 |
Legfrissebb hozzászólások (48661 - 48670)
 | |  | | | | |  | |  | | | A dohányhelyettesítés téma engem is érdekel. Főleg a kék lótuszos megoldás. Ha valakinek van evvel bárminemű tapasztalata szívesen fogadom. De ha mást ajánl(ilyen boltba vehető cuccot: üröm, aztecan trance mix,stb) azt is szivesen veszem!
Köszipuszi |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | neutroncsillag:
Igen, eltöprengeni azt lehet, söt érdemes is! :) Csak észben kell tartani, hogy a saját eset mindig egyedi, az ismerösi kör pedig nem nagyszámú, nem független és nem reprezentatív. Hiába van egy szekérnyi eset, ha mellette ott van száz szekérnyi másik eset ahol nem tapasztalható ugyanaz. Akkor maximum azon érdemes töprengeni, hogy van-e általánosítható összefüggés a te szekered esetei között? Mint minden drogfogyasztásnál, itt is kihat a szet-szetting. Lehet, hogy a te környezetedben és ismeröseidnél egy olyan kultúraszelet van, ami ezt a halálközeli élmény -mémet passzolgatja egymásnak és erre kattan rá. Mint ahogy a szalvia=tanító dolog is mém, a szalvia=szétröhögés is mém (lásd a youtube-os sokszáz videót), de ha valaki erotikus füstölöként vásárolta a szalviát, akkor annál meg az a mém és valószínübben olyan hatásai lesznek, mint amilyenekre felkészült/elvár/foglalkoztatja.
Hipotézist viszont nem lehet alkotni, mivel ahhoz minimum egy igazolható/cáfolható állítás kellene. Az adatgyüjtésed pedig szubjektív; gyakorlatilag a saját környezetedben történik, te magad szüröd meg az adatokat, és ráadásul elöre kihangsúlyozod a saját véleményedet. Ezek pedig azonnal aláássák bármilyen kutatás metodológiáját.
A töprengésed viszont gyakorlatilag leredukálódik arra a triviális állításra, hogy az emberek egyedi, személyiségfüggö reakciókat adnak a korábban nem tapasztalt helyzetekre. Van, aki megijed; van, aki röhög; van, aki érdeklödve elmélyül benne; van, aki kapálózva-erölködve ki akar jutni. Ezek viszont szintén a szet-szetting függvényei is, amik a halálnál aligha ugyanazok, mint egy önkéntes/rekreációs droghasználat esetében. Akkor már inkább a komolyan veszélyes mérgezések és súlyos betegségek vannak közelebb a halálközeli élményhez, mint a testileg gyk. semleges szalviázás.
Lehet, hogy nem kellene összekeverni a (pszichospirituális szintü) egóvesztést a (biofiziológiai szintü) halálközeli élményekkel? Lehet, hogy csak a nagy egójú embereknek vannak "halálközeli élményeik", mert nem tudják adaptívan befogadni a környezö világ hirtelen változásait? Szerintem ilyen személyiségalkatra utalhat pld. az is, ha valaki a vele történt élményeket abszolút/univerzális jelenségekként akarja feltüntetni. Tehát ha nem úgy értelmezi, hogy ö maga is a világ része, hanem úgy, hogy a világ az ö kiterjedése. Ilyenkor naná bezavarhat a szalvia-élmény az újdonságok erejével és az autonómként megélt entitásaival... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén
Nem szoktam sokat filózni egy íráson, ez buggyant ki belőlem. Természetesen ezek az én élményeim, megfejelve azzal, amit közvetlenül a saját szememmel és fülemmel megfigyelhettem más emberek salvia utazásaikor, és gyakorlatilag egymástól függetlenül csak ilyen véleményeket, leírásokat kaptam. Persze ez nem egy teljesen objektív átfogó kutatás, nem úgy, mint a szalvia-felmérés, hanem csak az én szűkebben vett dimenzióm.
