 |
Legfrissebb hozzászólások (28496 - 28515)
 | |  | | | | |  | |  | | | Szerintem a mai napig senki nem tudta pontosan megállapítani (nem hogy bebizonyítani), hogy az agy elektrokémiai folyamatai pontosan milyen relációban vannak a tudati/érzelmi/(neadjisten) lelki folyamatokkal.
Az OK, hogy fMRI és más eljárások kimutatnak változásokat bizonyos neurológiai folyamatokban amik együtt járnak bizonyos tudati/érzelmi/lelki jelenségekkel. De hogy mi okoz mit az már korántsem ennyire egyértelmű. Az elektrokémiai változások lehetnek okok, következmények vagy akár kísérőjelenségek is. Ez szvsz egyenlőre nyitott kérdés, amelyik tudós nem így közelít ehhez az szerintem elfogult, mint ahogy a másik oldalon is van sok vakhitű.
Egyéként (@ deeptrip):
1. volt azért jó pár alternatív és sikeres terápiás próbálkozás, lásd csak a Gary Fisher féle kísérleteket (Daath-on is fellelhető), vagy sok más MAPS kutatást
2. A tükörmeditáció elég régi dolog, sok anyagot lehet is találni róla a neten. Saját tapasztalatom szerint is az egyik legerősebb hatást elérő módszer. Én is megtapasztaltam amit leírtál, meg még durvábbakat is a folytatásban... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Sonek!
Mindenki véleménye számít!
"a depresszió legfeljebb az első lépcsőfoka lehet a skizofrénia felé vezető göröngyös úton, de alapjáraton a depresszió még csak nem is neurotikus állapot"
Hú ebbe már tényleg nem akarok belemélyedni, de hallottál már a bipoláris és a mániákus depresszióról. Próbáljuk meg eldönteni hogy a sima és a "megtébolyult" depresszió között hol a neurotikus határ.
Különben érdekes hogy a pszichoterápián a betegek mindig a diagnózisukkal jönnek, de egy jó terapeutát nem ez érdekli.
Úgy is mondhatnám hogy minden ilyen állapot az érzelmek és érzések helytelen kezelése.
Deep!
Bármilyen oktondin is hangzik, igenis megemlítik a könyvek és akár, ezt úgy is fel lehet fogni mint a világbéke dumát a világszépe versenyen.
Tehát a kezelés módszere elvileg egyszerű: az odafigyelés és a szeretet ereje. Ennyi.
Bár pont ezt a legnehezebb éreztetni.
Ja és hiszek azon elméletben is hogy ez a gyógyszercégek(már szinte mafia) reklámja.
Persze jól mondod, az a kérdés hogy miben hiszünk. Én naiv módon hiszek abban is hogy pl. egy rák daganatos ember, kezelés és gyógyszer nélkül is meggyógyulhat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem akarok beleszólni, csak az információcsere kedvéért
a depresszió legfeljebb az első lépcsőfoka lehet a skizofrénia felé vezető göröngyös úton, de alapjáraton a depresszió még csak nem is neurotikus állapot
szóval, említve volt a pszichózis, és a skizofrénia kapcsán mindenképpen érdemes számot vetni a pszichózis és a neurózis közötti különbséggel.
a neurózis a tudat zavara, amelyben az egyén különböző disszonáló (nem harmonizáló) dolgokat fedez fel magában. a kérdés az, hogy mennyire azonosul a felfedezettel, mennyire gondolja végletesnek a személyiségében rejlő ellentéteket. a pszichózis már az azonosulást jelzi, de az sem végleges állapot, mint ahogy a skizofrén sem szenved állandó pszichózisban.
nem gondolom, hogy tisztünk lenne a skizofrénia diagnosztizálása, mivel az orvostudomány sem kezeli egyértelműen a kérdéskört. a skizofréniának valóban sok fajtája van, van paranoid, dementiás, akut és időleges. (stb)
ha már deep volt kedves és élt a terminussal, miszerint az agykémia borulása a skizofrénia, akkor ilyentén nem nehéz elképzelni, hogy a klüönböző agykémiát megváltoztató gyógyszerek adott esetben segíthetnek a tünetek enyhítésében. gyógymód nincs, de van, hogy valaki élete végéig tünetmentessé válik. (folyt köv.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem olvastam, az fMRI meg elég pontos készülék, de persze nem muszáj hinni benne. A placebo ebben az esetben nem állja meg a helyét, mert normális/beteg populáció agyait hasonlították össze. Bármennyire hihetetlen, de van akin tényleg segített a gyógyszer és jobban együtt tud élni annak enyhe-közepes mellékhatásaival, mint azzal hogy egy hang azt mondja egész nap a fejében a halott nagyanyja hangján, hogy "öld meg magad". Amúgy nyugodtan lehet jönni az alternatívákkal a skizofrénia kezelése kapcsán. Az ilyen antipszichiátriai könyvek, cikkek, beszélők valahogy mindig elfelejtik megmondani, hogy akkor mi az, ami jó és hatékony módszere a skizofréniák kezelésének. Ez biztos azért van, mert ha elmondanák a gyógyszercégek eltennék láb alól! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Úgy értettem hogy minden lelki betegség alapja a depresszió, tehát lehet belőle bipoláris...., skizo.., stb. Azt is mondják hogy maga a depresszió is egy hibás agyi kémiai folyamat miatt alakul ki.
