 |
tester hozzászólásai (130 - 179)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | Mikroszkóppal már lehet hogy látnád, úgyhogy türelem.
Egyebet nem tudok mondani. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Majd dokumentálhatnád az eseményeket, akár az agar készítéstől elkezdve is, pár képpel esetleg.
Volt egyszer egy zsák teszkós laskám de túl sok vizet adtam hozzá és beposhadt :)
Amúgy a zsákokat ki szokták szurkáni, a páratartalmat meg permetezéssel lehet emelgetni ha nincs rá más mód, amennyire én tudom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A keményítő működne de az adagolással nekem is gondom van.
Krumpli keményítőt sem találtam még csak kukoricát.
Ha megnézed az agar recepteket mindegyik kb ugyanakkora százalékban tartalmaz tápanyagokat, ehhez lehetne viszonyítani.
Krumplifőzéssel sem lennének valami pontosak az arányok úgyhogy...
Ahogy Shroomy mondta a 2-3. héten már kéne látni legalább csomókat.
Hogy néz ki a süti?
bolyhos?
bőrősödő?
volt hempergetve vermibe vagy ilyesmi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha zöld penész, és ha jól emlékszem tiszta vermi casing akkor gyanús.
Honnan indult, szélről, középről, több pontból?
Zöld penésznek nem kéne annyira szeretni a vermit, lehet hogy el volt ázva, lehet hogy a táptalajból indult, lehet hogy a vermid penészes.
Lehet hogy egy sütés nem ártana neki legközelebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Oké, ha kell benne segítség szólj, én már benne vagyok rendesen, csak az érzék hiányzik hozzá.
Authorized: látod milyen kár hogy nem vagy aktív szerkesztő...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a gomba csíra tulajdonképp beszőtt gabonaszemeket és/vagy fatipliket takar, angolul "spawn".
Ugyan az mint egy beszőtt, kolonizált táptalaj, például PF süti.
A csírát hozzá keverjük nagyobb mennyiségű táptalajhoz (nagykönyvben 3-10% csíra, de minél több annál nagyobb az esélye a sikeres szövésnek), ami aztán átterjed a szubsztrátra. Az is egy nagy csíra lesz, csak már termőblokknak hívják, merthogy termőre is lehet fordítani, nem úgy mint a beszőtt gabonát vagy fatiplit.
Akár agarról, akár termőtest darabról, akár csíráról indítasz PF süti oltásához kultúrát, célszerű először LC-t csinálni belőle.
(Amúgy ha egy termőtest darabkát sikerülne viszonylag sterilen bedobni egy ilyen süti tetejére az is beszövődne csak sok idő alatt, ha folyadékkal oltasz az jobban eloszlik a táptalajodban és a szövés is hamarabb lefolyik. )
A vásárolt csíráról és a gombatestről is ugyanúgy, biopsziás módszerrel egyszerűen és sterilen ki tudsz emelni egy darabot, ezt már csak egy LC-be kell belőni, és megvárni míg kifejlődik.
Ilyenkor egy mágneses keverő is jól jön a kultúra aprításához és a víz levegőztetéséhez, minden szükséges infót, mint ahogy azt is amit most itt olvashattál megtalálod az egykalapalatt.info -n is.
MEDMEN ötlete alapján ,ha minden jólmegy nemsoká kiderül, hogy beválik e LC-ként az infúzió.
Az LC-s infúzió meg a hajszárítós fűtés is két olyan magyar agyból kipattant ötlet, ami a külföldi pár ezer gombás fórumosnak még nem jutott eszébe, pedig leegyszerűsíthetné a dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Itthon is van kereskedelmi forgalomban shiitake csíra, még neten is rendelhető ha jól emléxem, de a termőtest tovább szaporításával is meg lehet próbálkozni.
ez a fajta kertészboltokban is kapható, 1000 ft körül van
https://www.zki.hu/hazi_gomba.htm
a tuja.hu-n nemrég még megrendelhető volt ue.
http://www.tuja.hu/catalog/product_info.php?products_id=470
5 literes kiszerelésben:
http://www.gombaforum.hu/index.php?c=ceg&this=5
Keményfa forgácsot magad is készíthetsz egy balta vagy egy kés segítségével, egyébként meg asztalosnál, fűrésztelepeken lehet érdeklődni.