Olvastam, a salvia-élményleírásokat, és tényleg sokrétűek azok a tapasztalások, amiket az emberek átélnek ezzel kapcsolatban; valóban lehetetlen egy fiókba belepréselni őket.
De nekem ez jött le, x-nek , és y-nak is, meg még egy szekér más embernek, akár itt a daath-on is. Nincs ezzel semmi baj. Aki úgy érzi, tud hullámozni ezzel az elmélettel, az úgy is érzi, mert már élt át hasonlót, és ezt tartja a legelfogadhatóbb magyarázatnak arra, ami vele történt.
Ettől ez még lehet marhaság, és lebutítás is, majd kiderül, és a végén együtt fogunk röhögni az egészen.
Én teljesen nyitott vagyok amúgy, bármilyen elméletre, csak hát nincs más elmélet, vagy még én nem olvastam róla.
Azért írtam le a gondolataimat, hátha szinkronba kerülök valakivel, illetve megkavarom egy picit a vizet, hisz eszmét cserélni csak így lehet. Nem írhatom le azt, amit nem gondolok
Igazad van az általánosítást illetően, elvittem magam. Inkább úgy kellett volna fogalmaznom:
Néha eltöprengek azon, hogy meghatározhatatlan számú embernél az első igazi salviaszívás kiváltotta reakció megegyezik azzal a reakcióval, amit az adott személy abban a pillanatban a halál bekövetkeztekor tenne.
Ez talán korrektebb.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | elég jó?! :DDD
harmadikra kitalálta McKennát, olyan jellegű kérdésekből, hogymondjuk szakállas-e, volt-e köze fizikához, meg ölt-e embert.
(az első tippje Leary volt.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudom, nekem még nem volt halálközeli élményem és így nem is tudom, hogy ez milyen lenne. A salviázás közben az üresség engem is megérintett, meg a feloldódás, de én ezt ennyiben hagyom és nem hasonlítom olyanhoz, amit még nem éltem meg. Persze lehet találgatni, hogy a halál is ilyen, de aztán lehet hogy tökre nem ilyen és nagyon más helyre visz, mint a salvia.
Amúgy, ha valakit érdekel, az amcsi indiánok a DOHÁNYT használták a halálra való felkészülésre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | neutroncsillag:
Jó jó, de miért egyes szám második személyben, egyes szám harmadik személyben, többes szám elsö személyben és többes szám harmadik személyben írsz? Mert ha nem a saját konkrét élményeidröl beszélsz, akkor az hiteltelenné teszi az állításaidat. Pláne ha megpróbálod mások eltérö élményeivel összemosni a sajátjaidat, tömegekre utalni, általánosításokat tenni, illetve a saját elgondolásaidat bizonygatni.
Itt van a lap tetején 3 link összesen 51 szalvia-élményleírás rövid kivonatával, a lap alján pedig további 16 élménybeszámoló linkje szerepel. Ezeken kívül a szalvia-felmérést eddig 42-en töltötték ki. A szalviára a furcsasága a legjellemzöbb, de ez nagy általánosságban nem szokott negatívan lejönni. Szerintem nagy lebutítás a kiüresedést, téreltünést, testenkívüliséget stb. észlelési dimenzióváltozást _mások_által_megélt_ halálélményként beállítani. Ha NEKED ilyen jellegü élményed volt, akkor arról írj. De nincs jogosultságod "mások" hasonló élményeire utalni, vagy általánosítani meglévö eltérö adatok ellenében. Ez pont annak a tudományos kutatásnak az alapvetö elveit sérti, amit egy korábbi hozzászólásodban hiányoltál a szalviával kapcsolatban. Egy élménybeszámoló akkor hasznosítható, ha elsö kézböl származó leírás. Az általánosító (metafizikai) jelenségmagyarázatok e szempontból értéktelenek.
goloka:
"[...] abszolút tisztán kijelenthető [...]"
