 |
Legfrissebb hozzászólások (125181 - 125190)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Valaki szedett már növekedési hormont (HGH)? Tudom,hogy vannak orvosi felhasználási területei, hogy doppinglistás, hogy igem veszélyes lehet, hogy a jenkiknél árulják mindenféle boltok... hogy 25 év felett a szervezet csökkenti a termelését... de érdekelnének a személyes tapasztalatok, ill. ha van itt orvos, akkor a tudományos rész is. (Nem, nem akarko ilyet enni, sem venni). |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | haha, csak nem lehet quicksavingolni:)
bár...savingolni lehet, csak a visszatöltésen implementációs problémákkal küszködök
nah mind1, sztem még mindig jobb körökbe járni mint négyszögekbe vagy teszemazt egy ponton állni:))
ha körben jársz, mindig van remény...
vagy lelassulsz, s bezuhansz a középpontba
vagy felgyorsulsz szökési sebességbe
vagy marad minden
végülis rajtad áll
de ha elkezded élvezni kis köreid, veszélyes mezőre lépsz
mi van ha mindent mexeretsz, még azt is, amit nem is szeretnél, csak nem tudod hát már, hogy mi van
tehát néha kell egy reszet sztem....
persze nem magamról beszélek(haha vagy mégis??), csak kattognak az ujjaim feleslegesen:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szélfi, korongról lásd: "A kockázatok és mellékhatások tekintete" topic 130-138 hozzászólásait -> teljes tanácstalanság. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a valódi együttérzés egy meta-szintre ugrás arról a szintről, ahol ez az ellenségeskedés zajlik. Amíg az ember megmarad ezen a ping-pongozós szinten, addig együttérzés sincs, viszont a problémák csak nőnek, a zavarodottság meg növekszik.
Viszont ha az ember egyszer elkezdte, akkor kiszállni se lehet egykönnyen, mert a loop fogvatart.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az együttérzés ott kezdödne, hogy a másikat nem kellene az ellentáborba tartozónak venni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (De az igazság az, hogy most kicsit felfordul a gyomrom ettől a céltalannak tűnő onanizálástól, amit művelek. Úgyhogy inkább hagyjuk.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A ráparázás az önféltésből ered. Ha nincs önféltés, akkor ráparázás sincs. A pszichedelikus tudatállapotban felébredő energia megpróbálja szétszedni az egót. Ha ez valamiért ellenállásba ütközik, akkor jönnek a parák. Ha ilyen ellenállás nincs, akkor para sincs, és a kioldódás zökkenőmentesen lezajlik.
Engem például az szokott beparáztatni, amikor ráérzek arra, hogy ez az egész, amit énnek, meg valóságnak hívok, amire az életemet építettem, mennyire esetleges homokvár. Mivel amíg nem oldódtam ki, az eggyel beljebb lévő szint nem valóságos (nem látom), nagyon félek tőle. Olyan, mintha sötétségbe kéne beleugrani, feladni mindent, amikor kétséges, hogy lesz-e utána valami. És ez nagyon félelmetes.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Utolsó emlékem, mielőtt édes álomba merültem, az volt, hogy fehér ruhába öltözött emberek valamiféle pantomimmal kombinált árnyjátékot lejtenek előttem a színpadon, úszós zenére, de egyébként tök csöndben, lágy mozdulatokkal.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Irodaház második emelete. Leguggoltam egy kolléganőm mellé a földre, nézem, mit csinál a számítógépe. Egyszer csak megakad a szemem a plafonon elhelyezkedő neon lámpatesten. Nincs felkapcsolva, viszont valamiféle tükörként funkcionál, és a fény nagyon érdekes interferenciajelenséget produkál rajta. Kicsit fraktálszerű, középen a yin-yang folyik és alakul egymásba.
Aztán mozgatni kezdtem a fejem előre-hátra és így animálni is tudtam az egészet. Ki-be, ki-be... Azt is gondoltam, hogy föl kéne venni.
Meg ahogy a méz folyik a csuporból kifelé.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | KEdves Siphers mester!
Inkább itt folytassuk a Zindexen elkezdett (?) beszélgetést. Szerintem nem a keresztény világban érdemes ezt keresned, mert minden látszat ellenére a Biblia nem sokat foglalkozik a halál utáni dolgokkal. Ha mégis valamiféle Isten létét nem kizáró magyarázatot keresel, nekem nagyon bejött anno a Beszélgetések Istennel (N.D Walsch, Édesvíz) trilógia felfogása a kérdésről. Ezt látszik tükrözni/ismételni/újrafelalálni a most megjelent "Mit keresett Isten a nappalimban" álkülföldi könyv is. Röviden így tudnám összefoglalni a mondanivalójukat:
A halál után több választásod van. Először is, a halál után mindenkinek az a világ jelenik meg, amit életében elképzelt, aki hurikkal teli mennyországot, annak az, aki pokolt, az ott találja magát. De mivel a lélek/Létező hamarosan felismeri, hogy mindez illúzió és a földi világ alatt felszedett elvárásokból áll, hamar rájön a Létezésének végtelenségére. Itt jönnek a valódi választások:
- tovább létezni a mennyországszerű létezésben, ahol a teremtés azonnali - A la "Csodás álmok jönnek"
- feloldódni az Egységben/Nirvana. Ez az állapot, bár a célnak tűnik nem az, hiszen az élet Változás, tehát a Létező túl "sokáig" nem tartózkodik a Nirvánában, mert életének célja a fejlődés és itt nincs Személyisége - tehát ez inkább egyfajta feltöltődés a vélt cél állapot helyett
- visszaszületés a Földre vagy teljesen más lét, akár idősíkokra - azaz mivel az időnek a halál után nincs szerepe, vissza lehet születni a középkorba is. Ez megvalósulhat a további fejlődés eszközeként (új tapasztalások, élethelyzetek), vagy tudatosabb Létezők mesterként, tanítóként születhetnek vissza.
Ezek az elképzelések alapján is létezik egy végső Igazság, ahová a Létezők eljuthatnak. Ha ezt elérték, újrakezdhetik az egészet, tiszta lappal egy teljesen más létsíkon. Bár ez kissé lehangoló lehet (örök kerék), de legalább változatos.
Istent a két elképzelés kissé másképp látja, de mindkettő egészen távol van a kereszténység Istenképétől. Walsch szerint Isten a körülhatárolt személyiségekké robbant Isten, aki bennünk él, de megőrizte tudatosságát és rendelkezik az összes életforma tapasztalatával - ez Isten "eledele". Azért létezik általunk, hogy tapasztalást szerezzen az önmagáért való tudás helyett. Ebből az is következik, hogy Isten is állandóan változik és valóban nincs helye a jó és rossz megkülönböztetésének - ez a szétrobbant kis tudatok találmánya. A végén, ha "összeérünk", egyesülülünk Istennel, akkor kezdődik elölről - jön a Nagy Reccs, aztán a Nagy Bumm.
A másik könyv is hasonlóan gondolja, de szerinte nincs Istennek külön személyisége, egyszerűen a Létezők eredője és semmi több.
üdv,
Biga
|
| | | | |
|