A hurkapálcika is jó lehet, ha nem fenyőből van, utána kellene járni, persze inkább csak csíragyártásra, kis mennyiségek.
Szalmát is lehetne ballasztként használni, azon is terem de csak gyéren.
Milyen módszert találtál? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Akkor ezért cserébe befejezhetnéd a szalma tek fordítását
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Milyen vastag réteg?
A vermi magában nem valami jó, főleg mikroklímát teremteni, túl durva, a rostos anyagok mint a tőzeg vagy a kókusz rost jobbak ilyen szempontból.
Azok a termesztők akiknek én ámulni szoktam a mennyiségen/egyenletességen mind keverve használják 50/50 vermi kókusz vagy vermi tőzeg, egy kis mésszel pH buffernek.
Egyszer a dobozom egyik fele casing, másik casing nélküli lett, és a nélküli jobban termett mint a casinges, úgyhogy azta következtetést vontam le hogy sok minden közrejátszhat ebben.
Vastag casing rétegnél nincs elég szellőzés a mici közvetlen felszínén, a CO2 ottragad, a pinek nehezebben indulnak be, a casinget meg táptalajnak tekinthetik, vagy szimpla vízforrásnak, ha szomjasak, így lehet hogy előbb olyan micéliumok szövik be amik vízhordásra alkalmasak, aztán ezeknek át kell még állniuk a csomósodásra.
...ezek elég messzemenő következtetések voltak, de így fogom fel jelenleg.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha volna kedved beírhatnád az ilyen dolgokat az egykalapalatt.info -ra is, itt hamar elvész ahozzászólások között, pedig sok emebernek hasznára vállhatna.
Miből van a casinged?
Egyébként nem nagy baj, overlay -nek hívják.
Ha a gomba egy foltban átszőtte a réteget, az azért hátrányos mert a pinképződés nem lesz egyenletes, a folton vagy hamarabb vagy kicsit később fognak pinek fejlődni, mint a takaróréteggel fedett felületen, de ez az esetek többségében nem oszt nem szoroz, a veszteség minimális.
Patchelni szokták de erről is van már némi infó a kalapalatt fórumán.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az jó lenne!
Ha bármilyen ötleted van írj egy emailt, vagy akár itt, akár ott is felvetheted, ahogy kényelmesebb.
Az nem baj ha valamihez nem értesz, már az is elég lenne, ha csak abban segítesz amiben tudnál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem rossz ötlet, ki kell próbálni, ha beválik rengeteg előnye lenne
http://www.webbeteg.hu/index.php?page=adattar_gyogyszer&reszletes=9196
600Ft egy fél liter, tasakban van, PE csatlakozóval, akármi is legyen az, de gondolom be lehet rajta lőni egy kis spórásvizet, meg ki szívni ha kész az LC.
Ha mégsem akkor egy csepp FBS szilikon a tatyóra és azon keresztül gond nélkül lehet oltogatni,(ha megtapad).
Mivel a tasak rugalmas nem lesz vákuum sem, és ha eléggé átlátszó még a növekedést is figyelemmel lehet kísérni benne.
Steril.
Még a pHja okozhat gondot, 3.5-6.5 ig írják ami elég tág, na meg a beszerzése.
Ha kipróbálod légyszíves jelezz vissza.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Találkoztam már velük de szerintem egyik sem jó úgy igazán.
Egyedül ez az amiből talán el lehetne indulni:
http://mediawiki2u.com/category/web-20/
de nem működik rajta az egyik szerkesztő segéd, a wikied úgyhogy ejtve lett.
Volna egyébként egy hasznos extension, a http://www.gizmogarden.com/index.php/Whos_online_ajax
amivel meg lehet tudni hogy ki van az oldalon és mit csinál éppen, de karaktertábla gondja van ráadásul kiírja az IP-címeket a főlapra, de ezt sem sikerült még felrakni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ebben igazad van.
