 |
tester hozzászólásai (21 - 30)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Fertőzött dolgokkal jobb gloveboxban dolgozni, mert a flowhood szétfújja a spórákat a petriben. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "Ha abbol indulok ki, hogy sima barnarízslisztnek elég a főzés fazékban, akkor egésznek miért ne?"
Jó kérdés, ugye a főzés/kuktázás lényege az, hogy a közeget (most búzát, sütit) hosszabb időn keresztül olyan magas hőmérsékleten tartsuk, hogy az eleve rajta lévő baktériumok/gombák száma annyira lecsökkenjen, hogy a ráoltott gombánk elfoglalhassa a táptalajt mielőtt ezek a fertőzések elszaporodnának.
Ha túl kevés az idő, vagy túl alacsony a hőmérséklet aminek a fertőzések ki vannak téve akkor nagyobb számban maradnak életben, rontva ezzel a gombánk esélyeit a területfoglalásnál.
A gabonaszemek nedvességtartalma nem egyenletes, belül szárazabb, kívül nedvesebb lehet, közöttük nagyméretű légrések vannak, ezek szigetelnek, emiatt a hőeloszlás sem egyenletes.
Ezek miatt a szemek belsejében lévő fertőzések alacsonyabb hőmérsékletnek lehetnek kitéve, nagyobb számban maradnak életben.
A lisztes/vermikulitos keverék tömörebb, több vizet tartalmaz, kisebb légbuborékok vannak benne, ezek miatt jobban vezeti a hőt, egyenletesen átmelegszik főzés közben is, tehát elég neki a 100 fok is hogy az eleve rajta lévő penész és baktériumtelepek száma annyira lecsökkenjen, hogy a mi gombánk kerekedhessen felül, mikor a táptalajra kerül.
A magyarázat több helyen sántít de jobbat nem tudok.
A fenti elmélet alapján kölessel könnyebb jó eredményeket elérni kukta nélkül is, itt áztatják, mikrózzák többször is majd főzik:
http://www.shroomery.org/forums/showflat.php?Cat=&Board=Growlog&Number=1218013&pag
e=&view=&sb=5&o=&fpart=1&vc=1
Sok múlhat azon is hogy mennyire volt szennyezett a gabona és milyen kezeléseknek volt kitéve.
"Nem a termőtest a lényeg, hanem a spóra, ami teljes szárazságban is életképes. Amit viszont figyelembe kell venni az az, hogy nagyon nagy valószínűséggel fertőzött, tehát ha életképes is nem lehet fogyasztani."
Száraz termőtest darabból biztos hogy nagyon nehéz életképes kultúrát csiholni, ha egyáltalán lehetséges, a spórájával tényleg nagyobb esélyjel lehet indulni, de attól hogy fertőzött - hiszen megfordult már pár helyen az a gomba, a felületére került egy csomó penész spóra meg baktérium - még el lehet fogyasztani a vele termesztett gombát, ha sikerül belőle életképes kultúrát csiholni.
Szerencsés esetben a dílertől kapott termőtest gallérja még nem vállt le a kalapról, és így száradt meg. A spórák nagy része már ilyenkor is életképes, gloveboxban meg lehet próbálni levágni a kalapot, aztán egy steril fülpiszkálóval vagy tűvel kikaparni némi spórát a lemezek közül, hidratálni és futtatni lehetőleg agaron.
Egy száraz termőtest darabot is meg lehet próbálni a tönk aljának vagy a kalap és a gallér közötti résznek a belsejéből, de nem sok esély van rá még labor körülmények közt is nehezen menne, ha egyáltalán életképes.
Pár hónapos vagy hetes kiszáradt termőtestdarab felélesztésével már találkoztam valamelyik fórumon, petriben megszáradt agaron lévő kultúrát is fel lehet fel lehet éleszteni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | vattateszt: ha fülpiszkálóval óvatosan megdörzsölöd a penészgyanús foltot és a vatta beszíneződik akkor penész |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem azt lehetne megpróbálni hogy a vattát lecserélni vatelinre, nekem is volt ilyen gondom, igaz hogy sütőzacskónál, ott meg jóval nagyobb a vattacsomó mint a befőttesüveg tetejében, de az rendesen eláztatta a búzámat viszont a vatta is vizes volt.
Nálam 7 decis üvegben (5 deci búzával) a víz kb az üvegek 1/4-ig ér a kuktában.
A folpack nem olvad rá? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Soproni:
Szalma honnan van, milyen pontosan?
