 | 
Legfrissebb hozzászólások (50306 - 50315)
 |  |  | | | |  |  |  | | csütörtökön a cökxpónban kedves daathbéli ismerős, hopax játszik, lesz jammelés. az esemény amúgy a buddhista főiskola nyitott vizsgaidőszaki bulija. gyertek sokan és hozzatok hangszereket is. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | a radírfej naggyon beteg film és kurva művészi...a nyanya elkezdi csókolgatni a tujafejű nyakát miközben vallatja...na ez mi ha nem a legnagyobb művészet?! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | saamaan :)
Azt hiszem, túl sokat írtam :D elvesztek a sorok között a saját gondolataim. teljes mértékben a nem-divat-hippiség mellett állok :) csak nekem személy szerint feltűnt (a közvetlen környezetemben), hogy manapság ugyanolyan "menő" hippinek lenni, mint bármi másnak, ami "retro" :D és mondtam... szívesen élnék a társadalomból kiszakítva, akármilyen nehéz is.
"Bár tény, hogy a '60-as évek amerikában sem volt annyira erőszakmentes, mint szeretnénk hinni. A korszak meg itt van, soha nem is ért véget, csak visszament a föld alá, ahonnan jött."
Ezzel pedig teljesen egyet értek ;) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Abba is érdemes belegondolni hogy hány ember életét (mind átvitt, mind szó szerinti értelemben véve) menthette már meg az oldal. Sztem ebbe biztos lekörözi akár a blikket vagy más hasonló "értelmes" oldalt. Gratuláció a lépésért amit egy felelősségteljesebb droghasználó társadalomért tett ez a közösség!
És így utólag is Boldog új évet! :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Én nem is tudom... van egy ember, akit nagyon szeretek, és épp ma próbáltam megfogalmazni egy barátomnak, mi is ez az érzés valójában. tudnám őt végtelenül és szabadon szeretni; de mindezt csak akkor, ha ő is így érezne, legalább egy kicsit... de nem :) nem mondom, hogy sajnos, mert tényleg nem akarom, hogy bármire is kényszerből mondjon igent (mert a barátom is egyben), de addig képtelen vagyok szeretni őt, úgy igazán. ennek persze pozitív oldala is van: bár rengeteget gondolok rá, egyszerűen nem tudok "bedepizni", letörve mászkálni egész nap, és nem sírom tele a párnámat éjjelenként, amiért nincs velem. olyan falat épített körém (vagy én tettem önmagammal?), amit nem tudok áttörni, amíg nem történik semmi. néha attól félek, hogy túl sokat beszélek neki erről, és eltávolodom tőle, pedig tudom, hogy érti, mit érzek, mégis próbálom magammal elhitetni, hogy nem ért meg... léteznek erre szavak? szerelem? |
| |  |  |  |



 |  |  | | | |  |  |  | | A részegség néha segít sztem. Előfordult, hogy bor+zoli kombó után került elő a szilvis pipa, és elég ütős úgy is. Az embernek lesz egy "ki a faxomat érdekel" hangulata tőle, vagyis a para nem nagyon jött szóba :-) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | rainbow*: Egyrészt nem igaz, hogy a beat és a hippikultúra különválna, már csak azért sem, mert a Beat-generáció nem állt 20 embernél többől, akik óriási hatást gyakoroltak a hippikre.
Másrészt Ópiumra reflektálva a hippik valóban létrehoztak egy ellenkultúrát, ami azóta is működik, bár nyilván volt amit felzabált az üzlet. Ezenkívül szerintem a hippiség több, mint szubkultúra vagy divat. Éppen ezért merülhet fel a ki a true-hippi kérdés, hiszen ha szubkultúra vagy divat lenne csupán, akkor elég lenne egy virág a hajba meg vmi színes ruha. Ugyanakkor nem biztos, hogy a francia szituacionistákat és a japán zenkagurent érdemes összemosni az amerikai hippikkel, bár tény, hogy a '60-as évek amerikában sem volt annyira erőszakmentes, mint szeretnénk hinni. A korszak meg itt van, soha nem is ért véget, csak visszament a föld alá, ahonnan jött.
A kívülállás pedig megvalósítható, csak rohadt nehéz elérni, de mindenestre élnek emberek az úton úgy, hogy a '60-as években kezdték, vannak európában squatok is minden nagyvárosban, nyáron sokan utaznak stoppal, virágzik a couchsurfing és a net rengeteg tippet nyújt arra, hogy ingyen és relatíve szabadon élhess, csak hát ez még így is nagyon nehezen keresztülvihető. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Érdekes, nálam a félelem a szertől pont azt váltja ki, hogy ne élvezeti szerként használjam fel és tiszteljem. Talán társaságban kevésbé félelmetes, mint egyedül, vagy a részegség segít ennek legyőzésében? |
| |  |  |  |

|