Tudnál benne segíteni?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
Ha gondod lenne a sterilitással felforrás után főzd még 2-3 percig direkte (mikróban), aztán tedd a befőttesüveget egy lábasba amiben van egy kis víz, és úgy tovább 15 percig.
Több kis LC-s üveggel megtöbbszörözöd a siker esélyét, ha csak egy is bejön azt tovább olthatod majd több LC-be.
Mézzel nekem több szerencsém volt mint dextrózzal, a glükóz is biztos jó de magában nem igazán ezért keverni kell valamivel.
Amerikaiaknál már divat az ízesített ásványvíz használata kibontás és sterilizálás nélkül, két pötty szilikon a palack aljára meg tetejére, ezeken keresztül lehet beoltani, ha kész akkor meg kiszívni.
Leteszteltek több márkát, az egyik bejött azt ennyi, itt is ezt kell ha érdekel.
4% körüli cukortartalmú üdítő kell, lehetőleg citromsav és persze szénsav nélkül, de próba szerencse.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elméletileg igaz lehet, de ez is biztos sok mindentől függ.
Vannak képek amin csak a süti tetején nő, vannak aminek csak az alján, van amin mindenhol, biztos hogy sok mindentől függ még ez.
Nem érdemes ilyen dolgokon sokáig forogni, ha megcsinálod majd kiderül, aztán levonhatod a következtetéseidet.
Bár ilyenkor még minden süti aranyból van tudom, nem holmi kísérleti alanyok.
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Van aki szerint nem is dob a hozamon, van aki esküszik rá.
Nem lehet előre megmondani, ki kell próbálnod hogy megtudd nálad hogy válik be.
Mivel egy kicsit több abajgatással jár mintha csak hagynád ahogy van, lehet hogy hajszálnyival jobb az esélyed ha nem használsz casinget.
a második vagy harmadik hullámnál már lehet jobban bele fog férni egy ilyen procedúra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg jobb ötlet lesz regisztrációhoz kötni a szerkesztést, a spammerek is előbb utóbb megtalálják majd a lapot.
Ha valakinek volna még ötlete, észrevétele nyugodtan ossza meg akár itt akár ott.
Ha meg valamelyik cikkben nem stimmel -, vagy kiegészítésre szorul valami bárki átírhatja, hozzáírhat, szerkeszthet, vitázhat.
Sajnos nem vagyok sem gomba szakértő, sem web programozó úgyhogy jól jönne mindenféle segítség. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | http://www.egykalapalatt.info/
Itt már meg lehet találni néhány dolgot gombatermesztéssel kapcsolatban.
-Termesztéshez szükséges kellékek leírása, beszerzési helyek
-Gombatermesztés alapjai, PF Tek
-Spóralenyomat(klasszik, üvegbe,vízre), Lenyomatból fecsi
-LC készítés, szilikon port, biopszia
-Oltóanyagok közti különbségek (multikultúra, izoláció, klón)
-Kártevők és deformációk leírása és kezelése
-Gomba kvíz javított változata és egy súlytippelős kvíz.
-Néhány lebukás összegyűjtve, főleg rendeléssel kapcsolatosak
-Drogteszthez kapcsolódó infók és GYik.
-stb..
Remélhetőleg még bővülni fog.
A strukturáltság egyenlőre nem az oldal erőssége.
Elnézést azoktól, akiknek nem válaszoltam emailben, az összes kérdés meg lett válaszolva az oldal cikkeiben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Fél év, de ha már sikerült egy biztosan fertőzésmentes LC-t csinálni, célszerű továbboltani vele még több LC-t.
Az sikeres LC lesz a mester kultúra, ebből elég pár mililitert elhasználni néhány teszt sütihez -és ha ezekből kiderül hogy tényleg fertőzésmentes- akkor másik 10 LC-hez.
LC-vel LC-t szilikon porttal ellátva elég biztonságosan lehet oltani, úgyhogy ezt a 10 LC-t nyugogtan lehet további táptalajok beoltására használni, a mesterkultúrát pedig elég csak akkor elővenni, ha a többi LC-fogytán van, akkor is csak egyújabb csapat LC előállításához.