Főzni tulajdonképp csak baktérium meg gomba mentesítés miatt kell, ha nem főzted volna elég ideig be sem szövődött volna hanem hamarabb fertőződik el.
Lehet hogy :
- nem volt elég nedvesség tartalma
- tápanyagtartalma, de ezt kétlem mert mért ne lett volna
- vagy a termőtestképzéshez szükséges körülmények nem voltak meg, páratartalom, légcsere...
Szalmán főzés nélkül is lehet gombát termeszteni, csak akkor más módszerrel kell fertőtleníteni(lúgozás, forrázás, H2O2, hipó, pasztőrizálás).
Korrupt:
Az üveget mivel zárod le? A víz nem csaphat fel a tető fölé kuktázás közben?
A szemek nem főnek szét (kicsattannak) az üvegben?
Kuktázod igaz, és nem csak sima fazékba rakod az üvegeket? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha csak ennyi a baj, az alutálcát ki lehet váltani sütőzacskóval, aminek a szájába vatelinből tekert hengert kötsz egy madzaggal, ezen keresztül szellőzhet majd.
Egy hosszú tűvel a vatelinen át lehet beoltani, de a zacsin is be lehet szűrni a tűt, csak előtte le kell ragasztani szigszalaggal ott ahol majd beszúrod a tűt, meg utána is.
A szilikon port nálam nem marad meg a celofánon, de a szigszalag alatt is szakadt már el zacskó a szúrás miatt, úgyhogy a hosszabb tű a vatelinen keresztül a jobb megoldás, bár jó lenne valami ragasztó amin be lehet szúrni a tűt de nem szakad szét ez a szar.
Sterilizálás meg oltás után a zsákot érdemes egyből egy tálcára rakni, amin majd hurcolászni lehet , mert ha a szájánál fogva emeled meg megszívja magát levegővel, a vatelin meg nem tudja kiszűrni teljesen a fertőzéseket
Ha kolonizálódott ezt is termőre lehet fordítani úgy ahogy van a zacskóban, nem kell neki terrárium.
A zacskókat meg a vatelin hengert többször újra lehet használni, a HEWA jól bírja, más márka nálam repedt, szakadt a hegesztésnél.
Meg végülis befőttesüveggel is meg lehet csinálni, bele a búza, rá a vermiréteg, az üvegre egy lyukas fedő ami vatelinnel van kitömve, sterilizálás után ezen keresztül lehet beoltani, innentől ugyanaz mint ez a D casing. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na meg leginkább szellőzés.
Ez a D Casing?
http://www.youtube.com/watch?v=yXtK_IawHvk
Én inkább a rossz oldalát látom:
- nem lehet összerázni, pedig ez lenne a legnagyobb előnye a gabonának a sütivel szemben, 3 rázással napokkal hamarabb kész a szövés.
- nem látszik hogy éppen hol tart a kolonizálás meg az sem hogy nincs e valami fertőzés mondjuk a tálca alján.
Ugyanezt meg lehet csinálni befőttes üvegben is, azt ha kolonizálódott mehet rá egy másik befőttesüvegben sterilizált vermi réteg.
Lehet variálni úgy is hogy a beszőtt gabona egy részével mondjuk szalmát oltunk, és csak kb két ujjnyi csírát hagyunk az üvegben, amire mehet a vermi réteg, aztán az üveg fedele, amin ha elég nagy a lyuk terrárium nélkül is termőre lehet fordítani így ahogy van.
A jó oldala gondolom az lenne hogy, hogy valamivel kisebb a fertőzés veszélye, de sztem ez minimális lehet a fenti módszerekhez képest.
Az a helyzet hogy nincsen foolproof módszer, elbaszni mindent el lehet, még a búzafőzést is (túlfőtt, nem elég főtt, szennyezett, kiszárad/megég), a sütit is(elázik, tömör, aránytalan), oltóanyagot (levegő megy a fecsibe, fertőzött eszköz stb), bármit, úgyhogy leginkább azzal lehet emelni a siker esélyét hogy több módszert is kipróbál az ember, valamelyik hátha bejön. Egynek ez is simán elmegy.
Amúgy most próbáltam pár három éves LC-t, a laskák közül mind működött, a többinél csak a maszterek (termőtestdarab ment egyenesen LC-be), amit maszterről oltottam tovább LC-t azok közül mind fertőzött lett idővel, pedig frissen azok is működtek.
Nem tűnik lassabbnak mint annó, persze attól még lehet hogy az. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a mental disorder macskaalmos sütijeivel mi lett vajon? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | vagy néha fordítsd meg, hogy az ellenkező oldalról kapják a fényt. |
| | | | |
|
