 |
Legfrissebb hozzászólások (127661 - 127670)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Szerintem éppen hogy az lenne a humánsovinizmus, ha a külső jelekből arra következtetnénk, hogy az állatban szubjektív szenvedés-élmény jelenik meg. Az állatok sokkal bölcsebbek, mint az emberek. A bölcsesség nem más, mint az emberi értelem kényzerképzeteinek hiánya. Egy ember is elérheti a teljes bölcsességet, ha megszabadul ezektől a kényszerképzetektől. Az ilyen ember nem szenved, és annak általában jeleit sem mutatja. Az állatok híján vannak az emberi értelemnek, és híján vannak a kényszerképzetek lehetőségének is. Azért vagyunk hajlamosak az állatok viselkedését alkalmanként az emberi szenvedés-élménnyel összekapcsolni, mert nem vagyunk hajlandóak elvonatkoztatni az emberi létélmény és az ember, mint objektív megjelenő közötti asszociációinktól. Ha egy teljesen lebölcsült ember a szenvedés tüneteit mutatja, akkor az az ő számára nem szenvedés, csak könnyed részvétel az élet játékában, és egy mélyebb, terészetesebb síkon van az elsődleges jelenléte, ahol nincsen szenvedés. Ezt az állapotot úgy éri el, hogy elengedi az emberi értelem kényszerképzeteit. Nem értem, hogy az emberi értelemmel nem rendelkező állatokról hogyan hihetjük azt, hogy hozzánk hasonlóan szenvedtetik magukat... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Én csak abból tudok kiindulni, hogy én tudom hogy nem szeretném ha engem megennének. A rabszolgáknak is rossz volt ami velük történt, persze ők valamilyen szinten ezt le tudták kommunikálni.
Tehát ha jól értem, a feladat most az hogy bizonyítékot keressek az állatok szenvedésének létezésére.
Az állatokkal az a fonák a rabszolgákkal szemben, hogy nem tudjuk vel-k a kapcsolatot felvenni, csak a viselkedésük alapján tudunk bármilyen következtetést levonni.
Pont ezért nehéz lenne bizonyítani, hogy ha sikít a macska mert injekciózzák, akkor nem örömében sikít hanem mert fájdalmat próbál kifejezni ezzel. Mi viszont erre nem vagyunk kíváncsiak (a rabszolgatartók sem voltak kíváncsiak, mit éreznek a rabszolgáik!), és nem is vesszük ezeket a jeleket.
Ha erre nagyon bizonyíték kell, kereshetek valami tanulmányt az állatok és csecsemők reakcióinak hasonlóságáról, vagy arról, hogy miért félnek a csecsemők az injekcióktól (hát mert nem tudja, mi az, és fáj neki).
Az, hogy az állatok sejtik-e hogy ők tulajdonképpen tápláléknak vannak szánva, nem tudom. Ha sejtenék, biztos tudnánk róla. Azt viszont sejtik hogy meg fognak halni mielőtt leütik őket és megérzik a vér szagát.
Szerintem nem is lényeg egyébként, mit gondolnak, a lényeg - amiben biztos vagyok -, hogy életük alatt szenvednek és erőszakos halált halnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A MECHA-TÁRSADALOM A MÁSODIK LEGDINAMIKUSABBAN INDULÓ TÉMA
A DSH jelentése szerint a Mecha-társadalom című téma elérte ötvenedik hozzászólását, és ezzel bekerült az első három legdinamikusabban induló téma közé. Az ötvenedik hozzászólás 4 napot, 20 órát és 51 percet váratott magára. A jelelegi állás szerint az első három helyezett a következő:
1. Bűn, drogok, vallás - 4 nap 4 óra 41 perc
2. Mecha-társadalom - 4 nap 20 óra 51 perc
3. Miért jó ez nektek? - 6 nap 44 perc |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Még egy kis adalék; növények vs. állatok.
Miért is van az, hogy most csak az állatokat kell felmenteni az emberi táplálék-sors alól? Megint csak azt tudom mondani hogy a kisebb szenvedés irányába kell elmozdulni. Siphersh, tökéletesen egyetértek azzal hogy a növényeknek tudunk megközelítőleg természetes körülményeket biztosítani (minél kevesebb kemizálással persze).
Azt az iszonyatot ami a sertés- és marhatelepeken folyik, nem tudom semmilyen természetes folyamathoz hasonlítani.