Így az első sikeres LC fertőzés szempontjánól is nagyobb biztonságban lesz a kevés használat miatt, és a sejtosztódások korlátozott száma miatti elöregedés sem történik meg olyan hamar, hiszen az a 10 LC, amihez elég kb 2ml a mesterből, mindig második generácoós lesz.
Ha az első LCvel beoltott második LC-vel beoltott harmadik LC-vel beoltott negyedig LCvel ...stb beoltott kultúrát használná fel valaki az már a számtalan sejtosztódás miatt eléggé degradált kultúrát hozna létre.
Egy mester kultúra fél-egy évig is simán elállhat, hosszabb távra érdemes pár mililiterrel sima desztillált vizet beoltani, és így tárolni.
Így akár évekig is elállhat.
Termőtestből is könnyen lehet LC-t készíteni egyébként, sőt akár micéliumdarabkából is.
Inkubálásnál nem árt néha megrázni hogy több oxigént kaphasson és a micéliumszálak apróbb darabokra szakadva több kis kolóniát hozhassanak létre.
A legjobb erre mágneses keverőket használni, ezeket könnyen össze lehet csapni egy tápventiből, winyó mágnesből, meg egy villa fokából.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Keltetéskor sötétben kb 26 fokon (24-28), ha kifejlődött a micélium akkor hűtőben.
A spórák hajlamosak összeállni, ez gyakor jelenség, a fecsit jól össze kell rázni, és lehetőleg desztillált vagy ionizált vizet használni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nyílt lángot használsz bent, például alkoholos égőt vagy hogy hívják ezt jól zárd le mielőtt betennéd gloveboxba.
Ha nincs rajta kupak ami megakadályozná az alkohol párolgását a levegő tele lesz robbanékony gázzal ami ebben lezárt térben nagyot robbanhat miközben te felette állsz a robbanás irányába bámulva.
Van ezekhez kupak, ha jól záródik akkor ok.
És ne égesd egyfolytában mert egy idő után elhasználja bent a levegőt és elkezdi a kintit beszívni.
vagy használj egyszerűen öngyújtót...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A hipó eredetileg lúgos, csak valamilyen savval keveredve képez mérgező klórgázt, anélkül konyhasóra (NaCL) és atomi állapotú oxigénre (O) bomlik, csak nagy töménységben okozhat problémát a spóráknak vagy a használójának.
forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hypo |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1:200-nál töményebbel.
1:100-hoz
1:20-hoz
1:10-hez
(1 rész hipó : 10 rész vízhez)
nagyjából mindegy.
Azt hiszem a hipó flakonjára rá van írva a megfelelő hígítási arány, ha lehet akkor azt használd.
Húzz gumikesztyűt és ne lélegezd be a permetet vagy a gázait.
Miután kisikáltad a gloveboxot, tegyél bele mindent (tisztára törölgetve) amit használni fogsz, permetezz be még egy kis hipót, ezzel a bent maradó levegőben lévő kártevők egy részét is kiiktatod, aztán zárd le az egészet és hagyd állni 10-20 percig.
Ennyi idő kell míg a hipó elvégzi a munkáját, de ez is változhat hipóról hipóra,és ez is fel van tüntetve a csomagolásán.
Van olyan is aki nem használ fertőtlenítő szereket, csak sima szappanos vízzel mossa ki a gloveboxot, bepakol mindent, lezárja és állni hagyja pár percig hogy a levegőben úszkáló porszemekre tapadt fertőző dolgok, és a penészspórák a glovebox nedves felületére landoljanak.
Ezután már nem kerülhetnek a légáramba, vagy azzal együtt a táptalajra.
PF tek lesz?
Teljesen zárt (majdnem légmentesen) a glove boxod, vagy a stillair box nak nevezett változatát használod, amihez nincs kesztyű erősítve, csak két lyuk van ahol ki be nyúlkálhatsz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | http://www.gombaforum.hu/index.php?c=hirek&tol=&kod=102
"
A szakember azt mondja: már most sok a gomba, de az igazi dömping még ezután várható. A csapadék és a meleg ugyanis kedvez nekik. Az utóbbi években azonban új, csak nehezen azonosítható gombák bukkantak fel.
