon kontextusfüggö dolog ez a provokativitás és így nem veszem magamra.
Gyakorlatilag eddig itt mindenkire rávertetek, aki Jézust valamilyen tudatmódosítóval merte összefüggésbe hozni (LSD, hasisolaj, bor). Amikor másodszorra általános formában tettem fel ugyanazt a kérdést, akkor nem volt baj. Ha a keretrendszeretekkel csak akkor szabad megkonkretizálni valamit szemléltetésképpen, ha az a valami beleillik a keretrendszeretekbe, akkor szerintem felesleges a keretrendszert felhasználni a beszélgetésben, mivel nem ad semmi újat a témához, csak önmaga erösítésével foglalkozik.
Ha valaki nem képes egy gondolatot általánosságban és érzelemmentesen _is_ felfogni, hanem helyette leragad a konkrét szavak által kiváltott automatikus érzelmi reakcióinál és visszatámad, akkor annak üdvözöltetem a programozóját... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Húhhúúú emberek ez aztán a kedvcsináló!! :)
Múlthéten voltqam yetin és ott is nagyon bejött a chill terem (is) :) és most ugyanez mindenféle filmel meg vizuállal?! Ott leszek :)))
Viszontlátásra!
Dead |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A kegyelem lényege, hogy nem kell kiérdemelni."
Amen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén és PC: tökre szeretném elsikálni ezt a dolgot köztetek, de nem ringatom magam abban az illúzióban, hogy néhány szó erre elég. Mindazonáltal lenne néhány szavam, hozzátéve persze, hogy mindez szigorúan szvsz.
Gén: neked azt mondanám, hogy én látom mivel hozol ki a sodrukból egyeseket. Ha pl. így kezdesz egy kérdést, hogy "Vajon miért nem zavar senkit hogy..." -- nos, ebben van valami provokatív. Itt konkrétan azok számára lehet, akiknek Jézus nem csak egy a guruk és próféták sorában. Sokunk negligálni tudja a kérdés provokatív aspektusát, de van akinél ez beakad. És ez nem fantázia, csak annyi, hogy adott embereket érzékenyebben érintenek bizonyos témák, illetve bizonyos témák profanizálása.
PC: neked meg azt mondanám, hogy ha erőteljesebb érzelmeket vált ki belőled Gén, akkor talán az lenne a jó, ha ezt mondanád el. Az eredeti kérdés tárgyalásába beleszőtt visszaprovokálás, vagy a másik minősítése a konfliktus fenntartását eredményezi.
Cselekedjetek belátásotok szerint, de azt gondolom mindenki életébe fényt hozna itt, ha megoldást találnátok.
bt, aki békebírónak képzeli magát |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ..hm, viszont miutan megtettem mar nem tunik rossz otletnek. sallalalalala :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy számnak és az ellentettjének az abszolút értéke ugyanaz, pozitív.
Mondjuk, a pozitív az, amit felfogunk, jelenlévőnek érezünk.
Tegyük fel, hogy valamit gyűlölök.
Akkor a gyűlöletnek és elenntettjének (szeretet) az abszolút értéke a gyűlölet lenne?
(Végülis, a pólusok felcserélhetők......) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "-Mit csináljak, ha tudom egy mémről hogy az, de nem vagyok benne biztos, hogy tovább kéne adni?
-Semmiképp sem ezt! Honnan tudod, hogy mém?
-Hát hogy tovább szeretném adni
"
|
| | | | |
|
