 | 
Legfrissebb hozzászólások (48866 - 48875)

 |  |  | | | |  |  |  | | Helló! Szerintem nagyjából jó lesz úgy, ahogy leírtad, saját tapasztalataim alapján kiegészíteném egy kicsit. Ha a magokat csak úgy magukban megeszed, akkor nagy valószínűséggel igen rosszul leszel tőlük a maghéjban található kellemetlen anyagok miatt. Én ezt úgy szoktam elkerülni, hogy pár órára beáztatom őket hideg vízbe, miután pedig megszívták magukat vízzel és jól felpuffadtak, egyesével kinyomkodom őket és csak a belső részt fogyasztom el joghurtba keverve. Ezzel a módszerrel még sosem voltam rosszul. Nekem a garafarmos jön be legjobban, legalábbis a legintenzívebb eufóriát ez szokta kiváltani belőlem. Nagyon jó tud lenni.:) Remélem, tudtam segíteni. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Egyszer azt hallottam: minden igazságnak az ellentéte is igaz. Máskor meg azt: minden igazság paradoxon, de nem minden paradoxon igazság. "A paradoxon, állítások egy olyan halmaza, amelyek látszólag ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük." Ne keress és találsz.
Igen a mi mai nyugatunk egy picit más beállítottságú manapság.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | "Természetesen egy józan sofőr se tudja elhárítani az ilyen dolgokat"
...se tudja MINDIG elhárítani...
Amúgy egy tépős/józan vezetési statra én is baromi kíváncsi lennék. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Vezettem már betépve. Az első pár alkalom nagyon parás volt, mert féltem, hogy amit teszek az rossz és nagy bajok lehetnek. Baj nem lett, de azért paráztam. Aztán vezettem úgy, hogy leszartam ezeket a gondolatokat és akkor baj se lett meg para se a fejemben. Igazából betépve jobban forgatom a fejem, jobban letapogatom a környezetet és megszokott útvonalon elég lazának mondanám az egészet, képben vagyok.
Viszont az tény, hogy a reakcióidőm lassul, nem másodpercekkel, de annyival pont lassulhat, amennyi elég lehet egy hirtelen helyzet elhárítására. Természetesen egy józan sofőr se tudja elhárítani az ilyen dolgokat, mert vagy nem figyel épp oda vagy nem is lehet megakadályozni, de amiért nem lehet engedni a betépve vezetést az a reakcióidő lassulása. És ezt szerintem empirikusan is jól ki lehet mutatni az embereknél.
Részegen szerencsére soha nem vezettem, de az messze gázabb mert ott nem csak a reakcióidő, hanem sok minden más is hátrányt szenved. A szondáról meg nem is beszélve, mert a füvet az nem mutatja ki... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | szerintem is helyes. pedig fordult már elő (ráadásul sajnos egy napon) hogy egy rokonom meghalt autóbalesetben, teljesen tisztán, másvalaki faszságából egy ismerős pedig levezetett gazdagrétről dunakeszire tök részegen minden gond nélkül és hú mekkora balhét csinált. szóval ha másért nem, akkor ezért így gondolom. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | az aroganciád vérlázító,mondókád pedig maga a nagybetűs hülyeség. Ha most valakinek magasabb mondjuk az alkohol toleranciája,az ugye szerinted még nyugodtan bevághat két abszintot.. helyes a zéró tolerancia,és még egy szó:szerintem |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Magyarul sajna nincs meg: Carlos Castaneda, The Active Side of Infinity
He had defined the concept of warrior-travelers, saying that it referred to sorcerers who, by being warriors, traveled in the dark sea of awareness. He had added that human beings were travelers of the dark sea of awareness, and that this Earth was but a station on their journey; for extraneous reasons, which he didnt care to divulge at the time, the travelers had interrupted their voyage. He said that human beings were caught in a sort of EDDY, a CURRENT that went in CIRCLES, giving them the impression of moving while they were, in essence, stationary. He maintained that sorcerers were the only opponents of whatever force kept human beings prisoners, and that by means of their DISCIPLINE sorcerers broke loose from its grip and continued their journey of awareness.
"Warrior-travelers dont complain" - don Juan went on. "They take everything that infinity hands them as a challenge. A challenge is a challenge. It isnt personal. It can not bee taken as a curse or a blessing. A warrior-traveller EITHER WINS THE CHALLENGE OR THE CHALLENGEDEMOLISHES HIM. It's more exciting to win, so win!"
És ez tök komoly. Vagy nyersz, vagy beszippant az örvény. Ez az egyik kedvenc idézetem a Castaneda könyvekből.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Az a gond, hogy ha értelmileg/tisztaság szempontjából vki alkalmas is arra, hogy egy Buddha jelenlétének köszönhetően energiaszintje emelkedése közelebb juttatja a Valóság megértéséhez, megtapasztalásához, de távozásával vissza fog süllyedni konvencióiba, mert tudatának áramlását arra szoktatta rá - a hite erősebb a konvenciókban (azaz a lét- és fajfenntartás kényszerképzeteiben), mint a Valóság valóságában, az Egységben. Tehát bűneitől nem váltja meg legfeljebb segít tudatosítani néhány hibát, és megmutat valamit a valóságból, ami hatalmas erővel bír, és aminek hatására - ha az illető nem adja fel és süllyed vissza szokásaiba - akár el is érheti a Megvilágosodást, mivel Buddha, Osho, Jézus stb. megmutatta az irányt és célt. (aminek helyes megtalálása az egyik legnehezebb dolog az életben. úgy könnyebb haladni, fel lehet állítani stratégiákat, ki lehet ismerni a rendszert stb, ha van cél. ha nincs cél, a világegyetem beszippant :O - de akkor is ha rossz célt tűzöl ki. nehéz ügy... ld. a Castaneda idézetet a következő post-omból) Ebben az értelemben akár beszélhetünk megváltásról, bár a munka java még hátra van, amit nem ő fog megcsinálni helyettünk, a szabad akaratunk felett még egy Buddha sem rendelkezhet. Max. inspirálhat, megértethet dolgokat, de dönteni minden esetben nekünk kell. (ebből is látszik, hogy a felelőség a döntéseink felett a miénk, a döntéseink következményeinek irányát pedig aktuális belátásunk/értelmünk szabja meg). Mindegy. szóval a lényeg, hogy szellemi állapotunk határozza meg, hogy mit profitálunk egy Buddha jelenlétéből. Állítólag Sákjamuni Buddha hallgatói közül egy csomó tanításának egy-kétszeri hallása után elérte a megszabadulást. nyilván mert teljesen természetes volt számukra az, amit Buddha tanított, eleve magas energiaszinttel rendelkeztek, már csak Buddha jelenléte hiányzott utolsó löketként.
Viszont ahogy elnézem, a nyugati tanítványoknak kicsit több találkozásra van szükségük... Bár látható jelei így is mutatkoznak a fejlődésnek. Néha egész döbbenetes változások vannak. Ki tudja épp mi tartott vissza valakit, hogy nagyot ugorjon. Mindenesetre érdekes.
(bocs a hosszú hozzászólásokért) |
| |  |  |  |

|