- Találkoztam tegnap is ilyennel. El is vittem az egyetemre, mert én sem tudtam behatárolni. És az egyetemen, a Pátlán Feri, aki az egyetemen is tanít, ő is csak nézett. Mert az igazi királytinórú nem kékül meg. Ehető, de mégis megkékül, tehát elfajoznak a gombák - magyarázza Fodor István gombaszakértő.
"
:)
Az a furcsa ebben, hogy a tinórú féléknek nincsenek lemezeik (ezért sajna biztosan nem Psilocybe )- , na meg az, hogy eszerint az oldal szerint valóban kékülhetnek a királytinórúk.
http://www.terra.hu/gomba/html/boletus_regius.html
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1xű
az sem mindegy hogy hol méred a 28 fokot.
Ha alulról kapja az "inkubátor" a meleget alul jóval melegebbet lehet mérni mint egy felső részen
ha a befőttesüvegek érintkeznek a melegített felülettel akkor jóval melegebbek lehetnek mint a környező levegő hőmérséklete.
Ez egy szokásos alulról melegített inkubátornál jelentheti azt is hogy a belógatott hőmérő, tévedve egy fokot -felé 28 fokot mér
közben a táptalaj hőmérséklete könnyen lehet 31 vagy több is ami hátráltatja vagy megakadályozhatja a mici fejlődését.
Ha 26-28 fok körül maradsz lehet hogy jobban jársz, de ha annyira számít csinálhatsz egy olyan befőttesüveget, amit beoltás nélkül csak arra hasznáhatsz hogy megmérd, hogy mennyire melegszik fel, így megtudhatod hogy milyen hőmérsékletre melegíti az inkubátorod a többi üveget.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy multispóra kultúrából rengeteg alfaj kifejlődhet, különböző megjelenéssel, tulajdonságokkal, igényekkel.
Ha ránézel egy beszőtt sütire láthatod hogy a micélium nem egyforma mindenhol, 2d-ben nézve a egymástól és a kiindulási pontjuktól távolodva szektorokat alkotnak, a különböző megjelenésű micik (pl fonalas vagy bolyhos) mind-mind egy külön alfaj, egy külön kis kolónia, egyedi termőtestekkel.
Ezen belül még táptalaj, és életkörülmények szerint is változik a gombák megjelenése, és az sem mindegy hogy hanyadik terméshullám.
A P. cubensis fajon belül jó ha a piacon lévők "fajták" 10%-át meg lehet különböztetni egymástól, a többi 90% között nincs számottevő különbség, gyakorlatilag csak alfajoknak, vagy családoknak lehet őket tekinteni, amik viszont egy szokványos multikultúrából is származhatnak (pl egy GT spóralenyomatából létrejöhet PESA-ra emlékeztető termőtest)
Ha megnézed a fajták fényképeit szerintem te is osztod majd ezt a véleményt.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | MAKET:
megjött a lenyomatod?
visszajelezhetnél..
Precíz:
az agar agar-ral mi lett? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A gyökérkapcsolt fajokat meg pláne nem lehet termeszteni, még a természetben is csak alig..
Ellenpéldák vannak de elég gyérek.
Sok olyan hallucinogén gomba is van amit nem sikerült még BENTI körülmények közt termeszteni pl a semilanceata-t pedig gyakori és nem gyökérkapcsolt,
de lehet hogy valamilyen talajban élő organizmussal van kapcsolata, erre amúgy is van sok példa. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vannak olyan gombák amiket nehezen vagy sehogy sem lehet termeszteni, de nem tudom hogy mitől függhet ez.
Pont most vágtam beén is egy kis gombás tojást épp most szedett lila pereszkével.
Az őzlábak itt már sajna elöregedtek.
Próbáld meg!
a pereszkével szerintem nem lehet gondd |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Klónozáshoz nem kell ilyesmi, ha kölest használsz trutyi helyett még gyorsabb is lesz a szövés.
Vagy LC-t
De ha úgy gondolod akkor csak tessék..
Hátha kialakul belőle valami. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én nem próbáltam, de lehet hogy nem lenne feltétlenül szükséges ilyen izéket kotyvasztani.
