 |
Legfrissebb hozzászólások (125501 - 125510)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Nem túl sokat, hanem túl hosszan :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Túl sokat filozofálok, mi? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh: "Miben értünk egyet?"
Hát abban, hogy ez egy érdekes kérdés :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nahát giggles, ez ám a telepátia! Az elözö hozzászólásom után majdnem írtam még egyet arról, hogy próbáljátok ki a nyelvnélküliséget a Osho-féle kaotikus meditációval: hangosan egyfolytában halandzsa-nyelven beszélni félórát-órát. Jól le tudja állítani a belsö verbál dialógust, de a gondolkodást és a figyelmet nem zavarja. És triptoynak is jó :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Miben értünk egyet? Azt írod, hogy a nulladik iterációban, vagy legrosszabb felbontásban, vagy mi, hogy ott nincsen differencia. Vagy nincsen differenciáltság. Ezt azonosítod azzal a közeggel, aminek már éppen nem jelent meg a nem-léte? Ja, talán a személyes legelső közegre gondolsz, ugye? A "void"-ra... Teljesen mindegy, hogy a void, vagy egy esetlegesebb, "külsőbb" szint az, aminek már éppen nem jelenik meg a nem-léte, mert amikor megjelenik egy szint nem-léte, abban megmutatkozik, hogy nem végső, és megmutatkozik, hogy ezt nem volt tudható addig, amíg ki nem oldódott abból a jelenlét egy mélyebb szintre. Tehát teljesen mindegy, hogy milyen mélyen van az a közeg, amiből már nincsen kioldódás, mindig úgy viselkedhet, mintha végső lenne, hiszen nem mutatkozik meg az esetlegessége, mint ahogy az esetlegesebb közegek esetlegessége is csak akkor mutatkozott meg, amikor a jelenlét egy mélyebb síkra ereszkedett. És hát ugye én azt mondom, hogy az az érdekes kérdés, hogy ennek ellenére úgy viselkedik-e, ahogy esetleges mivolta megköveteli: alapvetője megvalósítójaként; vagy inkább önmaga által érvényesnek és önmaga által értelmezettnek mutatkozik, ahogy az esetlegesebb szintek tették, amíg vissza nem kapcsolódtak.
Ezt csak azért írtam le mégegyszer, hogy közben hátha rájövök, hogy ennek mi köze a nulladik iteráció deffrenciálatlanságához... Bevallom, azért nem tudom elképzelni ezt a dolgot, mert a betegség éppen abból adódik, ha a mindenkori első közeg, vagyis az, aminek már nem mutatkozik meg az esetlegessége, valahogy "abszolút elsőnek" tekinti önmagát, és úgy gondolja, hogy "igen, a nálam esetlegesebb szintek tévedtek, amikor abszolútnak hitték magukat, de én nem tévedek". A fraktálban van egy első szint, de a valóság hierarchiájában éppen az adja a betegséget, ha egy szint elsőnek mutatkozik, és nem hajlandó az általánosabb, alapvetőbb perspektíva szerint működni. Mint mikor a biológiai szervezet egy sejtje nem a szervezet szerint működik, hanem önmaga szerint, vagy mikor a nyelvhasználat fogalmi felszíne öncélúvá válik, és már nem a lelki irányultságokat valósítja meg, csak saját szerkezetén belül onanizál.
Szóval nem értem, hogy miért "vagyis" az egyetértés, és ha ezzel a sok szöveggel véletelnül elvettem a kedvedet attól, hogy kifejtsd, akkor ezer bocsánat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | .hali.
sztem nem annyira joo vicc, de ha már itt van ez a topic...
A kokianos, az LSD-s és a füves ülnek a sitten :
a kokós szippant... :
-Puszta kézzel szétfeszítjük a rácsokat, kinyírjuk az őröket és meglógunk.
az LSD-s nyal... :
-Nem ! Inkább apró hangyává változunk és kimászunk a kulcslyukon.
a füves kifújja a füstöt... :
-Jó, de majd később !!
akinek tetszett az nevessen (:
-S |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh: "De az igazán érdekes kérdés az, hogy képes-e az a legmélyebb közeg is így viselkedni, aminek soha nem jelent meg a nem-léte, amelyik mindig jelenmaradt."
Csak legkisebb felbontásban lehet az egész fraktál egy 1x1-es fehér pixel, a következökben már megjelennek a nem-fehérek is. Vagyis egyetértünk :) |
| | | | |
|
