 |
tester hozzászólásai (160 - 179)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | Egy multispóra kultúrából rengeteg alfaj kifejlődhet, különböző megjelenéssel, tulajdonságokkal, igényekkel.
Ha ránézel egy beszőtt sütire láthatod hogy a micélium nem egyforma mindenhol, 2d-ben nézve a egymástól és a kiindulási pontjuktól távolodva szektorokat alkotnak, a különböző megjelenésű micik (pl fonalas vagy bolyhos) mind-mind egy külön alfaj, egy külön kis kolónia, egyedi termőtestekkel.
Ezen belül még táptalaj, és életkörülmények szerint is változik a gombák megjelenése, és az sem mindegy hogy hanyadik terméshullám.
A P. cubensis fajon belül jó ha a piacon lévők "fajták" 10%-át meg lehet különböztetni egymástól, a többi 90% között nincs számottevő különbség, gyakorlatilag csak alfajoknak, vagy családoknak lehet őket tekinteni, amik viszont egy szokványos multikultúrából is származhatnak (pl egy GT spóralenyomatából létrejöhet PESA-ra emlékeztető termőtest)
Ha megnézed a fajták fényképeit szerintem te is osztod majd ezt a véleményt.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | MAKET:
megjött a lenyomatod?
visszajelezhetnél..
Precíz:
az agar agar-ral mi lett? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A gyökérkapcsolt fajokat meg pláne nem lehet termeszteni, még a természetben is csak alig..
Ellenpéldák vannak de elég gyérek.
Sok olyan hallucinogén gomba is van amit nem sikerült még BENTI körülmények közt termeszteni pl a semilanceata-t pedig gyakori és nem gyökérkapcsolt,
de lehet hogy valamilyen talajban élő organizmussal van kapcsolata, erre amúgy is van sok példa. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vannak olyan gombák amiket nehezen vagy sehogy sem lehet termeszteni, de nem tudom hogy mitől függhet ez.
Pont most vágtam beén is egy kis gombás tojást épp most szedett lila pereszkével.
Az őzlábak itt már sajna elöregedtek.
Próbáld meg!
a pereszkével szerintem nem lehet gondd |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Klónozáshoz nem kell ilyesmi, ha kölest használsz trutyi helyett még gyorsabb is lesz a szövés.
Vagy LC-t
De ha úgy gondolod akkor csak tessék..
Hátha kialakul belőle valami. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én nem próbáltam, de lehet hogy nem lenne feltétlenül szükséges ilyen izéket kotyvasztani.
Agar-agar akkor lehet valóban hasznos ha
-a kultúra fertőzött
-izolálásra (egy gombacsalád elkülönítése a többitől)
mivel agar-agaron a gomba csak 2d-ben tehát síkban nő, így könnyű egy ép micéliumdarabot elkülöníteni például egy fertőzéstől.
Szerintem ez a lötty nem lehet alkalmas ennek a helyettesítésére.
Szoktak kartonpapírt is használni hasonló célra, de az izolálás azon sem lehetséges.
Az ilyen kotyvalékok helyett használható lenne ugyanekkora mennyiségű köles vagy más szemes gabona is, ha nincs gond a fertőzésekkel vagy nem az izoláció a cél, ezt be lehet oltani egy darabka micéliummal vagy termőtesttel.
Belevetetted magad látom:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát nézd...
Lehet hogy így van, lehet hogy nem.
Mivel lehet hogy így van, tényleg nem érdemes bevállalni egy ekkora kockázatot.
De tényleg jó lenne tudni, hogy ezek a "toxinok" eljutnak-e a micin keresztül a termőtestbe, vagy a mici nem enged be ilyen csúnya anyagokat a saját körforgásába.
Két forrást lehetne ide kapcsolni, az egyik ilyen mérést Stamets csinálta de annál nehézfémekről és olajjal szennyezett táptalajról volt szó, ott a termőtestekben is nagyobb koncentrációban mértek nehézfémeket, de ezeket az eredményeket később megcáfolta, mérési hibákra hivatkozva.
A másikat így ágyazás közben elfelejtettem, de az is legalább ennyire messze van ettől a témától.
De amúgy annyira lényegtelen ez az egész, a végszó akkor is az hogy nem érdemes vállalni ekkora kockázatot.
A "bleach dip" amúgy elég gyakori a mycotópiások körében, nem én találtam ki.
http://archives.mycotopia.net/discus/messages/5/8732.html?1021992838
Itt egy lista az erre vonatkozó archív topikokról:
http://archives.mycotopia.net/discus/messages/5/10346.html?1101756528
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valami olyasmit keresek, hogy ezek a "toxinok" bejuthatnak-e a fertőzött micéliumon keresztül a termőtestbe.
Ezzel egyértelművé válna egy fertőzés veszélyessége. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezekről a toxinokról linkelhetnél valamit.
Egyetértek amúgy, tényleg felesleges, és nagy a kockázat, csak ez néha sajna nem érdekel.
