 |
Legfrissebb hozzászólások (130741 - 130750)
 | |  | | | | |  | |  | | | No para srácok! :)
maaf: Kösz a tanácsokat, és a részletes infót! A célom egyébként a tanulás volt, nem a szétcsapás. Bár ez a kettő végsősoron ugyanaz is lehet. Elég sok mindenen gondolkodtam el azóta (persze nem csak a datura miatt), erről talán majd nyitok 1 külön topikot is...
Egy ideje nem nagyon határolom el a jót a rossztól. Ez a kettő mindenben ott van, ez is csak hozzáállás kérdése, hogyan közelíti meg az ember. Más ember adott szituációban talán azt mondaná rosszul érzi magát, és félne attól, hogy már nem lesz normális. Szerintem a normális is egy fiktív fogalom, teljesen relatív, és ha választanom kellene, hogy ez a trip számomra negatív vagy pozitív élmény volt-e, inkább mondanám, hogy pozitív. Rémálmaim nincsenek - nem tartom őket rémisztőnek, és soha nem kötném fel magam... :)
Viszont jó lenne, ha mások is írnának ebbe a topikba, akik kipróbálták, és van tapasztalatuk a témában. Az egyszer biztos, hogy ez nem veszélytelen kaland, de attól még kaland.
Valóban vigyázni kell... Több odafigyelést igényel.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Kedves Dreamy, majd drukkolok neked, bár azt hiszem a szakdolgozat védés majdnem a legkisebb akadály egy egész egyetemi pályafutás alatt. Legalábbis nekem nagyon formálisnak tűnt abszolút null téttel, sőt én annyira felkészületlenül érkeztem, mivel félévkor diplomáztam és fogalmam sem volt mi lesz, hogy az már abszurd volt. Csak egy mozzanat belőle: megkérdezték irásvetítő vagy diavetítő? Én: hogy micsoda?... (ezzel együtt azt hiszem 5-öst kaptam)
Ezer bocs az offtopikért, érdekelne (meg hátha Dreamy-t is) van-e valakinek olyan tapasztalata, hogy ez sokat számított, vagy nehéz volt, vagy hasonló... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szóval ez azt jelenti, hogy bár hatalmas örörmet nyújt a vele lévõ állapot, mégis a nélküle való élet felé távolodtok? Tehát szar volt elõtte, jó volt vele, de talán még jobb lesz nélküle? Miért akarsz megszabadulni tõle, ha megakarsz egyátalán, ha minden tökéletes a használatával? Hm, hát erre varjál gombot?
Kedves Narc, nagyon köszönöm jókívánságaidat a holnapi napra vonatkozóan, ha valaki esetleg holnap reggeli kábult, ámde kellemes állpotban ébred, ne habozzon rám gondolni, mivel reggel 8-kor én védek szakdolit elsõként. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem se ecseteld, az életcéjaidat - főleg, hogy kevés emberre tartozik ez rajtad kívül!
A drogok megjelenése előtti korszakot röviden és velősen csak úgy jellemezném, hogy az a hirtelen töréspont óta nyitott szemmel élek : ) Egyébként elég antidrogista voltam akkoris, és lám valahogy kezdek visszatérni a kiindulóponthoz. A kör bezárulni látszik és ez is megerősít benne, hogy hála istennek nem játszott meghatározó tényezőt az életemben a drog. (ettől függetlenül azért még hálás vagyok méridzsénnek: )) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)))
Köszi!
szétoffolom a topicotokat...
Meg unatkozom is meló közben...
Hát részletesen biztos nem emlékszem, az első alkalomról vannak keményebb képek a fejemben, de akkor főleg az volt a lényeg, hogy totál eltompítsam magam.
Ami akkor még durva volt a buborékon kívül :), hogy ültem valami szakkörön vagy min, és volt ott egy gyerek aki azt hiszem egy tűzőgépet kattogtatott folymatosan. Annyira ráálltam a kattogásra, meg csak azt hallottam, hogy amikor abbahagyta, hát nekem megállt a szívem azt hittem! Illetve volt ez a tipikus "félelem és reszketéses" téma, hogy "ezt most hangosan kimondtam???" ugyanis mint már írtam, meg voltam róla győződve, hogy a buborékban nem lát meg hall engem senki. Különben én hajni után mindig maratoniakat aludtam.