Agar-agar akkor lehet valóban hasznos ha
-a kultúra fertőzött
-izolálásra (egy gombacsalád elkülönítése a többitől)
mivel agar-agaron a gomba csak 2d-ben tehát síkban nő, így könnyű egy ép micéliumdarabot elkülöníteni például egy fertőzéstől.
Szerintem ez a lötty nem lehet alkalmas ennek a helyettesítésére.
Szoktak kartonpapírt is használni hasonló célra, de az izolálás azon sem lehetséges.
Az ilyen kotyvalékok helyett használható lenne ugyanekkora mennyiségű köles vagy más szemes gabona is, ha nincs gond a fertőzésekkel vagy nem az izoláció a cél, ezt be lehet oltani egy darabka micéliummal vagy termőtesttel.
Belevetetted magad látom:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát nézd...
Lehet hogy így van, lehet hogy nem.
Mivel lehet hogy így van, tényleg nem érdemes bevállalni egy ekkora kockázatot.
De tényleg jó lenne tudni, hogy ezek a "toxinok" eljutnak-e a micin keresztül a termőtestbe, vagy a mici nem enged be ilyen csúnya anyagokat a saját körforgásába.
Két forrást lehetne ide kapcsolni, az egyik ilyen mérést Stamets csinálta de annál nehézfémekről és olajjal szennyezett táptalajról volt szó, ott a termőtestekben is nagyobb koncentrációban mértek nehézfémeket, de ezeket az eredményeket később megcáfolta, mérési hibákra hivatkozva.
A másikat így ágyazás közben elfelejtettem, de az is legalább ennyire messze van ettől a témától.
De amúgy annyira lényegtelen ez az egész, a végszó akkor is az hogy nem érdemes vállalni ekkora kockázatot.
A "bleach dip" amúgy elég gyakori a mycotópiások körében, nem én találtam ki.
http://archives.mycotopia.net/discus/messages/5/8732.html?1021992838
Itt egy lista az erre vonatkozó archív topikokról:
http://archives.mycotopia.net/discus/messages/5/10346.html?1101756528
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valami olyasmit keresek, hogy ezek a "toxinok" bejuthatnak-e a fertőzött micéliumon keresztül a termőtestbe.
Ezzel egyértelművé válna egy fertőzés veszélyessége. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezekről a toxinokról linkelhetnél valamit.
Egyetértek amúgy, tényleg felesleges, és nagy a kockázat, csak ez néha sajna nem érdekel.
Még ha közvetlenül nem is okoznak ezek érezhető, nyílvánvaló problémát, pl. hasmenés,hányás, attól még okozhatnak maradandó károsodásokat, például a májban.
És ez lehet hogy pár év múlva jön ki valami egészen más formában.
Hát ez van.
A figyelmet remélem felhívtam rá, és csak azt írtam le hogy én hogy csinálom.
De ne csinálja utánam senki!
:)
Ha csak egy genetikai állomány megmentése a cél sokkal jobb megoldás lehet egy biopsziát csinálni a süti fertőzésmentes részéből.
Ilyenkor is érdemes bevetni egy gyenge hippós oldatot hogy a penészspórák ne vaduljanak.
Egy üres, vagy steril vízzel, vagy akár tápoldattal töltött fecskendővel pontosabban annak tűjével kell átdöfködni a micéliumot, 18as vagy nagyobb tűvel.
Csak nagyon kis darab, vagy darabok maradnak a tűben, ezt aztán be lehet oltani egy LC-be .
Sütivel még nem próbáltam, gombatesttel működik, sütivel is kell neki.
Csinálhatsz több fecsit, több LC-t is, hogy növeld a fertőzésmentes kultúra létrejöttének esélyeit.
A micéliummal beszőtt, fertőzött sütit mindenképp le kel fertőtleníteni valahogy, szerintem erre a hippós víz a legjobb, alkohollal is működhet, de a micéliumon maradt alkohol nagyobb gondot okozhat mint egy kis maradék hipó.
De a legjobb vagyis legbiztonságosabban kivitelezhető mentőakció az agar-agaros.
Szorítok:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez így van.