Érdemes itt elgondolkodni, hogy a génmódosítás, kemizálás, hidroponikus termesztés stb. nem-e a növények "sertéstelepre zárása"?
Mert persze sokan vagyunk és kaja meg kell. Na EZ a következő égető probléma... szerintem inkább a népességnövekedés visszafogása a járható út, mint az egyre több kaja termelése. Muszáj. Még mielőtt egymást kezdenénk enni és fuccs a vegetarianizmusnak (is) :))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Miért gondolod, hogy egy állatnak rossz az, ha egy ember megeszi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | No és még mielőtt ki leszek kiáltva reménytelen idealistának :))), meg kell állapítani hogy az emberiség kétszer megbírkózott a rabszolgaság intézményével (tehát a domináns rasszizmus legsötétebb, legprimitívebb formájával): ókori Róma egyszer, USA függetlenségi háború kétszer.
A gazdasági kérdéseket is megoldották valahogy, hiszen mind Róma, mind pedig a déli államok a rabszolgaságon alapultak.
Na, ma ez picit nehezebb lesz. A mai társadalom az állatok kihasználására rendezkedett be. Viszont éppen most csúszik ki alóla a talaj (alkalom adott!).
Nem hiszem, hogy egy kis akarattal nem tudnánk ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezni, a gazdaságot átállítani kevésbé abuzív módra stb. Persze okosan kell csinálni és a legfontosabb, hogy a lehetséges következményeket vegyük figyelembe.
"All we need is trust... and a little bit of pixie dust" ;))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rasszizmus.
A Te érvelésedet onnan sejtem kiindulni, hogy az embernek elidegeníthetetlen joga bármilyen más élőlényt megenni. Ezt voltaképpen nem tudjuk cáfolni, hiszen ebben semmi és senki nem akadályoz meg bennünket. Tehát végtére is a Földön élet-halál urai vagyunk, ha úgy tetszik.
Ebből indult ki az az érvelés még régen, miszerint a fehér ember a domináns rassz és elidegeníthetetlen joga a feketéket, sárgákat stb. tehát a nála különbözőeket alacsonyabb rendűnek tartani és velük kényére-kedvére bánni. Ez a rasszizmus.
Ma már többé-kevésbé tisztában vagyunk vele, hogy a feketék-sárgák is hozzánk hasonlóan emberek.
Na akkor most jön a csavar.
Ha ezt az érvelést kivetítem az állatokra: rá kell ébrednünk - ugyanúgy, mint a nem-europid emberi rasszoknál - hogy ugyan módunkban áll velük bármit csinálni, de ez nem feltétlenül etikus, és hát tulajdonképpen ők is "éreznek és véreznek"...
Tehát ahogy a fehér ember kiterjesztette a periférikus látását (vagy szeretetét? toleranciáját?) a feketékre-sárgákra, ugyanúgy ki lehetne terjeszteni ezt a látást az állatokra is.
És ezt a rasszizmust, ezt a megkülönböztetést jól el kell felejteni. A vegetarianizmus éppenhogy ellentmond a rasszizmusnak! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ilyen tükörbe elvből nem nézek bele. Az ilyen tükör mindenkit boldogtalanná tesz. Szembesít a vágya és a valóság különbségével. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem az állattenyésztés és a növénytermesztés között az az alapvető különbség, hogy a növényeknek képessek vagyunk természetes körülményeket biztosítani, az állatoknak viszot nem.
A kertépítés jut erről eszembe, ami az én szememben az anyagi kultúra abszolút csúcsa. Odatelepítjük, és akár be is kerítjük a növényeket, de eszünkbe sem jutna bezárni a madarakat, amik a fákon és bokrokon megpihennek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Természetes, hogy nehéz különbséget tenni. A miszticus élmény többnyire egyszeri, nem széndékos keresés eredménye, így nem ad lehetőséget a vizsgálódásra. Az ember automatikusan feltételezi, hogy érzései, tapasztalai tények, pedig mivel meglévő ismereteire támaszkodik egy korábban még soha nem tapasztalt jelenség értelmezésekor az élmény valójában szubjektív benyomás. Ezért a misztikusok Istent olyan tulajdonságokkal is felruházzák, amivel az nem rendelkezik.
Innentől kezdve Isten inkább már fogalom, amit a társadalom kreál. Pedig óriási a különbség. Míg az első az embereket teremti addig a másikat az ember teremti meg saját igényei szerint. |
| | | | |
|
