 |
tester hozzászólásai (160 - 169)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | Egy multispóra kultúrából rengeteg alfaj kifejlődhet, különböző megjelenéssel, tulajdonságokkal, igényekkel.
Ha ránézel egy beszőtt sütire láthatod hogy a micélium nem egyforma mindenhol, 2d-ben nézve a egymástól és a kiindulási pontjuktól távolodva szektorokat alkotnak, a különböző megjelenésű micik (pl fonalas vagy bolyhos) mind-mind egy külön alfaj, egy külön kis kolónia, egyedi termőtestekkel.
Ezen belül még táptalaj, és életkörülmények szerint is változik a gombák megjelenése, és az sem mindegy hogy hanyadik terméshullám.
A P. cubensis fajon belül jó ha a piacon lévők "fajták" 10%-át meg lehet különböztetni egymástól, a többi 90% között nincs számottevő különbség, gyakorlatilag csak alfajoknak, vagy családoknak lehet őket tekinteni, amik viszont egy szokványos multikultúrából is származhatnak (pl egy GT spóralenyomatából létrejöhet PESA-ra emlékeztető termőtest)
Ha megnézed a fajták fényképeit szerintem te is osztod majd ezt a véleményt.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | MAKET:
megjött a lenyomatod?
visszajelezhetnél..
Precíz:
az agar agar-ral mi lett? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A gyökérkapcsolt fajokat meg pláne nem lehet termeszteni, még a természetben is csak alig..
Ellenpéldák vannak de elég gyérek.
Sok olyan hallucinogén gomba is van amit nem sikerült még BENTI körülmények közt termeszteni pl a semilanceata-t pedig gyakori és nem gyökérkapcsolt,
de lehet hogy valamilyen talajban élő organizmussal van kapcsolata, erre amúgy is van sok példa. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vannak olyan gombák amiket nehezen vagy sehogy sem lehet termeszteni, de nem tudom hogy mitől függhet ez.
Pont most vágtam beén is egy kis gombás tojást épp most szedett lila pereszkével.
Az őzlábak itt már sajna elöregedtek.
Próbáld meg!
a pereszkével szerintem nem lehet gondd |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Klónozáshoz nem kell ilyesmi, ha kölest használsz trutyi helyett még gyorsabb is lesz a szövés.
Vagy LC-t
De ha úgy gondolod akkor csak tessék..
Hátha kialakul belőle valami. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én nem próbáltam, de lehet hogy nem lenne feltétlenül szükséges ilyen izéket kotyvasztani.
Agar-agar akkor lehet valóban hasznos ha
-a kultúra fertőzött
-izolálásra (egy gombacsalád elkülönítése a többitől)
mivel agar-agaron a gomba csak 2d-ben tehát síkban nő, így könnyű egy ép micéliumdarabot elkülöníteni például egy fertőzéstől.
Szerintem ez a lötty nem lehet alkalmas ennek a helyettesítésére.
Szoktak kartonpapírt is használni hasonló célra, de az izolálás azon sem lehetséges.
Az ilyen kotyvalékok helyett használható lenne ugyanekkora mennyiségű köles vagy más szemes gabona is, ha nincs gond a fertőzésekkel vagy nem az izoláció a cél, ezt be lehet oltani egy darabka micéliummal vagy termőtesttel.
Belevetetted magad látom:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát nézd...
Lehet hogy így van, lehet hogy nem.
Mivel lehet hogy így van, tényleg nem érdemes bevállalni egy ekkora kockázatot.
De tényleg jó lenne tudni, hogy ezek a "toxinok" eljutnak-e a micin keresztül a termőtestbe, vagy a mici nem enged be ilyen csúnya anyagokat a saját körforgásába.
Két forrást lehetne ide kapcsolni, az egyik ilyen mérést Stamets csinálta de annál nehézfémekről és olajjal szennyezett táptalajról volt szó, ott a termőtestekben is nagyobb koncentrációban mértek nehézfémeket, de ezeket az eredményeket később megcáfolta, mérési hibákra hivatkozva.
A másikat így ágyazás közben elfelejtettem, de az is legalább ennyire messze van ettől a témától.
De amúgy annyira lényegtelen ez az egész, a végszó akkor is az hogy nem érdemes vállalni ekkora kockázatot.
A "bleach dip" amúgy elég gyakori a mycotópiások körében, nem én találtam ki.
http://archives.mycotopia.net/discus/messages/5/8732.html?1021992838
Itt egy lista az erre vonatkozó archív topikokról:
http://archives.mycotopia.net/discus/messages/5/10346.html?1101756528
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valami olyasmit keresek, hogy ezek a "toxinok" bejuthatnak-e a fertőzött micéliumon keresztül a termőtestbe.
Ezzel egyértelművé válna egy fertőzés veszélyessége. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezekről a toxinokról linkelhetnél valamit.
Egyetértek amúgy, tényleg felesleges, és nagy a kockázat, csak ez néha sajna nem érdekel.
Még ha közvetlenül nem is okoznak ezek érezhető, nyílvánvaló problémát, pl. hasmenés,hányás, attól még okozhatnak maradandó károsodásokat, például a májban.
És ez lehet hogy pár év múlva jön ki valami egészen más formában.
Hát ez van.
A figyelmet remélem felhívtam rá, és csak azt írtam le hogy én hogy csinálom.
De ne csinálja utánam senki!
:)
Ha csak egy genetikai állomány megmentése a cél sokkal jobb megoldás lehet egy biopsziát csinálni a süti fertőzésmentes részéből.
Ilyenkor is érdemes bevetni egy gyenge hippós oldatot hogy a penészspórák ne vaduljanak.
Egy üres, vagy steril vízzel, vagy akár tápoldattal töltött fecskendővel pontosabban annak tűjével kell átdöfködni a micéliumot, 18as vagy nagyobb tűvel.
Csak nagyon kis darab, vagy darabok maradnak a tűben, ezt aztán be lehet oltani egy LC-be .
Sütivel még nem próbáltam, gombatesttel működik, sütivel is kell neki.
Csinálhatsz több fecsit, több LC-t is, hogy növeld a fertőzésmentes kultúra létrejöttének esélyeit.
A micéliummal beszőtt, fertőzött sütit mindenképp le kel fertőtleníteni valahogy, szerintem erre a hippós víz a legjobb, alkohollal is működhet, de a micéliumon maradt alkohol nagyobb gondot okozhat mint egy kis maradék hipó.
De a legjobb vagyis legbiztonságosabban kivitelezhető mentőakció az agar-agaros.
Szorítok:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez így van.
Van aki bevállalja ezt a -felesleges- kockázatot, de aki nem az tényleg jobban teszi.
Én is csak azért vállalom, mert ha egy vekni kenyérnek pár szeletén látszik a penész, attól még - ha éhes vagyok és nincs más-megeszem azt a részt amin nem látszik hogy rossz lenne.
Találkoztam olyan hozzászólásokkal is hogy a nagyüzemi gombatermesztésben is leszüretelik a penészes ágyásról a csiperkéket, mielőtt megszabadulnának a fertőzött táptalajtól.
|
| | | | |
|
