 | 
Legfrissebb hozzászólások (129171 - 129180)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | Bombadiltoma: Nekem egy kicsit profánabb a válaszom: Szerintem pontosan azért veszélyes a "gyors megoldás", mert gyors.
20 perc alatt egy olyan tudatállapotba kerülsz, amiért mások évtizedeket meditálnak, jógáznak stb. Esélyed sincs arra, hogy akklimatizálódjál a megváltozott helyzethez.
Egy nagyon hülye hasonlat jutott az eszembe: besétálni a Balaton déli partján a vízbe veszélytelen, mert 500 méteren keresztül bokáig ér a víz, de egy szikláról fejest ugrani egy egy bányatóba már veszélyes, mert nincs időd arra, hogy egyáltalán tudatosodjon benned egy közeledő veszélyforrás (rozsdás Lada a víz felszíne alatt).
Ha szerencséd van nincsen rozsdás Lada, ha nincs szerencséd meg pont ráugrasz.... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Például azok a kondicionáltságok, amiket saját önkezeddel plántáltál magadba azért, hogy bebiztosítsd magad a változásokkal szemben.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Miért nem lehet ez az alap tudatállapot?
Veghával együtt azt gondolom, valójában ez az alap tudatállapot, csak sok rajta a dzsuva.
A dzsuva meg olyasmi szerepet játszik, mint a kertben a trágya.
Abból nőnek a virágok. Meg a gombák.
Másik gondolat:
az evolúció körökben zajlik (ásvány - növény - állat - emberv1 - emberv2 - emberv3 - emberv4 - emberv5 - emberv6 - emberv7 - isten? vagy valami hasonló), minden egyes körben egy újabb tulajdonság adódik hozzá az eddigiekhez, viszont minden level elején gőzünk nincs még arról (vagy a természetnek gőze nincs még arról), hogy ez az új tulajdonság most még akkor mi is igazából. ki kell találnunk magunkat, és ezáltal hozzuk létre, szilárdítjuk bele a valóságba az új tulajdonságot.
az aktuális tulajdonság talán az értelem volna, ezzel kísérletezünk jópárezer éve, és sokat szívunk, sok tévutat bejárunk addig, amíg megtanuljuk használni. ebből fakadóan úgy tűnhet, hogy jobb lenne inkább kidobni az értelmet (ha már ennyi bajt okozott), vissza a természethez, meg ilyenek, de szerencsére ez nem működik.
ha majd egyszer sikerül végre összerakni (ha nem pusztítjuk el magunkat addig), akkor viszont nagyon jó lesz.
móricka
|
| |  |  |  |


 |  |  | | | | |  |  |  | | | további gondolatok:
Egy lehetséges veszély: a tudat kinyílásának bizonyos szintjei felett hatalmat szerzünk arra, hogy megváltoztassuk a világunkat (azaz a világképünket, amiről kiderül, hogy egy és ugyanaz).
Kicsit olyan ez, mintha a tudat a szer hatása alatt elvesztené a földies jellegét, tehetetlenségét, és képes olyan alapvető változásokat végrehajtani saját struktúrájában, ami nagyon durva következményekkel járhat a világunkra. -> zártosztály
A tudat folyékonyságát szemléltetendő íme egy lehetséges gondolatkísérlet: képzeld azt, hogy minden, ami eszedbe jut, azonnal valósággá válik. Ha valamitől megijedsz, az lesz a valóság. Ha valamiért elkezdesz lelkesedni, az lesz a 100%-os valóság. A kérdés az, hogy ilyen feltételek mellett hová kerülnél, a paradicsomba, avagy a pokolba?
Ha a paradicsomba, akkor trippezz nyugodtan.
Ha a pokolba, akkor érdemes megfontolni a dolgot (bár van, akit érdekel a pokol is, sőt, arra is rá lehet jönni, hogy ezek a világok ahogy jönnek, úgy el is tudnak menni, de ez már másik történet).
|
| |  |  |  |


 |  |  | | | | |  |  |  | | | Szerintem valahogy úgy van ez, hogy ami most van, az a jelen, amikor meg betrippezel, akkor a jövőt látod (láthatod). Tehát bepillantást nyerhetsz abba, hogy mi lehetséges még, sőt, esetleg e bepillantás által tevékenyen részt is vállalhatsz a jövő megteremtésében (azzal, hogy hinni kezdesz a jövő egyik változatában).
Kicsit előreszaladunk, visszahozunk a jövőből egy kis információt, aztán azt szétszórjuk a jelenben, hogy afelé a jövő felé kormányozódjon a jármű, ne egy másik felé.
Ha tudsz az Omega-pontról, akkor te is erősíted azt a mágneses vonzóerőt, ami a jelent az Omega-pont felé húzza.
(Nem tudom, ez válasz-e a kérdésedre.)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | De szép lenne, ha igaz lenne!
(Vagy csak már én vagyok ilyen rohadt bizalmatlan?) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Na végre valakinek ez is eszébe jutott! Az én véleményem a harmadik lehetőségedhez közelít, illetve amit abból fejtegettél. Szerintem az ember nagyon is olyan tudatállapottal teremtődött, mint amilyen eléréshez ma már bonyolultabbnál veszélyesebb szerekre/eszközökre/technikákra van szüksége. Ha felnyitsz egy modern keleti filozófiát ismertető könyvet, abban pont ezt találod, hogy "Miért ***NINCS*** szükségünk erre a pocsokabb/rövidlátóbb/önzőbb/ elszigeteltebb/stb. tudatállapotra?"
Úgy gondolom ez a technikai/gazdasági/tudományos fejlődés annyira beleidegződött az élvonalba, hogy rossz vágányon halad mostanság az emberiség fejlődése. A tudatmódosítás pedig (mint az ősi gyökerekhez való visszatérés általam ismert egyetlen formája) a hatása mellett is már-már "tudat-megerőszakolásnak" tűnik a kevésbé szakavatott személyek számára, meg egyébként is: mintha már kényszerű feladattá válna a mostanihoz képest.
Visszatérve a kiinduló kérdéshez, szerintem a "mesterséges" tudatmódosítás csak egy sansz, egy egyszeri lehetőség, hogy megtapasztald, milyen világban kéne élned, milyet kéne teremtened. Nincs rá mód - vagy csak nagyon lassú és hosszú - hogy ezt hosszútávon is fenn tudd tartani, éppen ezért kell a világosabbnál is tisztább életvitelre törekedni, amely mentes az agysorvasztó tevékenységtől, ez pedig reflex szerűen nem mocskolja tovább a lelket. Persze ha most húznánk egy korrekt vonalat, akkor sem valószínű, hogy mindenki ebben az inkarnációjában le tudná "porolni" magát és sajnos sokan pont ennek tudatában dobják el maguktól a változtatás lehetőségét. Ilyen hozzáállással nem lehet élni.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Az Anyagok menüpont nem a 'holy' szóval kezdődik, tehát nem kéne pontról pontra követni. |
| |  |  |  |

|