 | 
Legfrissebb hozzászólások (127661 - 127670)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | Szerintem az állattenyésztés és a növénytermesztés között az az alapvető különbség, hogy a növényeknek képessek vagyunk természetes körülményeket biztosítani, az állatoknak viszot nem.
A kertépítés jut erről eszembe, ami az én szememben az anyagi kultúra abszolút csúcsa. Odatelepítjük, és akár be is kerítjük a növényeket, de eszünkbe sem jutna bezárni a madarakat, amik a fákon és bokrokon megpihennek. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Természetes, hogy nehéz különbséget tenni. A miszticus élmény többnyire egyszeri, nem széndékos keresés eredménye, így nem ad lehetőséget a vizsgálódásra. Az ember automatikusan feltételezi, hogy érzései, tapasztalai tények, pedig mivel meglévő ismereteire támaszkodik egy korábban még soha nem tapasztalt jelenség értelmezésekor az élmény valójában szubjektív benyomás. Ezért a misztikusok Istent olyan tulajdonságokkal is felruházzák, amivel az nem rendelkezik.
Innentől kezdve Isten inkább már fogalom, amit a társadalom kreál. Pedig óriási a különbség. Míg az első az embereket teremti addig a másikat az ember teremti meg saját igényei szerint. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Megértelek, valamikor én is így gondolkodtam. Csak rájöttem az érvelés hibájára. Mért gondolod, hogy ha csak növényeket eszel azzal kevesebbet ártassz? A növényeknek ugyan úgy ártassz. Utólag belegondolva még az is felmerült bennem, hogy a vegetarianizmus tulajdon képpen egyfajta rasszizmus. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Tudatos tudatos álom No.1:
Azt álmodtam, hogy (azt álmodtam, hogy)* ráébredtem, hogy álmodom, felszökkentem a földről és elkezdtem óriási sebességgel száguldva repülni. Vekker.
* ebben nem vagyok biztos
PS: Nem rossz kezdet, sőt nagyon nem rossz. Bár nem is repülni akartam, hanem énekelni... Hálás köszönet Génnek és Ajtóablaknak a project bekatalizálásért. :-) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nehezebb elválasztani a vallások istenét a misztikusok (és pszichedelikusok) istenétől mint gondolnánk. A vallások erősen alapoznak a misztikusok rendszerbe szedett élményeire. Sajnálom, hogy gyakran negatív felhanggal emlegetik az intézményes vallást és szembeállítják a misztikusok élményeivel. Az istenismeret nem csak személyes élményekből kell, hogy táplálkozzon, hanem a tapasztalatok átadásáből - közösségben.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ymor, "alapvetően más"? Meglehetősen merész állítás. Meglehetősen merész... hm... viszont nyilvánvalóan igaz. Mivel az Istenről való átadható, fogalmi ismeret a tudás természetéből adódóan szemléleti vaklóság, Isten megtapasztalása pedig nem szemléleti, hanem közvetlen megélés. Ja. Végül is igaz, amit írsz.
Elég súlyos folyamodványa (?) ennek az, hogy Isten valósabb, mint bármi más. Pontosabban alapvetőbb a valóssága. Mert akárminek a létezéséről legyen is szó, a létezés igazsága alá van rendelve a fogalmiság szemléletének. Viszont abban a legalapvetőbb közegben, ahol "még" semmi nem létezik, vagyis a valóság kontinuumának feldarabolása előtti közegben Isten jelenléte szinte magától értetődő megélésben jelenik meg.
Másrészről viszont nem nevezhetjük létezőnek vagy valósnak azt, ami/aki az alapvetője a létezés értelmezési körének. Ha a mindenség legalapvetőbb teremtőjét nevezzük Istennek, akkor nem vonatkoztathatjuk rá a mindenségen belül értelmezett lét fogalmát. Vagyis Isten létének állítása nem értelmezhető. A legvalósabb létező nem nevezhető valósnak vagy létezőnek.
Még jó, hogy nem filozófusnak mentem, mert akkor egyfolytában ilyeneken kellene töprengenem. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Kinek ez, kinek az. Én a hangsúlyt arra helyezem - és emellett állok ki - hogy úgy étkezzek-éljek, hogy azzal a lehető legkevesebb szenvedést okozzam. Mégha egy csomó kényelmi szempontot is be kell ezért áldoznom.
Az sem volt kényelmes dolog amikor csomószor lehülyéztek ezért, de... már nem fáj. A nem-húsevés szokásommá vált, hiszek abban hogy ezzel nem okozok rosszat senkinek (ebbe én magam is beletartozom). Ha csak azért kezdenék el újra húst enni hogy elkerüljem hogy hülyének nevezzenek... nos akkor ténylegesen hülyének is érezném magam. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Mielőtt Istenhez közeledni próbál valaki tisztázni kellene hogy miről beszélünk: az emberek által kreált Isten fogalomról amivel a racionalitás által nem lefedhető réseket foltozzuk be, hogy kerek és egész legyen a világképünk vagy a misztikusok és próféták által észlelt valós jelenségről. Az elsőről értelmetlen vitatkozni mert alapvető sajátsága hogy bármilyen formára alakítható az igényeknek megfelelően, így nincs tökéletesen egyező áláspont. A második egy valóságosan létező, többek között a psychedelikumokkal elérhető, megvizsgálható jelenség. Más kérdés, hogy ez a dolog alapvetően más, mint amit a vallás tanít róla. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Régebben én is elutasítottab az állati táplálékot elsősorban különböző olvásmányok hatására. Gond nélkül elvoltam. Valóban nem hiányoztak a húsételek, a húsnak önnmagában amúgy sincs íze, döntően a sót érezzük rajta, ami nélkül csaknem fogyaszthatatlan. Később mégis vissztértem a vegyes táplálkozáshoz, mert rájöttem, hogy ez a felosztás teljesen önkényes. Az álatok és a növények egyenrangúak, egyenértékűek, mégha az álatok hozzánk való hasonlóságuk miatt kedvesebbek a szívünknek. Sok mindent nem tudunk a növényekről, mit éreznek, hogy gondolkodnak, de ez nem jelenti azt, hogy ezeket a dolgokat ők nem csinálják. Ezért úgy döntöttem, kajaválasztásnál az lesz a szempontom ízlik-e vagy sem. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Giggles: sajnos nem tudok segíteni, nem tudok héberül.
Én egy időben próbáltam ésszel megérteni Istent. A Bibliában a szőszálhasogató agyammal túl sok ellentmondásra leltem, akár a négy evangélium között is. És a Biblia nélkül sem voltam képes megérteni, csak zsinati jellegű vitafoszlányokra tellett. A megfogalmazható gondolatok közül végül azt tudtam axiómaként elfogadni, hogy minden pont így van rendben, és hogy Isten szabad akarata mindig megvalósul az én szabad akaratomban, és gondolatai az én gondolataimban, és bár ez könnyen támadható logikailag, ezt mégis magamévá tudtam tenni, és nem volt több vita, bár azóta az Istenről való kognitív elmélkedést is nagyjából abbahagytam. Azt hiszem az lenne a legjobb, ha egyszer józan belátással (megvilágosodással) is abszolválni tudnám tétova hitemet, nem csak úgy, hogy axiómának veszek egy logikailag több sebből vérző álláspontot, de amíg más nem megy, addig nekem ez így jó, mert úgy gondolom, hogy ez is Isten gondolata/akarata. |
| |  |  |  |

|