Még ha közvetlenül nem is okoznak ezek érezhető, nyílvánvaló problémát, pl. hasmenés,hányás, attól még okozhatnak maradandó károsodásokat, például a májban.
És ez lehet hogy pár év múlva jön ki valami egészen más formában.
Hát ez van.
A figyelmet remélem felhívtam rá, és csak azt írtam le hogy én hogy csinálom.
De ne csinálja utánam senki!
:)
Ha csak egy genetikai állomány megmentése a cél sokkal jobb megoldás lehet egy biopsziát csinálni a süti fertőzésmentes részéből.
Ilyenkor is érdemes bevetni egy gyenge hippós oldatot hogy a penészspórák ne vaduljanak.
Egy üres, vagy steril vízzel, vagy akár tápoldattal töltött fecskendővel pontosabban annak tűjével kell átdöfködni a micéliumot, 18as vagy nagyobb tűvel.
Csak nagyon kis darab, vagy darabok maradnak a tűben, ezt aztán be lehet oltani egy LC-be .
Sütivel még nem próbáltam, gombatesttel működik, sütivel is kell neki.
Csinálhatsz több fecsit, több LC-t is, hogy növeld a fertőzésmentes kultúra létrejöttének esélyeit.
A micéliummal beszőtt, fertőzött sütit mindenképp le kel fertőtleníteni valahogy, szerintem erre a hippós víz a legjobb, alkohollal is működhet, de a micéliumon maradt alkohol nagyobb gondot okozhat mint egy kis maradék hipó.
De a legjobb vagyis legbiztonságosabban kivitelezhető mentőakció az agar-agaros.
Szorítok:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez így van.
Van aki bevállalja ezt a -felesleges- kockázatot, de aki nem az tényleg jobban teszi.
Én is csak azért vállalom, mert ha egy vekni kenyérnek pár szeletén látszik a penész, attól még - ha éhes vagyok és nincs más-megeszem azt a részt amin nem látszik hogy rossz lenne.
Találkoztam olyan hozzászólásokkal is hogy a nagyüzemi gombatermesztésben is leszüretelik a penészes ágyásról a csiperkéket, mielőtt megszabadulnának a fertőzött táptalajtól.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ez olyan... költői kérdésnek hangzott
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nemtudom hogy üres fecsik hiányoznak-e, de a fecsiket újra lehet hasznosítani, még az egyszer-használatosakat is, bár megvan a maga kockázata.
Szerintem be lehet vállalni de persze egyáltalán nem szükségesés talán felesleges is.
én mindenesetre ugyanazokat a fecsiket használom egy jó ideje.
Kuktázni lenne a legegyszerűbb de nem biztos hogy kibírnák ezek az egyszer használatos fajták, legközelebb azért is kipróbálom.
Miután kiürültek szétszedem őket, és hipós vízben áznak egy ideig.
A tűket kidobom pedig elméletileg nem lenne akadálya ezeknek az újrahasznosításának sem.
Még darabokban jól leöblítem őket, aztán összerakva várják hogy megteljenek valamivel.
Közvetlenül mielőtt megtelnének ezzel a valamivel, alkohollal szívódnak meg és állnak pár percet míg az oltóanyag készül.
Az alkohol visszakerül eredeti helyére, az üvegébe, szerintem semmi baja nem lesz ettől a kis öblögetéstől.
A fecsi következő tartalma forralt és még mindig forró víz, legalább 3 adag, hogy a maradék alkoholt magával vigye a lefolyóba.
Az utolsó adag forró víz után kerül rá egy steril tű, innentől már nem igényel különleges bánásmódot.
Szerintem a legnagyobb gondot nem is a fertőzések hanem a fecsiben maradó alkohol okozhatja.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hétfőig nem gondd, ha tényleg teljesen sterilek,de ha meg nem pusztult el teljesen minden csúnyaság akkor sem nagy baj.
Búzával sokszor jártam így, talán egy kicsit nagyobb volt a fertőzés arány de a nagyobb szemű gabonákat állítólaag nem is lehet ennyi idő alatt teljesen sterilre kuktázni.
Tele vannak olyan endospórákkal amik így betokozódva bírják a magas hőmérsékleteket is, és később kikelve gondot okozhatnak. Ezért is szokták előáztatni hogy az endospórák nagy része feléledjen, így már nem védi meg őket a semmi a magas hőmérséklettől, de valamennyi mindig marad belőlük.
Ez a 20 perces főzés jól hangzik, kipróbálom.
Rakhatnál fel képeket Pshyfarmer, weedfarmeren láttam hogy milyen fasza képeket csinálsz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jah..kicsit színes volt ott a monitor ahol éppen ezt taglaltad :)
Stillair box ez inkább, a glovebox teljesen zárt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1xű:
és a kezed hol megy be?
amúgy meglepő, hogy a spórás víz mennyire nem hajlamos a fertőzésekre, egy zárt szobában fertőtlenítés nélkül egy saját készítésű közel sem steril printet, egy alkohollal letörölt késsel egy befőttesüvegbe kaparva oké lett. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Zabbal még nem volt dolgom, csak búzával.