Őszintén szólva én nem hiszek abban hogy bármilyen géppel kimutattak volna ilyesmit. Gondolom a placebóról meg már hallottál, nem szép látvány mikor a betegek várják a gyógyszerosztást.
Nem a levegőbe beszélek én sem. Voltam pszichiátrián és láttam bizonyos viselkedéseket. Nem hiszem hogy a gyógyszer segít.
Nem akartam említeni, de olvastad már az "ARANYKETREC" című könyvet? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | félelmetes. De nem az anyagi megfeleléstől félek, hanem hogy lelkileg még rosszabb lesz, mert még annyi emberhez sem tudok szólni, mint eddig. Ha nem jön be lehet hogy még lejjebb zuhanok. Elemésztett a magány. Na jó, hagyjuk már ezt a pesszimista felfogást.
Mit takar a flow? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Negatív automatikus gondolatok-biztos én látom ezt rosszul, én vagyok a béna stb, ha sokáig nézem a tükröt biztos előbb utóbb mást fogok látni mint amit szeretnék- rossz érzések a felszínre törnek-már más is mondta hogy hülye vagyok. Ez skizofrénia és így tovább. "
Nem, ez nem skizofrénia! Ez az amit írtál: negatív automatikus gondolatok és ezek leginkább depressziósoknál jellemzőek. Több fajta skizofrénia van, de egy olyan akinek meg van borulva az agykémiája annak ez inkább úgy néz ki, hogy belenéz a tükörbe és durva halukat kap az arcába, jellemzőbben hangokat a fejébe és akkor ezekkel kezd valamit. Amúgy fMRI-vel már ki lett mutatva az elváltozás az agyban ezeknél az embereknél és a gyógyszer is segít rajtuk (abbamaradnak a haluk, hangok, esélyt kapnak a normálisabb működésre). Az megint más kérdés, ha valakit tévesen diagnosztizálnak skizónak, mármint "agykémiaborult" skizónak és akkor rajta nem fog segíteni a gyógyszeres kezelés és ott vannak a mellékhatások is. Ami meg a rendes pszichoterápiát illeti az jellemzően nagyon nehéz a skizofrének esetében. Nincs igazán tuti módszer az ő kezelésükre szóval nagy szakértelmet, időt, ráfordítást igényel. Na ez már igen nehezen kivitelezhető Magyarországon.
Nézzetek a tükörbe a szemetekbe mereven, hosszú időn keresztül, olyan mélyen ahogy csak lehet. Egy idő után én egy idegen embert látok, van hogy egy idősebb férfit van hogy egy fiatalabb gyereket. Nem ritka, hogy átváltozik valamennyire az arcom is vizuálisan, mindez szín józanul. Szerintem én nem vagyok skizó, egyszerűen a tükrök trükkös dolgok a tudat számára, hát még a saját tekinteted, vagy egy fotó esetében egy korábbi, fiatalabb fizikai megjelenésed. Akkor így néztem ki és ilyen voltam, most így nézek ki és ilyen vagyok...aztán meg ott van, hogy a régi is én voltam, de most az új vagyok...aztán jön, hogy a régi nem csak voltam, hanem még most is vagyok csak más is jött még hozzá. Amúgy pont a napokban nézegettem gyerekkori képeimet magamról, szüleimről, testvéremről. Felér egy trippel, mégis sok ember nem érdeklődik saját múltja iránt, mintha nem is lett volna, vagy csak olyan súlytalan már, hogy fölöslegesnek érzi foglalkozni ezzel. Mégis, amikor meglátom a képeket belül beindul valami és akkor érzem, hogy belül még mindig az vagyok, ami már az elején is voltam, csak most már sokkal több rálátásom van a dolgokra. Csak a sok rálátásban könnyű elveszíteni a kapcsolatot ezzel a belső korai önmagunkkal, erre figyelni kell, újra kell tapasztalni, belül van minden ezt már mindenki megmondta, csak sokan gondolatként értelmezik pedig sokkal inkább testben lévő érzés szerű. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bármiben változtatsz az jó, és minél mélyebb a változás, annál jobb!