De tudod az az érdekes, hogy arra az időszakra gyűlölök visszaemlékezni! Mármint nem ezekre a dolgokra, hanem az egész sötétségre amit akkor éreztem. Most is "drogos" vagyok ugye, gyakori vendég a zöld, de nem érzem egyenlőre még, hogy ártanék ezzel magamnak, megy az egyetem, két melóhely, meg vidám is vagyok alapvetően, nincs gáz. Ezért dühített fel többek között ami ugye 4-én történt a Vörösmartí téren, de az már tényleg totál nem tartozik ide.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Milyen volt előtte? Szar, ezt persze akkor az élet számlájára írtam, azóta rájöttem, hogy ha valami nem tetszik, akkor azt nekem kell megváltoztatnom. Előtte nyugodtan mondhatjuk, hogy alkoholista voltam, heti 4-5 berugás (min), a kocsamázások után az esetek kb 15 százalékában emlékeztem a hazaútra, volt hogy egy két napig csak ittam, reggeltől estig, evés nélkül stb. A fű eleinte csak egy újabb anyag volt, amivel jól érzem magam, aztán kezdtem rájönni, hogy ez minimum 15X egészségesebb, nem vagyok tőle rosszul, és másnapos, aztán jött az első fű-trip, és azt hiszem teljesen megváltoztam, vagy ha még nem is teljesen, de nagy lépéseket tettem meg. Mivel még mindíg jelentős dolgokat kell megváltoztatnom, ezért még túl fontos helyet foglal el az életembe a fű, de ezt is meg fogom oldani. A depressziós nihilizmust felváltotta a derűs optimizmus. A jelen probléma az, hogy néha visszazökkenek, és fűvet használok, hogy újra tiszták legyenek a dolgok, de természetesen ez nem csak arra vonatkozik, amíg hat, hanem az általános közérzetem megjavul akár az utána következő napokon is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Itt vagyok újra, hétvégén sajna kimaradtam Daath-os életkörforgásból. A céljaimról, rájöttem mégsem írok, mert lehet, hogy néhány emberkének túl egysezrûnek, míg másoknak egyszerûen baromságnak tünnének. Zárójelbe hozzáteszem nem porsche, meg 5 gyerek meg ilyenek. A lényeg az, hogy más irányba mendegél az életem, és biztosan tudom, hogy most már nem fér bele a drog egyik fajtája sem. De továbbra is mondom, amit idáig, hogy senkit nem ítélek el, mert anyagokkal él, csak én inkább kihagyom. De! Felmerült egy újabb kérdésem: Milyen volt elõtte az életetek? és..mitõl lett jobb, vagy csak egyszerûen más vele? Íme az újabb feladat kedves Daath-os pajtásaim! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hát igen, nem túl magabiztos, igaz szerencsére ez nem minden téren igaz, a könnyen befolyásolható annál inkább, ezekre az élményekre pillanatok alatt rákapok, ha érted, mire gondolok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szia!
A gyengeséget úgy értettem, hogy könnyen magával ragadnak ezek a dolgok, és inkább nem kockáztatok egy újabb függőséget, mert azt gyűlölöm!
nyugtatókat, nagyon sokat.
most 21 vagyok, akkor kb. 16, szóval azért akkor még nem voltam valami eszes...
nem is kifejezetten a kékhajnira kaptam rá, tudod, csak egy plusz volt, meg azért nem mindig könnyű beszerezni a nyugtatókat, és akkor már mindent kipróbáltam, amihez hozzá 16 éves koromban katolikus gimnazistaként...
különben nem hinném, megint rágicsálnék magokat, már csak azért sem, mert elégedett vagyok per pillanat a mostani életemmel, nem hiányzik. |
| | | | |
|
