 | 
Legfrissebb hozzászólások (28501 - 28510)
 |  |  | | | |  |  |  | | félelmetes. De nem az anyagi megfeleléstől félek, hanem hogy lelkileg még rosszabb lesz, mert még annyi emberhez sem tudok szólni, mint eddig. Ha nem jön be lehet hogy még lejjebb zuhanok. Elemésztett a magány. Na jó, hagyjuk már ezt a pesszimista felfogást.
Mit takar a flow? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | "Negatív automatikus gondolatok-biztos én látom ezt rosszul, én vagyok a béna stb, ha sokáig nézem a tükröt biztos előbb utóbb mást fogok látni mint amit szeretnék- rossz érzések a felszínre törnek-már más is mondta hogy hülye vagyok. Ez skizofrénia és így tovább. "
Nem, ez nem skizofrénia! Ez az amit írtál: negatív automatikus gondolatok és ezek leginkább depressziósoknál jellemzőek. Több fajta skizofrénia van, de egy olyan akinek meg van borulva az agykémiája annak ez inkább úgy néz ki, hogy belenéz a tükörbe és durva halukat kap az arcába, jellemzőbben hangokat a fejébe és akkor ezekkel kezd valamit. Amúgy fMRI-vel már ki lett mutatva az elváltozás az agyban ezeknél az embereknél és a gyógyszer is segít rajtuk (abbamaradnak a haluk, hangok, esélyt kapnak a normálisabb működésre). Az megint más kérdés, ha valakit tévesen diagnosztizálnak skizónak, mármint "agykémiaborult" skizónak és akkor rajta nem fog segíteni a gyógyszeres kezelés és ott vannak a mellékhatások is. Ami meg a rendes pszichoterápiát illeti az jellemzően nagyon nehéz a skizofrének esetében. Nincs igazán tuti módszer az ő kezelésükre szóval nagy szakértelmet, időt, ráfordítást igényel. Na ez már igen nehezen kivitelezhető Magyarországon.
Nézzetek a tükörbe a szemetekbe mereven, hosszú időn keresztül, olyan mélyen ahogy csak lehet. Egy idő után én egy idegen embert látok, van hogy egy idősebb férfit van hogy egy fiatalabb gyereket. Nem ritka, hogy átváltozik valamennyire az arcom is vizuálisan, mindez szín józanul. Szerintem én nem vagyok skizó, egyszerűen a tükrök trükkös dolgok a tudat számára, hát még a saját tekinteted, vagy egy fotó esetében egy korábbi, fiatalabb fizikai megjelenésed. Akkor így néztem ki és ilyen voltam, most így nézek ki és ilyen vagyok...aztán meg ott van, hogy a régi is én voltam, de most az új vagyok...aztán jön, hogy a régi nem csak voltam, hanem még most is vagyok csak más is jött még hozzá. Amúgy pont a napokban nézegettem gyerekkori képeimet magamról, szüleimről, testvéremről. Felér egy trippel, mégis sok ember nem érdeklődik saját múltja iránt, mintha nem is lett volna, vagy csak olyan súlytalan már, hogy fölöslegesnek érzi foglalkozni ezzel. Mégis, amikor meglátom a képeket belül beindul valami és akkor érzem, hogy belül még mindig az vagyok, ami már az elején is voltam, csak most már sokkal több rálátásom van a dolgokra. Csak a sok rálátásban könnyű elveszíteni a kapcsolatot ezzel a belső korai önmagunkkal, erre figyelni kell, újra kell tapasztalni, belül van minden ezt már mindenki megmondta, csak sokan gondolatként értelmezik pedig sokkal inkább testben lévő érzés szerű. |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Bármiben változtatsz az jó, és minél mélyebb a változás, annál jobb! Úgyhogy, szerintem mindenképp!
A kérdésedre a választ magad adod meg, ha elmész. (de csak kíváncsíságból, milyen érzés rá gondolni, mármint, hogy itt hagysz mindent?)
Valaki már írt valahol a DAATH-on a Flow-ról, ha találnál Flow tevékenységet, ki tudnál mászni ebből. (ez nem biztos)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Egyetértek a skizofrénia deeptrip féle leírásával.