Egy napig áztatom, kb 1 órán keresztül főzöm/párolom, és másfél órán át kuktázom.
A főzés ideje nagyban függ a búza korától, amíg friss volt jóval kevesebb ideig kellett mint most hogy "tavalyi" lett, és nem is szívja meg magát annyira mint szeretném, ráadásul hamarabb fő szét.
Addig szoktam főzni amíg pár szem ki nem pukkan, akkor általában a nagy része már teljesen megduzzadt.
Főzés után -ha tényleg max kapacitáson vannak- le kell csepegtetni/szárítani, mert a szemeken maradó vízcseppek miatt szétfőhetnek kuktázás közben, ugyanúgy , mint ahogy a köles is teszi.
Ezért is teszek hozzá egy kis macskaalmot vagy fogport hogy felszívja a felesleget, meg úgy tapasztaltam hogy ez segít a gyorsabb micélium terjedésben, de ez főleg a macskaalom porított formájára a fogporra igaz, az alomdarabok csak a felesleges víz megkötésében és raktározásában segítenek.
Valaki kipróbálhatná, én csak egyszer teszteltem, három üveg búzához az egyikhez 1, másikhoz 2, harmadikhoz 3 kanál neurosan-t adva, ami ugyan nem fogpor de lényegét tekintve ugyan az.
Szemmel is látható volt a különbség a 3 üveg között, de lehet hogy benne volt az elfogultságom, meg hogy ez a por is fehér mint a micélium.
Mindenesetre mind a 3 gyorsabban kész lett mint azok amik nem kaptak adalékot.
Nem valami jó ez a módszer mert sokáig tart és sok a munka vele,
1 nap áztatás,
egy óra főzés,
csepegtetés, szárítás
másfél óra kuktázás
hűlés
következő adag kuktázás
...
Ezért bízok a kölesben, hátha tényleg elég neki 1 óra áztatás és mehet is a kuktába.
Miért te hogy szoktad?:)
Valaki asszem már írta hogy zabot használ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | remélem tudod hogy csak a héjas köles a jó, az amit emberi fogyasztásra kaphatsz már hántolt és egy nagy dzsumasz lesz belőle.
Ha nincs fénye akkor az hántolt.
Egyébként is technikás, nekem eddig többször ázott szét mint működött volna, de eddig egyszerűen csak ráöntöttem kb ugyanannyi vizet és úgy kuktáztam, előáztatás nélkül.
Egy nemrég olvasott módszerben az ürge -igaz hogy madáreleséggel, de az főleg köles- forró vízben áztatja, amíg meg nem szívja magát (kb 1 óra), lecsepegteti és úgy kuktázza másfél órát.
Mások hozzáfűzték hogy a víznek tényleg forrónak kell lennie, és ha jól megszívta magát tényleg le kell csepegtetni mert a rajtamaradt víz miatt kuktázás közben szétmálhat.
Még nem próbáltam, de attól amit eddig csináltam biztos hogy jobb.
Sima agar-agart kaptál, vagy ez már a kikevert táptalaj(PDA,MEA...)?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mégegyszer átgondolva inkább a gabonára oltás hangzik jobb megoldásnak.
Köles búza vagy amit használni szoktál.
Sterilizálni is egyszerűbb,
beoltani is,
gyorsabb is, össze lehet rázogatni hogy hamarabb elterjedjen.
A komposzttal meg a szalmával előfordulhat hogy nem jó, túl nedves, meg mittudomén.
Főleg ha még nem használtad valamelyiket.
kíváncsi vagyok hogy fog menni az agar agar, én még nem mertem belefogni, elég volt már erre az évre kudarcokból.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mivel Hollandiából jön a leveled nagyobb az esélyed, hogy lekapcsolják.
Az ismeretlen, sok domain név alatt futó cégek pedig gyakran kamu cégek.
De ettől még lehet hogy a leveled úton van és nem lesz problem.
Mivel is fizettél? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sokszor lehet itt is olvasni azt a figyelmeztetést, hogy a Hollandiából érkező csomagokat gyakran átvizsgálják illegális anyagok után kutatva.
Gyakrabban mint az angliából usából vagy kanadából érkezőket.
Többször volt már rá példa, hogy a rendőrség vitte ki a csomagot, vagy jelentkezni kellett érte a vámon.
Spórával is, maggal is.
De feltételezve hogy ezt figyelembe vetted, biztosan jó okod volt rá hogy onnan rendelj, például hogy ez egy általad jól ismert vagy megbízható cég, aki miatt vállaltad ezt a kockázatot.
És hogy ez az oldal nem csak egy cég egyik domain neve a sok közül, például az elephantos.com-nak.
Hogyha nem küldtél nekik semmit, akkor valószínűleg bankkártyával fizettél a portékáért, azt meg vissza lehet vonni. |
| | | | |
|