Van aki bevállalja ezt a -felesleges- kockázatot, de aki nem az tényleg jobban teszi.
Én is csak azért vállalom, mert ha egy vekni kenyérnek pár szeletén látszik a penész, attól még - ha éhes vagyok és nincs más-megeszem azt a részt amin nem látszik hogy rossz lenne.
Találkoztam olyan hozzászólásokkal is hogy a nagyüzemi gombatermesztésben is leszüretelik a penészes ágyásról a csiperkéket, mielőtt megszabadulnának a fertőzött táptalajtól.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ez olyan... költői kérdésnek hangzott
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nemtudom hogy üres fecsik hiányoznak-e, de a fecsiket újra lehet hasznosítani, még az egyszer-használatosakat is, bár megvan a maga kockázata.
Szerintem be lehet vállalni de persze egyáltalán nem szükségesés talán felesleges is.
én mindenesetre ugyanazokat a fecsiket használom egy jó ideje.
Kuktázni lenne a legegyszerűbb de nem biztos hogy kibírnák ezek az egyszer használatos fajták, legközelebb azért is kipróbálom.
Miután kiürültek szétszedem őket, és hipós vízben áznak egy ideig.
A tűket kidobom pedig elméletileg nem lenne akadálya ezeknek az újrahasznosításának sem.
Még darabokban jól leöblítem őket, aztán összerakva várják hogy megteljenek valamivel.
Közvetlenül mielőtt megtelnének ezzel a valamivel, alkohollal szívódnak meg és állnak pár percet míg az oltóanyag készül.
Az alkohol visszakerül eredeti helyére, az üvegébe, szerintem semmi baja nem lesz ettől a kis öblögetéstől.
A fecsi következő tartalma forralt és még mindig forró víz, legalább 3 adag, hogy a maradék alkoholt magával vigye a lefolyóba.
Az utolsó adag forró víz után kerül rá egy steril tű, innentől már nem igényel különleges bánásmódot.
Szerintem a legnagyobb gondot nem is a fertőzések hanem a fecsiben maradó alkohol okozhatja.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hétfőig nem gondd, ha tényleg teljesen sterilek,de ha meg nem pusztult el teljesen minden csúnyaság akkor sem nagy baj.
Búzával sokszor jártam így, talán egy kicsit nagyobb volt a fertőzés arány de a nagyobb szemű gabonákat állítólaag nem is lehet ennyi idő alatt teljesen sterilre kuktázni.
Tele vannak olyan endospórákkal amik így betokozódva bírják a magas hőmérsékleteket is, és később kikelve gondot okozhatnak. Ezért is szokták előáztatni hogy az endospórák nagy része feléledjen, így már nem védi meg őket a semmi a magas hőmérséklettől, de valamennyi mindig marad belőlük.
Ez a 20 perces főzés jól hangzik, kipróbálom.
Rakhatnál fel képeket Pshyfarmer, weedfarmeren láttam hogy milyen fasza képeket csinálsz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jah..kicsit színes volt ott a monitor ahol éppen ezt taglaltad :)
Stillair box ez inkább, a glovebox teljesen zárt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1xű:
és a kezed hol megy be?
amúgy meglepő, hogy a spórás víz mennyire nem hajlamos a fertőzésekre, egy zárt szobában fertőtlenítés nélkül egy saját készítésű közel sem steril printet, egy alkohollal letörölt késsel egy befőttesüvegbe kaparva oké lett. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Zabbal még nem volt dolgom, csak búzával.
Egy napig áztatom, kb 1 órán keresztül főzöm/párolom, és másfél órán át kuktázom.
A főzés ideje nagyban függ a búza korától, amíg friss volt jóval kevesebb ideig kellett mint most hogy "tavalyi" lett, és nem is szívja meg magát annyira mint szeretném, ráadásul hamarabb fő szét.
Addig szoktam főzni amíg pár szem ki nem pukkan, akkor általában a nagy része már teljesen megduzzadt.
Főzés után -ha tényleg max kapacitáson vannak- le kell csepegtetni/szárítani, mert a szemeken maradó vízcseppek miatt szétfőhetnek kuktázás közben, ugyanúgy , mint ahogy a köles is teszi.