Bár szerintem mint betegség nem dignosztizálható. Egyrészt még be sem bizonyították úgy tudom kémiailag, másrészt meg én is ismertem ilyen egyént, de valahogy egy nekünk hibás gondolatmeneti reakciót nem tudok betegségként felfogni.
Valahogy így képzelem.
Negatív automatikus gondolatok-biztos én látom ezt rosszul, én vagyok a béna stb, ha sokáig nézem a tükröt biztos előbb utóbb mást fogok látni mint amit szeretnék- rossz érzések a felszínre törnek-már más is mondta hogy hülye vagyok. Ez skizofrénia és így tovább. Szerintem mint az életben minden, maga a lét is csak önérzet kérdése, aminek a kialakulása már az anyaméhben elkezdődik és ez az egész egy életen át tartó folyamat, ami persze folyamatosan változik.
Magyarul egy normál depresszióból könnyen kihozható több ilyen pszichikai (betegség) is. Ráadásul ebben még segít is a mai társadalom. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | H2O
Igen, ez valamennyire nálam is így igaz, de a legfontosabb eltérés az időintervallumban mutatkozik. kb. 10 év. Igaz előtte se volt semmi sem rendben, csak a suli meg a kolesz, stb lefoglalt.
Egy másik kérdés, bár ez már off, de tényleg kíváncsi vagyok hogy látjátok ezt. SZóval tudom hogy erre így nem lehet válaszolni, de mégis.
Ha valahol máshol kezdenék egy teljesen új életet (mindent itt hagynék magam körül) az megoldhatná a helyzetemet vagy csak egyfajta menekülés lenne?
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | neo!
Ne már. Akkor lehet kidobom a maradék j goldot. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Én akkor érezném így magam, (nem érezném, de tegyük fel, hogy igen) ha semmilyen hasznos tevékenységet nem végeznék hónapok óta, ez frusztrálna. Ez után lassan megszűnnének az emberi kapcsolataim, így elszeparálnám magam, aztán ez állandósulna. Eltelne még néhány hónap, és ezt gondolnám normálisnak, és már nem is keresném a kapcsolatokat. Kb. így tudnám magam a depresszív életérzés hatalma alá térdeltetni. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | ez azért már valami. vagyis valami volt. hatalmas kések |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Épp most volt randim Salvi Nórival még a betűk táncolnak kicsit a billentyűzeten. Kb 0,4 g kétszerre (vagy még kevesebb???)
azaz olyan 0,2 először. Két nagy slukkra a mosógél-bongból, jól benntartottam a füstöt úgy 15-20 mp-ig aztán hanyatt fekszem az ágyon, csukva a szemem rajta a kezem...Zene halk relax, fény is nagyon light, ja igen vihargyújtó
a világ megint pikkelyekből épül fel minden, meseszerű kis ház kerítés fehér és sárga szín dominál. A gyerekekkel egy felnőtt volt asszem férfi. nem láttam őket hanem tudtam a jelenlétükről. A másik világ dimenziói bennem érnek véget, bennem záródnak össze. Valami történt velem és ezért nem tudok menni velük. Próbálok felkelni de nem megy különben is mi vagyok én??? Már nem tudok lenézni a testemre , de azt tudom a földön(nem a nagybetűs) vagyok. És van egy érzésem hogy ez a családnak biztos nem tetszik...lehet hogy itt vannak és tudják mit csinálok?...na mindegy kinyitom a szemem. nem nincsenek itt, egyedül vagyok
na akkor folyt köv...körülmények ugyanazok nyitva hagytam a szemem -most először végig - és életre kelt a fal...a szobám falán fröcskölt minta van, kb olyan mint a csillagos ég: vannak nagyobb és egész apró pöttyök. Na most a két dimenziós fal mélységet kapott és az erősebb pöttyök rendeződtek (összetartoztak, mint egy csillagkép) és mozogtak a zenére. Az áhitat, a meghatottság amit éreztem iránta az az adott zene hatása valószínűleg. Szeretetet éreztem a fal iránt :), és örültem hogy velem van akkor is amikor alszom.
Köszönöm e szent növénynek! písz |
| |  |  |  |

|