Úgyhogy, szerintem mindenképp!
A kérdésedre a választ magad adod meg, ha elmész.
(de csak kíváncsíságból, milyen érzés rá gondolni, mármint, hogy itt hagysz mindent?)
Valaki már írt valahol a DAATH-on a Flow-ról, ha találnál Flow tevékenységet, ki tudnál mászni ebből. (ez nem biztos)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyetértek a skizofrénia deeptrip féle leírásával.
Bár szerintem mint betegség nem dignosztizálható. Egyrészt még be sem bizonyították úgy tudom kémiailag, másrészt meg én is ismertem ilyen egyént, de valahogy egy nekünk hibás gondolatmeneti reakciót nem tudok betegségként felfogni.
Valahogy így képzelem.
Negatív automatikus gondolatok-biztos én látom ezt rosszul, én vagyok a béna stb, ha sokáig nézem a tükröt biztos előbb utóbb mást fogok látni mint amit szeretnék- rossz érzések a felszínre törnek-már más is mondta hogy hülye vagyok. Ez skizofrénia és így tovább.
Szerintem mint az életben minden, maga a lét is csak önérzet kérdése, aminek a kialakulása már az anyaméhben elkezdődik és ez az egész egy életen át tartó folyamat, ami persze folyamatosan változik.
Magyarul egy normál depresszióból könnyen kihozható több ilyen pszichikai (betegség) is. Ráadásul ebben még segít is a mai társadalom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | H2O
Igen, ez valamennyire nálam is így igaz, de a legfontosabb eltérés az időintervallumban mutatkozik. kb. 10 év. Igaz előtte se volt semmi sem rendben, csak a suli meg a kolesz, stb lefoglalt.
Egy másik kérdés, bár ez már off, de tényleg kíváncsi vagyok hogy látjátok ezt.
SZóval tudom hogy erre így nem lehet válaszolni, de mégis.
Ha valahol máshol kezdenék egy teljesen új életet (mindent itt hagynék magam körül) az megoldhatná a helyzetemet vagy csak egyfajta menekülés lenne?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | neo!
Ne már. Akkor lehet kidobom a maradék j goldot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én akkor érezném így magam, (nem érezném, de tegyük fel, hogy igen) ha semmilyen hasznos tevékenységet nem végeznék hónapok óta, ez frusztrálna. Ez után lassan megszűnnének az emberi kapcsolataim, így elszeparálnám magam, aztán ez állandósulna. Eltelne még néhány hónap, és ezt gondolnám normálisnak, és már nem is keresném a kapcsolatokat.
Kb. így tudnám magam a depresszív életérzés hatalma alá térdeltetni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ez azért már valami. vagyis valami volt. hatalmas
kések |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Épp most volt randim Salvi Nórival még a betűk táncolnak kicsit a billentyűzeten. Kb 0,4 g kétszerre (vagy még kevesebb???)
azaz olyan 0,2 először.
Két nagy slukkra a mosógél-bongból, jól benntartottam a füstöt úgy 15-20 mp-ig aztán hanyatt fekszem az ágyon, csukva a szemem rajta a kezem...Zene halk relax, fény is nagyon light, ja igen vihargyújtó
a világ megint pikkelyekből épül fel minden, meseszerű kis ház kerítés fehér és sárga szín dominál. A gyerekekkel egy felnőtt volt asszem férfi. nem láttam őket hanem tudtam a jelenlétükről. A másik világ dimenziói bennem érnek véget, bennem záródnak össze. Valami történt velem és ezért nem tudok menni velük. Próbálok felkelni de nem megy különben is mi vagyok én??? Már nem tudok lenézni a testemre , de azt tudom a földön(nem a nagybetűs) vagyok. És van egy érzésem hogy ez a családnak biztos nem tetszik...lehet hogy itt vannak és tudják mit csinálok?...na mindegy kinyitom a szemem. nem nincsenek itt, egyedül vagyok
na akkor folyt köv...körülmények ugyanazok
nyitva hagytam a szemem -most először végig - és életre kelt a fal...a szobám falán fröcskölt minta van, kb olyan mint a csillagos ég: vannak nagyobb és egész apró pöttyök. Na most a két dimenziós fal mélységet kapott és az erősebb pöttyök rendeződtek (összetartoztak, mint egy csillagkép) és mozogtak a zenére. Az áhitat, a meghatottság amit éreztem iránta az az adott zene hatása valószínűleg. Szeretetet éreztem a fal iránt :), és örültem hogy velem van akkor is amikor alszom.