Ezért is teszek hozzá egy kis macskaalmot vagy fogport hogy felszívja a felesleget, meg úgy tapasztaltam hogy ez segít a gyorsabb micélium terjedésben, de ez főleg a macskaalom porított formájára a fogporra igaz, az alomdarabok csak a felesleges víz megkötésében és raktározásában segítenek.
Valaki kipróbálhatná, én csak egyszer teszteltem, három üveg búzához az egyikhez 1, másikhoz 2, harmadikhoz 3 kanál neurosan-t adva, ami ugyan nem fogpor de lényegét tekintve ugyan az.
Szemmel is látható volt a különbség a 3 üveg között, de lehet hogy benne volt az elfogultságom, meg hogy ez a por is fehér mint a micélium.
Mindenesetre mind a 3 gyorsabban kész lett mint azok amik nem kaptak adalékot.
Nem valami jó ez a módszer mert sokáig tart és sok a munka vele,
1 nap áztatás,
egy óra főzés,
csepegtetés, szárítás
másfél óra kuktázás
hűlés
következő adag kuktázás
...
Ezért bízok a kölesben, hátha tényleg elég neki 1 óra áztatás és mehet is a kuktába.
Miért te hogy szoktad?:)
Valaki asszem már írta hogy zabot használ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | remélem tudod hogy csak a héjas köles a jó, az amit emberi fogyasztásra kaphatsz már hántolt és egy nagy dzsumasz lesz belőle.
Ha nincs fénye akkor az hántolt.
Egyébként is technikás, nekem eddig többször ázott szét mint működött volna, de eddig egyszerűen csak ráöntöttem kb ugyanannyi vizet és úgy kuktáztam, előáztatás nélkül.
Egy nemrég olvasott módszerben az ürge -igaz hogy madáreleséggel, de az főleg köles- forró vízben áztatja, amíg meg nem szívja magát (kb 1 óra), lecsepegteti és úgy kuktázza másfél órát.
Mások hozzáfűzték hogy a víznek tényleg forrónak kell lennie, és ha jól megszívta magát tényleg le kell csepegtetni mert a rajtamaradt víz miatt kuktázás közben szétmálhat.
Még nem próbáltam, de attól amit eddig csináltam biztos hogy jobb.
Sima agar-agart kaptál, vagy ez már a kikevert táptalaj(PDA,MEA...)?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mégegyszer átgondolva inkább a gabonára oltás hangzik jobb megoldásnak.
Köles búza vagy amit használni szoktál.
Sterilizálni is egyszerűbb,
beoltani is,
gyorsabb is, össze lehet rázogatni hogy hamarabb elterjedjen.
A komposzttal meg a szalmával előfordulhat hogy nem jó, túl nedves, meg mittudomén.
Főleg ha még nem használtad valamelyiket.
kíváncsi vagyok hogy fog menni az agar agar, én még nem mertem belefogni, elég volt már erre az évre kudarcokból.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mivel Hollandiából jön a leveled nagyobb az esélyed, hogy lekapcsolják.
Az ismeretlen, sok domain név alatt futó cégek pedig gyakran kamu cégek.
De ettől még lehet hogy a leveled úton van és nem lesz problem.
Mivel is fizettél? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sokszor lehet itt is olvasni azt a figyelmeztetést, hogy a Hollandiából érkező csomagokat gyakran átvizsgálják illegális anyagok után kutatva.
Gyakrabban mint az angliából usából vagy kanadából érkezőket.
Többször volt már rá példa, hogy a rendőrség vitte ki a csomagot, vagy jelentkezni kellett érte a vámon.
Spórával is, maggal is.
De feltételezve hogy ezt figyelembe vetted, biztosan jó okod volt rá hogy onnan rendelj, például hogy ez egy általad jól ismert vagy megbízható cég, aki miatt vállaltad ezt a kockázatot.
És hogy ez az oldal nem csak egy cég egyik domain neve a sok közül, például az elephantos.com-nak.
Hogyha nem küldtél nekik semmit, akkor valószínűleg bankkártyával fizettél a portékáért, azt meg vissza lehet vonni. |
| | | | |
|