Dettó; lásd fentebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | demon, szerintem a leonotis leonorus (wild dagga) nevű növény csodálatosan passzol hozzá. Én csak így szoktam, mert a dohány számomra összeegyeztethetetlen a z-vel. Nagyon illik hozzá, mind hatásában, mind ízében. Esetenként egy kis vaníliával is meg lehet bolondítani, bár nincs rossz íze. Ja, és fontos, ha így szívod, akkor csak és kizárólag bongból toljad, mert a daggát rengeteg apró kis csillós szőröcske borítja, amik elképesztően intenzíven tudnak irritálni, ha dzsojából tolod.
A damiana (Turnera diffusa) szintén illik hozzá, ennek a daggával ellentétben inkább lassító hatása van (előbbi élénkít), és kicsit mentolra emlékeztető, különleges aromája van. Mindkettő beszerezhető headshopokban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 2860 igazából neutroncsillagnak irányult, bocs:)
Ez a csónakos hasonlat is nagyon tetszett. Én például mindig arra gondolok ilyenkor, hogy mi az, amitől igazán magamnak érzem magam. És ezek a legmélyebben kódolt dolgok az emberben, először is a szeretet az ilyen. Ha alázatos, akár önfeláldozó szellemben tudod elhagyni magad, akkor csodálatos salvia-élmények következnek be. Megtanít minket arra, hogy igenis szükség van a fizikai létsíkon is az alázatos, önfeláldozó magatartásra. Ez nagyon fontos... Az élményeknek ez az egyetlen kapuja, legalábbis nálam így volt mindig is. Ellenkezni sohasem próbáltam, mert tudtam, hogy annak rossz vége lenne. Így viszont soha nem volt "rossz vége", egyszer sem.
Egyértelműen van egy nagyon szilárd, megingathatatlanül örök és egzakt belső középpontunk, nevezhetjük belső énnek, istennek, fénynek, vagy teljesen mindegy . A salvia-tripek csak ezzel azonosulva élhetők át teljes egészében, szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem például az első nappali, nyitott szemes salvia-élményemben mutatkozott meg az a fajta nagyon erős elszakadás-érzés az ideiglenes énemtől (=ego), ami félelmet tudott kiváltani belőlem. Néztem a szőnyeg mintáira vetülő fénynyalábokat, ahogy az ablakból bevetültek, és egyik pillanatról a másikra azt vettem észre, hogy valami nagyon más. Fogalmam nem volt arról, hogy salviáztam, vagy hogy ki vagyok, arról meg végképp nem, hogy egy szobában ülök. A fény és a minták a szívverésem ritmusára fraktálszerűen felcsavarodtak, és a fraktálok szélére belenagyítva mintha egy helikopterről lejjebb ereszkedve láttam volna meg azt a nagyon ősi rituálét, ahol az esőerdő szélén a benszülöttek egy hatalmas tűz körül táncolnak, fantasztikusan ősi, mélyen ható ritmusra, és én is köztük vagyok, a körben, és a tűz érdekes kontrasztokat vetít ki az előttem lévő maszkjára. Ez az élmény számomra egyértelműen az egyik legrégebbi, azaz sokkal korábbi előző életem foszlánya lehetett. Nagyon elgondolkodtató része volt a zene, amit közben hallottam, hiszem rendkívül mélyen van belénk kódolva. Annyira ősi az egész.
És ennek az élménynek az elején volt egy ilyen "-zutty, valahova nagyon máshova kerültem"-feelingje. És szerintem ez mindenképp félelmetes, nekem is az, pedig tudtam, hogy ez lesz. De a salvia pont ezt feszegeti, erre való. Felkészít a halálra. Amikor a testi érzékelés is végleg elhatárolódik az ember által érzékelhető valóság-szeletekből, akkor van igazán mély élmény. Amikor nem is tudhatod, hogy tudsz akarni olyat, hogy megmozdítsd a kezed, például. Az egész olyan, mint egy nagyon távoli asztrálutazás. |
| | | | |
|