Köszönöm e szent növénynek!
písz |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " ő tényleg ilyen és nagyon is jól elvan a világában, annyira jól elvan benne, hogy full leszarja hogy mennyire nem hangolódik ő másokra és ettől nem is érezte magányosnak magát. Engem pl. nagyon zavarna, ha nem tudnék másokra hangolódni, vagy ha mások nem tudnának rám."
szerintem kb. ez a lényeg |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Akkor mi magyarázza azt, hogy ezek a szerek csak mostanában, az ekipiac kihalása óta terjednek rohamosan? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja még utószónak annyit, hogy rá nagyon illet az: "attól, hogy senki se ért meg még nem leszel művész" kifejezés. Amúgy édesanyja skizofrén volt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A tükrös nézegetős, magamat egy idő után idegennek érzékelős folyamat leginkább a deperszonalizáció jelensége szerintem. Amúgy a mentális betegségek tipikusan nem úgy kezdődnek, hogy saját magad indukálod és közben értelmes kérdéseket teszel fel magadban...
Postman skizofréniából is van paranoid fajta és amúgy a paranoiában pont az a legrosszabb, hogy reálisabb, mint ami tényleg van. Tehát egy paranoiás állapotban jobban hiszel a paranoid dolgoknak és olyankor, ha egy másik ember azt mondja "hé haver csak beképzeled, vagy hé haver te kicsit paranoiás vagy nem?" akkor az értelmeződhet úgy, hogy a haver vágja a "valóságot" és csúnyán át akar baszni azzal, hogy úgy állítja be mintha ez csak para lenne, holott mégsem, aztán majd jól ellened fordul stb..
A skizofrénia meg általában úgy lesz felismerhető, hogy valaki pszichózisba kerül. Ilyenkor részben vagy teljesen elveszíti a kapcsolatot a külvilággal és ez kívülről egy igen feltűnő jelenség. Lehet pszichózisod úgy is, hogy nem vagy skizofrén, de a skizofrénia diagnózisához hozzátartoznak a pszichotikus epizódok.
Az, hogy valaki máshogy gondolkodik vagy máshogy érez, mint ahogy az adekvát lenne egy szituációban az még kevés a diagnózishoz, de ez is jellemző a skizofrénekre. Nekem volt egy haverom, aki nem skizó, de mutatott olyan jegyeket. Ezek főleg betépve jöttek elő és bevallom őszintén, igen idegesítőek voltak.
Ilyen volt, hogy egy témáról maximum 1-2 percig tudtunk beszélni, mert ő mindig elváltotta valami másra, ami nem következett belőle logikusan. Én meg pont azt szeretem, ha egy témába egyre mélyebben bele tudjuk ásni magunkat többen, na vele ez nem lehetett és társaságban is sokszor olyan kérdéseket tett fel, ami arra volt jó, hogy az ő agymenéseiről kelljen diskurálni.
Másik, hogy olyan érzéseket mutat, amit én nem éreztem abban a szituációban, nekem úgy tűnt először, hogy megjátsza magát, de aztán kérdezgettem erről és kiderült, hogy ő tényleg ilyen és nagyon is jól elvan a világában, annyira jól elvan benne, hogy full leszarja hogy mennyire nem hangolódik ő másokra és ettől nem is érezte magányosnak magát. Engem pl. nagyon zavarna, ha nem tudnék másokra hangolódni, vagy ha mások nem tudnának rám. Füvön kívül nem használtunk együtt mást, de az biztos, hogy vele nem trippelnék szívesen, akkor már jobban járok ha egyedül csinálom (másikra való hangolódás teljes hiánya miatt).
Józanul volt, hogy egész normális volt, de ott is hullámzott ez. Azóta már nem igazán tartom vele a kapcsolatot, engem roppantul zavart és fárasztott a személyisége egy idő után és ő amióta ismerem (8 éve) szinte semmit se változott. Amúgy nyomta még a művészlélek imázst is -bár ő mindig tagadta, hogy az volna-. Ez általában abban merült ki, hogy verseket írt, amiket nem nagyon lehetett érteni, de ő el volt szállva tőlük. Gimiben meg dolgozatoknál hosszú körmondatokat használt aztán a tanár meg szar jegyeket adott neki. Ő volt az, aki minden dolgozat után kint magyarázta a táblánál utólagosan a tanárnak, hogy melyik mondata mit jelentett és amikor más "halandó" ember jobb jegyet kapott nála az egyenesen elképzelhetetlen volt neki. |
| | | | |
|
